2011. április 22., péntek

Április, kezdődik a szezon

Paradicsomok ültetése a szabadba.


Egyre több  a virág, több a szín, melegebb az idő. Élednek a kertek.
A beköszöntő jó idő hatására melegszik a talaj. Április 20-25 között a fejlett, legalább 20 cm magas, elégséges gyökérzettel rendelkező paradicsom palántákat ki lehet ültetni. 


Némelyik paprikám már virágos, de nem ültetem még ki őket szabadba.
Az egy tő Bernadett uborka majd üvegházba lesz ültetve, de még hidegnek tartom az éjjeleket.




A kiültetés előtt szellőztetéssel, kihordással, előbb árnyékos, majd fokozatosan napos helyre helyezve szoktassuk a kinti körülményekhez őket.



A paradicsom nemsokára fejlődésnek indul a kiültetés után, erős gyökérzetet nevel, így az esetleges májusi lehűléseket  még sérülés után is kiheveri.
Ha május elején ültetjük ki, akkor esetleg nem lesznek eléggé fejlettek ahhoz, hogy átvészeljék a lehűlést. A kényes fajtákkal inkább várjuk meg a május közepét.
A paradicsom palánták, ha megnyúltak, akkor ferdén ültessük a talajba, hogy a hosszabb szárrész is föld alá kerüljön. Majd ott is gyökeret fejleszt. A tőtávolsága minimum 40 cm legyen. (40-60 cm) A szellősebb állomány esetleg kevésbé kapja el a gombabetegségeket. A sortávolság 60-80 cm legyen. A determinált, bokor paradicsomoknak nem feltétlen fontos karó. A féldetermináltaknak karó, a folytonnövőknek karó vagy támrendszer szükséges. 


A paprikát szabadba szerintem nem szabad még kiültetni. Az éjszakai lehűlés még sok a paprikának. Üvegházba, fóliába azonban már ki lehet ültetni.
Az én palántáim is már az üvegházban alszanak. Sőt, oda paprikákat is földbe ültettem már.
A répák, borsók kikeltek, a petrezselyem kérdéses. Ha eddig nem kelt ki, már nem is fog.


Az üvegházban lévő retekre pedig már meleg van, nem biztos, hogy gumót fog hozni. A bolha ellen gondoskodjunk, hogy a talaja mindig nedves legyen.



Vethetünk uborkát palántának, és cukkinit akár szabadba is. Vethető cékla is.
Ahol lehet a palánták talaját takarjuk kaszált fűvel, mulccsal.
Közben meghaladtuk a 100000. letöltést is, ami azt jelenti, hogy ennyiszer meglátogatták a blogomat. Köszönöm!

Élvezzük a kert örömeit, a jó időt. 

Végül a közelgő Húsvét alkalmából köszöntök minden látogatót. A lányoknak sok locsolót. Kellemes Ünnepeket!





2011. április 2., szombat

Április kezdete a kertben.

Vethetők a kabakosok.

Márciusban földbe kerültek a borsók, a zöldségmagok és a hagymák, retkek, saláták. Aztán csak várni kellett, hogy keljenek.


A márciusi időjárásra túl sok panasz nem lehetett. Esetleg a zöldségfélék vetését kellett néha öntözni, hogy a talaj ne száradjon ki, mert akkor a csírában lévő magok elpusztulnak.

Nekem a borsót is meg kellett locsolni, mert attól féltem, hogy kellő nedvesség híján nehezen fognak kikelni..
A retkeket a kelés után is állandóan tartsuk nedvesen. Ne vizesen, csak mindig legyen nedves a talajfelszíne. Ez segíti az egyenletes fejlődést, és könnyebben megelőzhető a földibolhák kártétele. A nedves talajt nem szeretik a bolhák. A közel palántázott saláta pedig riasztja a bolhákat.


Áprilisban már melegebbre fordul az idő. Elvetettem palántának a cukkini és uborka magokat.

A kabakosok palántanevelése, szaporítása.
A kabakosok a dinnyék, az uborkák és a tökfélék. Ezek meleg igényesebbek, mint a gyökérzöldségek.Termesztésük esetén az alább leírtak nagy általánosságban érvényesek.


Földből, komposztból és érett trágyából készítettem keveréket a magoknak. Lehet gyepkockába is vetni. Ez úgy készül, hogy egy jó füves részen ásóval körbevágunk annyi területet,amennyi kockára szükségünk van. Egy kocka 10*10*10 cm méretű. Az ásóval függőlegesen kivágott csíkok egymástól kb egy  lapát szélességben legyenek (20 cm?) aztán úgy, hogy 10 cm vastag legyen a gyeptégla egy lapáttal alányesve kiszedjük őket. Füves részével fóliában egy fólialapra helyezve beöntözzük őket. A közepébe kis lyukat készítve abba megy a mag, amit vékonyan takarunk, és beöntözünk.


Én kis műanyag cserepekbe vetem a magokat, a fenti módon. A cukkinikből egy magot, uborkából 1, esetleg két magot edényenként.


Az edényeket kelésig fóliazsákkal fedem a hőmérséklet biztosítása végett.
Ha túl korán vetünk, az esetleges hűvös idő miatt húzódó kiültetés esetén a palánták elvénülnek ez a koraiság, termőképesség csökkenéséhez vezet. Ezért a legjobb házi körülmények közötti termesztés esetén az április eleji magvetés palántának. Szabadföldbe addig ne vessünk, míg a talaj fel nem melegszik. Általában az év 100. napja előtt nem szabad elvetni, de jobb április vége felé.
A magok előre beáztatásáról: van akik beáztatják, előcsíráztatják a dinnye, uborkamagot, de vegyük figyelembe, ha csávázott magot vettünk, ezt  nem véletlenűl csávázottan forgalmazzák, áztatás során ezt a védőréteget mossuk le
Csírázási hőmérséklet 25-28 ° C, éjjel-nappal. Kelés után hőmérsékletet fokozatosan csökkentsük éjszaka és borult időben 15-18 ° C, nappos időben 20-23 ° C. Ennél magasabb hőmérséklet a palánták megnyúlásához vezethet. Amikor a levelek összeérnek, rakjuk szét a növényeket, hogy elegendő fényhez jussanak és ne nyúljanak meg.
Kiültetés előtt 7-10 nappal kezdjük meg a palánták edzését. Szellőztessünk tegyük ki levegőre a palántákat, előbb árnyékba, majd fokozatosan napra. Ha egyből napra tesszük őket megégnek. (Ez minden palánta edzésére vonatkozó szabály.) 
Egy héttel ültetés előtt rakjuk szét a palántákat, hogy a kockából kinőtt gyökerek felszakadjanak és kiültetés után már az eredeti helyükön nőnek tovább. Ha nem rakjuk szét a növényeket egy hetet kell várni míg a gyökér ismét a kocka falához ér, és bizonytalan az eredés. Poharas, cserepes neveléskor a szétrakásra nincs szükség.
Fóliaalagút, síkfólia alá április 20-tól, szabadföldre májusban a fagyveszély elmúltával lehet kiültetni őket.



Amikor elvetem a magokat palántának akkor elkészítem a helyét is a kertben. A feészkek helyén egy ásónyom földet kiszedek, és az északi oldal felé teszem. A gödörbe 3-4 lapát trágyás komposztot teszek, majd fűkaszálékkal lefedem. Ez a kiültetésig összeérik. A kiültetés előtt ázott növényleves level öntözöm be, és majd ide megy május elején  a palánta.




Majd öltetéskor a fészek közepébe megy a növény és köré kb fél meter átmérőjű krátert képezek földből. Itt lesz öntözve. A fészket pedig mulccsal takarom.
Cukkíniből két fajtát vetettem. Zöldnek Diamant nevű olasz hibrid, sárgának Gold nevű Kertimag félét.
Uborka kétszer lesz ültetve. Egy korábbi csapat, mely szabadba kiültetésre kerülő Bernadett saláta uborkából áll,és pár tő Perez korainak kovászolásra.
Majd juniusban a borsó helyére megy a savanyításra kerülő második csapat uborka.
Most elvetettem még a céklát is. Ebből lehet szakaszosan vetni, mert mi az apróbb, bébicéklákat már nyáron szeretjük megenni.

A krumplit is el lehet vetni, főleg, ha egy részét korainak fóliával tudjuk borítani.




A krumplikból a vetőméretűeket (3-5 cm nagyságúak) napos helyen elő lehet csíráztatni. Majd kapával fészekbe, vagy kihúzott barázdába egymástól 25-35 cm távolságba elvetjük. 



A gumókat földdel takarjuk. Később majd töltögetni is kell. A sortáv legalább 70 cm legyen, így marad hely a töltögetésre. 




Műanyag csőből készült ívekre feszített fóliával lehet a koraiságot fokozni. (tavalyi képek)




A hagymák, borsók földjének felszínét már lehet a kiszáradás elkerülésére fűnyesedékkel takarni.

A paprika és paradicsom palánták még bent vannak. 
Különböző vetési idejű paprikák.




Padlizsánok.



Paradicsomok. A nagyobbakat április 20. körül tervezem kiültetni, ezek korábbi vetések.

2011. március 19., szombat

A hagymák is mehetnek a földbe.

Vöröshagyma, fokhagyma és rokonaik.

Most így az ablakon kinézve nem igazán van kertezős hangulat, mivel lassan, de folyamatosan esik az eső. ilyenkor megint az elméleti, fejben kertezés ideje van.
Aki nem használta ki az elmúlt hosszú hétvége kellemes, és alkalmas időjárását, annak most majd várni kell.
de elkésve még semmi sincs.
Mivel a borsó, retek és gyökérzöldségek a földben vannak, most a hagymák kerülnek sorra.
Milyen fajtákat termesztünk?

Két alapvető családba lehet őket sorolni leveleik alapján: (Allium sp.)

1. Hengeres (csöves) levelűek:
– Allium cepa – vöröshagyma,
– Allium ascalonicum – salottahagyma,
– Allium fistulosum – téli sarjadékhagyma,
– Allium schoenoprasum – metélőhagyma.
2. Lapos (szálas) levelűek:
– Allium sativum – fokhagyma,
– Allium porrum – póréhagyma.

VÖRÖSHAGYMA:

Az első családba tartozó vöröshagymának kétféle szaporítási módja van. egyéves, kétéves.
Egyéves termesztés esetén magot vetünk el, ritkásan, és már az első évben felhasználható méretű termést kapunk. A magokat jól elmunkált talajba, ritkán, 2-5 cm-es tő. és 20-30 cm-es sortávolságra elvetjük. A talajt a sorokban vetés után tömörítjük. ha sok a magunk, lehet sűrűbben is vetni, így biztosabb lesz az állomány. A felesleges növényeket pedig a fejlődés során egyszerűen kiesszük, így állítva be a tőtávolságot.
Kétéves termesztés esetén az első évben sűrűn vetjük el a magot, és apró méretű hagymákat kapunk. Ezeket a következő évben eldugdossuk, egymástól 5-10 cm távolságra, és ebből kapunk nagyfejű hagymákat.
itt jön a következő kérdés? mekkora az ideális hagyma dugdosásra.
Erre is van tapasztalati szabály, ami külön nevet adott az eltérő méretű hagymáknak:

OsztályÁtmérő (mm)Tömeg (g/db)A hőkezelés időtartama 35–38 °C-on (nap)A hőkezelés kezdete
Piklesz22–255–8
I.19–224–555–60XII. hó, 3. dekád
II.16–193–430–35I. hó, 2. dedád
III.13–162–320–25I. hó, 1. dekád
IV.10–131–210–15II. hó, 1. dekád
Zsika5–100,5–110II. hó, 1. dekád

A táblázat forrása: tankonyvtar.hu/mezogazdasag/zoldsegtermesztok

Dugdosásra az I-IV. csoportok szerinti méret a legjobb.
A pikleszt is el lehet dugdosni, ebből lesz a legjobb zöldhagyma. Azonban ezek nagy része magszárat fog hozni később. A zsika nem sok mindenre jó.
Itt a következő kérdés, a magszár. Ennek elkerülésére találták ki a hőkezelést, amikor a dughagyma nedvességtartalmát csökkentik. A fenti táblázatban ezt jelenti a hőkezelés, melyet régen kemence tetején, ma kazánon, radiátoron lehet végezni. ezt már ebben az évben lekéste, aki saját termelést szaporít. (De jó lesz tudni jövőre is) A szaporításra árult hagymák általában hőkezeltek.
A hagyma akkor is magszárat nevel, ha fagyhatás éri. Ezért az ősszel eldugdosott, szépen áttelelt hagymákat zöldhagymaként együk meg. Ha a sorokban mégis találunk kezdődő bördőket (magszárakat), azok végét törjük le, de ezeket a hagymákat majd használjuk fel, mert ezek nem elállóak. 


A vetést március közepe előtt egyik módnál sem végezzük el, pont a fagyok miatt. Jól eldogozott talajba kb2 cm mélységbe vethetjük a magokat. dughagyma termesztés esetén lehet sávosan 10-15 cm széles sorokba, sűrűn szórni a magot.


Dugdosáskor úgy tegyük a földbe a hagymácskákat, hogy a csúcsuk felfelé álljon. 5-10 cm távolságra egymástól. Nagyobb távolság esetén, nagyobb fej tud kialakulni. Aki ezeket nem szereti, dugdossa sűrűbben.
A tárolás során már kihajtott hagymáinkat a kertben ültessük földbe, ezek majd magot hoznak, így saját magunk lesz bőven. Vagy zöldhagymaként fogyaszthatjuk el


Ugyanilyen módon lehet szaporítani minden hagymafélét. A lilahagymák kivételével, a többit általában csak magvetéssel szaporítják. Lilahagymából mindenképpen kell szaporítani, mivel enélkül zsíros kenyeret jóízűen enni nemigen lehet. A szokásos sötétlila hazai fajtákon kívül megjelent nálunk a lapos, sokkal édesebb és szagtalanabb olasz lilahagyma. Ebből sikerült piacon dughagymát vennem, de a nagy fejek elültetésével jövőre már lesz saját magom is belőle.


Maghagymák ültetéskor...


...és éréskor.

A fehér héjú hamburgerhagyma, az apró, savanyítani való gyöngyhagyma és a lilás, édes, hosszú sonkahagyma általában magról szaporítandó.


Itt egy ágyásban a sárgarépával, amit a vetés kiszáradásának elkerülésére fátyolfóliával takartam le.

A legnagyobb ellenségük a hagymalégy. Ez ellen a sárgarépa köztes az egyik legjobb megoldás, mert annak illata riasztja, megtéveszti a hagymalegyeket. Frissen trágyázott földben ne termesszünk hagymát. ez az eltarthatóságot is csökkenti. A sorokra szórhatunk kőzet őrleményeket, fahamut. A rajzáskor hetente permetezzük erős illatú növényi levekkel. Peronoszpóra esetén rézzel permetezhetjük meg. A permetlébe tegyünk tapadásfokozónak kevés cukrot, vagy szappanlét. A penészes rothadás elkerülésére tartsuk be a régi szabályt, hogy az augusztusi eső már ne érje a kertben a hagymákat és nitrogén tartalmú levéltrágyát már ne adjunk nekik beéréskor, mert ez késlelteti a beérést. Aztán tárolás előtt napon szárítsuk meg alaposan a termést.

FOKHAGYMÁK:

Fokhagyma nélkül nincs pirítós kenyér, lángos, kolbász, de nehéz elképzelni pecsenyét is nélküle.
Két alap fajtája van nálunk elterjedve.

 Őszi és tavaszi fokhagyma.

Az őszi nagyobb fejű, gerezdjei szélesebbek, tömzsiek, a fej nem annyira zárt és tömött, a takaró héjakból nincs annyi, és a tavaszi sokkal fehérebb. Az őszinek nincs annyira intenzív aromája, lazább húsú, nem oly kemény. Viszont a fagyot jobban bírja, így tud áttelelni. Általában nem áll el olyan sokáig, mint a tavaszi, sokszor tél végén már válogatni kell. Az őszinek gerezdszáma kevesebb, a tavaszinak sokszor 10-nél több is van. Az őszinek a borító levelei szürkésfehérek, éretlenül lilásak is lehetnek. A tavaszinak a levele keskenyebb, májusig is elállnak kihajtás mentesen a gerezdjei. Legalábbis a hazai elterjedt fajtán, a makóin, ami országszerte elterjedt.

A termesztésben általánosan elterjedt változat magszárat nem fejleszt, ezért csak fiókhagymáról (gerezdekről) szaporítható. E változat neve A. sativum convar.sativum. A gerezdek a hagymán belül szórt állásban helyezkednek el.
Főleg házikertekben megtalálható változat (A. sativum convar. ophioscorodon) magszárat képez, és a magszár végén borsó vagy búzaszem nagyságú léghagymákat fejleszt (bullbili). Ez a változat a léghagymákról és az egy vagy két körben elhelyezkedő gerezdekből egyaránt szaporítható. A léghagymákról első évben gerezd nélküli hagymák fejlődnek.
Íze alapján fokhagymaként használják az ugyancsak házikertekben előforduló nyári hagymát (Allium ampeloprasum L.), amely magszárat, gerezdeket és a hagymához rövid tarackkal csatlakozó 1–2 sarjat is fejleszt. A sarjak nehezen csíráznak, ezért főként gerezdekből szaporítható.


A nálunk termesztett fajták általában nem hoznak virágzati szárat. Lippay János két fokhagymafajtát ismert: „Eggyik őszi; másik ki-keleti, vagy nyári. Az őszit azért nevezik annak, hogy őszszel ültetik el. A másikat, hogy ki-keletkor.” „A’ fog-hagymát – írta Lippay János – nem magon szokták vetni; mert igaz magja ninchen, hanem a’ szárának tetején levélnek néha egy hártyában bé-takarva sok apró görözdöchkék, fő-képpen az őszi fog-hagymákon, kiket mag gyanánt el-ültethetni; de három vagy négy esztendeig köll várakozni, míg fejek nől.” Ezeket a magot, illetve "bullbilit" hozó fokhagymákat én nem termesztem. Ezekre szokták azt is mondni, hogy örökös fokhagyma.


Nagyon jól láthatók a termések a szárak végén. (Foto: C Bodonyi Nóra)

Az őszieket szeptember végén, október elején el kell dugdosni, hogy megfelelő gyökérzetet neveljenek tavaszig, és így át tudjanak telelni. A tavasziakat is március közepétől lehet dugdosni, de április közepéig mindenképpen legyenek eltéve. Szintén csúcsukkal felfelé kerüljenek a földbe.
Mivel az ősz fajta nem áll el sokáig, de hamarabb beérik, így én mindkét fajtából szoktam dugdosni.
A tapasztalatok alapján a tavasziból 150 gerezdet szoktam eltenni, ennyi nekünk elég.
Betegség ritkán támadja meg. Fonálférgek ellen közé tagatest ültethetünk. Peronoszpóra esetén rézzel permetezhetjük meg.


Ha a szárakon már alig van zöld rész, ássuk ki, és szárítsuk meg őket. Füzérbe, koszorúba is lehet őket fonni.

Círmi is megfelelőnek tartja vetésre a talajt:)