2010. január 30., szombat

Kert kialakítása 40 négyzetméteren

Kedves Olvasótól kaptam egy kérdést: hogyan alakítsa ki a 4 * 10 méteres kertjét. 

Itt válaszolok, mert lehet, hogy van más is, akit érdekel ez a kérdés.

"É-Ny-i fekvésű 4x10m-es terület, agyagos, olyan csúnyán összeálló nagy mócsingokkal, amit nem lehet szétmorzsolni! (fenntebb már irtó agyagos-sárga föld!!! ) A ház mögött és a szomszéd udvara közt terül el és utca felé lejt!"

A kert betetlepítésénél lehetőség szerint alkalmazni kell a vetésforgó szabályait.
 
A tájolás szabadon elfordítható a rajz alapján. Azt rajzoltam le, én hogyan osztanám be a kertet. Négy egyenlő részre tagoltam A - D-ig, ezt minden évben el lehet tolni eggyel, ami a vetésváltást biztosítja A -C-ig.
 
A negyedikkel (D) nem foglalkozunk most külön, mert ide mennek az évelők, és több évig egy helyen maradó növények. (Szamóca, fűszernövények, a szélébe egres és ribizli bokrok, metélő petrezselyem, bazsalikom, borsfű és a gyönyörű muskotályzsálya. Palántázható a zsálya, citromfű, kakukfű, (ezekből több változat van.) lestyán, levendula,esetleg rozmaring. metélőhagyma, sarjadékhagyma. Ezeket kertészetben, szupermarketekben is be lehet szerzni, évelők. Az eper közé lehet dugdosni néhány fokhagymát, amit nem kell felszedni.

Az ágyásokat különféle módon látjuk el tápanyaggal. Az első (A) lehetőleg istállótrágyát. és komposztot kapjon, a második (B) csak komposztot, a harmadik (C) semmit sem. Az eltérő tápanyag igényű növényeket így külön ágyásba lehet termeszteni. Az ágyásokat aztán évente eggyel el kell csúsztatni. (ABC, BCA,CAB).

A.: a tábla a fokozott trágyázást igénylőké: az ágy szélén 1 sorban, 40-50 cm tőtávra uborkák. Az első sor karó mellé ültetve 4 tő Bernadette F1 saláta uborka. A következő 4 tő Mohikán, vagy Perez berakó, kovászolható, savanyítható uborka, szintén karózva. Melléjuk kelkáposzta, karalábé akár magról, akár palántázva, majd pár tő cukkíni. Közöttük zeller. Lehet még karalábét, esetleg karfiolt.

B.: a tábla a kisebb trágya igényűeké,paradicsom, padlizsán, paprika fajtáké. 40cm sort- és tőtávra. Ízlés szerint lehet a palántákat összeállítani. A paprikafjatákból és a paradicsomból  5-5 tő palántot később bármely piacon lehet kapni, de ha van kedv és lehetőség ilyen keveset otthon is lehet nevelni. A juniusban legkésőbb lekerülő borsó (C táblában) után lehet savanyításra kerülő paprikákat ültetni, amikre csak szept végére van szükség. (pl: alma, kecskeszarv) Az ágyás szélébe lehet vetni egy sor csemege kukoricát, ami a széltől védi a táblát. Ezt lehet bármelyik oldalon, a fő szélirány felől. Ide kerülhet még padlizsán is, és védőnövénynek zeller is.

C.: a tábla a zöldségféléké, amik nem igényelnek trágyázott földet, répa, hagymafélék, petrezselyem, retek, cékla, zöldborsó. Egymást kiegészítve, védve, kaporral kiegészítve, esetleg fejes saláta.
A kert északnyugati oldalára lehet ültetni szőlőt lugasnak, vagy 1 sor csemege kukoricával védeni a növényeket. A kert egy sarkában komposzt tárolót kialakítani, és egy fő utat készíteni, amit, ha van rá mód burkolni, hogy sárban is járható legyen. A két méter széles ágyások közötti utat is lehet burkolni. A talajt tavasszal fel lehet kapálni géppel is. Nem tudom, mekkora a lejtés, ha nagy, akkor az ágyásokat esetleg lépcsőzetesen lehet kialakítani.

A nehéz talajt a trágyázáson kívül takarással lehet javítani.
A takarás előtt a talajt nem feltétlen fontos patikásra tisztítani, csak a nagyobbra nőtt gazokat kihúzni, a talajt fellehet lazítani előtte. A takarás következményeként a kisebb gyomok úgyis elhalnak, a cserepes, kemény földfelület pedig porózussá, porhanyóssá és nedvessé válik. A takarás miatt fényhiány lép fel, ezért nem gazosodik a talaj, de ehhez azért kb 5 cm takarás kell. Ezért az évelők kivételével a palánták tövén egy kb 10 cm átmérőben nem kell takarni, mert ott hamarabb előfordulhat gombás megbetegedés. De ha kézzel rakjuk, akkor oda úgysem esik annyi. Ha pedig palántázás előtt takarjuk az ágyást, akkor meg az ültetéskor félre van kotorva a takarás. A forgács is jó takarás, azt is bátran lehet alkalmazni, főleg apró növényekhez, mert azt óvatosabban lehet szórni. A vastagság attól függ, mennyi anyag van, de néhány cm vastagságban feltétlen kell, mert összeesik, szárad. Később érdemes kicsit pótolni is. Lehet tenni bármilyen növénynek, de szerintem annyit nem fog sikerülni összeszedni, hogy mindenhova jusson, ezért főleg a kényesebb palántákhoz javasolom.

Zöldtrágya növények vetésével is lehet a talajt javítani.

A mustár jó helyen 1 m magasra is nő. Talajtakarásra, zöldtrágyának szinte bármikor lehet vetni. Tavaszi fagok utántól októberig. Hamar kikel. Zöldtrágyának virágzásig bármikor levágható, a gyökere a talajba maradhat, a zöldrész meg belekapálható. Olyan helyeken, ahol nincs útban, meg lehet hagyni magnyerés céljából. Zöldségek között ne hagyd meg, mert túlnövi, és elnyomja őket. Legfeljebb ágyás sarkokban. Egyedül káposztafélék előtt, és után ne vessed, mert rokonok.

A kialakult talajszerkezet megőrzése céljából télen is takarom a talajt. Erre a célra vetem a körömvirágot, mustárt, melyek télen is zöld szőnyeget képeznek, bár a mustár elfagy, de a fagyott levelek is takarnak. Azonkívül, hogy a gyökerek lazán tartják a talaj szerkezetre, tavasszal zöldtrágyaként használom, leforgatva. Év közben is vetem a körömvirágot köztesként, és az üres területek takarására, mert illat anyagainál fogva riasztja a káros, illetve vonzza a hasznos rovarokat. Bármikor vethető, talajfelszínen visszavágva újra kihajt. Leszedett virágjai teának, belőle készítette krém sebek gyógyítására, bőrregenerálásra használható. Másrészt szép is.

Büdöskéből van nekem is több fajta, alacsony, magas és tiszta sárga. Én teszem mindenhova, ahol üres hely marad, akár a körömvirágot. A répa, zöldségágyásokhoz meg főleg, mert a gyökerének fonálféreg riasztó hatása van. Egy félreeső helyen a kerthatáron elszórom a magot, és onnan palántolgatom szét.
A később bevetésre kerülő ágyások szélébe tavasszal mindig szoktam vetni egy magkeveréket évek óta, amit később ha útban van ki lehet vágni. A termések felhasználhatók. A következőkből áll: körömvirág, büdöske, kapor, fehér jégcsapretek, karalábé. Ez addig a talajt takarja és haszna is van. A retekből mindig hagyok felmagzani, így évek óta nem kell magot venni.
 
Az ágyásokat elő-, fő- és utónövényekkel egész évben lehet használni, így friss, egészséges növényekkel ellátni a családunkat.
Jó munkát kívánok!


2010. január 22., péntek

Paprika, paradicsom fajtaválaszték 2010-ben.

A legtöbb gondolkodást ebben a kis konyhakertben a paprika és paradicsom fajták kiválasztása okoz.
Míg a retkek, saláták, zöldségfélék, hagymák általában azonosak évről évre, és nem is kell belőlük sok fajta, addig ez a két növény mindig gondos tervezést kíván.

Figyelembe kell vennem a kertben rendelkezésre álló szűk helyet. Paprikának egy 5,5 * 1,5 méteres ágyásom van. A paradicsom pedig 3 db 5 méteres sorba kerül kiültetésre.


A paradicsomok:

A paradicsom évről évre mindig ugyanabba az ágyásba kerül. Egyes biokertészeti szakírók azt állítják, hogy a paradicsom szereti a saját „kigőzölésében” fejlődni. A kontroll tövek alapján ennek az ellenkezőjét nem állíthatom. Semmivel nem fordult elő több betegség ott, ahol előtte is paradicsom volt. A termés megfelelő volt. Így is csökkentenem kell a tövek számát, mert több volt a termés, mint amire szükségünk volt. Viszont szeretnék több fajtát, a változatosság miatt.

A San Marzanót nem hagyjuk ki, abból is a nagyobb, Lungo fajtát. Ez kései, de kiváló, édes befőző fajta. Nagyon jól lehetett aszalni, kevés levű. Karó mellett nevelem, két méter magasra megnő.

Lugas F1 elég jó ellenálló, kemény húsú, közepes nagyságú. Ennél nagyobb egy helyi, általam Kereknek nevezett fajta, ami kemény húsú, zamatos, ízletes fajta.

2009-ben volt két új fajtám, a nagyon nagy termésű Ökörszív, és a Black Prince nevű fekete paradicsom. Ezeket megszerettük, és most is lesz. A Korallból is lesz néhány tő, az egyik legízletesebb nagyobb gyümölcsű fürtös fajta. A különlegesebbekből elég max. 3 tő, ha sikerül, ennyi bőven elég.

Paprikák:

Paprikából több fajtára van szükség. A zöldpaprikák étkezésre, savanyításra, szárításra használhatók. Elég korai a zöld, erős Rekord. Ennél nagyobb termésű a csípős Kofa, és csemege Duna. Sajnos a Duna magjából kifogytam, és eddig még nem sikerült vennem. De keresem. Helyette, ha nem kapnék a Szentesi kosszarvút szántam, ami édes, hosszú termésű fajta. Fehér paprikának a Tizenegyest tervezem ebben az évben, ami korai, intenzív, csokros termésű. Későbbre a Start és Ciklon lesz.
Kései édes csemegének a Bikaszarvú fajtákat, a sokáig elálló Kapia és Gigant fajtákat ültetem. Ezek éretten vastaghúsú, piros színű paprikák. Nekem még zölden, papírba csomagolva, dobozba téve még mindig van belőlük.
Lesznek még különféle, igazi „atomerős” fajták is fűszernek, savanyításra.


A magok felhasználhatók 3, esetleg 4 évig is, így egy zacskó több évre elég. Az F1-es jelzésű fajták hibridek. Ezeknek a terméséből e hagyjunk saját magot, mert az utódok nem lesznek fajta azonosak. A nem hibridek magjaiból azonban éretten hagyhatunk saját magot, későbbi vetés céljára.
A neten találhatók kiváló fajtaismertető helyek. Érdemes keresgélni.
Heirloomtomatoes.bizland fajtajegyzék (ang.)
Tomatobob nagyon jó fajtaismertetős választéka. (ang)
Semiorto.com 2010-es magkatalógusa pdf-ben (ang, ita.)

Végül a  kertemben 2008-2009-ben vetett és 2010-ben tervezett fajták listája:
Fajtajegyzékem 2008-2010


Hogyan alakítsuk ki a veteményes kertet!

Így az év elején el kell terveznünk, hogyan alakítsuk ki a kertünket. Aki most kezdi, annak néhány tanács.


1. Mérjük fel, hogy a területünk milyen fekvésű! Legjobb a déli fekvés, így körbe járja a nap. A napfényre szinte minden növénynek nagy szüksége van.

2. Fontos a víz kérdése! Annak ismeretében tervezzük meg a termesztendő növényeket, hogy mennyire tudjuk biztosítani a vízellátást. Van-e lehetőség öntözésre. Azonban az sem jó, ha túl sok a víz. Ha fennáll a gyakori vízborítás veszélye (árvíz, belvíz), akkor alakítsuk ki az elvezetést, vagy gondoljuk át a termesztést.

3. Fontos tudni, milyen a talajunk! A homoktalajok hamar melegednek fel, könnyű művelni, azonban nem tartják a vizet, gyakran, nagy adagokkal kell öntözni. Az agyag talajok nehezen melegednek fel, nagyon tartják a vizet, nehezen művelhetők. Legjobb a kettő közötti vályogtalaj. A legegyszerűbb talajpróba, amikor egy kissé nedves, fél marék földet a kezünkben összenyomunk. Ha az elengedés után kipereg, homokos, ha gombóc marad, akkor agyag. De természetesen mindet lehet javítani.

4. Ne legyünk a kert rabszolgái! Csak az a munka öröm, amit szívesen végzünk. Akkora kertet alakítsunk ki, amekkorát meg tudunk művelni kényelmesen. Ez a ráfordítható időnktől, esetleges egészségi állapotunktól, netán anyagi lehetőségünktől is függ. Ha még nem történt meg, tervezzük el, hogy milyen ágyásokat alakítunk ki. Ha módunkban van, majd készítsünk burkolt utakat, hogy rossz időben is tudjunk közlekedni. Ha erre nincs lehetőség, akkor az utakon ne ássuk fel a füvet, vagy ha már fel van, majd tavasszal vessük be fűmaggal. Ezeket az utakat később szépen lehet nyírni fűnyíróval.

5. Listázzunk!.Ami már minden évben elvégezhető: egy lista készítése a termesztendő növényekről. Itt el lehet tervezni, mi lesz korai növény, mi lesz az elő, fő és utó növény. Mit, milyen ágyásokba termesztünk, és milyen növény mellé, mi kerüljön. Nézzünk utána milyenek a növények termesztésének feltételei. Mit hogyan, és mikor kell szaporítani.

6. Készítsünk fajtajegyzéket! Összeállítjuk a termesztendő növények fajtajegyzékét, az igényeink szerint. Korai növénynek ne vessünk egy közép, vagy netán hosszú tenyészidejű fajtát. Írjunk listát, és ennek megfelelően keressünk a boltokban.

7. Készítsünk tervet a kertről! Ez lehet egy egyszerű kockás papír, szépen rajzolt kartonlap, vagy akár számítógépes terv is. Így bejelölhetjük, hova, mit vetetünk, felírhatjuk a fajta nevet, mennyiséget, a vetés idejét.

Én számítógéppel készítem, mint itt is látható , így évről-évre használható az alaprajz.

8. Innen kezdve kezdődhet a megvalósítás, a palántanevelés, és a jó idő várása. Ahogyan érzi a kertész a tavasz közeledtét, annál izgatottabb lesz. De most, amikor csak hó van kint, még csak a tervek készítése folyik. Míg kint a kertben a tavaly elszóródott magok melegről, és napfényről álmodnak.



2010. január 17., vasárnap

Fűszerövények! Start!

Bazslikom és majoranna nélkül nehéz elképzelni a konyhát.

Egy sima tojásrántottát is feldob egy kis bazsalikom. Ha korán akarunk fűszert használni, akkor ilyenkor már lehet vetni. Ezeket úgyis cserépben tartjuk az ablakpárkányon.

A szokásos földkeveréket szaporító pohárba teszem, elegyengetem, és benedvesítem. A magokat a felszínre szórom, nem túl sűrűn. A vetést csak nagyon vékonyan szabad takarni, mert a csírázáshoz fényre van szükség. A vetést tömörítjük. Nem szabad hagyni kiszáradni, így naponta be kell nedvesíteni a földet.
Normál és görög bazsalikomot vetettem, valamint majorannát.

A bazsalikom nem csak kiváló fűszer, hanem biokertben sikeresen alkalmazható védőnövény. A veteményesben a paprika, a paradicsom sorában elűzi a kártevőket, csalogatja a hasznos rovarokat, és jobb ízű lesz a termés. A növények egymásra gyakorolt kölcsönhatása érvényesül (allelopatia). Az biztos, hogy a bazsalikom társaságában egészségesebb a paradicsom. De én még az uborkához is ültetem. Ha van elég hely, akkor a szélső sorként a palánták elé, kb 30-40 cm távolságra, ha nincs elég hely, akkor közéjük is lehet. Nincs ezekre az ültetésekre pontos szabály. Ahogy a hely és a lehetőség adott.
 
Utólagos kiegészítés:

Volt ilyen jellegű kérdés, így néhány szó egyes fűszernövények kelési jellegzetetsségéről.
A bazsalikom, majoranna magját lehelletnyit kell takarni, erről már volt szó. A levendula maját hideghatásnak kell érnie csírázás előtt. Ezért vagy zacskóstól kitesszük a fagyba egy napra, vagy a fagyasztóba tesszük. Ezután lehet vetni. Citromfűvel ugyanez a helyzet. A legjobb szeptemberig szabadban elszórni a magját. A kakukfüvet, zsályát március végén el lehet vetni palántának.







Kezdődik a palántanevelés

Azt hinné az ember, hogy még nem lehet vetni semmit ilyenkor. De vannak olyan növények, amiknek el lehet vetni a magját.
Ilyen a zeller, amit palántákkal szaporítanak. A palántaneveléshez sok idő kell, mivel még a legoptimális körülmények között is lassan csírázik és kel ki a magja. Akár 3 hétig is elhózódik a kelés. Házi termesztési viszonyok között több időre is lehet szükség, mert nem biztos, hogy minden feltételt tudunk biztosítani a palánták számára. gy is májusban, a fagyveszély elmulásakor ültethető ki.

A vetéshez sima virágföldet keverek össze homokkal és perlittel. Virágládába vetem a magokat, és ablakpárkányra helyezve nevelem őket. A ládában elegyengetem a földet, lelapogatom aegy falappal. Egy háromszögletű léccel árkot készítek a magnak. A zeller nem kerülhet mélyre, maximálisan 0,5 cm lehet a takaró föld.

A magokat nem túl sűrűn ebbe szórom, majd egy fújóval langyos vízzel megpermetezem. utánna vékonyan lefedem, és tömörítem egy lécdarabbal a földet. A takaró földnek a maghoz szorítása fontos, mivel így könnyebb a csírázás.
Ebben az évben Edward fajtát vetettem, ennek nincsennek oldalgyökerei, mint a tavalyi Hegykői fajtának.



A növényházba szánt paprikák nevelését is ilyenkor szoktam kezdeni.
Sok növényre nincs szükségem.

  • 10 tő fehér paprika, Tizenegyes fajta.


  • 4 tő Kofa F1, szép hosszű, csípős zöldpaprika.


  • 4 tő Rekord erős, zöldpaprika.


  • 4 tő Csipke zöldpaprika.

Hasonlóképpen készítem el a földet, mint a zeller esetében. A magokat 2-3cm-re teszem egymástól,  permetezem és fedem a vetést. A kelés segítésére üveglappal lehet fedni a ládát. A keléshez a paprikának 20-22 fokra van szüksége. Nem szabad a talajfelszínt kiszáradni hagyni.







Növényház sajátkezüleg

Üvegház vagy fóliaház? Ez is, az is. Házilagos kivitelezéssel,  kevés költséggel a fellelhető anyagokból össze lehet hozni egy használható növényházat. Főleg még most, a tavasz kezdete előtt érdemes elgondolkozni rajta.



Mióta kertem van, mindíg volt kis fóliasátram. Amikor ez a kert újra használatba lett véve,azonnal készítettem egy kis nevelő házat a meglévő kiselejtezett üvegablakokból, és faanyagból, csövekből.
 Ez azonban már az első évben kicsinek bizonyult, nem igazán fértem el benne a növényekkel. ennek a mérete 2 m * 1,8 m volt.

Nagyobbra volt szükségem. Szerencsére bontásból kaptam használható üvegablakokat, és 2007-ben meg tudtam nagyobbítani. Az új mérete 2 m * 4 m lett, a magassága is megnőtt. Így a talajszinten kényelmesen elfértek a kiültetett palánták, a polcokon pedig a még bent nevelődő növénykék.
 Először a régi lett elbontva. Az oldalait felhasználtam a bővítésnél.
A fal idomokat facsavarokkal fogattam össze, alul pedig gerendából ácsolt kerethez rögzítettem. Fent  léckeret fogja össze.

 A tetőszerkezet 5/4" méretű PVC vízvezeték csövekből lett leszabva, amiket ilyen méretű villanyszerelési idomcsövek fognak össze, és az ablakok keretéhez vannak csavarozva. De nem fontos háromszög alakúra készíteni, lehet csak simán meghajlítani a csöveket. Hosszában a tetőt szintén műanyag csövek fogják össze.
Egyedül is lehet csinálni, legfeljebb néha kell segítség megfogni valamit.
Két nap alattkészen lett.
A fólia az feltétlen két rétegű legyen, és fénystabil, UV álló. Nekem ez is használt anyagból van. 1998 - ban egy kertészetből kaptam használtan, aztán fóliasátorra húztam, végül a növényház tetejére került. Azóta is ez van rajta. Ez bizonyítja, hogy hosszú évekig használható.
Az ajtó a keskenyebb oldalon van, míg a másik végén az ablak nyitható, de ott is lehet közlekedni. Nyáron nagy melegben az oldalablakok is nyithatók.
  Belülre polc került, ezen tálcában palánták nevelhetők a kiültetésig. A földben pedig a korai saláta, retek, karalábé, zöldhagyma, később paprika paradicsom és uborka termeszthető.



A növényház bevált. A következő évben annyit változtattam, hogy a tetőrészt fóliával leválasztottam, így az jobban szabályozza a hőt. Az itt megrekedt meleg éjszakára kiegyensúlyozza a hőmérsékletet. Hidegben pedig jobban szigetel. Kora tavasszal az ablakokra belülről még egy réteg fólia felrakható.







A régi kisebb üvegház építéséről készült képek 2005.
  

2010. január 15., péntek

Bemutatkozik a kert.

A kert nem díszkert, hanem zöldséges. Ebből adódóan az elsődleges szerepe a család friss zöldségfélékkel és gyümölcsökkel való ellátása. De ez csak a végső cél. Amíg addig eljutunk, hogy megehessük a terméseket, sok örömmel ajándékoz meg a naponta változó arcával.


Nem is nagy, csak 20 méterszer 16 méteres. Ennek is csak kisebb része van felásva a zöldségeknek. A többiben bogyósok, gyümölcsfák, cserjék, gyep, kis növényház és a komposzt tároló van.

Ebben az évben lesz öt éve, hogy újra művelésbe fogtam. Előtte egy jóval nagyobb kertem volt máshol, de az mára meghaladta az erőmet. Akkor újra itthon, a háznál kezdtem megművelni.

2005-ben még így nézett ki.
Már elég sok éve nem használok kemikáliákat, mivel elsődleges szempontom a családom egészségének védelme. Próbálom alkalmazni a régi kerti praktikákat, a kertben egy olyan biológiai egyensúlyt kialakítani, ahol a növények a megfelelő társítással, a talaj élet táplálásával egészségesen fejlődhetnek.
Erről fog szólni ez a napló, a sikerekről és kudarcokról.

Korábbi képek

Néhány kép az előző évekből mutatóban.


2007

2007

2008


2008 ősz.


2009

2010. január 14., csütörtök

Első bejegyzés...

... amiben szétnyílik a függöny.

Azaz hiába nyílik, a mögötte mutatkozó látvány nem sok jókedvre ad okot. Odakint esős, nyálkás, sáros világ van, a kertezés csak vágyaimban él.

De sebaj, egyszer minden rossz elmúlik, még a legmostohább tél is, és a tavaszra, a kertezésre már most készülni kell. Születnek a tervek, gondolatban édes sárgarépák, zsenge zöldborsók és piros paradicsomok suhannak át a szemem előtt.



Akkor gyertek velem! Kezdjük!