Április kezdete a kertben.

Vethetők a kabakosok.

Márciusban földbe kerültek a borsók, a zöldségmagok és a hagymák, retkek, saláták. Aztán csak várni kellett, hogy keljenek.

A márciusi időjárásra túl sok panasz nem lehetett. Esetleg a zöldségfélék vetését kellett néha öntözni, hogy a talaj ne száradjon ki, mert akkor a csírában lévő magok elpusztulnak.

Nekem a borsót is meg kellett locsolni, mert attól féltem, hogy kellő nedvesség híján nehezen fognak kikelni..

A retkeket a kelés után is állandóan tartsuk nedvesen. Ne vizesen, csak mindig legyen nedves a talajfelszíne. Ez segíti az egyenletes fejlődést, és könnyebben megelőzhető a földibolhák kártétele. A nedves talajt nem szeretik a bolhák. A közel palántázott saláta pedig riasztja a bolhákat.

Áprilisban már melegebbre fordul az idő. Elvetettem palántának a cukkini és uborka magokat.

A kabakosok palántanevelése, szaporítása.

A kabakosok a dinnyék, az uborkák és a tökfélék. Ezek meleg igényesebbek, mint a gyökérzöldségek.Termesztésük esetén az alább leírtak nagy általánosságban érvényesek.

Földből, komposztból és érett trágyából készítettem keveréket a magoknak. Lehet gyepkockába is vetni. Ez úgy készül, hogy egy jó füves részen ásóval körbevágunk annyi területet,amennyi kockára szükségünk van. Egy kocka 10*10*10 cm méretű. Az ásóval függőlegesen kivágott csíkok egymástól kb egy  lapát szélességben legyenek (20 cm?) aztán úgy, hogy 10 cm vastag legyen a gyeptégla egy lapáttal alányesve kiszedjük őket. Füves részével fóliában egy fólialapra helyezve beöntözzük őket. A közepébe kis lyukat készítve abba megy a mag, amit vékonyan takarunk, és beöntözünk.

Én kis műanyag cserepekbe vetem a magokat, a fenti módon. A cukkinikből egy magot, uborkából 1, esetleg két magot edényenként.

Az edényeket kelésig fóliazsákkal fedem a hőmérséklet biztosítása végett.

Ha túl korán vetünk, az esetleges hűvös idő miatt húzódó kiültetés esetén a palánták elvénülnek ez a koraiság, termőképesség csökkenéséhez vezet. Ezért a legjobb házi körülmények közötti termesztés esetén az április eleji magvetés palántának. Szabadföldbe addig ne vessünk, míg a talaj fel nem melegszik. Általában az év 100. napja előtt nem szabad elvetni, de jobb április vége felé.
A magok előre beáztatásáról: van akik beáztatják, előcsíráztatják a dinnye, uborkamagot, de vegyük figyelembe, ha csávázott magot vettünk, ezt  nem véletlenűl csávázottan forgalmazzák, áztatás során ezt a védőréteget mossuk le
Csírázási hőmérséklet 25-28 ° C, éjjel-nappal. Kelés után hőmérsékletet fokozatosan csökkentsük éjszaka és borult időben 15-18 ° C, nappos időben 20-23 ° C. Ennél magasabb hőmérséklet a palánták megnyúlásához vezethet. Amikor a levelek összeérnek, rakjuk szét a növényeket, hogy elegendő fényhez jussanak és ne nyúljanak meg.
Kiültetés előtt 7-10 nappal kezdjük meg a palánták edzését. Szellőztessünk tegyük ki levegőre a palántákat, előbb árnyékba, majd fokozatosan napra. Ha egyből napra tesszük őket megégnek. (Ez minden palánta edzésére vonatkozó szabály.) 
Egy héttel ültetés előtt rakjuk szét a palántákat, hogy a kockából kinőtt gyökerek felszakadjanak és kiültetés után már az eredeti helyükön nőnek tovább. Ha nem rakjuk szét a növényeket egy hetet kell várni míg a gyökér ismét a kocka falához ér, és bizonytalan az eredés. Poharas, cserepes neveléskor a szétrakásra nincs szükség.
Fóliaalagút, síkfólia alá április 20-tól, szabadföldre májusban a fagyveszély elmúltával lehet kiültetni őket.

Amikor elvetem a magokat palántának akkor elkészítem a helyét is a kertben. A feészkek helyén egy ásónyom földet kiszedek, és az északi oldal felé teszem. A gödörbe 3-4 lapát trágyás komposztot teszek, majd fűkaszálékkal lefedem. Ez a kiültetésig összeérik. A kiültetés előtt ázott növényleves level öntözöm be, és majd ide megy május elején  a palánta.

Majd öltetéskor a fészek közepébe megy a növény és köré kb fél meter átmérőjű krátert képezek földből. Itt lesz öntözve. A fészket pedig mulccsal takarom.
Cukkíniből két fajtát vetettem. Zöldnek Diamant nevű olasz hibrid, sárgának Gold nevű Kertimag félét.
Uborka kétszer lesz ültetve. Egy korábbi csapat, mely szabadba kiültetésre kerülő Bernadett saláta uborkából áll,és pár tő Perez korainak kovászolásra.
Majd juniusban a borsó helyére megy a savanyításra kerülő második csapat uborka.
Most elvetettem még a céklát is. Ebből lehet szakaszosan vetni, mert mi az apróbb, bébicéklákat már nyáron szeretjük megenni.

A krumplit is el lehet vetni, főleg, ha egy részét korainak fóliával tudjuk borítani.

A krumplikból a vetőméretűeket (3-5 cm nagyságúak) napos helyen elő lehet csíráztatni. Majd kapával fészekbe, vagy kihúzott barázdába egymástól 25-35 cm távolságba elvetjük. 

A gumókat földdel takarjuk. Később majd töltögetni is kell. A sortáv legalább 70 cm legyen, így marad hely a töltögetésre. 

Műanyag csőből készült ívekre feszített fóliával lehet a koraiságot fokozni. (tavalyi képek)

A hagymák, borsók földjének felszínét már lehet a kiszáradás elkerülésére fűnyesedékkel takarni.

A paprika és paradicsom palánták még bent vannak. 

Különböző vetési idejű paprikák.

Padlizsánok.

Paradicsomok. A nagyobbakat április 20. körül tervezem kiültetni, ezek korábbi vetések.

Mennyi idő kell a vetéstől a kiültetésig.2.

Palántanevelés 3., avagy mikor kezdjük a paprika és paradicsom vetését?

Amint egyre többször kisüt a nap, az emberek egyre türelmetlenebbül várják, hogy kerti munkát végezhessenek. Ha a szabadban nem is lehet dolgozni, akkor már vetni kell, még ha ládába, lakásban, akkor is vetni.

Ha nem jól mérjük fel a vetés és kiültetés közötti időt, azaz a palánta előállításának idejét, akkor sikertelenség is érhet bennünket, ami esetleg elveheti a kezdő kertész kedvét, elrontja az örömét. Jól esik nézni, hogy nőnek a növénykéink, de ha sápadnak, megnyúlnak, leveleiket hullatják, azt rossz látni, de mivel kint még nem alkalmas az idő, még nem lehet kiültetni őket. Ezért helyesen kell megválasztani a vetés idejét., és a türelmetlenséget le kell győzni.

A káposztafélék vetésével nincs gond, azokat márciusban, ha nem fagy, már ki lehet ültetni. Elsősorban mindenki a paprikát és a paradicsomot kezdené elvetni.
Még egyszer: Ha valakinek nincs megfelelő helye a palánták nevelésére, nincs fűtött üvegháza, fóliája, melegágya a kiültetésre, az még ne vesse el a szabad földbe szánt palánták magjait!

Egy táblázat arról, hogy mennyi idő kell a paradicsomnak a vetéstől a kiültetésig:

Február 01-március 10 között fűttt fólia alá, március 25-április 10-között kiültetve.

Február 15-i vetés 7,5 cm-es edényben 70 nap, 10-es edénybe tűzdelve  80 nap

Márc 1-15-i vetés 7,5 cm-es edényben 65 nap, 10 cm-esben 75 nap 

Ápr 5-i ritka vetéssel és tűzdeléssel, 55-60 nap,   7,5 cm-es edényben 60 nap.

Ugyanez paprika esetében:

Vetés jan. 20. kiültetés ápr 1. fűtött fólia alá

Febr. 20. vetés ápr 20. hideg fólia alá

Febr. 25 május 1 hideg fólia alá

Márc. 01 vetés május 10-15 szabadba.

Ha olyan fajtánk van, ami hosszú tenyészidejű, a vetés idejét két héttel előbbre lehet hozni.
Én a szabadföldi tömegpaprika (fehér, savanyító, erős, szárítandó, zöld erős) és paradicsomok vetését hagyományosan március 8-án nőnapon szoktam elvégezni.

Paprika termesztésekor alkalmazott Békéscsaba környéki módszer a koraiság fokozására: A paprikát fóliába egymástól 10 cm távolságba ültetik ki. Amikor a kinti hőmérséklet megengedi,  minden második és harmadik tövet kiemelik és amik eddig a fólia alatt megerősödve fejlődtek, kiültetésre kerülnek. a fólia alatt pedig meg lesz a 30 cm-es tőtávolság.

Tehát: türelem! Van még idő. Addig fólia alá lehet vetni retket, salátát, dugdosni hagymát, amit zöldhagymaként kiszedünk, mert a fagy hatására úgyis magszárba menne.

Végre nyár van

Eljött a július is végre, és ezzel remélhetőleg már nyár lesz, ami a termések beéréséről fog szólni. Lassan elmúlik a virágpompa, helyüket a különböző alakú és színű termések foglalják el.
Amerre járok, mindenhol különböző repülő "objektumok" tobzódnak. Nem győzőm a fejem kapkodni.

A paradicsomok szépen növekednek, lassan színesednek is. Az alsó levelek néhol bepöndörödnek, de ez nem betegség. Elsősorban a kacsolt töveken tapasztalható. Ez a levélsodródás

Az uborka az üvegházban egyre több termést hoz. Most már nem kell beosztani. Bennünket ez a két tő bőven ellát csemege, saláta uborkával.

A szabadföldi uborkák is nőnek szépen, főleg, mióta elkészült a támrendszer, és nem a földön vannak. Az uborka futónövény. Így jobban érzi magát, kisebb a gomba betegségek előfordulásának veszélye. No, meg kisebb helyre is van szükségük, főleg az ekkora kis kertben, mint az enyém. Eddig egyszer permeteztem meg Bordói leves vízzel.

A paprikák is lassan utolérik magukat, mert a korábbi hűvös időjárás ezeket vetette vissza legjobban.
Hetente le szoktam permetezni őket csalánleves kenőszappan lével, a tetvek ellen, és kálcium tartalmú levéltrágyát is kapnak a paprikák, és a paradicsomok is. Ez a későbbi bibepont rothadás (csúcsrothadás)  megelőzésére való. Ez a kálcium hiány egyik jele, de ekkor már késő. Meg kell előzni.

A kert ekkorra már kissé elvadult képet mutat, mivel és nem a szép, tiszta talajművelés híve vagyok. Sőt még kevés gyom sem zavar. A lényeg, hogy a talaj, ahol lehet, fedett legyen. Csak nem szabad hagyni a gazokat eluralkodni. Az uborka közé ezért is vetettem kaprot, és céklát. De ezek még ezután kelnek majd ki.

A kinti növényeket, az uborkák kivételével, még nem öntözöm. Nemrég még sok eső volt, így a talajban még sok nedvesség van eltárolva. Felesleges a növényeket öntözéssel elkapatni. Majd később, ha tényleg nyár lesz.
Ez az üvegházra természetesen nem vonatkozik, hiszen ott sosem esik az eső:-)

A ribizlit folyamatosan szedjük, málna is van még. Az epreket sajnos nagyrészt leverte a szél, így abból nem sokat tudtam hasznosítani.

A cukkíniből is bőség van, minden fajtából. Lassan az a kérdés, mi legyen vele. Elég egy. két nap, hogy nem ellenőrízzük a termést, már rögtön óriások lesznek. Ha nem használjuk fel, akkor is le kell szedni, mert csak akkor hoz új termést. Ellenkező esetben azt nevei, ami rajta van. Ugyanakkor minden nap ezt enni, nem biztos, hogy jó ötlet. Annyira, azért nem szeretjük:-)

De az biztos, hogy most már egyre több a termés mindenen, lassan saját paprika, paradicsom, uborka és még ki tudja mennyiféle termés várható. legyen üdvözölve a NYÁR Čapek soraival!

Miután a kertész ilyeténképpen végzett a rózsaoltással, észreveszi, hogy megint lazítania kellene az ágyások megülepedett, cserepes talaját. Ez a munka évente legalább hatszor követelőzik, s a kertész minden  ilyen alkalommal hihetetlen mennyiségű követ, kavicsot és egyéb istencsapását dobál ki kertje földjéből. Az a sok undok kő nyilván valamiféle magvakból vagy petékből fejlődik, de az is lehet, hogy a föld titokzatos méhéből  tör elő szakadatlanul; vagy talán a föld valamiképpen köveket izzad? Egyáltalában a kertészeti avagy kultúrtalaj, nevezhetjük humusznak vagy televénynek is, igen változatos összetételű. Alkotóelemei a következők:
föld, trágya, korhadt lomb, tőzeg, kövek, üvegcseréptörött tálak, szögek, drótdarabok, csontok, huszita nyilak, a csokoládé sztaniolja, téglák, régi érmék, ócska pipák, táblaüveg, törött tükrök, kiszolgált névtáblák, bádogedények, zsinegek, gombok, cipőtalp, kutyagumi, széndarabok, fazék füle, mosdótálak, rongyok, üvegcsék, csatok, kannák, kapcsok, patkók, konzervdobozok, porcelán szigetelők, újságfoszlányok és számtalan egyéb anyag. A hüledező kertész minden egyes alkalommal ilyesmiket bányász ki az ágyásaiból. Meglehet, hogy  egyszer egy örökégő kályha, Attila sírja vagy Szibilla könyve kerül elő a tulipánok alól; a kultúrtalajban a világon minden előfordulhat.
A kertészek kánonjoga szerint júliusban oltják, illetve szemzik a rózsákat. Ez általában a következőképp történik: előkészítik a csipkerózsát, a vadócot, vagyis az alanyt, amelyet oltani fognak, összehordanak egy csomó háncsot, s végül előkerftik az oltó- vagy a szemzőkést. Amikor minden szépen együtt van, a kertész a hüvelykujj a bögyén kipróbálja a kés élét. Ha a kés elég éles, belehasít a kertész ujjába, s ék alakú sebet ejt rajta. A vérző ujjat aztán bekötik, néhány méter gézt  csavarnak rá, úgyhogy az ujjon egy eléggé fejlett pufók bimbó keletkezik. Ezt nevezik rózsaoltásnak. Ha nincs kéznél vadrózsatő, az imént leirt hüvelykujjsebzést más alkalommal is végre lehet hajtani, például oltóvesszők, dugványok készítése, fattyúhajtások vagy elvirágzott szárak levágása, bokrok metszése során és így tovább.

De a fő gond júliusban mégiscsak a kert öntözése. Ha a kertész kannával öntöz, számolja a kannákat, mint az autós a megtett kilométereket. Nohát, hirdeti bajnoki gőggel, ma negyvenöt kannára vittem fel!Ha tudnátok, milyen jóleső érzés, amikor a hűs víz csobogva zúdul a kiaszott talajra, amikor alkonyatkor vízcseppek ragyognak a buzgó öntözéstől lucskos virágokon, leveleken, s szinte hallani, hogy a kert elégedetten, megkönnyebbülten sóhajt, akárcsak a szomjas vándor, aki letörölve bajuszáról a sör habját, így szól:
Hű, de milyen szomjas voltam! Csapláros, még egy pohárral! S a kertész lohol még egy kanna vízért, hogy csillapítsa kertje júliusi szomját.
 
 
Rózsák és floxok, napfényvirág és szépecske, sásliliom, kardvirág, harangvirágok és sisakvirág és peremizs, molyűző meg margitvirág - még mindig elég sok virágzik belőlük a rossz viszonyokhoz képest, istennek hála. Mindig van, ami virít, van, ami elvirít, mindig kell levágni fonnyadt szárakat, s ilyenkor így szólunk (a növényhez, nem magunkhoz): No, neked már befellegzett !
Lám, ezek a virágok igazán olyanok, mint a nők:
Olyszépek, üdék, az ember bámulja őket, hogy majd kinézi a szemét, mégsem fogja fel szépségüket teljes egészében, valamit mindig elszalaszt belőle, édes istenem, hisz minden szépség oly végtelen, oly kimeríthetetlen; de mihelyt elvirítanak (a virágokról beszélek!), akkor tudom is én, mintha már nem adnának magukra,  s durván szólva, olyanok, mint a lompos asszony.
Milyen kár, kedves szépem (a virághoz beszélek!), milyen kár, hogy úgy eljár az idő; a szépség elmúlik, csak a kertész marad meg.
A kertész számára az ősz már márciusban megkezdődik: az első elvirított hóvirággal.

A paprika kiültetése.

Május vége van lassan. Ilyen későn még sosem ültettem ki paprika palántákat. Azonban a kissé hűvös, csapadékos időjárás nem engedte, hogy korábban kitegyem.
A múlthét pénteken volt annyira jó idő, hogy elketdhettem az ültetést. A plánták egy részén már bimbók látszottak.

Az előkészített palánták egy része.

Az üvegházban viszont nappal már meleg volt nekik. A területet tavasszal már előkészítettem. A paprikák sorába komposzttal kevert érett marhatrágyát terítettem, a sorközökbe pedig körömvirág magot vetettem. A körömvirág addig védi a talajt a kiszáradástól, a palántákat a széltől, esőveréstől. Később aztán levágva a sorokat takarják.

Szétraktam a palántákat a körömvirágsorok közé.

A paprika ültetése ugyanúgy történik, mint ahogyan a paradicsomnál leírtam.
A sortávolság nálam megoszlik. A kisebb növekedésű 11-es nevű fehér paprika sorai 30 cm- re vannak, míg a nagyobb bokrokat növesztő fajtáké 50 cm-re vannak.
A tövek távolsága 30 cm mindenhol.

A kiültetésnek vége.

Az ültetés után a töveket locsolóval beöntöztem. Na nem a vízhiány miatt, hanem azért, hogy a földet iszapolják a tövekhez. Azóta nem locsoltam őket.
Viszont a nedves időjárás miatt már megpermeteztem bordóilé és kenőszappan keverékével, a gombák, és levéltetvek megelőzése céljából.

Itt már karóztam.

Amint melegebb lesz, ritkítom a körömvirágot, hogy levegőhöz jussanak a palánták. A talajt takarni kell. A paprika sekélyen gyökerezik, így kapálással sérülnek a gyökerek. Mulcsozni kell a talajt. Ha a mulcs alá nyúlunk, és azt érezzük, hogy a talaj morzsalékos, nedves, nem kell locsolni. A paprika jelzi azt, hogy szomjas.

A "boszorkánykonyha". A kis edényben áznak a levelek (csalán, nadálytő, hagymaszár, céklalevél). a nagyokban hígítom.

Ha haragos zöld a levele, ez ennek lehet a jele, vagy annak, hogy túl sok tápanyagot kap. Ekkor is nézzük a mulcs alatt a földet. Ha nedves, akkor a levekből, tápanyagból kell visszavenni, ha száraz a mulcs csak tiszta vízzel locsoljunk, esetleg pótolni kell a takarást.

Ha eldobálja a virágját, ez is a túltápozás jele. Eldobja akkor is, ha megfázik, de erre egyre kisebb a lehetőség.

Ha sok a víz, akkor a paprika levelei sárgulnak. Ekkor semmi esetre sem öntözzünk, esetleg egy időre szedjünk ki a talajtakarásból, tudjon száradni, levegőzni a talaj.
A kiültetés után a magas növekedésű fajtákhoz már most érdemes a karókat leverni (pl. Kapia, Gigant Start, Ciklon) Ha ez később történik, esetleg sérülhetnek a gyökerek. Azt nehezen viseli el a paprika.

Ezután nincs más dolgunk, mint figyelni, ha kell öntözni, permetezni, és felkötözni.
No meg várni az első terméseket.

Palántázás szabadföldben

Hogyan palántázzuk a paprikát, paradicsomot?

Az eddig fedett helyen nevelt palántáink ekkorra szép, erős növények lettek. Az enyémek már néhány hete éjjel - nappal az üvegházban voltak, az ajtaja nappal állandóan nyitva volt, megszokták a fényt, a levegőt.
Általában májuban a palántázás ideje a fagyosszentek elmúlása után esedékes.

Jelenleg elég szép az időjárás. a palánták nagyrésze erős, fejlett. Nézegettem az időjárás előrejelzéseket az Időképen, és a Köpönyegen is. Ezek nem jósolnak a fagyosszentek idejére jelentős lehülést. Hosszas tépelődés után arra döntöttem, hogy a paradicsomokat, és a fűszerként használt erőspaprikákat kiültetem szabadba. A többit, a csemege paprikákat még egy ideig bent tartom az üvegházban, ha véletlen rosszra fordulna az idő, a paprika érzékenyebb a hidegre.

A talaj elő volt már korábban készítve. Szerves trágyával, és komposzttal fel volt javítva a sorok helye. nem az egész táblát trágyáztam, csak azokat a helyeket, ahova  növények ültetve lesznek. A talajt a  kiszáradástól levágott fűtakaróval védtem.

A paradicsom palántázása.

A paradicsommal kezdtem: 10 tő San Marzano, 10 tő, általam csak Kerek néven jegyzett régi, saját fajta, 2 tő Lugas F1, 2 tő Black prince nevű fekete, 3 tő Ökörszív, 3 tő Korall került kiültetésre. Majd hagyok egy tő Cherolla koktélt is a kikelt magokból, de az ráér.

Egy ágyásban, mivel a paradicsom ágyások csak 1 m szélesek, egy sor paradicsom van ültetve, a tövek 40-50 cm távolságra egymástól. A folytonnövő, magas fajtáknak, már előre levert 2,5 m magas karók vannak előkészítve.

A növények edényekben nevelődtek. Előtte alapos vízadaggal lettek ellátva, így könnyen kicsúsznak a gyökérrel átszőtt földek az edényekből, kis ütögetésre.

 Ültető lapáttal mélyedést készítek, és ebbe belehelyezem a növényt, befedem földdel, és jól megnyomkodom. Ferde ültetésre nincs szükség, mert a paradicsomjaim nincsennek felnyurgulva.

 

Ha azonban hibás tartás miatt ez a palántaneveléskor bekövetkezik, akkor szélesebb fészket készítünk, a gyökérrészt vizszintesen helyezzük a fészekbe, úgy, hogy szárrész is kerüljön a mélyedésbe, amit föld fog takarni. Ez a rész később járulékos gyökereket fejleszt. Bár ez az eredéskor energiát von el a növénytől, mert nem a növekedésre fordítja minden erejét.

  Az ültetés után be kell a növényeket öntözni, lehetőleg levegő hőmérsékletű, állott vízzel. úgy, hogy az öntözővíz a gyökerekhez iszapolja a talajt, kellően bő vízsugárban. Legjobb minden egyes tőhöz külön-külön juttatni vizet, öntözőkanna rózsa nélküli csövéből vagy tömlőből. Jó beöntözéskor a kizúduló vízsugár odatoccsan a palánta tövéhez, és ütésszerűen bemossa a talajrészecskéket a gyökerekhez. Még kevésbé jó a kikerült palántákat kannarózsán keresztül öntözgetni. Ez káros, lehűti a növényt, betegségek előidézője lehet. A szükséges vízadag három-öt liter palántánként.

A paprika palántázása szálas palántával.
Palántanevelés történhet tápkockásan, külön edényekben, és úgynevezett szálas palántákkal.

A szálas palánták tűzdelés nélkül, ritkábban vetve készülnek. Ezzel a módszerrel neveltem a fűszerpaprikákat ládában. Kettesével, úgynevezett ikertövesen palántázom ki őket a földbe. A sorok 40, a tövek a sorokban 30-40 cm távolságra vannak egymástól. Az ikertöves ültetésnél nem csak a termés több, amit azonos helyen fel lehet nevelni, hanem a növények is jobban tartják egymást.

A ládából lehetőleg már kettesével szedem ki a palántákat. A föld a paradicsomhoz hasonlóan már elő van készítve, mulcsanyaggal takarva. A mulcsot a tövek helyén félrehúzom. Ültetőfával mélyedést készítek, majd abba beleteszem a növényt.

 A kiszedett földet visszateszem, és hozzányomkodom a tőhöz. Majd szinén beöntözöm a töveket.

Minden palántából érdemes néhány darabbal többet nevelni arra az esetre, ha valamelyik kiültetett növény elpusztulna. (kirágja valami, letöri a szél, stb,) Jó az is, ha egy kartonlapra felirjuk, melyik fajtából mennyit, és hova ültettünk. Így később könnyebben ismerjük meg a fajtákat. Az erősebb növekedésű fajtákat érdemes később karózni, így védeni a kitöréstől, és a termés sem húzza le a növényt. Locsolni mindíg csak a talajt, és elsősorban reggel. itt sem kell naponta. Időjárástól függően elég akár hetente. Melegben, virágzáskor, terméskötődéskor, sűrűbben. A paradicsom kevésbé vízigényes, mint a paprika. Kiültetés után10 naponta lehet enyhe adag folyékony táppal permetezni, amibe kevés Bordói levet is lehet tenni. Én mindíg teszek a permetlébe csalán és hagymalevet is. Vödörbe jó nagy marék csalánt, vöröshagyma, fokhagyma szárat, héjat, nadálytő levelet teszek Ez egy hétig erjed. Leszűrés után 10 szeresére hígítva permetezhető, vagy a növények tövére öntözhető.

Az üvegházban kiültetet uborkáról itt egy kép. Fóliazsák biztosítja a párás környezetet.

Szedhető a retek, és a fejes saláta.