2014. április 2., szerda

Beindul a kertészkedés a szabadban.

Kinti vetés.


Itt a jó idő, azonban én először benti munkáról beszélek.

A paradicsomok már áttűzdelve növekednek. Hetente egyszer, esetleg kétszer megöntözöm őket, ahogy kívánják. Túl sok víz, az káros és a palántadőlés fő okozója.


A múlt héten áttűzdeltem a paprikákat is. Elég vegyesen keltek, egyes fajták 10 nap alatt, mások majdnem 3 hétre.


De most már elérték azt, hogy ideje volt őket áttűzdelni. A tűzdeléshez való földdel nem sokat bíbelődök. Ősszel elkészített kerti földhöz keverek 1/3-ad homokot és némi perlitet. Régebben használtam tőzeget, de nem volt jó tapasztalatom. sűrűn kiszáradt, tápanyagtartalma semmi, savanyú, nem fejlődtek benne a növények. ha nincs kerti föld, a tőzegnél a vásárolt virág, vagy palántaföld is jobb. A palánták nevelésénél nem alkalmazok semmilyen különleges eljárást. Nincs csoda talajkeverék, nincs tápoldatozás, legfeljebb 1-2 csalánleves permetezés. Nincs semmilyen pótvilágítás, legyezgetés és egyéb eljárás.



A szabadban az első csapat Rajnai törpe zöldborsó szépen kikelt, rá két hétre vetettem még egy adagot.A március közepén vetett gyökérzöldségek közül a Nanti 2 -es répa bújik. A hónap végén elvetettem az előcsíráztatott Impala nevű korai krumplit.

A tavaly augusztusban, sebtében, levelesen áttelepített ribizlik szépen hajtanak.  A borsó sorol, és a krumpli elvetve.

A barázdába vetve és a kiszáradás ellen fűvel védve a póré.

A kabakosokat általában helyszűke miatt palántának vetem, de most kicsit több helyem van és így helybe vetettem 3 fajta cukkinit (sárga, Black Beuty, és Nápolyi). Tudom, hogy még hideg lehet rá, de régebben, ami termés télre kint maradt, azoknak a magja sokszor kikelt. Majd érzi, hogy mikor van az ideje.
Vetettem még céklát, tarlórépát, karalábét és pórét.

Elől az ősszel dugdosott hagymák ,közte elszóródott magból kelt mák. A bakháton, vékonyan fűvel takarva a répa, petrezselyem, mögötte karalábé, cékla stb...

A kibédi hagymák szépen kikeltek, még várom, hogy erősödjenek és azután szétpalántázom.
A zöldhagymákat már régen esszük, lassan lesz retek is. Azokat több turnusban vetettem.
Folyamatosan vetek büdöskét, körömvirágot, kaprot.

Zöldhagymás reggeli.

Ha marad a jó idő, nem soká lehet palántának korai salátauborkát is vetni.
Ha marad az idő, egy csapat paradicsomot érdemes korainak kiültetni április 15-20 között. Ezek a májusi fagyokig jól begyökeresednek, és a lehűlést is átvészelik. Az a lényeg, hogy a paradicsomoknak erős gyökérzetük legyen.
A kert ilyenkor már egyre szebb. Zöld minden, virágzanak a fák és egyre éled a rovarvilág is. Reméljük, nem lesz erősebb lehűlés.

A zeller.

Sokan, akik most ismerkednek a kertészkedéssel, lehet, hogy túl bonyolultnak érzik ezt a sok megismerni valót. Mit hova, mivel, mikor ültessünk, hogyan gondozzuk:

Ami a lényeg, nem kell annyira tudományosan, és mérnöki precizitással kezelni azokat, amik le vannak írva. Elrettenni meg főleg nem.

Biztos, hogy minden helyes, amit én írok? Nem tudom. Nekem beváltak. Már jártam úgy, hogy olvasóm írta, hogy nem úgy termesztett valamit, ahogy írtam, és sikerült neki. Miért ne. Általában hangoztatom, hogy a kertészkedés állandó kísérletezés, mert két egyforma év nincs, nincs két egyforma időjárás, egyformán csapadék, és egyforma mag sem.

Hogy miért írom ezeket mégis le, ha nem vagyok biztos benne? Mert másnak is sikerülhet. Amikor a nagyszüleimet kérdeztem, hogy valamit miért úgy csinálnak, csak annyit mondtak: mert így láttam a szüleimtől. Ha mégsem jön össze, akkor sem kell elkeseredni, majd máskor.
Ha kicsi a helyed, akkor jó ötlet az elő- és utóvetemények alkalmazása. Pl. a letermett borsó után mehet még uborka, cékla, őszi káposztafélék, őszi és téli retek. A paprikák és paradicsomok előtt még beterem egy kis retek, korai karalábé például.

Javaslom, hogy az oldalon lévő linkek közül töltsd le a Balás Sándor féle Zöldségtermesztés könyvet, amiben szinte minden benne van, amit érdemes tudni. 
Csak egy titok: Nekem sincs minden a fejemben, azért jegyzetelek, leírom miből mennyit vetettem, mikor kelt ki, mikor tűzdeltem, mikor ültettem ki, sikerült-nem sikerült. No, meg, ha szükséges olvasok másoktól is. Egy idő után a rendszeres dolgok úgyis rögzülnek.

És főleg, ne bonyolítsd túl, nem kell izgulni, csak egyszerűen.:)

2014. március 7., péntek

A paprika palántanevelésének kezdete

Paprikák! Indulás!


Március eleje van, és nagy valószínűséggel nem várhatunk jelentős lehűlést. Legalábbis februárban Zsuzsanna környékén ezt ígérték a pacsirták, továbbá a vadlibák észak irányába vonuló csapatai is jót jelentenek. 

Ahogyan többször beharangoztam, március első 10 napjában elérkezett a paprikák elvetésének ideje. Régebben növényházi termesztésre is készítettem palántákat, azokat már februárban elvetettem. Ebben az évben nincs lehetőségem, csak szabadföldi termesztésre, így ráérek most elvetni. Későbbi kiültetésre el lehet március második felében is vetni a

Túlságosan ezekkel sem körülményeskedni. A föld ugyanaz a kerti talaj - homok keverék, mint a paradicsomok esetében. A paprikáknak a csírázáshoz kicsit magasabb hőmérsékletre van igénye, mint a paradicsomnak, így az sem baj, ha 25-28 fok van a keltetőhelyen. Így kissé hamarabb bújnak ki. A csírázáshoz fényre nincs szüksége a magoknak. Azonban, ha kibújnak, akkor már napos, vagy legalábbis ablakos helyre (sajnos a napot nem mi kezeljük)

A magokat ebben az évben kb 10*10-es méretű edényekbe vetettem fajtánként, míg korábban virágládákba. Ennek nincs sok oka, csupán annyi, hogy könnyebb kezelni a kisebb egységeket, és nem kell a fajtákat elválasztani. A vetés előtt jó kézmeleg vízzel beöntözöm a talajt, majd utána a magokat is, végül a takaró földet is. Lefedem őket zacskóval, hogy ne száradjanak hamar ki, és a radiátor fölé mennek. Ott azóta a paradicsomok átadták a helyüket.

Azt figyeltem meg, hogy a saját magok hamarabb kelnek ki, de ennek az oka az lehet, hogy amit én fogok, az nincs úgy kiszáradva, és általában egy termésből van, nincs különböző érettségű keverve. A fajtáknak is eltérő lehet a kelési ideje, így nem kell megijedni, ha nem egyszerre bújnak ki. Öt naptól két hétig természete a várakozás. Három hét után már lehet gyanakodni. Nem is biztos, hogy a maggal volt gond. Én is jártam úgy, hogy csupa jó szándékból, naponta hűségesen locsoltam a vetést, és mégsem kelt ki semmi. Amikor megnéztem a magokat, nem találtam őket. Ugyanis túlzott gondoskodástól egyszerűen elrothadtak. Azt tanácsolom, hogy a palántanevelésből sem kell tudományos precizitással hőfokot nedvességet, fényerőt légmozgást stb mérve görcsölni, hanem kissé lazábban, nem túl nagy aggódással csak simán vetni, ápolni és kiültetni. Ha nem kelnek egyszerre? semmi baj, majd utólérik egymást. nem nedves a vetés, Kissé bepermetezzük egy fújóval a tetejét, nem eláztatjuk. Nem kell fényszórókat ráírányitani, és, ha kissé megnyúlnak, akkor sincs baj. majd a tűzdelésnél kissé mélyebbre kerülnek. Ha pedig a tűzdelést nem tudjuk szabályosan két szíkleveles korban elvégezni, nem kell pánikrohamot kapni, az sem baj, ha már két lomblevelesek.

Képeket majd később teszek be, de igazából ugyanúgy néz ki minden, mint a paradicsomok esetében. A lényeges még a föld alatt van, majd ha kikeltek, akkor több látszik.
Ha kikelnek... Remélem:)

Aktuális:

Szabadba már lehet sárgarépát, petrezselymet, paszternákot, salátát, retket, karalábét vetni. hagymát dugdosni és vetni.

A következő írás a tűzdelés lenne, de már erről többször írta, sok újat nem tehetnék hozzá. Esetleg, ha kérdés merülne fel ezzel kapcsolatban.

2014. február 22., szombat

A paradicsom palántanevelése

Elvetettem a paradicsomokat


A paradicsom a meleg igényes növények közé tartozik, így a kiültetése a májusi fagyok után. esedékes, mint a paprikáé. Azonban több tájegységünkön régóta elterjedt megfigyelés, hogy a paradicsomot korábban is ki lehet ültetni. Ha április 24-ig szent Györgyig van ideje meggyökerezni, megerősödni, akkor kisebb fagyot is kibír. Bár a levélzet megfagy, de a hidegek elmúltával újra kihajt.

Ehhez az időjárástól függően legkésőbb április 20-ig ki kell ültetni.

A paradicsom palántaneveléséhez 8-9 hétre van szükség, így február közepén el kell kezdeni a vetést. Az időbeni visszaesés még kisebb, ha a ládába vetett palántákat 1-2 szikleveles állapotba közvetlen tápkockába, pohárba, cserépbe tűzdeljük át a kiültetésig.


A keléshez és a szikleveles kori fejlődéshez a palántáknak nincs szüksége tápanyagra. (ez vonatkozik minden növényre) Ebben a fejlődési szakaszban a gyökerek fejletlenek, a tápanyagot a szíkzacskók, szíklevelek biztosítják. Ezért van az, hogy, amikor már a gyökerekkel fel tudják venni a tápanyagot, a sziklevelek funkciójukat veszítve elsárgulnak, és leszáradnak.


A palántaneveléshez én ősszel begyűjtött kerti földet, esetleg vásárolt virág vagy palántaföldet keverek homokkal és perlittel. (2,5 rész föld. egy rész homok. 0,5 rész perlit)

Kis ládába, vagy cserépbe beleteszem a keveréket, tömörítem, beöntözöm. Beleteszem a magot, befújom vízzel, esetleg csalánteával, majd vékonyan befedem földdel, tömörítem. Az edényeket zacskóval, vagy üveglappal fedve meleg helyre teszem. Erre jó a radiátor fölötti ablakpárkány. De, mivel a keléhez a paradicsomnak nincs fényre szüksége, lehet egyéb meleg helyre tenni.


A fontos, hogy kelés után azonnal fényre, és a kelési hőmérsékletnél hűvösebb helyre kell tenni, mert azonnal megnyurgulnak. Amikor szépen fejlődnek, két sziklevelesen át fogom tűzdelni.


Ezzel egy időben, hasonló módon el lehet március első 10 napjáíg vetni a paprikákat is, de azok nem kerülnek május előtt kiültetésre, és a keléshez még melegebbre van szükség.


Most elvetettem a bazsalikom és majoranna magokat is, de ezeket nem kell földdel takarni. legfeljebb a kiszáradás elkerülésére, csak annyira, mint ha sóznánk. Azért kell így, mert ezeknek a csírázáshoz fényre van szükségük.

A tűzdelés, az mindig sokakat érdeklő kérdés, erről később újra írok. Akiket érdekel, visszaolvashat, mert már korábban írtam erről itt és itt is.