Általában január közepén zellert, kelkáposztát és karfiolt,
valamint néhány üvegházba kiültetendő paprikát szoktam elvetni ládába. Azonban
ebben a kertben nincs üvegházam, így a korai palántanevelésről le kell mondanom.
A szabadföldi kiültetés idejéről pedig még nem késtem le. A szabadföldi
termesztéshez régebben is március első dekádjában szoktam elvetni a paradicsom,
paprika, padlizsán magjait. Ekkor még bőven van idő a májusi kiültetésig.
Palántavetéshez egyszerű, bárhol megvehető, legolcsóbb
virágföldet használom. Ezt kissé lazítom ¼-ed arányban némi homok, duzzasztott
perlit, és kőpor belekeverésével. A növényeknek a magvetéstől a lomblevelek
kialakulásáig nincs szükség külső tápanyagra, hiszen megfelelő gyökérzet híján
azt fel sem tudnák venni. Erre vannak a
szikleveleik. A sziklevelek a lomblevelek kialakulás után elvesztik
szerepüket, és elsárgulnak, majd lehullanak. Ha valaki korai palántakorban a
legalsó levelek sárgulását és hullását tapasztalja, akkor ez történik.
A palántanevelő közegbe ilyenkor nem is ajánlott komposztot,
trágyát keverni, mert nedvesség hatására rothadás is felléphet. Akár föld
nélkül is lehetne magokat kikeltetni.
Más földkeveréket én később sem alkalmazok, csak kissé több
homokot perlitet és némi szárított marhatrágyát keverek a földbe, összesen
1/3-ad részben. Ha van megfelelően porhanyós, korábban előkészített kerti
földünk, ezt is lehet keverni hozzá. Ha valaki tőzeget használ, abba mindenképpen
kell föld, vagy homok, mert hamar kiszárad.
A magokat általában 40 cm-es virágládákba, vagy ha csak kevés palántát akarok egy fajtából, akkor 10*10-es kis cserépbe vetem. Ezekből tűzdeléssel kerülnek szálanként (esetleg ikertőben) kis műanyag cserepekbe, poharakba a növények 2 lombleveles kortól. Ha valamit nem akarok tűzdelni, akkor egyből cserépbe vetem. A földkeveréket vetés előtt meleg helyre viszem, hogy a talaj melegedjen át. Hideg földbe ne vessünk.
A magokat általában 40 cm-es virágládákba, vagy ha csak kevés palántát akarok egy fajtából, akkor 10*10-es kis cserépbe vetem. Ezekből tűzdeléssel kerülnek szálanként (esetleg ikertőben) kis műanyag cserepekbe, poharakba a növények 2 lombleveles kortól. Ha valamit nem akarok tűzdelni, akkor egyből cserépbe vetem. A földkeveréket vetés előtt meleg helyre viszem, hogy a talaj melegedjen át. Hideg földbe ne vessünk.
A ládába betöltöm a földet, tömörítem, a tetejét elsimítom
egy falappal, majd két sorban kis árkot nyomok a földbe. Ebbe kerülnek a magok,
0,5-1 cm
távolságra. Annyi szem + 10%, amennyi tőre van szükségem. Egy ládába mehet több
fajta mag is. A jelölésre azonban már ekkor gondot fordítsunk, hogy tudjuk
melyik mag, milyenfajta. Erre én lapos kávékavaró pálcát, vagy műanyag
poharakból vágott csíkokat használok, amely több évig jó.
A vetés után meleg (kb 30 fokos) vízzel beöntözöm a magokat egy fújóval, hogy
a locsoló víz ne mossa őket szét, majd földdel lefedem, tömörítem és még
egyszer beöntözöm. Ezután üveglappal, fóliával lefedem a ládákat és meleg
helyre teszem. A zellert ablakba, mert annak fény is kell. A káposztaféléket is
ablakba, mert azoknak meg nem kell akkora meleg. A paprikákat radiátorhoz közel
A kaliforniai típusoknak az átlagostól még nagyobb melegre van szükségük a
csírázáshoz, mert ezeknél ez nehezebben következik be.
Naponta megpermetezem langyos vízzel a talajfelszínt, ne
száradjon ki. Locsolást csak hetente a tálcába öntött vízzel végzem. Innen a
talaj felszívja a vizet, de a magágyat nem nedvesíti el nagyon. Vigyázni kell a
túlzott vízadagok elkerülésére is, mert ekkor magrothadás előfordulhat. Esetleg
már ekkor felütheti a fejét a palántadőlést okozó gomba.
Amikor a növények kibújnak,
(paprikánál akár 2 hét is kellhet) a vetésre bordóilé 15-os oldatát
permetezhetjük védekezésül.
A kelés után én szoktam csalánlével (melyet egy kanálnyi
szárított csalánból 1 liter meleg vízben áztatva készítek) meglocsolni a
sorokat. A túlságos locsolástól mindenképpen tartózkodjunk.
A keléshez az a jó, ha legalább 22-25 fokot tudunk
biztosítani. Kelés után megfelel a 17-20 fok is.
A tűzdelésről korábban már beszámoltam.
