2014. május 28., szerda

Májusi körkép

A legszebb tavaszi hónap a május. Ilyenkor borul virágba a legtöbb növény, már kellőképpen meleg van, és szedhetők az első termések is.

A zöldhagyma és a retek voltak az első friss zöldségek, majd a fejes saláta.

Majd nemrég elkezdtük a zöldborsó szedését, ami nagyon jól sikerült. A Rajnai törpe most is beváltotta a reményeket. Nekünk ez a korai édes fajta ízlik a legjobban. Így meg volt az első zsenge tavaszi leves is.




Végeztem a palántázással. Az áprilisban kiültetett paradicsomokat már fel kellett kötözni, és kacsolni is kellett.


Ebben az évben nincs karónak való anyagom, így madzaggal oldom meg a futtatást. Az egyik végét a palánta tövére kötöm, nem túl szorosan, a másik végét egy vízszintesen kifeszített dróthoz.

A paprikák és a padlizsánok is a földben vannak.Az eső is a megfelelő időben jött, így locsolni nem is kellett a palántákat.



A többi növény is szépen fejlődik. Elvetettem a az uborkákat is, melyeket a borsó helyére fogok palántázni. Csemegekukorícával vegyesen fogom kiültetni.


 A krumpli virágzik, fel vannak töltve.


 A növényápolással, tápanyag ellátással, takarással kapcsolatban ajánlom a régebbi írásokat.

2014. április 2., szerda

Beindul a kertészkedés a szabadban.

Kinti vetés.


Itt a jó idő, azonban én először benti munkáról beszélek:
A paradicsomok már áttűzdelve növekednek. Hetente egyszer, esetleg kétszer megöntözöm őket, ahogy kívánják. Túl sok víz, az káros és a palántadőlés fő okozója.


A múlt héten áttűzdeltem a paprikákat is. elég vegyesen keltek, egyes fajták 10 nap alatt, mások majdnem 3 hétre.


De most már elérték azt, hogy ideje volt őket áttűzdelni. A tűzdeléshez való földdel nem sokat bíbelődök. Ősszel elkészített kerti földhöz keverek 1/3-ad homokot és némi perlitet. Régebben használtam tőzeget, de nem volt jó tapasztalatom. sűrűn kiszáradt, tápanyagtartalma semmi, savanyú, nem fejlődtek benne a növények. ha nincs kerti föld, a tőzegnél a vásárolt virág, vagy palántaföld is jobb. A palánták nevelésénél nem alkalmazok semmilyen különleges eljárást. Nincs csoda talajkeverék, nincs tápoldatozás, legfeljebb 1-2 csalánleves permetezés. Nincs semmilyen pótvilágítás, legyezgetés és egyéb eljárás.



A szabadban az első csapat Rajnai törpe zöldborsó szépen kikelt, rá két hétre vetettem még egy adagot.A március közepén vetett gyökérzöldségek közül a Nanti 2 -es répa bújik. A hónap végén elvetettem az előcsíráztatott Impala nevű korai krumplit.

A tavaly augusztusban, sebtében, levelesen áttelepített ribizlik szépen hajtanak.  A borsó sorol, és a krumpli elvetve.

A barázdába vetve és a kiszáradás ellen fűvel védve a póré.

A kabakosokat általában helyszűke miatt palántának vetem, de most kicsit több helyem van és így helybe vetettem 3 fajta cukkinit. (sárga, Black Beuty, és Nápolyi) Tudom, hogy még hideg lehet rá, de régebben, ami termés télre kint maradt, azoknak a magja sokszor kikelt. majd érzi, hogy mikor van az ideje.
Vetettem még céklát, tarlórépát, karalábét és pórét.

Elől az ősszel dugdosott hagymák ,közte elszóródott magból kelt mák. A bakháton, vékonyan fűvel takarva a répa, petrezselyem, mögötte karalábé, cékla stb...

A kibédi hagymák szépen kikeltek, még várom, hogy erősödjenek és azután szétpalántázom.
A zöldhagymákat már régen esszük, lassan lesz retek is. Azokat több turnusban vetettem.
Folyamatosan vetek büdöskét, körömvirágot, kaprot.

Zöldhagymás reggeli.

Ha marad a jó idő, nem soká lehet palántának korai salátauborkát is vetni.
Ha marad az idő, egy csapat paradicsomot érdemes korainak kiültetni április 15-20 között. Ezek a májusi fagyokig jól begyökeresednek, és a lehűlést is átvészelik. Az a lényeg, hogy a paradicsomoknak erős gyökérzetük legyen.
A kert ilyenkor már egyre szebb. Zöld minden, virágzanak a fák és egyre éled a rovarvilág is. reméljük, nem lesz erősebb lehűlés.

A zeller.

 Sokan, akik most ismerkednek a kertészkedéssel, lehet, hogy túl bonyolultnak érzik ezt a sok megismerni valót. Mit hova, mivel, mikor ültessünk, hogyan gondozzuk:
Ami a lényeg, nem kell annyira tudományosan, és mérnöki precizitással kezelni azokat, amik le vannak írva. Elrettenni meg főleg nem.
Biztos, hogy minden helyes, amit én írok? Nem tudom. Nekem beváltak. Már jártam úgy, hogy olvasóm írta, hogy nem úgy termesztett valamit, ahogy írtam, és sikerült neki. Miért ne. Általában hangoztatom, hogy a kertészkedés állandó kísérletezés, mert két egyforma év nincs, nincs két egyforma időjárás, egyformán csapadék, és egyforma mag sem.
Hogy miért írom ezeket mégis le, ha nem vagyok biztos benne? Mert másnak is sikerülhet. Amikor a nagyszüleimet kérdeztem, hogy valamit miért úgy csinálnak, csak annyit mondtak: mert így láttam a szüleimtől. ha mégsem jön össze, akkor sem kell elkeseredni, majd máskor.
Ha kicsi a helyed, akkor jó ötlet az elő és utóvetemények alkalmazása. Pl a letermett borsó után mehet még uborka, cékla, őszi káposztafélék, őszi és téli retek. A paprikák és paradicsomok előtt még beterem egy kis retek, korai karalábé például.

Javaslom, hogy az oldalon lévő linkek közül töltsd le a Balás Sándor féle Zöldségtermesztés könyvet, amiben szinte minden benne van, amit érdemes tudni. Csak egy titok: Nekem sincs minden a fejemben, azért jegyzetelek, leírom miből mennyit vetettem, mikor kelt ki, mikor tűzdeltem, mikor ültettem ki, sikerült-nem sikerült. No, meg, ha szükséges olvasok másoktól is. Egy idő után a rendszeres dolgok úgyis rögzülnek.

És főleg, ne bonyolítsd túl, nem kell izgulni, csak egyszerűen.:)

2014. március 7., péntek

A paprika palántanevelésének kezdete

Paprikák! Indulás!


Március eleje van, és nagy valószínűséggel nem várhatunk jelentős lehűlést. Legalábbis februárban Zsuzsanna környékén ezt ígérték a pacsirták., továbbá a vadlibák észak irányába vonuló csapatai is jót jelentenek. Ahogyan többször beharangoztam, március első 10 napjában elérkezett a paprikák elvetésének ideje. Régebben növényházi termesztésre is készítettem palántákat, azokat már februárban elvetettem. Ebben az évben nincs lehetőségem, csak szabadföldi termesztésre, így ráérek most elvetni. Későbbi kiültetésre el lehet március második felében is vetni a

Túlságosan ezekkel sem körülményeskedni. A föld ugyanaz a kerti talaj - homok keverék, mint a paradicsomok esetében. A paprikáknak a csírázáshoz kicsit magasabb hőmérsékletre van igénye, mint a paradicsomnak, így az sem baj, ha 25-28 fok van a keltetőhelyen. Így kissé hamarabb bújnak ki. A csírázáshoz fényre nincs szüksége a magoknak. Azonban, ha kibújnak, akkor már napos, vagy legalábbis ablakos helyre (sajnos a napot nem mi kezeljük)

A magokat ebben az évben kb 10*10-es méretű edényekbe vetettem fajtánként, míg korábban virágládákba. Ennek nincs sok oka, csupán annyi, hogy könnyebb kezelni a kisebb egységeket, és nem kell a fajtákat elválasztani. A vetés előtt jó kézmeleg vízzel beöntözöm a talajt, majd utána a magokat is, végül a takaró földet is. Lefedem őket zacskóval, hogy ne száradjanak hamar ki, és a radiátor fölé mennek. Ott azóta a paradicsomok átadták a helyüket.

Azt figyeltem meg, hogy a saját magok hamarabb kelnek ki, de ennek az oka az lehet, hogy amit én fogok, az nincs úgy kiszáradva, és általában egy termésből van, nincs különböző érettségű keverve. A fajtáknak is eltérő lehet a kelési ideje, így nem kell megijedni, ha nem egyszerre bújnak ki. Öt naptól két hétig természete a várakozás. Három hét után már lehet gyanakodni. Nem is biztos, hogy a maggal volt gond. Én is jártam úgy, hogy csupa jó szándékból, naponta hűségesen locsoltam a vetést, és mégsem kelt ki semmi. Amikor megnéztem a magokat, nem találtam őket. Ugyanis túlzott gondoskodástól egyszerűen elrothadtak. Azt tanácsolom, hogy a palántanevelésből sem kell tudományos precizitással hőfokot nedvességet, fényerőt légmozgást stb mérve görcsölni, hanem kissé lazábban, nem túl nagy aggódással csak simán vetni, ápolni és kiültetni. Ha nem kelnek egyszerre? semmi baj, majd utólérik egymást. nem nedves a vetés, Kissé bepermetezzük egy fújóval a tetejét, nem eláztatjuk. Nem kell fényszórókat ráírányitani, és, ha kissé megnyúlnak, akkor sincs baj. majd a tűzdelésnél kissé mélyebbre kerülnek. Ha pedig a tűzdelést nem tudjuk szabályosan két szíkleveles korban elvégezni, nem kell pánikrohamot kapni, az sem baj, ha már két lomblevelesek.

Képeket majd később teszek be, de igazából ugyanúgy néz ki minden, mint a paradicsomok esetében. A lényeges még a föld alatt van, majd ha kikeltek, akkor több látszik.
Ha kikelnek... Remélem:)

Aktuális:

Szabadba már lehet sárgarépát, petrezselymet, paszternákot, salátát, retket, karalábét vetni. hagymát dugdosni és vetni.

A következő írás a tűzdelés lenne, de már erről többször írta, sok újat nem tehetnék hozzá. Esetleg, ha kérdés merülne fel ezzel kapcsolatban.
A korábbi írások itt olvashatók:
Palántanevelés 2., avagy hogyan végezzük a tűzdelést.

Még egyszer a tűzdelésről

Hogyan tűzdeljük a palántákat?


2014. február 22., szombat

A paradicsom palántanevelése

Elvetettem a paradicsomokat


A paradicsom a meleg igényes növények közé tartozik, így a kiültetése a májusi fagyok után. esedékes, mint a paprikáé. Azonban több tájegységünkön régóta elterjedt megfigyelés hogy a paradicsomot korábban is ki lehet ültetni. Ha április 24-ig szent Györgyig van ideje meggyökerezni, megerősödni, akkor kisebb fagyot is kibír. bár a levélzet megfagy, de a hidegek elmúltával újra kihajt.
Ehhez az időjárástól függően legkésőbb április 20-ig ki kell ültetni.
A paradicsom palántaneveléséhez 8-9 hétre van szükség, így február közepén el kell kezdeni a vetést. Az időbeni visszaesés még kisebb, ha a ládába vetett palántákat 1-2 szikleveles állapotba közvetlen tápkockába, pohárba, cserépbe tűzdeljük át a kiültetésig.


A keléshez és a szikleveles kori fejlődéshez a palántáknak nincs szüksége tápanyagra. (ez vonatkozik minden növényre) Ebben a fejlődési szakaszban a gyökerek fejletlenek, a tápanyagot a szíkzacskók, szíklevelek biztosítják, Ezért van az, hogy, amikor már a gyökerekkel fel tudják venni a tápanyagot, a sziklevelek funkciójukat veszítve elsárgulnak, és leszáradnak.


A palántaneveléshez én ősszel begyűjtött kerti földet, esetleg vásárolt virág vagy palántaföldet keverek homokkal és perlittel. (2,5 rész föld. egy rész homok. 0,5 rész perlit)
Kis ládába, vagy cserépbe beleteszem a keveréket, tömörítem, beöntözöm. Beleteszem a magot, befújom vízzel, esetleg csalánteával, majd vékonyan befedem földdel, tömörítem. Az edényeket zacskóval, vagy üveglappal fedve meleg helyre teszem. Erre jó a radiátor fölötti ablakpárkány. De, mivel a keléhez a paradicsomnak nincs fényre szüksége, lehet egyéb meleg helyre tenni.


A fontos, hogy kelés után azonnal fényre, és a kelési hőmérsékletnél hűvösebb helyre kell tenni, mert azonnal megnyurgulnak. Amikor szépen fejlődnek, két szíklevelesen át fogom tűzdelni.


Ezzel egy időben, hasonló módon el lehet március első 10 napjáíg vetni a paprikákat is, de azok nem kerülnek május előtt kiültetésre, és a keléshez még melegebbre van szükség.


Most elvetettem a bazsalikom és majoranna magokat is, de ezeket nem kell földdel takarni. legfeljebb a kiszáradás elkerülésére, csak annyira, mint ha sóznánk. Azért kell így, mert ezeknek a csírázáshoz fényre van szükségük.
A tűzdelés, az mindig sokakat érdeklő kérdés, erről később újra írok. Akiket érdekel, visszaolvashat, mert már korábban írtam erről itt. és itt is:


2014. február 14., péntek

Az első vetés

Ki a szabadba!


A tél visszavonultával lehetőséget teremtett, hogy egyes nagyon korai, hidegtűrő növényeket el lehet vetni szabadba.
Mindjárt ilyen elsőnek a spenót. Korán vethető, hamar kicsírázik és kikel. Szinte az első zöldfőzelék a szezonban. Elég neki egy sekély barázda, beleszórni a magot, takarni, és ennyi.
A következő a zöldborsó.
A földem annyira jó porhanyós és laza volt, hogy csak kissé fellazítottam gereblyével, barázdát húztam és lehetett szórni a magokat. Kötött talajon mélyebbre, laza, homokos talajon sekélyebben érdemes vetni. Nekem takarás után kb 5 cm. Egyre nagyon kell vigyázni. Egyetlen szem ne maradjon takaratlanul, vagy túl sekélyen, hogy egy eső lemossa a talajt róla, mert a madarak, főleg a galambok képesek utána az egész soron megindulva, "betakarítani" a szemeket. 3-4 fok körül már csírázik a mag és akár -5 fokot is képes átvészelni.
Mi kedveljük a Rajnai törpe fajtát. Nagyon korai, nem túl magas bokrú, kifejtő borsó fajta. A kifejtőborsók jellemzője, hogy magjuk éretten sima, nem töppedt. Ezek általában rövid tenyészidejűek. Majd két-három hét múlva még vetek, mert a hátrányuk annyi, hogy amikor érik, szedni kell az egészet, mert túléretten a cukor keményítővé válik bennük és kevésbé élvezetes, lisztes lesz.
Jobbra fönn a Rajnai, alul a Kevedon csodája


A ZKI ezt írja róla:
 Korai érésű kifejtő, a mostohább viszonyokat is jól tűrő fajta.
A növény magassága 35–40 cm. Hüvelyei 7–8 cm-esek, melyekben 9 sötétzöld szem fejlődik.
Igen korai és szakaszos vetésre is kiválóan alkalmas.
Friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt ajánljuk.
A tasak tartalma: 500g.

 altaltaltalt
Idő:febr vége-márc.15x5cm 
jún.
Hőmérséklet:6-8 o  
Vetésmélység:5-7cm 

Én sorba vetem. A sorok egymástól 40-50 cm-re vannak, a szemeket a sorba szórom bele. kb 2 cm--re. inkább sűrűbbre vetek, mert valamennyi mag befullad, kieszi valami, és inkább több legyen, mint ritka.

 A velőborsók hosszabb tenyészidejűek: magjuk felülete ráncos, töppedt. Hosszabb tenyészidejűek.  A cukorborsóknak az a jellegzetességük, hogy a hüvelyük is ehető, nem szálkás. 
Lehet már kísérletezni retek vetésével is, annyi a veszély, ha hideg éri, magszárba megy, nem nevel gumót. Ugyanez a gond a karalábéval, így én még ezekkel várok. Fóliában, növényházban meg lehet próbálni.

Különböző fórumokon sokan szinte versengenek azon, hogy a paprika és paradicsom palántának való magokat ki, mikor vetette már el, mekkora már a növény. Nekem erről az a véleményem, hogy még korai. Ezek a palánták egy idő után elvénülnek, megnyurgulnak, kevés lesz nekik a talaj. Jönnek a betegségek Nincs semmi értelme. Korai paradicsomot, amit április közepe táján teszünk ki, február végén, a későbbieket a paprikával március elején kell elvetni palántának.
Arról, hogy mit, mikor érdemes vetni, itt írtam.
A paprika és paradicsom vetéséről itt írtam

Aktuális:

Vetés szabadba: korai borsó, spenót, saláta. Esetleg retek. Zöldhagyma dugdosása.
Palántanevelő: Zeller még vethető. Karalábék, korai kel palántanevelése kezdhető. Salátát is lehet palántázni, de én inkább kint vetem és szétültetem.

Úgy látom, nem volt rossz ötlet "könyvesíteni" a blogot. Eddig közel négyszázan töltötték le. Remélem mindenki hasznosan tudja forgatni.

2014. február 3., hétfő

A cikkek letölthető gyűjteménye.


Olvasd a Blogot internet nélkül!

Ahogyan telnek az évek, úgy gyűltek össze az írások, képek. Arra gondoltam, hogy biztosan jó lenne ezeket akkor is olvasni, ha valaki nincs internet közelben.
Összegyűjtöttem egy kötetbe a cikkeket, a hozzájuk tartozó megjegyzésekkel együtt és egy pdf fájl formátumban elmentettem. A tartalomjegyzékben az oldalszámra kattintva a keresett részre ugrik. ha van internet elérés, akkor a kötetben lévő linkek és képek megnyithatók. Vigyázat, így mindenestől kicsit több, mint 400 oldal lett:)

Innen tölthető le: Mediafire:

Konyhakert-természetesen 2010-2014.pdf - 28 MB

A Scribd megosztóról pedig innen:

Konyhakert-természetesen 2010-2014.pdf - 28 MB

Remélem mindenki örömmel veszi elő a régebbi írásokat is, főleg a kerti szezon kezdete előtt. Jó olvasást és hasznos ötletelést kívánok mindenkinek.


Közben kaptam egy kedves felkérést egy ismerkedős játékra, amit köszönök. Pont erről írtam az előszóban, amit ide másolok, és 4 éve írtam le itt egy hasonló játék során:

Az az egyik legnehezebb, hogy írjak magamról. Itt túl sok dolog nem derült még ki, hiszen itt nem én vagyok a fontos, hanem a kert, a növények. Szeretem a növényeket. A növények, -ezen most csak a kertben lévőkre gondolok, - tőlem függenek. Nekem kell róluk gondoskodnom, hiszen én hívtam őket életre, így nekem kell az életfeltételeket biztosítani számukra. Ők cserében a szépségükkel viszonozzák ezt, no meg, a termésükkel. Kár tagadni, hogy ebben van egy kicsit önzés is, mert valljuk be, ez a fő cél. Hogy megegyük őket. Ha belegondolok, egy tavaszi zöldséges zöldborsólevesben benne van az egész tavasz illata. Kell ennél több? 

Azért ne haragudjatok meg, hogy nem küldöm tovább, hiszen talán nem is tudnék olyan hét másik ismerőst, akit rendszeresen olvasok, vagy már ne kérték volna fel. Így azért remélem nem lesz harag.

Üdv:

2014. január 31., péntek

Fajtajegyzék 2014

Fajtajegyzék 2014

Megérkezett a sokak által várt tél. A kertet jótékony hópaplan takarja, alattuk a kintlévő magok melegről és napról álmodnak. A kertész a meleg szobában tervezgeti, hogy miket fog vetni ebben az évben. Az asztalt magos zacskók fedik, és különböző katalógusokat lapozgat.
Itt kell megállni egy kicsit. Gondoljuk meg jól, hogy mit és mennyit akarunk termelni. Nincs értelme génbankot létesíteni, inkább kevesebb fajtát termesszünk, de azokat tudjuk gondozni.

Ha sokféle növényfajtát termesztünk, ezeknek a magját már nem nagyon tudjuk úgysem felhasználni, mert a sokféleség miatt nem lesznek fajtaazonos magjaink. A szél, és a rovarok keresztbe porozzák őket. Ha pedig hibrid (F1 jelölés) vetőmagot vásárolunk, ebből szintén nem lesz fajtaazonos termés a következő évben mert ezek már keresztezéssel vannak előállítva.

Vannak olyan kedvenc növényfajtáim, melyeket szívesen termesztek minden évben. Van néhány olyan is, melyet kíváncsiságból, kísérletképpen próbálok ki. Aztán eldől, hogy marad-e, vagy nem.

A 2014 évben ezeket tervezem.


Paprikák:
Zöldek: Állandók a Rapires (F1), Rekord. Szeretem a Dunát is, de még nem tudtam magot venni.
Fehérek: Keszthelyi fehér, (kúpos, kemény húsú, kiválóan savanyítható) Pelso (csípős), Faludi (zöldes, csípős). Start, Senator,  Bogyiszlói.
Csemegék. Kapia, keceli, Kocsolai.
Ezeken kívül cseresznye és ceruza típusú erősek lesznek.
Tervezek valamennyi fűszerpaprikát is. Palotás F1
Paradicsom:
San Marzano Vesuvio, Lugas F1, Korall, Black Prince, Erdélyi óriás, Ribizli, Principe Borghese. Kipróbálok egy brazil óriás fajtát is.
Cukkinik: Nero di Milano, Black Beauty, Stiato di Napoli, Tondo Chierro di Nizza, Sárga.
Uborkák. Ritmo F1, palermo (kígyó) Perez.
sárgarépa: Danvers (130-150 napos), Nantes2 (80-95 napos) Rekord (160-180 napos)
Petrezselyem: Félhosszú, Hanacka, Levélpetrezselyem.
Zeller: Alabástrom.
Zöldborsó: Rajnai törpe.
Cékla: Rubin, bíborgömb, Alstar F1.
Hagymák: Pórék, vörös és fokhagymák.
Hagymából kipróbálom ebben az évben a kibédi piroshagymát, amire nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz nálam. Ez egy kellemesen édes, belül fehéres, kívül lila színű hagyma, amit az erdélyi Kibéd községben termesztenek, és palántázással szaporítják.

Tervben van még valamennyi csemegekukorica és az elmaradhatatlan fűszernövények is.
Aztán mindíg előfordul valami terven felüli növény.

Aktuális:

Január végén el lehet vetni a zellert. A zeller magjai nehezen és soká csíráznak ki. A palánták nevelése sok időt vesz igénybe, mire májusban ki lehet ültetni, így időben el kell kezdeni az előnevelését. Egy ládába vessük el a magokat. Kevés homokkal kevert palántaföldbe szoktam elvetni, amit előzőleg beöntözök. A magokat a talaj felszínére ritkásan elszórom, mert nem szoktam áttűzdelni őket. Ezután vékonyan lefedem a magokat és újra megöntözöm a felszínét is. Ezután, csak arra kell figyelni, hogy a felszín ne száradjon ki. Erre jó eszköz egy kis kézi virágfújó.



Bármennyire is szeretnénk, a paprika és paradicsom magokat még palántának sem szabad elvetni ilyenkor, hacsak nincs fűthető növényházunk. A fóliás és főleg a tavaszi kiültetésre még korai. Én csak március első hetében szoktam elkezdeni a vetést. Ha most kezdjük a palántanevelést, addig azok elvénülnek, megnyúlnak. Nincs értelme, tehát türelem!

Végül itt köszönöm meg KamillaMamilla  sok, értékes hozzászólását. Remélem ír többször is megjegyzéseket a cikkekhez, mert sok jó ötlete van.

2014. január 16., csütörtök

Új kert lépésről-lépésre 01

Új év - új kert


Általában az ember egy reggel nem arra ébred, hogy márpedig én egy kertet csinálok. Bár lehetnek kivételek. Ez legtöbbünknél régebb óta motoszkáló gondolat. Sokszor visszanyúlik a kezdete a gyermekkorban, amikor szülők, nagyszülők kertjében teltek a boldog gyermekévek. Aztán később egyre jobban formálódtak az elképzelések:
Akkora kertem, lesz, hogy a saját szomszédom is én leszek. Mindent meg fogok termelni, amire szükségünk van. Aztán a vágyak és a realitások küzdelme folytán kialakul egy valami, ami még most csak egy darabka föld, lehet hogy nincs rajta semmi, de az érzés elmondhatatlan: A MI KERTÜNK!
Lázasan kergetőznek a gondolatok, hogy hol, milyen zöldségek fognak termeni, milyen bokrok, fák ontják az ízletes gyümölcsöket, milyen virágok fognak pompázni. A gondolatból lassan valóság lesz. De hogyan?

Néhány gondolat a kezdéshez:

1. Ismerjük meg a kertünket (fekvés, talaj, szélviszonyok, fény-árnyék)

Fontos a kert fekvése. Tudnunk kell a fő irányokat, hogy merről kel a nap, és merre van észak, ahonnan hidegebb várható. A sorokatm főleg magasabb növényeknél legjobb É-D irányban telepíteni, mert ebben az esetben a nap körbejárja. Merről szokott fújni legtöbbször a szél. Abban az irányba valami szélfogó bokrot kell ültetni, mert gyakorta megdönti a kényesebb, gyengébb szárú növényeket.
nagyon nem mindegy milyen a talajunk. Na, nem mindenféle tudományos értékekre gondolok, hanem arra, miből van. A homokot könnyű művelni, hamar melegszik, de kevésbé tartalmaz tápanyagot, nem tartja a nedvességet és sokat kell öntözni. Az agyagos föld pont az ellentéte. Nehéz művelni, hideg, tömörödik, a legkisebb víztől sáros, ha kiszárad, mint a beton.


2. Mérjük fel a lehetőségeinket. ( víz, eszközök, tárolás, egészség, szabadidő, anyagiak)

A munkákat alapvetően meghatározzák a lehetőségeink. Mennyi időnk van kerti munkára. Napi, heti ráfordítható idő.Általában itt az is meghatározó, hogy ott lakunk, ahol a kert van, vagy a település más helyén, esetleg még utazni is kell. Senki nem szeret kényszerből dolgozni. Ennek megfelelően határozzuk meg a kert méretét. Ha a terület nagyobb, mint amire időnk van, akkor nem kell az egészet megművelni. 
Aztán meghatározó a korunk, egészségünk is. Idősebb korban, hiába tagadja valaki, nem úgy tud dolgozni, mint fiatalon.
Az sem mindegy, hogy mivel tudunk locsolni. Van, és ha van, milyen a kút? Vagy vizet kell gyüjteni? Nem mindegy. Ez a vízigényes növények termesztését is korlátozhatja. Aztán a terméssel mit kezdjünk. Egy hét után az összes rokon, szomszéd menekülni fog, ha salátával a kézben meglát közeledni. Hogyan tudunk tárolni? 
Itt írtam arról, hogy kb. mennyi terület elég egy 4 fős  családnak. És van itt terv is. (ebben elég részletesen írok a vetésforgóról is)


40 nm, nem is kicsi.



3. Gondoljuk át az igényeinket (Mit akarunk termelni, mire van szükségünk.)

Ha ezeket átgondoltuk, akkor már valami körvonalazódik. Nem kell felsorolni és termeszteni minden hallomásból ismert növényt. Bár nagyrészünk átesik ezen, mert az ember, így a kertész kíváncsi. Aztán egy idő után kialakulnak a bevált fajták.



4. Egyeztessük az elképzeléseket a realitásokkal.

Most már tudjuk mit akarunk, és tudjuk, hogy mik a lehetőségeink, ha csak nagyjából egyeznek, az már jó eredmény. Így valószínű, hogy nem fogjuk hamar feladni.

5. Tervezzünk.

Papír, ceruza elő, rajzoljunk, számoljunk, írjunk fajtákat, mennyiséget! Fontos, hogy legyen valami elképzelésünk.


A régi kert rajza. Ez sem volt több 100 nm-nél

Várom a kérdéseket, ki, miről szertne olvasni. A régebbi bejegyzésekben sok mindenről írtam, de tudom, sokan nem szeretnek keresgélni. Így, közösen el tudjuk indítani az évet.

Mindenkinek jó kertészkedést kívánok.