2010. szeptember 14., kedd

Áttelelő zöldségek vetése

Szeptemberben el lehet kezdeni az áttelelő zöldségek vetését. Ági ezekről kérdezett, és azt hiszem ez megér egy teljes bejegyzést.
Azokat a növényeket szaporítjuk így, amik nem annyira érzékenyek a fagyokra, jól bírják a hideget és tavasszal, az első jobb idők beköszöntésekor fejlődésnek indulnak, így korán jutunk friss vitaminokhoz.
Két féleképpen lehet elvégezni.
Őszi vetés:
 Ősszel, tehát így szeptemberben elvetjük, eldugdossuk a szaporítóanyagot, az kikel, begyökeresedik. Így telel át, és tavaszzal indulfejlődésnek.
Tél alá vetés:
A másik módszer a tél alá vetés. Ekkor a magokat november végén, de, ha jó az idő december elején vetjük el, ha már lehült a levegő 2-3 fok alá, hogy a hideg hatására ne induljanak csírázásnak. A magok a téli csapadékhatására megduzzadnak, és tavasszal, a számukra már optimális hőmérsékleten csíráznak ki és hamar kikelnek. Mire egyáltalán rá tudunk menni a talajra, ezek már kisorolnak. Ilyenek elsősorban a petrezselyem, sárgarépa, de lehet kiszórni saláta magokat is. van aki kísérletezik így zöldborsóval is. Ha nagyon nagy a fagy, a borsó nem bírja. De - 5 fokot még kikelve is kibír. ki lehet próbálni. én volt, hogy januári enyhe időben vetettem, és szépen kikelve átvészelte a februári fagyokat. Januárban így el lehetvetni a mákot is. Ha sikerül, akkorra, mire a máktokbarkó rajzik, a mák már elvirágzik.

Kora tavasszal mire mások vetik, nekünk már hajt a saláta, van zöldhagyma. (a fátyolfólia alatt répa és petrezselyem van, tavaszi vetésű).

Most nézzük sorban az áttelelően vethető növényeket.

Elsősorban az őszi fokhagyma. Legkésőbb október elejéig el kell dugdosni. én 0 cm sor, 10 cm tőtávolságra szoktam. Kihajtva, meggyökeresedve szépen áttelel, legalább két héttel korábban szedhető fel, mint a tavaszi, és a fejek is nagyobbak, gerezdesebbek. Egyetlen hátránya, hogy nem áll el oly sokáig.
Ugyanígy el teszek egy jó adag dughagymát. Ebből lesz a korai zöldhagyma. Ezeket mindeképpen meg kell enni majd zölden, mert a vöröshagymát, ha bármilyen formályában, tehát dughagymaként is fagyhatás éri, magszárba fog menni. De ezzel nincs is baj, mert mindíg elfogy.

Ősz végén ilyen a saláta a hagymával.

Tavaly próbáltam először a hagyma közé szórni saláta magot. Én a saját felmagzott salátám megszedett magját szórtam ki. Kikelve ez is szépen áttelel. Tavasszal jól megvannak a zöldhagymával, a saláta takarja a hagyma szárát, így magasabban fehér a hagyma szára. Ebből lehet kiszedni fejessaláta palántának is.
Aztán a következő a petrezselyem. A lombnak nevelt metélő, és a gyökérpetrezselyem is. De, aki szép, hosszú gyökeret akar, az ne vesse el télre. Mert tavasszal ezek lombot nevelnek előbb, és a petrezselyem, mivel már átélt egy fagyot, azt hiszi, hogy már két éves, így egy idő után magszárat nevel. De addig korai vékonyka gyökereket is meg lehet enni. Ugyanez vonatkozik a sárgarépára is. A kikelt sorokat esetleg lehet vékonyan takarni szalma, széna, falevél takaróval. Vastagon ne, mert kipállik alatta, vagy beköltöznek a pockok. A fóliatakaró még rosszabb, mert a hőingadozástól állandó pára csapódik ki, a növény bepállhat. Én nem szoktam takarni. A petrezselyem levél télen csak megfagy, de konyhahőmérsékleten kienged, és jól felhasználható.

Jobb oldalt látszik a rengeteg elszóródott magból kikelt petrezselyem, fölötte saláta.
Én mást nem szoktam elvetni áttelelésre, de el lehet ugyanígy vetni a spenótot, sóskát, esetleg kelkáposztát is. A kelkáposzta csak az ország déli részein termeszthető így. Áttelelésremár augusztusban el kellett volna vetni. Ha a káposzta megfagy, az is felhasználható kiengedés után.

A fagy a kelkáposztának sem árt.

Céklát ne vessünk télre, mert tavasszal egyből magszárat nevel, nem lesz gumója. Az elszóródott magból kikelteknek is.
Így lehet próbálkozni. Ha nem sikerül,ahogyan gondoltuk, akkor sincs veszve semmi sem. Majd jön a tavasz, és lehet veteményezni újra.

2010. szeptember 12., vasárnap

Mennyi terület szükséges egy 4 fős család közel teljes ellátásához?

Miből, mennyit, mekkora területen kell termesztenünk, egy családnak?

Nemrég azt kérdezte egy olvasó, hogy mennyi terület szükséges egy 4 fős család közel teljes ellátásához?

Erre nem is olyan egyszerű választ adni. Elég sok tényezőt kel figyelembe venni. Az első, hogy a meglévő kertünk mekkora méretű. Más az, ha még ezután tervezünk kertet létesíteni, vagy venni. De a rendelkezésre álló terület nagysága mindenképpen meghatározó. Kis területet jobban be kell osztani, tervezni kell a művelési sorrendet elő, fő, utó veteményekkel és, ha van rá lehetőség, a hajtatást alkalmazni.

Aztán a másik kérdés, hogy mennyire szereti a család a zöldségek egyes fajtáját. Ez emberenként eltérő. Míg az egyik bármennyi zöldborsót képes lenne megenni, addig a másik még fenyegetés árán sem enné meg.

Függ a termesztés attól is, hogy mennyi időt tudunk a kertre szánni, valamint a helye is. Otthon a háznál, külső kertben, esetleg más településen, ahova csak utazással lehet eljutni.

A ráfordítható idő meghatározza a kertművelési feltételeket. Mennyi időt tudunk szánni a talajművelésre, öntözésre, gyomirtásra, vagy éppen a vadkár elleni védekezésre, és főleg a betakarításra.
Így csak eléggé általánosságban lehet ezt megfogalmazni. Aztán mindenki igénye, és lehetősége szerint alkalmazza.
Mindenki nagyobb örömmel fogyasztja a saját maga által megtermelt termést, a frissen leszedett zöldségféle felülmúlja minden szempontból a vásárolt tömegárut.
A kiindulás az egy főre átlagosan számítható fogyasztás, és az annak megtermelésére szükséges terület nagysága.

(Balás – Filius nyomán)

Zöldségfaj          Fejadag kg/fő              Terület nm/fő

Fejes káposzta          10,0                          5,0

Kelkáposzta              2,0                            1,5

Karalábé                   2,0                            1,5

Karfiol                      2,0                             2,0

Sárgarépa                 7,0                             3,5

Petrezselyem             4,0                            4,0

Zeller                        0,8                            0,8

Retek – hónapos       0,8                            0,8

Retek – téli               0,5                             0,2

Retek- nyári             0,4                              0,2

Cékla                      0,6                              0,4

Paradicsom             15,0                             5,0

Zöldpaprika            12,0                             6,0

Fűszerpaprika         0,5                               0,5

Uborka                  10,0                            10,0

Spárgatök               2,5                              1,0

Cukkini                   3,0                              1,5

Zöldborsó               6,0                              10,0

Zöldbab                  3,0                               5,0

Vöröshagyma          9,0                               5,0

Fokhagyma             0,3                               0,5

Fejes saláta             2,0                               2,0

Spenót                    1,0                               3,0

Sóska                     1,0                               2,0

Burgonya                 20,0                           10,0

Ebből mindenki hozzávetőlegesen kiszámíthatja a szükséges területet, és mennyiséget. Természetesen ezek között is vannak olyan zöldségek, melyeket elő, illetve utónövényként is lehet vetni. Ezeken kívül még vannak évelők, fűszerek és egyebek, (szamóca, sarjadék hagyma, póréhagyma, torma fűszernövények), melyek termesztésére még valamennyi területet számolni kell. Nem vettük még figyelembe a csemege kukorica, sütőtök és dinnye termesztési igényt sem. Ha a kertünk otthon van, akkor extenzívebben tudjuk művelni, így valamivel kisebb területen tudjuk a szükségletet előállítani. (sűrűbb növényállomány, öntözés)

Azt lehet megállapítani, hogy egy személyre

Igen jó termelési lehetőségek között, (háznál, öntözéssel) 30 nm területet számítva a legfontosabb zöldségféléket, 50 nm számítva pedig szinte mindent meg lehet kellő beosztással termelni.

Közepesen jó (átlagos) lehetőségek között 80-100 nm

Gyenge (külterjesen, öntözhetőség nélküli, távoli) lehetőségek között 150 nm

területet számítva pedig mindent meg lehet kellő beosztással termelni. Ha ennél nagyobb a területünk, onnan már csak rajtunk múlik, mit termesztünk.

Példaként újra megemlítem, hogy az én kertem művelt területe csak 100 nm, és itt terem meg a zöldségfélék nagy része. Természetesen ez nagy helyigényű, és tömegesen termeszteni kívánt zöldségeknek nem elég (burgonya, csemegekukorica, sütőtök és dinnyefélék, valamint nagy mennyiségű káposztafélék).

A termelés során még azt is figyelembe kell venni,hogy a terményeket hogyan, hol, és milyen módon tudjuk télire eltárolni, mert ennyi területről betakarított termést frissen nem lehet elfogyasztani.

A fentiek figyelembe vételével mindenki mérlegelni tudja, miből, mennyit termeljen.



Ízek télire

Amikor terméseket teszünk el télire, nem csak bogyókat, gyökereket, gumókat és egyebeket raktározunk el, hanem emlékeket a nyárról, napfényt, meleget is.

 Savanyú káposzta házilag:
Tegnap volt nálunk a "nagy káposzta project". Leírom hogyan készítem a savanyú káposztát. Mert ugye nem jó az embernek a bóti, hanem majd csinál olyat, amilyet szeret. Meg persze így mindíg van otthon és bármikor lehet tölteni leveleset, az apróból székelykáposztát, toroskáposztát, baboskáposztát, savanyú káposztalevest főzni, vagy csak egyszerűen mellé enni a pörkölteknek, és a paprikás krumplinak.


Nekem egy 25 literes műanyag hordóm van, ebbe készítem már néhány éve, és tavaszig kitart. Aki rászánja magát, elkészítheti, már lehet kapni hozzávalókat. (lehet kisebb, 10 literes edénybe is készíteni, ehhez 10 kg gyalult és egy egész káposzta kell)
Ebbe az edénybe a mennyiség 25 kg finomra gyalult (én termelőtől veszem, legyalulva, de otthon is lehet) meg 3-4 fej egész káposzta. Az egyészhez kb 60-80 dkg só, 1 csomag egész feketebors, 1 cs. darált kömény, 1 cs egész babérlevél. kb 15 meggyfalevél, 2 db birs alma darabolva, néhány pirospaprika, pár szál tárkony kell.


Elkezdem a hordóba rakni az aprókáposztát, közbe sózom, egyréteg kb 10 cm vastag. Ezeket jó erősen tömörítem. Kézzel, vagy fával. Én csináltam egy tömőfát hozzá. Az a jó, ha levet enged. Rétegenként teszem hozzá a fűszereket, sót. Közbe közé teszem a fejeket, torzsával felfelé, és a torzsákat kivágom, és sót teszek az üregbe, jól körberakom aprókáposztával. Ez végig így, míg tele nem lesz az edény. Ha kevés a leve langyos, sós vízzel felöntöm, de ha rendesen van tömörítve, és nyomkodva, erre nincs szükség. Ekkor teszek rá a leszorításhoz egy méretes deszkadarabot, arra meg egy nagy követ. Ez csak bazalt, vagy andezit legyen, mész, és homokkő ne, fémsúly meg véletlen sem, mert a lé oldja. De le lehet nyomtatni vízzel töltött műanyag palackkal is. Meleg helyre viszem, 20 -22 fok legyen, letakarom ruhával, és 20-22 fokon egy hét alatt megérik, Közben naponta nézem, leszedem a habját. Ha megérett, azt az ízén lehet érezni és az illatán. Ha kell sós langyos vízzel lehet a levet ekkor még pótolni. Ezután kiveszem a követ, lezárom az edényt, és hideg helyen tárolom. hetente ellenőrízni kell, esetleg a lét pótolni, ha pillésedik azt leszedni. Nincs is jobb, mint a saját, jóféle káposzta.


Érik a bírsalma is.
Bírsalmasajt:
A képen látható mennyiséghez: 4 db alma, 4 db birsalma, 25 dkg cukor, ízlés szerint (nálam 1 zacskó) mazsola (esetleg dió, mogyoró)


Az almákból eltávolítom a magházat és héjastól apróra összevágom. Lábasban elkezdem főzni, közben kavarni kell. Amikor néhány perc múlva látszik, hogy puhultak én botmixerrel pépesítem, majd hozzáteszem a cukrot, mazsolát, és 20-25 percig állandó keverés mellett sűrűre főzöm. Ezután formába öntöm. Amikor kihült, falapra kiborítom, mert így a maradék nedvesség jobban eltávozhat. kihűlés, száradás után fogyasztható. (nálam az első tesztvágás a kihűlés, kiborítás után következett:-))))


Paradicsom télre:

A télre eltevésre kerülő paradicsomokat saját magam termelem meg. Különösen bevált fajták az Apis, a Marmande és a legjobb ízű, húsos San Marzano. A szép érrett paradicsomokat megmosom, kettévágom, és a magját kinyomos, a fazékba már csak a hús kerül, mert a belső maghúson levő viz elfőzéséhez minek főzzük sokáig a paradicsomot, és pazaroljuk a gázt. bele sem kell tenni. Nem szoktam a héj lehúzásával tölteni az időt. (a forró vízbe dobós módszert ismerem Amikor a fazékban nagyjából felfortak a darabok, egy botmixerrel áttöröm az egészet, kevés sót és cukrot teszek bele. (egy 5 literes fazékhoz egy kávéskanál só, két evőkanál cukor). Főzöm 10 percig, majd sűrű szitán átszűröm. A mi a szét nem főtt héjakból ,és a belekerült magoktól bennemarad, kidobom. Mehet üvegbe. Esetleg, ha valaki biztos akar lenni benne, hogy meg ne romoljon, egy kanál nátrium benzonátot tehet bele. Az üvegeket ládába teszem, és ruhákkal takarva két napig hagyom, hogy ott hüljön ki. Amit egészbe akarok eltenni, azokat a San Marzanoból hagyom meg. Megmosás után egészben üvegbe teszem, és a kifőtt lével öntöm fel. Ebbe teszek egész bazsalikom leveleket is. A szárított paradicsomok szintén a San Marzanoból készülnek. Hosszában négyfelé vágom, magot kiszedem, és felfűzöm egy zsinórra,és megszórom sóval. Kiteszem a napra száradni, náhány nap alatt kész, de attól függ, milyen idő van. Ha fúj a szél, akkor hamarabb szárad. Hanem teljesen kész, esetleg langyos sütőbe be lehet még tenni egy kis időre, vagy radátor, kályha mellé, utószárításra. Lehet aszaló géppel is aszalni, de akkor nem kell sózni, mert az a legyek távoltartása miatt van

A szép érett padlizsánokat is eltehetjük krémnek:
Fokhagyma padlizsánnal.

3-4 db padlizsán
10 fej fokhagyma
evőkanál olaj
evőkanál mustár
mokkás kanál só és cukor.
A padlizsánt sütőben megsütöm, és kikaparom a héjából. A fokhagymát megtisztítom. A hozzávalókkal összekeverve rúdmixerrel összetöröm, kenhetős, pépes állagúra. Aki szereti, süthet hozzá piros bikaszarv, Kapia, vagy kaliforniai paprikát is, és sütés után ugyanígy kikaparva hozzá kell tenni. Ha szükséges kis olajjal lehet hígítani. Kis műanyag edényekbe adagolva lefagyasztom. Mindíg annyit kell elővenni, ami pár nap alatt elfogy. Pirítóshoz, húsok ízesítésére, kiváló fűszer. Vajjal elkeverve kenyérre kenve jó szendvics alap.


Végül néhány recept a fokhagyma eltevéséhez.

Pikáns fokhagymagerezdek

5 fej fokhagyma,
fél liter száraz fehérbor,
1 dl ecetesszencia,
7,5 dkg cukor,
1 tk rozmaring,
1 tk kakukkfű,
8 szegfűszeg,
1 tk egész fehérbors,
4 babérlevél,
2 tk só,
4 ek olivaolaj.
A fokhagymát szétszedem, és a gerezdeket meghámozom. A bort, ecetet, cukrot a fűszereket és a sót a fokhagymagerezdekkel együtt 3 percig főzöm és egy lefedett fazékban másnapig állni hagyom. Másnap mégegyszer felforralom 5 percre és még melegen az egészet egy üvegbe töltöm. Végül a tetejére öntöm az olajat és lezárom az üveget. Steakekhez, grillezett húsokhoz köretnek, sajtokhoz, vagy csak úgy friss kenyérrel kínálom.

Pácolt fokhagyma
15 fej szép nagy, zsenge fokhagyma, 1 l száraz fehérbor, 2 dl 10 %,-os ecet, 15 deka kristály-cukor, 8 evőkanál olaj, 2 cseresznyepaprika, 3 babérlevél, 2 csokor friss tárkonylevél, 1 púpozott evőkanál só, 1 púpozott teáskanál tört fehérbors.
A borba belekeverjük az ecetet, a sót, a cukrot és a fűszereket, majd felforraljuk. Beletesszük a finomra metélt tárkonyt és a cseresznyepaprikát. Közben megtisztítjuk a fokhagymagerezdeket. Apránként a forrásban lévő páclébe tesszük, és az újraforrástól számított 5 percig főzzük. Ezután levével együtt egy nagy befőttes üvegbe töltjük, és másnapig érleljük. Ismét felforraljuk, és további 5 percig főzzük. Hagyjuk kihűlni. A leszűrt fokhagymagerezdeket apró üvegekbe töltjük, felöntjük a páclével, végül egy-egy evőkanál olajat csorgatunk a tetejére. Szorosan légmentesen lekötjük, és hűvös, sötét helyen tároljuk

Fokhagyma ecetben
30 dkg fokhagyma,
2,5 dl 10%-os ecet,
1 mokkáskanálnyi cukor,
fél kávéskanálnyi só,
2 babérlevél,
darabka gyömbér,
összesen 1 evőkanálnyi mustármag, szemes bors, koriandermag, szegfűszeg, kapormag, borókabogyó, szegfűbors, esetleg még körömnyi cseresznyepaprika is,
2 evőkanál étolaj.
Az ecetben felforraljuk az ízesítőket, s ha már fő, néhány percre beledobjuk a gondosan megtisztított, gerezdekre szedett fokhagymát. Leszűrjük és a fokhagymát apró üvegekbe rakjuk. Az ecetet kihűtjük, elkeverjük az olajjal és felöntjük vele a fokhagymát, majd légmentesen lezárjuk. Hűvös, sötét helyen tároljuk. Két hét alatt már összeérik és az íze a fűszerekkel, és fogyasztható. A felnyitott üveget célszerű hűtőszekrényben tartani. A zamatos, ropogós fokhagyma megtartja a friss fokhagyma minden előnyös tulajdonságát annak szaga nélkül. Az állagában mandulához hasonlító készítmény nemcsak finom, de rendkívül egészséges is.

Fokhagyma olajban:

Hozzávalók 3 (2 dl-es) üveghez: 8-10 fej fokhagyma, 2-3 db piros húsú hegyes erőspaprika, 1 teáskanál őrölt édesnemes pirospaprika, kb. 3 dl olívaolaj.
A fokhagymákat megtisztítjuk. Az erőspaprikákat megmossuk, hosszában felhasítjuk, magjaikat kikaparjuk, húsukat felkarikázzuk. Az erőspaprikát, a pirospaprikát és az olajat összekeverjük. A fokhagymákat az előkészített üvegekbe töltjük, és annyi paprikás olajat öntünk rá, hogy teljesen befedje. Az üvegeket lezárjuk, és legalább 2-3 napig érleljük. Kb. 6 hónapig tartható el. Lehet erőspaprika nélkül is, édes paprikával. Ha kifogyott, az olaja húsokhoz felhasználható.

Kovászos uborka télre:
A rendesen elkészített kovászos uborkát leszürjük, a levét felforraljuk, csipet nátriumot teszünk hozzá, és lehülés után visszaöntjük az üvegbe. Sokáig eláll.

 

Ősz van

A szeptember elhozta az őszt.
"Vége van a nyárnak,
hűvös szelek járnak,
nagy bánata van a
cinegemadárnak."
(Móra Ferenc)

Vége van bizony, és olyan gyorsan elszaladt, főleg az augusztus, hogy alig lehetett követni. A termések egymás után érnek be, nem győzzük szedni, de ennek csak örülni lehet, hiszen ezért dolgoztunk egész évben.
Teljes gőzzel beindult a tartósító üzem, sorakoznak a kamrapolcon az üvegek, telnek a tárolók, így télen lesz miről eszünkbe jusson a nyár.
 
Most a szeptemberrel eléggé esős időszak köszöntött ránk. Felénk legalábbis nem túl sok szépséggel szolgált. A sok esővel a paradicsomok lassan tönkre mennek, permetezésnek ilyenkor már sok értelme nincs. Szedni kell le, amik érnek, akár féléretten is, mert tálcákra kirakva a paradicsom beérik, mert utóérő.
 

A paprikákat is tehetjük el savanyúságnak, de felfűzve meg is lehet szárítani őket és így felhasználni főzéskor.
A leérett növények maradványait takarítsuk le a területről. ha van lehetőség, a beteg részeket inkább égessük el, ne fertőzzék a komposztot.
 

A tökfélék is elállnak leszedve sokáig. nekem még terem a szabadban a lugas uborka, de a hűvösebb idővel ez is el fog majd pusztulni.
Ilyenkor el lehet vetni a metélő petrezselyem magját, hogy korán legyen jövőre zöldje. hónap végén elszórhatjuk a saláta magját, ez kikelve áttelel, és korai salátának jó lesz. Ha van, akkor az áttelelő fajtákat vessük el.. (Nansen, téli vasfej)
 

Vethetünk újra hónapos retket, ezt akár kis fóliával letakarva megvédhetjük a fagyoktól.
Dugdosni lehet zöldhagymát, és hónap végén el lehet tenni az őszi fokhagymát, amelyik áttelelés után korábban szedhető. Az őszi fokhagyma termése nagyobb, mint a tavasszal dugdosott fajtáé.A tél előtt eltéve kihajt, meggyökeresedik, így telel át. A fagy sem árt neki. Én szoktam így zöldhagymát is dugdosni, ebből tavasszal nagyon korán szedhető zöld lesz.
 

Még remélhetjük, hogy lesz ősszel is jó idő, de a kerti szezonnak lassan vége. Egyre kevesebb lesz a termés, és egyre több a takarítani való. A letermett területekre lehet vetni talajtakarónak mustárt. Vagy levágott fűvel is takarhatjuk a felületet. A gumósok nagy része még kinn van. Még nem szedem a céklát, zellert, paszternákot. A sárgarépából és petrezselyemből is csak a fogyasztandó mennyiséget szedjük.
 
Az őszt köszöntsük Čapek soraival:
 
Végre itt a szeptember


A kertésznek a szeptember a maga nemében hálás és nevezetes hónap; nemcsak azért, mert akkor virít az aranyvessző, az őszi Aster és a Chrysanthemum indicum, s nemcsak miattatok, virágoktói roskadozó,lenyűgöző szépségű georgínák. Higgyétek el, tamáskodók,hogy a szeptember minden másodszor virágzó növény választott hónapja, a szeptember a másodvirágzás ideje, a szőlőérés hónapja. Ezek a
szeptember mélyebb értelemmel teli titkos kiváltságai, de ezenfelül ez az a hónap, amikor ismét kitárja ölét a föld, úgyhogy megint ültethetünk. Most kerül a földbe minden, aminek tavaszig meg kell erednie. Ez persze megfelelő jogcím nekünk, kertészeknek arra, hogy megint egyszer végiglátogassuk a szaktársakat, megnézegessük, hol mi van, kiválasszunk néhány kincset érő növényt már a következő tavaszra, s egyúttal jó alkalom most itt arra is, hogy megállítva a rohanó esztendőt, elidőzzünk egy kicsit e derék szakembereknél, s megadjuk nekik az őket megillető tiszteletet.
A nagy kertész, azaz a hivatásos termesztő rendszerint józan életű férfiú, nem iszik, nem dohányzik, egyszóval erényes. A történelem nem jegyzett fel róla sem nevezetes gaztetteket, sem hadi, sem politikai érdemeket.Emlékét egy-egy új rózsa-, georgína- vagy almafajta örökíti meg; neki ez a dicsőség, amely rendszerint anonim, vagy más név alatt rejtőzik - untig elég. A természet különös szeszélye folytán a kertész általában testes, sőt hatalmas termetű ember, talán azért, hogy megfelelő ellentétet alkosson a virágok gyengéd, filigrán kecsességével, vagy mert a természet Cibelé képere formálta, szemléltetni akarván ezzel, hogy a kertész az éltető, a gondos atya. És valóban, mikor a kertész ujjaival vájkál a virágcserepekben, az majdnem annyi, mintha tápláló emlőt nyújtana kis neveltjeinek.



A kertész megveti a kertépítő mérnököket, azok viszont a kertészeket tartj ák afféle zöldségeseknek. Jegyezzétek meg, a kertész szerint az ő foglalkozása nemcsak afféle mesterség, hanem tudomány és művészet; lesújtóbb véleményt nem is mondhat vetélytársáról, mint azt, hogy jó üzletember. A hivatásos kertészhez nem úgy jár az ember, mint a fehérnemű- vagy avaskereskedőhöz, akinek megmondja, mit akar venni, fizet, és továbbáll. A kertészhez az ember beszélgetni megy: megkérdi, hogyan is hívják ezt vagy azt a növényt, elmondja, hogy a szirtőr, amit tavaly vett tőle, remény teljesen fejlődik, elpanaszolja, hogy az idén kár esett a Mertensiákban, és könyörög neki, mutassa meg újdonságait. Meg kell vitatni, melyik a jobb, a Rudolf Göthe vagy az Emma Bedau (ezek őszirózsák), valamint perlekedni is illik egy sort például azon, mit szeret jobban a Gentiana Clusii, az agyagot vagy a tőzeget.
Ilyen és hasonló megbeszélések után kiválasztunk egy új ternyét (az ördögbe is, ugyan hová tegyük majd !), egy szarkaláb at, mert az otthonit elpusztította a lisztharmat, no meg egy cserepet, amelyről a kertésszel együtt sem tudjuk kisütni, mi van benne, s miután néhány kellemes órát eltöltöttünk tanulságos és szórakoztató tereferével, fizetünk a kertésznek - aki nem kereskedő - öt-hat koronát, és ezzel kész. A kertész mégis szívesebben lát bennünket, akik jól meggyötörjük, mint azt az uraságot, akin messziről érzik az autószag, s aki egyszerűen meghagyja neki, válasszon ki számára "hatvanféle fajt a legkülönb virágaiból, de aztán prima minőségű ek legyenek".
Minden hivatásos kertész esküdözik, hogy kertjének . földje silány, ő nem trágyáz és nem öntöz, télre semmit le nem takar. Nyilván azt akarja ezzel bizonyítani, hogy virágai kizárólag iránta való szeretetből növekszenek. Némi igazság van is ebben: a kertészkedéshez szerencsés kéz kell, vagy talán azt mondhatnánk, égi kegyelem. Az igazi kertész csak úgy vaktában beledug a földbe egy-két levelet, s kihajt belőle mindenféle virág; mi, laikusok pedig vesződünk a magról nevelt palántával, öntözzük, a helyét is
megfújjuk, szaruliszttel, sőt gyermektápszerrel tápláljuk, a végén mégis elfonnyad, elszárad. Azt hiszem, van ebben valami varázslat, akár a vadászok vagy az orvosok mesterségében.....


.....Nem áltathatjuk magunkat tovább: itt az ősz. Bizonyság rá: virítanak az őszi Asterek és az őszi margitvirágok, vagyis a krizantémok. Ezek az őszi .növények valami különleges erővel és gazdagon ontják a virágot, nem sokat teketóriáznak, egyik virág olyan, mint a másik, de van! Mondhatom, hogy az érett kornak ez a virágba borulása hevesebb és szenvedélyesebb az ifjú tavasz szertelen csapongásánál. A meglett ember bölcs következetessége nyilvánul meg benne: ha már virágzás, hát adjuk meg a módját, s legyen sok-sok méz, hadd gyűjtsenek a méhek. Mit számít egy-egy lehulló falevél a dús, a gazdag őszi virágzás mellett? Hát nem látjátok,hogy nincs ellankadás?
Karel Čapek: A szenvedelmes kertész (1929), Mayer Judit fordítása