A következő címkéjű bejegyzések mutatása: alaprajz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: alaprajz. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. január 16., csütörtök

Új kert lépésről-lépésre 01

Új év - új kert


Általában az ember egy reggel nem arra ébred, hogy márpedig én egy kertet csinálok. Bár lehetnek kivételek. Ez legtöbbünknél régebb óta motoszkáló gondolat. Sokszor visszanyúlik a kezdete a gyermekkorban, amikor szülők, nagyszülők kertjében teltek a boldog gyermekévek. Aztán később egyre jobban formálódtak az elképzelések: Akkora kertem, lesz, hogy a saját szomszédom is én leszek. Mindent meg fogok termelni, amire szükségünk van. 

Aztán a vágyak és a realitások küzdelme folytán kialakul egy valami, ami még most csak egy darabka föld, lehet hogy nincs rajta semmi, de az érzés elmondhatatlan: A MI KERTÜNK!

Lázasan kergetőznek a gondolatok, hogy hol, milyen zöldségek fognak termeni, milyen bokrok, fák ontják az ízletes gyümölcsöket, milyen virágok fognak pompázni. A gondolatból lassan valóság lesz. De hogyan?

Néhány gondolat a kezdéshez:

1. Ismerjük meg a kertünket (fekvés, talaj, szélviszonyok, fény-árnyék)

Fontos a kert fekvése. Tudnunk kell a fő irányokat, hogy merről kel a nap, és merre van észak, ahonnan hidegebb várható. A sorokatm főleg magasabb növényeknél legjobb É-D irányban telepíteni, mert ebben az esetben a nap körbejárja. Merről szokott fújni legtöbbször a szél. Abban az irányba valami szélfogó bokrot kell ültetni, mert gyakorta megdönti a kényesebb, gyengébb szárú növényeket.
nagyon nem mindegy milyen a talajunk. Na, nem mindenféle tudományos értékekre gondolok, hanem arra, miből van. A homokot könnyű művelni, hamar melegszik, de kevésbé tartalmaz tápanyagot, nem tartja a nedvességet és sokat kell öntözni. Az agyagos föld pont az ellentéte. Nehéz művelni, hideg, tömörödik, a legkisebb víztől sáros, ha kiszárad, mint a beton.


2. Mérjük fel a lehetőségeinket. ( víz, eszközök, tárolás, egészség, szabadidő, anyagiak)

A munkákat alapvetően meghatározzák a lehetőségeink. Mennyi időnk van kerti munkára. Napi, heti ráfordítható idő.Általában itt az is meghatározó, hogy ott lakunk, ahol a kert van, vagy a település más helyén, esetleg még utazni is kell. Senki nem szeret kényszerből dolgozni. Ennek megfelelően határozzuk meg a kert méretét. Ha a terület nagyobb, mint amire időnk van, akkor nem kell az egészet megművelni. 
Aztán meghatározó a korunk, egészségünk is. Idősebb korban, hiába tagadja valaki, nem úgy tud dolgozni, mint fiatalon.

Az sem mindegy, hogy mivel tudunk locsolni. Van, és ha van, milyen a kút? Vagy vizet kell gyüjteni? Nem mindegy. Ez a vízigényes növények termesztését is korlátozhatja. Aztán a terméssel mit kezdjünk. Egy hét után az összes rokon, szomszéd menekülni fog, ha salátával a kézben meglát közeledni. Hogyan tudunk tárolni? 

Itt írtam arról, hogy kb. mennyi terület elég egy 4 fős  családnak. És van itt terv is. (ebben elég részletesen írok a vetésforgóról is)


40 nm, nem is kicsi.



3. Gondoljuk át az igényeinket (Mit akarunk termelni, mire van szükségünk.)

Ha ezeket átgondoltuk, akkor már valami körvonalazódik. Nem kell felsorolni és termeszteni minden hallomásból ismert növényt. Bár nagyrészünk átesik ezen, mert az ember, így a kertész kíváncsi. Aztán egy idő után kialakulnak a bevált fajták.



4. Egyeztessük az elképzeléseket a realitásokkal.

Most már tudjuk mit akarunk, és tudjuk, hogy mik a lehetőségeink, ha csak nagyjából egyeznek, az már jó eredmény. Így valószínű, hogy nem fogjuk hamar feladni.

5. Tervezzünk.

Papír, ceruza elő, rajzoljunk, számoljunk, írjunk fajtákat, mennyiséget! Fontos, hogy legyen valami elképzelésünk.


A régi kert rajza. Ez sem volt több 100 nm-nél

Várom a kérdéseket, ki, miről szertne olvasni. A régebbi bejegyzésekben sok mindenről írtam, de tudom, sokan nem szeretnek keresgélni. Így, közösen el tudjuk indítani az évet.

Mindenkinek jó kertészkedést kívánok.

2013. december 11., szerda

Új kert, új tervek.

A kertezés folytatódik...

Amikor elköszöntem, még nem gondoltam, hogy ilyen hamar lesz lehetőségem újra kertezni.
A régi kert eladása után sokan írtak és reményüket fejezték ki, hogy újra lesz miről írnom. Köszönöm mindenkinek a kedves szavakat.

Úgy alakult, hogy egy új helyen egy új kerthez jutottunk, ezért folytatom a beszámolókat.
Közeleg az év vége, és a kertek alatt már a tél oson. A kamra polcain befőttek és lekváros üvegek unatkoznak a homályban, birsalmaillatba burkolózva, míg odakint a dér öltözteti a kint maradt terméseket, növényeket. A kertész a meleg szobában szövögeti terveit és képzeletben már kint van kedvenc zöldségei között.


Így most új tervek készülnek nálam is. A kert méreteiben hasonlít az előzőhöz. Lakott helyen van, egy házhoz tartozik. Néhány éve nem volt igazán művelve, de legalább pihent, elgazosodva nem volt. A talaj szerkezete és felépítése jobb, mint a régié. A nap körül járja teljesen. A déli oldal melletti kerítés mellé egy sor hamisciprus sövényt ültettünk, hogy majd felfogja a szelet. A nyugati oldalon majd mogyorósövény lesz, de a magok még a földben várják a tavaszt.

Az alaprajz

Vehettem volna kész bokrokat, de inkább vetettem két fajta mogyorót. (Celli -ez nagy szemű, kerek-, Lambert -ez hosszú szemű) Ha csak fele kel ki, akkor is lesz elég bokrocska. Én ráérek kivárni, hogy megnőjenek.

Kert bogyósok nélkül nem teljes, így ültettem piros és fehér ribizlit, piros és zöld egrest. A kert egyik sarkában lesz majd a komposzt, a másikba pedig csicsókát raktam el.

Ez a kert sem lesz nagy. Most is hangsúlyozom, hogy csak akkora kertet csináljon mindenki, amekkorát kényelmesen meg tud művelni. Ne kelljen kényszerből, rossz kedvvel dolgozni. Annak sincs értelme, hogy mindenféle növény legyen benne, és fajtánként özön termés árasszon el bennünket. Nem kell fajtabankot létesíteni, növény gyűjteményt kialakítani. Mindennapokra a testet táplálni elegek a jól bevált növényfajták. Természetesen mindig lehet néhány új fajtával kísérletezni, hátha új kedvencünk lesz. A lélek ápolására is gondolva hagyjunk helyet a kertben a virágok számára is. Egy zöldséges is lehet szép.

Először megmértem a méreteket, 21*14 méter, majd elosztottam az ágyások szerint, gondolva a vetésforgóra is. A vetésforgó jelentőségéről korábban itt írtam.

Itt az ágyások nem lesznek olyan keskenyek és járólapokkal elválasztottak, mint a másikban. Egyrészt nincs annyi járólapom, másrészt nem itt lakunk, így nem is kell kiszaladni rossz időben is valami zöldségért. Az utakat tavasszal fűvel vetem be, és majd lehet nyírni, az sem lesz sáros.

Az egyik ágyás, elől ősz végén eldugdosott zöldhagymának valók.

Három nagyobb ágyás lesz kialakítva a vetésforgó fő szabályai szerint, bár nálam kőbe vésett szabályok nincsenek. De az eltérő igényű és az egymást nem nagyon kedvelő növényeket el kell különíteni. Így majd egy helyre kerülnek gyökérzöldségek és a hagymafélék. Itt kap helyet a karalábé és cékla is. Ezek kölcsönösen kedvelik egymás társaságát és igényeik is hasonlók. A répa és petrezselyem számára már ősz végén egy bakhátat alakítottam ki, remélve, hogy ezen termesztve szép hosszúak lesznek a gyökerek. Régen nagyapám kertjében nagyrészt szőlő volt, még hagyományosan tőkés műveléssel. A tavaszi nyitáskor a földet a sorok közé húzta ki, jó magas bakhátat, ő úgy mondta, ormót alakítva ki. Ebben nőttek a répák és más gyökérfélék, és ezeket árulták aztán a piacon.

A másik ágyás és balra a ribizlik. (ezeket osztottan később három felé)

A másik ágyásba kerülnek majd a kabakosok, csemegekukorica, előtte zöldborsó. Ha lesz elég helyem, újra vetek dinnyét is. Nagyon szeretem a sárga bélű görögdinnyét. 

A következő a paprikáé lesz, és amennyi fajtát szeretünk, ez meg is fogja tölteni. A sorok között mindig lesz hely védőnövények számára, úgymint a körömvirág, büdöske, facélia, spenót, kapor, mustár.

Növényházat nem készítek. Ha abban termesztenék valamit, akkor naponta itt kellene lenni, hiszen a hőmérsékletet csak úgy lehet szabályozni. Az éjszakai és kora reggeli hidegek után gyakran már jó idő van nappal, így ezek a kisméretű növényházak túlmelegedhetnek. Mivel eléggé kis légtérrel rendelkeznek, nagy a hőingadozásuk. A kertben jól mutatnak, de szerintem egy stabilan elkészített fóliát jobban lehet hasznosítani. Így ezzel már nem akarok foglalkozni. Mivel fűteni nem lehetett, túl sokkal korábban nem volt benne semmi.

Ami nagy szerencse, hogy az udvaron van egy jó ásott kút is, amivel tudok rendesen öntözni.
Most a növények és fajtáik kiválasztása kerül sorba. Meg kell nézni milyen és mennyi mag van. Sok növényből nem érdemes évente új magot venni, hiszen legtöbbjük több évig is csíraképes. Főleg a drágább fajtákból lehet több évig felhasználni.

Gondolom mások is elkezdték készíteni a terveket a jövő évre. Ha valakinek kérdése van, vagy szeretne valamiről bővebben olvasni, írja meg, aztán megpróbálok valamit válaszolni. A kert akkor okoz igazán örömöt, ha másokkal is megoszthatjuk és az nekik is tetszik. Remélem ez az új kerttel is így lesz.

2010. január 15., péntek

Bemutatkozik a kert.

A kert nem díszkert, hanem zöldséges. Ebből adódóan az elsődleges szerepe a család friss zöldségfélékkel és gyümölcsökkel való ellátása. De ez csak a végső cél. Amíg addig eljutunk, hogy megehessük a terméseket, sok örömmel ajándékoz meg a naponta változó arcával.


Nem is nagy, csak 20 méterszer 16 méteres. Ennek is csak kisebb része van felásva a zöldségeknek. A többiben bogyósok, gyümölcsfák, cserjék, gyep, kis növényház és a komposzt tároló van.

Ebben az évben lesz öt éve, hogy újra művelésbe fogtam. Előtte egy jóval nagyobb kertem volt máshol, de az mára meghaladta az erőmet. Akkor újra itthon, a háznál kezdtem megművelni.

2005-ben még így nézett ki.
Már elég sok éve nem használok kemikáliákat, mivel elsődleges szempontom a családom egészségének védelme. Próbálom alkalmazni a régi kerti praktikákat, a kertben egy olyan biológiai egyensúlyt kialakítani, ahol a növények a megfelelő társítással, a talaj élet táplálásával egészségesen fejlődhetnek.
Erről fog szólni ez a napló, a sikerekről és kudarcokról.