Hogyan csökkenthetjük a kialakulásának esélyét?
Március első hetében már mindenki teljes erőből kezdi a palánták vetését. A palántagyár üzeme során azonban ott leselkedik az egyik legnagyobb ellenség, a palántadőlés.
Mit tegyünk?
Az otthoni palántanevelésnél a legtöbben a palántadőlés megjelenésétől félnek. Ez az a gombabetegség, amely a legtöbb palántát képes elpusztítani és a legvédtelenebb korukban éri őket. Elmondhatjuk, hogy szinte az összes palántanevelő földközegben jelen lehet a kórokozó gombacsalád valamelyike.
A növények a csírázástól a két lombleveles korukig a legérzékenyebbek rá, de helytelen nevelési körülmények között később is felléphet. A megjelenésekor a növény föld közelében lévő szárrészén a szövetek megpuhulnak, előbb áttetszővé válnak, szürkülnek, majd megfeketednek, elhalnak és a növény eldől. Jellegzetes tünete a megjelenésnek, hogy a szövetek sötétednek és a növény nem fejlődik.
Azonban nem annyira veszélyes a helyzet, mint első olvasatra tűnik, hiszen megfelelő körülmények teremtésével, és védekezéssel megelőzhető
Az előidéző körülmények, melyek fokozzák a fellépésének veszélyét:
- Túl sűrű vetés
- Állandóan túl vizes talajfelszín
- Párás levegő
- Meleg
- Nem kellő megvilágítás
- Fertőzött mag
- Fertőzött föld
- Levegőtlen, tömör talaj
Nézzük, mik azok, amivel segíthetünk:
A talaj, amit alkalmazunk szinte biztosan tartalmazza valamilyen formában a gombákat. Amiket üzletben vásárolunk, bármilyen típusú földet, ezek nincsenek fertőtlenítve. Házi körülmények között a talaj gőzölésére nemigen van lehetőségünk. Azt pedig, hogy sütőben valaki süsse a talajt nem tanácsolom, mert eléggé kényes művelet, másrészt nem túl illatos tevékenység.
A vetéshez felhasznált földet inkább tegyük levegőssé, áteresztővé, mégpedig ¼, 1/3-ad mennyiségű homok és/vagy perlit hozzákeverésével. De akármilyen ásványi porral is lazíthatjuk.
Ezzel már egy lépést tettünk az elkerülésre.
A felhasznált magot 2-3 óráig áztathatjuk kamilla és fokhagyma lébe csávázásként. Majd a vetést ezzel a lével és 1,5%-os Bordóilével öntözzük be.
A kelésig tartsuk nedvesen a talajt, de ne legyen tocsogósan vizes.
Ha a magokat túl sűrűn vetettük, akkor feltétlen tűzdeljük át őket poharakba, vagy legalább egy másik ládába 4-5 cm-es tőtávolságra. A sűrű vetés miatt meg fognak nyúlni a növények, és gyengébbek lesznek. Kelés után a növényeknek (főleg a paradicsomnak) kb. egy hétig amúgy is alacsonyabb a hőigénye, így 5 fokkal csökkenteni kell a hőmérsékletüket. Majd tűzdelés után újra melegebbet kívánnak.
A túlzott gondoskodással is több kárt okozhatunk, főleg az öntözéssel. Nem szabad a talajnak állandóan vizesnek lennie. A felszínt én nem is locsolom felülről soha, csak alulról a tálcában öntözök, és nem kell naponta. Elég egy héten egyszer, legfeljebb kétszer. Csak akkor öntözöm felülről, ha valamilyen növényi ázalék levet használok, de ez a mennyiség is növényenként kb. egy műanyag kupaknyi. Ezek a levek: csalán és kamillalé, áztatott fokhagymalé (ennek eléggé penetráns illata van)
Tehát
FÖNTRŐL SOHA NE ÖNTÖZZ!
Igyekezzünk a növényeknek megfelelő fényt biztosítani. Segíthet nappal egy erősen villanyégővel történő pótvilágítás is, amit 50-70 cm-re föléjük lógatunk. Vannak különféle színhőmérsékletű neoncsövek is erre a célra.
Fogassuk a tálcákat, vagy legalább az edényeket, hogy ne csak egy irányba fejlődjenek a palánták. Időnként, és ahogy nőnek egyre többször szellőztessünk. Szobában lévő fólia szekrényben nevelt növényeinknél rendszeresen szellőztessünk, két lombleveles korban már ne legyen zárt a nevelő. Itt ugyanis a keletkező párás levegő kedvez a gombák szaporodásának.
Ha mégis előfordul a fertőzés, akkor azonnal tűzdeljük át, vagy ültessük át a nem fertőzött növényeket másik földbe és öntözzük be réztartalmú szerrel. A fertőzött növényeket és földet távolítsuk el.
Ha igyekszünk ezeket a módszereket betartani, elkerülhető a betegség előfordulása.
1 példa. A ládában látható kelést már tűzdelni kell.
Szellősen tartva, áttűzdelve, alulról locsolva elkerülhető a fertőzés.
