2014. január 31., péntek

Fajtajegyzék 2014

Fajtajegyzék 2014

Megérkezett a sokak által várt tél. A kertet jótékony hópaplan takarja, alattuk a kintlévő magok melegről és napról álmodnak. A kertész a meleg szobában tervezgeti, hogy miket fog vetni ebben az évben. Az asztalt magos zacskók fedik, és különböző katalógusokat lapozgat.
Itt kell megállni egy kicsit. Gondoljuk meg jól, hogy mit és mennyit akarunk termelni. Nincs értelme génbankot létesíteni, inkább kevesebb fajtát termesszünk, de azokat tudjuk gondozni.

Ha sokféle növényfajtát termesztünk, ezeknek a magját már nem nagyon tudjuk úgysem felhasználni, mert a sokféleség miatt nem lesznek fajtaazonos magjaink. A szél, és a rovarok keresztbe porozzák őket. Ha pedig hibrid (F1 jelölés) vetőmagot vásárolunk, ebből szintén nem lesz fajtaazonos termés a következő évben mert ezek már keresztezéssel vannak előállítva.

Vannak olyan kedvenc növényfajtáim, melyeket szívesen termesztek minden évben. Van néhány olyan is, melyet kíváncsiságból, kísérletképpen próbálok ki. Aztán eldől, hogy marad-e, vagy nem.

A 2014 évben ezeket tervezem.


Paprikák:
Zöldek: Állandók a Rapires (F1), Rekord. Szeretem a Dunát is, de még nem tudtam magot venni.
Fehérek: Keszthelyi fehér, (kúpos, kemény húsú, kiválóan savanyítható) Pelso (csípős), Faludi (zöldes, csípős). Start, Senator,  Bogyiszlói.
Csemegék. Kapia, keceli, Kocsolai.
Ezeken kívül cseresznye és ceruza típusú erősek lesznek.
Tervezek valamennyi fűszerpaprikát is. Palotás F1
Paradicsom:
San Marzano Vesuvio, Lugas F1, Korall, Black Prince, Erdélyi óriás, Ribizli, Principe Borghese. Kipróbálok egy brazil óriás fajtát is.
Cukkinik: Nero di Milano, Black Beauty, Stiato di Napoli, Tondo Chierro di Nizza, Sárga.
Uborkák. Ritmo F1, palermo (kígyó) Perez.
sárgarépa: Danvers (130-150 napos), Nantes2 (80-95 napos) Rekord (160-180 napos)
Petrezselyem: Félhosszú, Hanacka, Levélpetrezselyem.
Zeller: Alabástrom.
Zöldborsó: Rajnai törpe.
Cékla: Rubin, bíborgömb, Alstar F1.
Hagymák: Pórék, vörös és fokhagymák.
Hagymából kipróbálom ebben az évben a kibédi piroshagymát, amire nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz nálam. Ez egy kellemesen édes, belül fehéres, kívül lila színű hagyma, amit az erdélyi Kibéd községben termesztenek, és palántázással szaporítják.

Tervben van még valamennyi csemegekukorica és az elmaradhatatlan fűszernövények is.
Aztán mindíg előfordul valami terven felüli növény.

Aktuális:

Január végén el lehet vetni a zellert. A zeller magjai nehezen és soká csíráznak ki. A palánták nevelése sok időt vesz igénybe, mire májusban ki lehet ültetni, így időben el kell kezdeni az előnevelését. Egy ládába vessük el a magokat. Kevés homokkal kevert palántaföldbe szoktam elvetni, amit előzőleg beöntözök. A magokat a talaj felszínére ritkásan elszórom, mert nem szoktam áttűzdelni őket. Ezután vékonyan lefedem a magokat és újra megöntözöm a felszínét is. Ezután, csak arra kell figyelni, hogy a felszín ne száradjon ki. Erre jó eszköz egy kis kézi virágfújó.



Bármennyire is szeretnénk, a paprika és paradicsom magokat még palántának sem szabad elvetni ilyenkor, hacsak nincs fűthető növényházunk. A fóliás és főleg a tavaszi kiültetésre még korai. Én csak március első hetében szoktam elkezdeni a vetést. Ha most kezdjük a palántanevelést, addig azok elvénülnek, megnyúlnak. Nincs értelme, tehát türelem!

Végül itt köszönöm meg KamillaMamilla  sok, értékes hozzászólását. Remélem ír többször is megjegyzéseket a cikkekhez, mert sok jó ötlete van.

2014. január 16., csütörtök

Új kert lépésről-lépésre 01

Új év - új kert


Általában az ember egy reggel nem arra ébred, hogy márpedig én egy kertet csinálok. Bár lehetnek kivételek. Ez legtöbbünknél régebb óta motoszkáló gondolat. Sokszor visszanyúlik a kezdete a gyermekkorban, amikor szülők, nagyszülők kertjében teltek a boldog gyermekévek. Aztán később egyre jobban formálódtak az elképzelések:
Akkora kertem, lesz, hogy a saját szomszédom is én leszek. Mindent meg fogok termelni, amire szükségünk van. Aztán a vágyak és a realitások küzdelme folytán kialakul egy valami, ami még most csak egy darabka föld, lehet hogy nincs rajta semmi, de az érzés elmondhatatlan: A MI KERTÜNK!
Lázasan kergetőznek a gondolatok, hogy hol, milyen zöldségek fognak termeni, milyen bokrok, fák ontják az ízletes gyümölcsöket, milyen virágok fognak pompázni. A gondolatból lassan valóság lesz. De hogyan?

Néhány gondolat a kezdéshez:

1. Ismerjük meg a kertünket (fekvés, talaj, szélviszonyok, fény-árnyék)

Fontos a kert fekvése. Tudnunk kell a fő irányokat, hogy merről kel a nap, és merre van észak, ahonnan hidegebb várható. A sorokatm főleg magasabb növényeknél legjobb É-D irányban telepíteni, mert ebben az esetben a nap körbejárja. Merről szokott fújni legtöbbször a szél. Abban az irányba valami szélfogó bokrot kell ültetni, mert gyakorta megdönti a kényesebb, gyengébb szárú növényeket.
nagyon nem mindegy milyen a talajunk. Na, nem mindenféle tudományos értékekre gondolok, hanem arra, miből van. A homokot könnyű művelni, hamar melegszik, de kevésbé tartalmaz tápanyagot, nem tartja a nedvességet és sokat kell öntözni. Az agyagos föld pont az ellentéte. Nehéz művelni, hideg, tömörödik, a legkisebb víztől sáros, ha kiszárad, mint a beton.


2. Mérjük fel a lehetőségeinket. ( víz, eszközök, tárolás, egészség, szabadidő, anyagiak)

A munkákat alapvetően meghatározzák a lehetőségeink. Mennyi időnk van kerti munkára. Napi, heti ráfordítható idő.Általában itt az is meghatározó, hogy ott lakunk, ahol a kert van, vagy a település más helyén, esetleg még utazni is kell. Senki nem szeret kényszerből dolgozni. Ennek megfelelően határozzuk meg a kert méretét. Ha a terület nagyobb, mint amire időnk van, akkor nem kell az egészet megművelni. 
Aztán meghatározó a korunk, egészségünk is. Idősebb korban, hiába tagadja valaki, nem úgy tud dolgozni, mint fiatalon.
Az sem mindegy, hogy mivel tudunk locsolni. Van, és ha van, milyen a kút? Vagy vizet kell gyüjteni? Nem mindegy. Ez a vízigényes növények termesztését is korlátozhatja. Aztán a terméssel mit kezdjünk. Egy hét után az összes rokon, szomszéd menekülni fog, ha salátával a kézben meglát közeledni. Hogyan tudunk tárolni? 
Itt írtam arról, hogy kb. mennyi terület elég egy 4 fős  családnak. És van itt terv is. (ebben elég részletesen írok a vetésforgóról is)


40 nm, nem is kicsi.



3. Gondoljuk át az igényeinket (Mit akarunk termelni, mire van szükségünk.)

Ha ezeket átgondoltuk, akkor már valami körvonalazódik. Nem kell felsorolni és termeszteni minden hallomásból ismert növényt. Bár nagyrészünk átesik ezen, mert az ember, így a kertész kíváncsi. Aztán egy idő után kialakulnak a bevált fajták.



4. Egyeztessük az elképzeléseket a realitásokkal.

Most már tudjuk mit akarunk, és tudjuk, hogy mik a lehetőségeink, ha csak nagyjából egyeznek, az már jó eredmény. Így valószínű, hogy nem fogjuk hamar feladni.

5. Tervezzünk.

Papír, ceruza elő, rajzoljunk, számoljunk, írjunk fajtákat, mennyiséget! Fontos, hogy legyen valami elképzelésünk.


A régi kert rajza. Ez sem volt több 100 nm-nél

Várom a kérdéseket, ki, miről szertne olvasni. A régebbi bejegyzésekben sok mindenről írtam, de tudom, sokan nem szeretnek keresgélni. Így, közösen el tudjuk indítani az évet.

Mindenkinek jó kertészkedést kívánok.