A növénytársításról

Növénytársítás a kiskertben.


A növények társításáról már nagyon sokan, nagyon sok helyen írtak. Ezek megjelentek könyvekben, interneten is csak elég beírni a keresőben, és nagyon sok összeállítás jelenik meg.

Én ezeket nem akarom megismételni, kimásolni, legfeljebb érintőlegesen. Inkább arról írok, hogy ezzel nekem mik a tapasztalataim, főleg azért, mert ennek már itt az ideje. A palántanevelés után egyre többször szabadban vetünk, palántázunk. Érdemes átgondolni a vetésforgó figyelembevételével, hogy milyen növényt, melyik társaságába tegyük.

Ebben a szín és illat egyvelegben kártevő legyen a szárnyán, amelyik megtalálja a célnövényt.

Egy biztos, hogy már régen megfigyelték, hogy egyes növények mások társaságában szépen fejlődnek, míg vannak olyanok, melyek nem viselik el egymást, és csak sínylődnek. Ez azért van, mert némely növények vegyi anyagokat, aroma anyagokat bocsátanak ki, mely a fenti jelenségeket okozzák. Ez a jó – rossz szomszédság, azaz allelopátia.

Vannak, melyek a föld feletti részükkel (levél, virág), és olyanok, melyek a földalatti részükkel (gyökér, gumó) fejtik ki ezt a hatást.

De nem csak közvetlenül fejtik ki ezt a hatást, hanem közvetve azáltal, hogy odacsalogatják azokat az állati segítőket, melyek pont a társnövényt védik (főleg az ernyősvirágzatúak), illetve a kártevőket átcsalják magukhoz a védett növényről (sarkantyúka).

Ezeknek a hatóanyagoknak aztán jelentős része lebomlik a növény elhalásával, azonban a talajban maradó hatóanyag még egy ideig kifejti a hatását. (borsó nitrogén gumói)

A hatás kifejtéséhez az a legjobb, amikor a védő, és védett növény kezdettől fogva együtt nő, együtt fejlődik.

A klasszikus párosítás a hagymafélék – sárgarépa. A cél a hagymalégy, illetve a répalégy károkozásának megelőzése. Ezt a két növény által kibocsátott illatanyag okozza, mely elnyomja a támadni kívánt növény illatát. De ezenkívül érvényesül a hagyma gombaölő hatása. A petrezselyem rozsda, illetve lisztharmat károkozását csökkenti. Répalégy ellen még megoldás lehet az ágyás 80-100 cm magasságú körülkerítése valamilyen szövettel, fátyolfóliával. Hagymalégy ellen viszont ha ez nem segít, akkor az egész ágyást kell fedni.

Én általában két sor dughagymáról szaporított vöröshagymával kezdem az ágyást, majd sárgarépa sorokkal folytatom. A különböző répafajtákat két sor hagyma válassza el, majd petrezselyem követi, ami után szintén hagyma jön. Ez lehet magról vetett is.

A répa soraiba vetéskor kapormagot szórok, mert illatanyaga csírázás segítő hatású a répánál. Kikelés után pedig szintén erős illatával elnyomja a répa illatát. Az ágyásba néhol büdöskét (Tagates) palántázok a fonálférgek elriasztására. Körömvirág pedig mindenhol van.

A korai elvetésű retkeket, és karalábékat fejes salátával védem a földibolhától. Nem tudom miért, de a saláta közelségét nem állhatják a bolhák.

A saláta a káposzaféléket is védi.

Annál jobban szeretik a sarkantyúkát. Ezt érdemes káposzta ágyás közelébe ültetni. A közhiedelemmel, és sok helyen megjelent leírással ellentétben, melyben az áll, hogy a sarkantyúka elriasztja a földibolhákat, a valóságban nem bírnak neki ellenállni, és elvonzza, mintegy begyűjti ezeket más növényekről. (Arra vigyázni kell, hogy amint azt letarolják, utána szétszélednek.

A paradicsom jól fejlődik a mézontófű mellett. Mire megnő a paradicsom, addigra a virág átadja a teret.

A paradicsomot én mindig ugyanoda ültetem minden évben. Sok könyv állította, hogy a paradicsom szereti a saját kigőzölését, jól fejlődik benn. Nekem ez bevált. Még a lecsípett hajtásokat is alá teszem. Ugyanakkor a betegségek megelőzésére jó hatással van a mellé ültetett zeller. Azt megfigyeltem, hogy a paradicsom, és a káposztafélék közé szintén védőnövénynek ültetett zeller kisebb gumókat, fejleszt, így ha igazán rendes gumókat akarok, külön is teszek zellert.

A zellernek jó hatása van az uborkára is. Kisebb a gombabetegségek kialakulásának esélye. Az uborka a kaprot is szereti, annyira, hogy akár külön kapor sorral érdemes körbevetni. Ez párásabb környezetet biztosít az uborkának. Ugyanígy ez a hatás érhető el csemege kukoricával körbevetett uborkánál is.

A kaprot nem csak az uborka, hanem a cukkini is szereti.

A paradicsom mellett vetett céklából nem sok minden lett, csak kínlódott, még rendes lombja sem lett. Ugyanígy nem bírja a vöröshagyma a fejeskáposztát.

A vöröshagyma jól elvan a salátafélékkel, mindkettő szépen fejlődik együtt.

Erős illatú növényekkel csalogathatjuk a kertbe a zengőlegyeket, ragadozó poloskákat melyek főleg a levéltetveket pusztítják. Én a kapron kívül mindig hagyok felmagzani előző évi zellert, petrezselymet is. A virágok közül a körömvirág, muskotályzsálya, mézontófű elszórtan kerül az ágyásokba.

A borsót, babot nem szedem ki tövestől a talajból, hanem leszedés után lenyírom fűnyíróval. A levágott szár, lomb a fűgyűjtőből talajtakarónak, vagy komposztnak megy, míg a gyökér benne marad a talajban, növelve annak nitrogén tartalmát. A pillangós virágzatú növények a gyökereiken nitrogéngumókat fejlesztenek.

Mindenképen érdemes törekedni a növények vegyesebb módon való termesztésére, eezel nem csak a védelmet erősíthetjük,hanem a talajuntságot is elkerülhetjük. A színek nem csak szépek, de védelmet is nyujtanak a virágok. Most már csak szép, meleg idő kellene.

Díjat kaptam.

Az a jó hír érkezett ma, hogy díjat kaptam.

Köszönöm Makkának, hogy gondolt rám, és érdemesnek tartott, hogy elküldje a Kreatív blogger díjat.
Ez azért különösen nagy öröm, mert ez az első díj, melyből érezhető, hogy szívesen jártok a kertemben.
A díjjal járnak kötelezettségek is, amelyek közül nem is egyszerű mindet teljesíteni.

Lássuk mik ezek:
A teendők abban az esetben, ha ilyen díjjal jutalmazzák az embert:

1. Meg kell köszönnöm a díjat.
2. A logót ki kell tennem a blogra.
3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam.
4. Írnom kell magamról hét dolgot.
5. Tovább kell adnom hét embernek.
6. Be kell linkelnem őket.
7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy értesüljenek a díjazásról

Ez az egyik legnehezebb, hogy írjak magamról. Akik a különböző topikokon régebb óta olvasnak, valamit tudhatnak már rólam. Itt túl sok dolog nem derült még ki, hiszen itt nem én vagyok a fontos, hanem a kert, a növények. Szeretem a növényeket. A növények, ezen most csak a kertben lévőkre gondolok, tőlem függenek. Nekem kell róluk gondoskodnom, hiszen én hívtam őket életre, így nekem kell az életfeltételeket biztosítani számukra. Ők cserében a szépségükkel viszonozzák ezt, no meg, a termésükkel. Kár tagadni, hogy ebben van egy kicsit önzés is, mert valljuk be, ez a fő cél. Hogy megegyük őket. Ha belegondolok, egy tavaszi zöldséges zöldborsólevesben benne van az egész tavasz illata. Kell ennél több?

Két egyforma virág, két egyforma fűszál nincs, mint ahogyan két egyforma ember sincs. Az embereket szeretem. Viszont annyi bajom van velük, hogy nem szeretek közöttük élni. Legalábbis az újabb években. Nehezen viselem el azt, hogy nagyon sokan nincsenek tekintettel másokra, viselkedésükkel, életmódjukkal bosszúságot okoznak. Nem szeretem a zajt sem. Legalábbis az értelmetlen, és ész nélküli zajkeltést. Ezt én szonáris környezet szennyezésként élem meg. Konkrétan a fűnyírókra, fűkaszákra, köszörűkre, stb gondolok. Nem az ezekkel történő munkavégzésre, hanem visszakanyarodva az emberekhez, az érthetetlen időpontokban való használatra, az elrontott ünnepekre, megölt estékre, széttört hajnalokra. Ha lehetőségem lenne rá, olyan helyen élnék, ahol a saját szomszédom is én lennék.

Valamikor ifjúkoromban hajókon dolgoztam. Néha még ma is álmodom ezekkel a régi hajókkal, a régi emberekkel, és a régi vizekkel.
Az emlékek, ha nem idézzük föl őket néha, elfolynak, mint a régi vizek. Ebből látszik, hogy van úgy, hogy szeretek nosztalgiázni. Ugyanúgy, mint a régi emberek életéről olvasni. Általában olvasni is szeretek. Gyűjtöm a régi idők kertészeti írásait. A régi népi életről szóló szociológiai, néprajzi írásokat, irodalmi visszaemlékezéseket. Ugyanakkor próbálok ezekből hasznosítani is valamit. A múlt annyit jelent, amennyit megőrzünk belőle, és annyi marad meg, amennyit tovább tudunk adni.

Szeretem a dolgokat egyszerűen elvégezni, de néha belemerülök, túlbonyolítom, és annyira alaposan akarom megoldani, hogy esetleg ezzel csinálok kárt.
Szeretek a természetben járni, és ez akkor igazán öröm, ha a családommal tehetem meg. Elsősorban a hegyvidéki tájak vonzanak. De erre ritkán nyílik lehetőség, így marad a kert, ez kis terület, de néha ez is elég. Mert mindig kell egy hely, ahol úgy érezzük, hogy jó helyen vagyunk.

Ahogy olvasom, ez már szinte több is, mint hét dolog.

A következő feladat talán még nehezebb, hiszen a blogok világában én még nem régóta vagyok. Azok közül, akiket olvasok és szívesen továbbadnám a díjat, már nagyon sokan megkapták. Így csak keveset ismerek, akiknek még tovább tudom küldeni, remélem nem veszik zaklatásnak, és, ha már megkapták, díjat mindenképpen megérdemlik.

Ők:

Tortoro, akinél megcsodálhatjuk ezeket a csodálatos fákat, akik talán az időt is túlélik, mert oly öregek, hogy többet láttak, mint mi el tudunk képzelni.
Réka , akinek irígylésre méltó a lelkesedése, mellyel a nagyobbik kertet művelik, de a kreatív díj a naplóért illeti.
Ahama, ahol igazán jelen van a kreativitás:
Kékmadár, ahol csodálatos vizuális látvány található.

Mégegyszer köszönöm!
 

Tavaszi munkák a kertben.

Lassan egyre több munka adódik a kertben, ahogy javul, és melegszik az idő. Most már nem csak a palántaneveléssel kell törődni, hanem a szabadföldi növényekkel is.

Jobbra borsó, zöldségfélék, mögötte a zöldhagyma salátával, és egy üres ágy. Balra fönn borsó, az út mellett fokhagyma.

A palánták már több, mint egy hete éjjel is kint alszanak az üvegházban.  Igaz, hogy sokszor éjjelre 6-8 fokig lehül a levegő (ilyenkor egy kis fóliával még letakarom őket), de már megszokták . Ezek közül azokat a paprikákat, melyeket januárban vetettem el, ki is ültettem az állandó helyükre.
Ezek:

• 8 tő Tizenegyes nevű , ez korai, hajtatási,
• 3 tő Szentesi kosszarvú, ami édes, zöld, én fehéret ültettem.
• 4 tő Rekord, ez kisebb zöld, de erős,
• 1 tő Kofa, ami nagyobb, erős.

Az út két oldalán hagyma, retkek, saláta. A palánták a földben. Balra a ládákban kötöző és metélőhagymapalántának.

Ezenkívül még két tő Marmande paradicsom lesz az üvegházban. Többet nem akarok, mert régebben nem győztük enni bentről is, korainak 2 tő elég, aztán majd teremnek a kintiek eleget.

Palánták  az üvegházban. Ezek szabadba mennek majd.

Ezeket a kicsiket tűzdeltem utoljára. Még épületben vannak, de szépen fejlődnek.

Majd később 2 tő Bernadett saláta uborka lesz még az üvegházban. Ezt még két napja vetettem el. Nem kapkodom el, mert az uborka melegigényes. Később, meg vízigényes. Ha termőre fordul, tövenként megkívánja a napi  egy vödör vizet. Különben nem lesz a termésnek elég nedvtartalma, taplós lesz. Na meg nem is terem rendesen. De ugyanígy öntözöm majd a szabadföldieket, de azok még ráérnek.
Az üvegházban szépen fejlődik a retek, lassan fejesedik a saláta.

Szabadból már lehet enni az áttelelt zöldhagymát. A zöldborsóból mindkét fajta szépen kikelt. A korai Rajnai törpe az kifejtő borsó, míg a Maxigolt későbbi, velőborsó. A borító fóliákat levettem róla, hogy rendesen érje az eső.
Sorol a sárgarépa, petrezselyem, és a magról vetett hagyma.

Jól látszik a zöldségféléket elválasztó hagyma. Előtérben egy vakondrisztó. A palackot a szél forgatja, a hangot a vas leviszi a földbe, és a kis ásóművész nem tulságosan szereti ezt.

A Rajnai törpe zöldborsó. ez alacsony, korai fajta.

Átraktam a komposztot. A mögötte lévő olasznád tavalyi hajtásait levágtam.

Így néz ki. Most hiretelen nem találtam saját képet, így innen kölcsönöztem.

Én ezt használom sok növényhez karónak. két három évig bírják. Vastagság szerint sorba rakom, a vastagabbakból 1,5- 2 méteres, a vékonyabbakból rövidebb karókat vágok. A legvékonyabbakból sorjelzők lesznek.

Szétválogattam vastagság szerint. A legvége nem elég kemény, azt ki kell dobni.

Földarabolva. Egy darabig elég lesz. Mögötte a komposzt.

A bogyósok tövéről ki kellett szedni a kinőtt tarackot. Majd a tövekre komposztot tettem, és erre fakérget.
A tarackkal állandó harcban vagyunk, a legváratatlanabb helyeken nő ki. A zöldségesben nem akarok gyomírtózni, így kézzel vagdossuk, szedjük, takarjuk. Más helyeken, ahol nincs haszonnövény glifozát alapú gyomírtóval lehet hatékonyan írtani. ilyen a Glialka. Ez csak levélen keresztül hat. A klorofilt roncsolja, ezáltal pusztul el a növény. Emberre, állatra nem veszélyes.
Lehet palántázni a káposztaféléket, de azokkal ebben az évben nem tulságosan foglalkozom. Karalábét vetettem, legfeljebb pár tő kelkáposzta, és karfiol lesz majd.
Közben egyre több a szín, virágzanak a gyümölcsfák, színesednek a virágok. Csak sétálni, nézegetni is öröm, nem csak dolgozni.