2011. január 14., péntek

Zöldségnövények hőigénye


Ahogy elkezdődött az újév legtöbb kertészkedni vágyó ember visszavonhatatlan késztetést érez, hogy vetni kellene. Mindegy, hogy mit, csak vetni. Földet melegít, magos zacskókban turkál, és erősen töri a fejét, hogy milyen magot lehetne földbe tenni.
A korai vetéssel tavaly már foglalkoztunk és említettük a hőigényt is egy másik írásban.
Ebben a döntésben nyújtok némi támpontot, mert nagyon nem mindegy, milyen növényt, mikor vetünk el.
Ehhez nem árt ismerni általánosságban a növények hőigényét. A növények szaporításakor a talaj, fény, tápanyag, víz és egyéb környezeti feltételeken kívül az egyik legfontosabb a hőmérséklet. Ezek a növény életfeltételei. Valamely feltétel megváltozása kihatással van a növény fejlődésére.

A hőmérséklet befolyásolja a növény anyagcsere sebességét, biokémiai és biofizikai folyamatait. Az optimális hőmérséklet növényfajonként változik. Sok esetben, azonban fajon belül is lényeges különbségek vannak. Sőt, ugyanazonfajta egyes növekedési szakaszaiban is eltérőek a hőigények. Hogy még bonyolultabb legyen, eltérő a hőigény napszakonként is. Gyenge fényben kisebb, teljes fényben nagyobb hőmérséklet szükséges. (éjjel kevesebb a hőigény)

A zöldségnövények hőigényük alapján két nagy csoportba oszthatók. Az egyikbe a trópusi övezetből származó, meleg igényesek (paprika, paradicsom, uborka, dinnye, bab…) míg a másikba a szubtrópusi eredetű kevésbé meleg igényűek: a káposztafélék, saláta, retek, sárgarépa, hagymafélék, petrezselyem…
Nézzük meg csoportosítva a növekedési időszak optimális hőmérséklete szerint:
I.                    25 0C:
Dinnyefélék, uborka,spárgatök, paprika.

II.                 22 0C:
Paradicsom,padlizsán, sütőtök, bab, kukorica.

III.               19 0C:
Cékla,vöröshagyma,fokhagyma, zeller, spárga.

IV.              16 0C:
Sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, cikória, borsó, fejes saláta, paraj, rebarbara, sóska,egyéb hagymák.

V.                 13 0C:
Káposztafélék, retek, torma.

Különbözőfejlődési szakaszokra és fényviszonyokra a különböző 0C módosításokkal lehet számolni:
Csírázás idején: + 7
Szikleveles korban: -7
Ültetéskor: +/- 7
Növekedéskor napos időben: 0
Növekedéskor borult időben: - 7
Termésképzéskor: 0

A sokéves tapasztalatok alapján a növények az optimális hőfoktól legfeljebb +/- 7 0C eltérést viselnek el károsodás nélkül. A 7-14 0C-os eltérés már fejlődési rendellenességet okoz.

Ilyen hőigénnyel kell számolnunk akkor, ha termesztésre adjuk a fejünket. Figyelembe kell venni, hogy mennyire tudjuk biztosítani a hőmérsékleti feltételeket. Így noha palántanevelést el tudjuk végezni a lakásban is, a kifejlődött palántákat nem tudjuk kiültetni a szabadba, mert ott még hideg van. Ha rendelkezünk fóliával, vagy kis üvegházzal, akkor oda hamarabb tudunk ültetni, de, ha nem fűthető, akkor főleg az éjszakai lehűléssel kell számolnunk. Ha van olyan szerencsés, akinek fűtött üvegháza van, akkor az könnyebben tud tervezni.

A szükségesnél nagyobb hőmérséklet hatására a  palánták megnyúlnak, fejlődésük lelassul. Hidegebb hőmérsékleten a növekedés és fejlődés mindaddig szünetel, vagy igen lassú, míg a hőmérséklet a kellő szintet el nem éri. 
Ezt tudatosan, növekedés szabályzásra is használhatjuk. Nagy melegben megnyúlt palántákat hidegebb helyre kell vinni. Általánosságban elmondható, hogy a kelleténél kissé hidegebb hőmérséklet kevésbé káros, mint a túl meleg, mert ekkor nem lesznek a növények sejtjei lazák.
Nagy melegben növekedési időszakban is  káros hatások lépnek fel. A retek felmagzik, levélzöldségek levélnyele megnyúlik, levéllemez kisebb lesz. A termésen égési sérülések keletkezhetnek.
Ugyanakkor hidegben, fagy hatására a karalábé sem fejleszt rendes gumót, a vöröshagyma, cékla felmagzik. Tehát  egyes növények magképződését, felmagzásra való hajlam kialakítását a helytelenül megválasztott hőmérséklet nem kellően befolyásolja.

A kinti lehetőségünket figyelembe véve kell megterveznünk, hogy milyen növényeket, mikor vetünk el. Ehhez tudni kell, hogy általában a különböző növényeknek mennyi időre van szüksége a magvetéstől a kiültetésig. Erről legközelebb írok.



2011. január 7., péntek

Új év kezdetén a kertben

Vetési terv 1. avagy nézzük át, milyen magjaink vannak.

Januárnak ebben a szakaszában a szabadban sok munkát nem lehet végezni. Legalábbis nálam nem. A kert szinte úszik. Most lassan elolvad a hó, és az is szaporítja a vizet. Remélem tavaszra azért művelhető lesz. Máshol még lehet széthordani még a trágyát, esetleg, ha szükséges ásni.
Kertezéssel kapcsolatos dolgok, csak bent a meleg (és száraz) szobában történnek még egy darabig.

Elkezdem tervezni, hogy mit és miből mennyit fogok termeszteni. Számunkra a gyökér és levélzöldségeken kívül a legfontosabbak a pardicsom és a paprika. A kabakosokból a cukkini és az uborka termesztésére van még hely. A nagyobb tökfélék hely hiányában nem férnek el a kertben.

Gyökérzöldségekből marad a jól bevált félhosszú petrezselyem, a sárgarépából az Amszterdami, a és a Fertődi vörös, valamint egy Rekord nevű, flakker tipusú tárolási fajta. Zellerből marad a tavalyi Edward nevű, kerek, oldalgyökér nélküli, ami jól bevált. Lesz még pasztinák is. Céklából Rubin, és kipróbálom az Egyiptomi laposat is.
Retkekből a korai hónaposok lesznek több színben és fehér jégcsap. Aztán később Jánosnapi, Húsvéti rózsa, és Fekete téli gömbölyű.

Káposztafélékből kelkáposzta (Rakéta) lesz korai, ami jó utónövénynek is, bimbóskel, fehér karalábé, és pár darab karfiol (Beta), valamint brokkoli (Romanesco).


Kabakosokból a legfontosabb, amit üvegházban nevelek, a Bernadett saláta uborka. Szabadban befőzésre, savanyításra, kovászolásra a szokásos Perez, Mohikán és talán Kecskeméti keseredésmentes lesz. Cukkiniből zöld Diamant nevű olasz, és a Kertimag  sárgája lesz, esetleg fehér.

Paprikából elég nagy a kínálat, így nehéz választani. Paprika fajták közül azt tapasztaltam tavaly, hogy egyes fajták palántjainak nevelését hetekkel korábban el kell kezdeni nevelni szabadföldi kiültetésre is. Ilyen volt a Kapia, a Bikaszarv (piros, sárga), Start, és a török paprikából fogott magom is. De ilyenek a Gigant és kaliforniai tipusok is. Ezek hosszabb termőidejűek, és a májusi kiültetéskor még nem elég fejlett palánták később hoznak termést. A korábbi neveléssel már akár bimbós palántát lehet kiültetni. A paprika esetében ez nem káros.
Maradnak a jól bevált zöldpaprikák is, a Duna, Kofa, Rekord, Csipke.
Fehérből a Tizenegyes, a Start és Ciklon. Újdonság lesz ebben az évben a Csüngözön, és a kissé csípős Balaton.
A Húsos nagy fajtákból Kapia, Bikaszarv, Kaliforniai és Anatóliai lesz.
A Szentesi kosszarvút tavaly nem szerettem meg, vékony volt a húsa, és savanyítani sem vált be. Cseresznye paprika (piros és sárga) az kell, meg szárítani az apró erősek közül is több fajta (ceruza, macska) lesz..Savanyúságba meg Kecskeszarvú és Lombardo nevű pepperoni.


Paradicsomokból nem sokat tudok ültetni, de ennyi elég szokott lenni, nem tervezek új fajtákat, mivel a hely nagysága miatt erre nincs is sok lehetőség. Az Ökörszív, a Lugas f1, és a Kerek az marad. A feketén még gondolkozom, repedésre hajlamos volt a Black Prince, és túl nagy sikere sem volt.korallból  kb 2 tő, esetleg Ace 55.

Viszont Antonio barátom ígért nekem a napfényes Itáliából, San Marzanót több változatban, és fürtös, apró szendvics paradicsomot. Ezekre nagyon kíváncsi leszek.San Marzano nélkül nem lehet paradicsomot nevelni. Lének, aszalásra, enni is nem találtam finomabbat.

Borsóból korainak Rajnai törpe, későbbre Zsuzsi lesz.
Más növényekből sem tervezek új fajtákat, maradnak az eddigi, bevált fajták. Nem tudható, hogy miként alakul az időjárás. Jelenleg a kert egy részét víz borítja, de, ahol nincs víz, ott is nagyon nedves a talaj. Még nem látható, hogyan lehet tavaszra ezt a talat művelni.

Most egyenlőre a magok leltározása folyik, esetleg pótolni azt, ami hiányzik.
Nem szoktam nagy gondot csinálni a magok beszerzéséből. Egy városi gazdaboltban veszem meg amire szükségem van. Az olcsó, bevásárlóközponti magokból nem veszek. Nagy áruházakba ritkán jutok el, de itt is csak néhány különlegesség csábíthat el. Általában a ZKI és a Budapesti kertimag termékeit szeretem használni. Ezek mindíg beváltak.
Itt több paradicsom, és paprika megnézhető azok közül, amit termeszteni fogok.
A magok a legtöbb zöldségnél több évig is felhasználhatók.
Az ez évi tervezett fajták listája, a korábbi évekkel együtt megnézhető és letölthető: Fajtajegyzékem2011

Csíraképességről egy lista:
Csíraképesség megőrzésének ideje, a vizsgálat idejét a zacskókon fel szokták tüntetni, innen lehet az éveket számolni.

Káposztafélék: 3-4

Zeller:2-3

paradicsom: 2-4

Paprika: 2-4

Kabakosok: 5-8

Kapor: 2-3

Jégsaláta: 3

Fejessaláta: 3

Cékla: 4-5

Petrezselyem, répa: 2-3

Hagymafélék: 1-2, de a tapasztalat szerint ezekből minden évben új mag kell.

Borsó, bab 2-3 év

Így egy zacskó mag több évig is felhasználható. Mindenki nézze át a készletét, a pótlásról pedig még nem maradt le senki.
Ezután azt kell kitalálni, hogy miből mennyit, és hova ültessünk.

Azoknak a kedves látogatóknak, akik végig követték a tavalyi évet, és tetszettek a Capek idézetek, innen letölthetik a teljeset.

2010. december 31., péntek

BUÉK 2011

Vége az évnek!

Ismét eltel egy év. Hozott jókat, volt benne rossz is. De előttünk az új év és a jövőbe kell néznünk.




Most az újév küszöbén kívánok minden látogatómnak és kertésztársamnak sikerekben gazdag, eredményes boldog ÚJ Évet!