A következő címkéjű bejegyzések mutatása: paprika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: paprika. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. április 1., hétfő

Kerti napló: Március vége.

Kerti napló 01.

Vége márciusnak, de a tavasz nagyon kéreti magát. A kertet néhány napja még hó takarta.
Így kinti kertezésről nem nagyon lehet beszámolni.
Bent a lakásban nőnek a palánták. A paradicsomok jól tűrték az áttűzdelést, és szépen fejlődnek.
A paprikák elég jól keltek ki, és nemsoká át kell őket tűzdelni.

Most így néznek ki, ahogyan a lenti videó mutatja:


A növényházban még hűvösek az éjszakák, így nem lehet őket kivinni, még nappalra sem.
Arra nagyon figyeljen mindenki, hogy a lakásban tartott palántákat ne öntözzük túl, és, ha már nem sziklevelesek, akkor hűvösebb hőmérséklet is elég.
Remélhetően már melegedés várható, így a kinti munka is elkezdhető.

Kiegészítés:
Nem csak én nézem rosszallóan a hideg kertet, hanem a visszatérő vendég is.



 Néhány napja még hó takart mindent.


Salátafélék csatornában

Amint elolvadt a hó, elvetettem a salátafélék magjait. Ebben az évben új módszert próbálok ki. Eddig a salátával az volt a baj, hogy a talajon elég sok csiga lakta be.
Most újításképpen kiemelem a talajszintről. Kiselejtezett esőcsatornákat helyezek el egy állványon, kb egy méter magasságban, kicsit egy irányban lejtősen. A végét úgy zárom le, hogy a felesleges esővíz ki tudjon csurogni.

Amit remélek tőle:
Itt nem érik el csigák, tisztább lesz a termés, nem kell annyit lehajolni.
A szabadban már kikelt fejes salátákból ültettem át, vetettem bele jégsalátát és kétféle tépősalátát, valamit ritkásan karalábét.


Várom az eredményt.

2013. március 16., szombat

A vetésről újra


Kezdődik a palántanevelés..

Jelenleg ez a legtöbb kertezőt érdeklő kérdés. Mit lehet vetni és hogyan.
Először utalok megint a helyes kifejezésre hogy mi a vetés és amiről már írtam.
Tehát az, ahogy a mag a földbe kerül, az a vetés.

Amikor úgy érezzük, hogy kezd a tél elmúlni, nagyon kellene valami kertes dolgot csinálni, bizseregnek az ujjaink, elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a magok a földbe kerüljenek.
Persze ilyenkor még nem a szabadba, hanem a lakásban kertészkedünk. Már a tél folyamán kigondoltuk és elterveztük, hogy milyen növényeket és azokból milyen fajtákat fogunk termeszteni.

A magokat pedig beszereztük időben.
Figyelembe kell venni, hogy egyes növényeknek milyenek az életkörülményei, mennyi idő kell a palántanevelésre a vetéstől a kiültetésig. Erről itt és itt írtam korábban.



 A vetéshez korábban melegebb helyre bevittük a palántaföldet, amire én jobb minőségű, bolti palánta, vagy virágföldet használok.
Esetleg keverem 1/4 rész homokkal, kis perlitet és finom kőport hozzákeverek.
A vetést lehet ládába, poharakba, kis cserepekbe, vagy rekeszekbe végezni.


Igazából ez nem fontos, attól függ, hogy milyen edényeink vannak, hova tudjuk tenni.
Én szinte minden növényt tűzdelek később, így a vetéshez nem kell sok hely. A paradicsom, paprika magjait külön edényekbe vetem el, így nem keverednek el a fajták.

 De lehet ládába is vetni, csak figyelni kell a pontos jelölésre.


Bármibe vetek, a föld betöltése után elegyengetem és kissé tömörítem egy fadarabbal.
 Ládában vájatot készítek és abba szórom a magokat,
 Míg pohárban csak elhelyezem őket.


Majd egy spriccelővel óvatosan langyos vízzel lefújom. Még jobb, ha csalán és kamillatea keverékével fújjuk, ez jót tesz a magnak.


Sejttálcába ugyanígy vetek. Feltöltöm, lenyomkodom, majd langyos vízzel, teával benedvesítem a földet.


Elvetem a magokat egyenletesen. Nem baj, ha több, később a vetést lehet ritkítani, szétültetni.


A magokat is lefújom,


Majd apró magra nagyon vékonyan, nagyobbakra kissé vastagabb rétegben földet szitálok és újra nedvesítem.



Az üveglappal, folpackkal történő takarás segít a nedvességet megőrizni, és nedvesen tartani a földet.



Amint kikelnek a növények, a takarást le kell venni, majd el lehet végezni a tűzdelést. Erről itt írtam.

FONTOS! Legtöbben ott rontják el a palántanevelést, hogy sűrűn, sokat öntözik a vetést, majd a kikelt növényeket. A vetésnek nem kell a víztől tocsogni. Ez akár magrothadáshoz is vezethet. Elég akkor a föld felszínét fújóval nedvesíteni, amikor látjuk, hogy száraz.
Kikelt növényeket pedig csak alulról a tálcába öntözzünk. A földben felszivárog a nedvesség. És hetente 1-2 alkalommal. Ne, amikor csak arra járunk. Ellenkező esetben megjelenik a vészes palántadőlés. Erről itt írtam részletesen:

Nincs más hátra, mint türelemmel várjuk az eredményt. A paradicsomok átlag 10 nap, a paprikák 14-20 nap alatt ki fognak kelni. A kiültetési időt figyelembe véve, ha március 20-ig elvetjük a magokat, akkor a májusi fagyok elmúltával ki tudjuk ültetni őket. Ha nem akarja valaki tűzdelni a palántákat, akkor ritka vetéssel, amit poharakba szemenként, ládába 1,5-2 cm távolságra lehet végezni, így még hónap végéig vethetünk. (az előbbi tápkockás, az utóbbi szálas palántát eredményez) Tűzdelés nélkül kb.10 nappal rövidebb a nevelési idő.


Mikor ezeket a sorokat írom, megint hó takar mindet, de remélhetőleg ez a tél utolsó próbálkozása, és néhány nap múlva már a kertben is lehet dolgozni.

2011. augusztus 29., hétfő

A nyár vége a kertben.

Augusztus végén

Augusztus igazi termésérlelő meleggel telt el. Néha, még túl meleg is volt. A mi vidékünkön eső sem olt a hónap első napjai óta. Azonban túlságosan az öntözést sem vittem túlzásba. Egyrészt bőséges vízkivételre nincs lehetőségem, másrészt a növényeket sem kell túlságosan elkényeztetni. Talán kissé felkészülve az éghajlat melegedésére, érdemesebb azokat a fajtákat előnyben részesíteni, melyek kevesebb vízzel is beérik. Főleg az uborkákat locsoltam, a paprikák hetente, a paradicsomok még ritkában kaptak vizet.
Az erős meleg hatására sok helyen elszaporodtak a zöld poloskák. Kérdezték többen, hogy mit lehet tenni természetes módon ellenük. Ezekkel túl nagy tapasztalatom nincs, mivel nálam nem fordulnak elő. Más poloskafajoknál azt tapasztaltam, hogy főleg a fészkesvirágzatú növényeket kedvelik. nekem mindíg van a kertben felmagzani hagyott sárgarépa, kapor, zeller, petrezselyem, paszternák. Ezeken vígan elvannak a poloskák és nem mennek más növényekre. Talán ezért sem jelentkeznek paradicsomon nálam. A cikkek szerint a szaguk miatt nem nagyon van természetes ellenségük. (nem bio módos a decist javasolják ellenük) Külföldön természetes ragadozóit telepítik kultúrákba, de ez kiskertben nem hiszem, hogy nálunk megoldható. Itt nagyon jó cikk található erről.
A paradicsom szépen érik, jut már aszalásra is. Volt jó meleg napon való szárításhoz is, de én idő híján aszaló géppel készítettem el. készült alma és szilva is elég sok téli csemegének aszalva. Én kizárólag San Marzanót aszalok (Alsó tálcában. A fölsőben Lugas F1). Hosszában cikkekre vágva, kevés levét, magját kiszedve.



Alma aszalásról jut eszembe, hogy leérett a Nyári fontos nevű almám. Azért ez a neve, mert ennyinek kell lenni egy gyümölcs súlyának, (magyar (ún. bécsi font) = 0,5606 kg) Ez meg is van annyi:)

Túl sok kinti tennivaló nincs. Szedni az uborkát és kovászolni,savanyítani, vödrösbe tenni. Aztán szintén eltenni a paprikákat savanyúnak, az erőseket felfűzni és megszárítani. Na meg amit lehet, megenni,minél több hasznos anyagot juttatni a szervezetünkbe. Savanyításról bővebben itt:







A kert ilyenkor már önfenntartó.Túl sok munka nincs vele. Még a leürült területekre vethetünk még céklát, retekféléket. A nem hibrid növények magjait meghagyhatjuk jövő évre elvetni. A saját magok általában jobban kelnek. Csak hibrid (F1) ne legyen a fajta. Paprikákat teljes érésig (piros állapot) hagyjuk a növényen, majd így szárítsuk meg és száradás után szedjük ki a magokat. A paradicsom magjait kiszedés után átmosom a húsoktól, majd szűrőben megszárítom, és így teszem el. Retekfélék magjait kicsépelem a tokból.
A kabakosok terméseit akkor is szedjük le, ha nem kell, mert csak így hoz újabb termést, ami zsengébb. Másként a meglévő termését növeli, érleli (cukkini, uborka, tökfélék)
A céklákat nem kell teljes nagyságig nevelni, már tyúktojás nagyságtól fogyasztható. Zsengén finomabbak. A jól kifejlődött, nagy céklák gyakran rostosabbak, esetleg fásabbak.
Aztán, ha kigyönyörködtük magunkat, kidolgoztuk magunkat és főleg teleettük magunkat, akkor még legyünk kint a melegben, szívjuk télre magunkba a napfényt és élvezzük a jó időt, mert nemsoká nyakunkon az ősz.







2011. július 28., csütörtök

Júliusi képek a kertről

Július.

Ez a hónap már igazi nyári hónap, bár néha az időjárás rácáfolt, de azért sok panaszra nincs ok. Volt meleg is, eső is. Egyszer még jég is esett, de kisebb károkkal megúsztuk. A paradicsomok, az alma és a szőlő sérült jobban.
Az esők után, meg a jégverés után azonnal bordóileves permetezés következett, így sikerül elkerülni a gombabetegségeket.
A sok eső kedvezett a másodvetésű retkek fejlődéséhez, a víz miatt tudtak nőni, ugyanakkor ezt a földibolhák nem nagyon szerették.

A paprikákra is jó hatással volt a sok eső, fejlődnek szépen.

A padlizsánokról leszedésre került már az első kötés, amit padlizsánkrémnek dolgoztunk fel.

Július végén már van rendesen paprika és paradicsom is így kezdődhet a lecsószezon. Uborka is van már elég kovászolni, savanyítani.


A kert innentől már önnfentartó, sok munka nincs vele. A betakarítás meg inkább öröm,mint munka.


Black Prince fekete paradicsom
Lugas f1 
Korall 
San Marzano Lungo 
Sárga mini, körte alakú



Almát géppel aszaltam, téli csemegének. Így készül, majd a paradicsom és a szilva is.

Terítéken:)