Palántázás szabadföldben

Hogyan palántázzuk a paprikát, paradicsomot?

Az eddig fedett helyen nevelt palántáink ekkorra szép, erős növények lettek. Az enyémek már néhány hete éjjel - nappal az üvegházban voltak, az ajtaja nappal állandóan nyitva volt, megszokták a fényt, a levegőt.
Általában májuban a palántázás ideje a fagyosszentek elmúlása után esedékes.

Jelenleg elég szép az időjárás. a palánták nagyrésze erős, fejlett. Nézegettem az időjárás előrejelzéseket az Időképen, és a Köpönyegen is. Ezek nem jósolnak a fagyosszentek idejére jelentős lehülést. Hosszas tépelődés után arra döntöttem, hogy a paradicsomokat, és a fűszerként használt erőspaprikákat kiültetem szabadba. A többit, a csemege paprikákat még egy ideig bent tartom az üvegházban, ha véletlen rosszra fordulna az idő, a paprika érzékenyebb a hidegre.

A talaj elő volt már korábban készítve. Szerves trágyával, és komposzttal fel volt javítva a sorok helye. nem az egész táblát trágyáztam, csak azokat a helyeket, ahova  növények ültetve lesznek. A talajt a  kiszáradástól levágott fűtakaróval védtem.

A paradicsom palántázása.

A paradicsommal kezdtem: 10 tő San Marzano, 10 tő, általam csak Kerek néven jegyzett régi, saját fajta, 2 tő Lugas F1, 2 tő Black prince nevű fekete, 3 tő Ökörszív, 3 tő Korall került kiültetésre. Majd hagyok egy tő Cherolla koktélt is a kikelt magokból, de az ráér.

Egy ágyásban, mivel a paradicsom ágyások csak 1 m szélesek, egy sor paradicsom van ültetve, a tövek 40-50 cm távolságra egymástól. A folytonnövő, magas fajtáknak, már előre levert 2,5 m magas karók vannak előkészítve.

A növények edényekben nevelődtek. Előtte alapos vízadaggal lettek ellátva, így könnyen kicsúsznak a gyökérrel átszőtt földek az edényekből, kis ütögetésre.

 Ültető lapáttal mélyedést készítek, és ebbe belehelyezem a növényt, befedem földdel, és jól megnyomkodom. Ferde ültetésre nincs szükség, mert a paradicsomjaim nincsennek felnyurgulva.

 

Ha azonban hibás tartás miatt ez a palántaneveléskor bekövetkezik, akkor szélesebb fészket készítünk, a gyökérrészt vizszintesen helyezzük a fészekbe, úgy, hogy szárrész is kerüljön a mélyedésbe, amit föld fog takarni. Ez a rész később járulékos gyökereket fejleszt. Bár ez az eredéskor energiát von el a növénytől, mert nem a növekedésre fordítja minden erejét.

  Az ültetés után be kell a növényeket öntözni, lehetőleg levegő hőmérsékletű, állott vízzel. úgy, hogy az öntözővíz a gyökerekhez iszapolja a talajt, kellően bő vízsugárban. Legjobb minden egyes tőhöz külön-külön juttatni vizet, öntözőkanna rózsa nélküli csövéből vagy tömlőből. Jó beöntözéskor a kizúduló vízsugár odatoccsan a palánta tövéhez, és ütésszerűen bemossa a talajrészecskéket a gyökerekhez. Még kevésbé jó a kikerült palántákat kannarózsán keresztül öntözgetni. Ez káros, lehűti a növényt, betegségek előidézője lehet. A szükséges vízadag három-öt liter palántánként.

A paprika palántázása szálas palántával.
Palántanevelés történhet tápkockásan, külön edényekben, és úgynevezett szálas palántákkal.

A szálas palánták tűzdelés nélkül, ritkábban vetve készülnek. Ezzel a módszerrel neveltem a fűszerpaprikákat ládában. Kettesével, úgynevezett ikertövesen palántázom ki őket a földbe. A sorok 40, a tövek a sorokban 30-40 cm távolságra vannak egymástól. Az ikertöves ültetésnél nem csak a termés több, amit azonos helyen fel lehet nevelni, hanem a növények is jobban tartják egymást.

A ládából lehetőleg már kettesével szedem ki a palántákat. A föld a paradicsomhoz hasonlóan már elő van készítve, mulcsanyaggal takarva. A mulcsot a tövek helyén félrehúzom. Ültetőfával mélyedést készítek, majd abba beleteszem a növényt.

 A kiszedett földet visszateszem, és hozzányomkodom a tőhöz. Majd szinén beöntözöm a töveket.

Minden palántából érdemes néhány darabbal többet nevelni arra az esetre, ha valamelyik kiültetett növény elpusztulna. (kirágja valami, letöri a szél, stb,) Jó az is, ha egy kartonlapra felirjuk, melyik fajtából mennyit, és hova ültettünk. Így később könnyebben ismerjük meg a fajtákat. Az erősebb növekedésű fajtákat érdemes később karózni, így védeni a kitöréstől, és a termés sem húzza le a növényt. Locsolni mindíg csak a talajt, és elsősorban reggel. itt sem kell naponta. Időjárástól függően elég akár hetente. Melegben, virágzáskor, terméskötődéskor, sűrűbben. A paradicsom kevésbé vízigényes, mint a paprika. Kiültetés után10 naponta lehet enyhe adag folyékony táppal permetezni, amibe kevés Bordói levet is lehet tenni. Én mindíg teszek a permetlébe csalán és hagymalevet is. Vödörbe jó nagy marék csalánt, vöröshagyma, fokhagyma szárat, héjat, nadálytő levelet teszek Ez egy hétig erjed. Leszűrés után 10 szeresére hígítva permetezhető, vagy a növények tövére öntözhető.

Az üvegházban kiültetet uborkáról itt egy kép. Fóliazsák biztosítja a párás környezetet.

Szedhető a retek, és a fejes saláta.

Május van

Május van a kertben is.

"Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz,
A vén Duna karcsú gőzösökre gondol,
Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik
Mezei szagokkal a tavaszi szél."

Április végén néhány napig távol voltam, így nem tudtam elköszönni az áprilistól. Remélem nem haragszik meg ezért rám. Ebben az évben nagyon jó volt, Nem szeszélyeskedett, volt meleg, volt nedves, megfelelő volt a sarjadó növények számára. Így utólag már nem érdemes hosszabban nála időzni, mert itt toporog a küszöbön a május, minden tavaszi hónapok legszebbike, a kiteljesedés, a szépség hónapja. Az új vendéget kell beengednünk, s nem a távozó lépteit figyelni.

Köszöntsük a májust, a munkát Čapek írásával:

Ünnep



... Ám én készakarva nem a munka ünnepét akarom megénekelni, hanem a magamét. S ha épp nem lesz eső, minden bizonnyal a kertben guggolva fogok ünnepelni, mondván: "Várj csak, szórok ide alád egy kis tőzeget, s itt ezt a hajtásodat levágom. Szeretnél egy kicsit mélyebben ülni a földben, nemde?" A pázsitviola azt feleli, hogy szeretne, s erre mélyebbre ültetem. Mert ez itt az én földem, az én vérrel, verejtékkel öntözött földem, s ez szó szerint értendő, mivel ahányszor az ember levág egy vesszőt vagy hajtást, csaknem mindig megvágja az ujját is, amely voltaképpen szintén afféle vessző vagy hajtás. Akinek kertje van, óhatatlanul tulajdonossá válik: kertjében nem ilyen vagy olyan rózsa nyílik, hanem az ő rózsája, nem azt látja és állapítja meg, hogy már virágzik a cseresznye, hanem hogy az ő cseresznyefája virágzik. Akiből tulajdonos lett, bizonyos közösségre lép felebarátaival például az időjárás dolgában; erről a témáról szólva ezt mondja:


"Elegünk van már az esőből", vagy: "jó kis esőt kaptunk".


Azonkívül egy nem kevésbé erős elkülönülés mutatkozik rajta. Megállapítja, hogy a szomszéd fái az ő fáihoz képest csak holmi piszkafák és kócos seprűk, vagy úgy találja, hogy a birsalma mennyivel szebben tenyésznék az ő kertjében, mint a szomszédéban és így tovább. Igaz tehát a tétel, hogya tulajdon létrehoz bizonyos kollektív érdekeket, például, ami az időjárást illeti, de az is igaz, hogy egyúttal igen-igen erős, sőt önző vállalkozói és birtoklási ösztönöket is táplál. Nem kétséges, hogy az ember bátran síkra száll a maga igazáért, de még nagyobb készséggel, még vadabb elszántsággal hajlandó síkra szállni a kertjéért. Akinek néhány négyszögölnyi földje van, s azon valamit termeszt, az valóban többé-kevésbé konzervatív lénnyé válik, mert több ezer éves természeti törvényeknek van kiszolgáltatva. Mert mondjon bárki bármit, semmi sem rövidíti meg a csírázás idejét, és nincs hatalom, amely május előtt virágzásra bírná az orgonát. így hát az ember szépen észhez tér, s aláveti magát a törvényeknek, szokásoknak.


Téged most, kedves Campanula alpina, mélyebbre ültetlek. Munka! Igen, munkának lehet nevezni ezt is, hogy itt piszmogok a földdel, mert hiszen, istenemre, közben erőltetem a hátam meg a térdem. De nem a munka itt a fontos, hanem a harangvirág! Nem azért dolgozom, mert a munka jó, a munka nemesít, vagy mert egészséges, hanem azért, hogya harangvirág szépen virítson, a kőtörőfű pedig dús párnává duzzadjon.


Ha valamit ünnepelni óhajtanánk, nem a munkánkat, hanem a harangvirágot vagy a kőtörőfüvet kellene ünnepelnünk, mert őértük dolgozunk. S ha nem cikket, könyvet írnánk, hanem a szövőszék vagy az esztergapad mellett görnyedeznénk, nem azért végeznénk a munkánkat, mert munka, hanem azért, mert füstölt húst kapunk érte borsófőzelékkel, vagy azért, mert van egy sereg gyerekünk, és mert élni akarunk. Ezért ma a füstölt húst és a borsófőzeléket, a gyerekeket meg az életet kellene ünnepelnünk, mindazt, amit a munkánkért vásárolunk, amiért a munkánkkal fizetünk. Vagy pedig azt kellene ünnepelnünk, amit a munkánkkal létrehoztunk.


Az útépítők ne csak a munkájukat dicsőítsék, hanem az országutakat, amelyek az ő kezük nyomán lettek, s a szövőmunkások a munka ünnepén elsősorban azt a sok-sok kilométernyi vásznat és kanavászt ünnepeljék, amit megszőttek a gépeken. Mindig így mondják:


a munka ünnepe, s nem így: a teljesítmény, a végzett munka ünnepe! Márpedig az ember inkább arra lehetne büszke, ami kikerült a keze alól, mint arra, hogy egyáltalán dolgozott.


Megkérdeztem valakit, aki annak idején látogatóban járt Tolsztojnál, milyen volt az a híres Tolsztoj varrta csizma. Az illető azt mondta, hogy bizony szerfelett silány. Ha az ember dolgozik, azért dolgozzék, hogy örömét lelje a munkában, vagy azért, mert érti a dolgát, vagy azért, hogy megéljen. Mert ha valaki elvből varr csizmát, elvből és erényességből dolgozik, az olyan munkát végez, ami sokat nem érhet.


Azt a napot szeretném megérni, amikor a munka ünnepe az emberi ,ügyességnek, a munka mesterfogásainak ünnepe lesz, amikor azokat dicsérik majd, akik tudják, hol fogják meg a dolog végét. Ha ma a világ leghozzáértőbb, legtalpraesettebb embereit ünnepelnénk, akkor különösen vidám napunk volna, igazi ünnep, olyan, mint a búcsú napja, minden derék, jóravaló ember ünnepe ...


Úgy ám, csakhogy a munka ünnepe komor és szigorú nap. De te ezzel ne törődj, tavaszi floxom kicsiny virága, te csak tárd ki szépen első rózsás kelyhedet!

(Karel Čapek: A szenvedelmes kertész (1929), Mayer Judit fordítása)

Április vége a kertben

Április vége felé járunk. A kertben a változás szembetűnő.
Olyan gyorsan telik az idő, hogy szinte fel sem lehet fogni. Minap még az aprócska magokat vetettük, és mára már kikelt minden.

Egyre melegebb az idő, és egyre szebb a kert. Nő és virágzik minden. Az április és a május a legszebb tavaszi hónap. Míg március a várakozás, a készülődés ideje, április a kibontakozásé, a május pedig a szépség hónapja. Már most is ezernyi illat kavarog a levegőben. A madarak nászénekétől zeng a környék. Míg a levelek között ezernyi apró élőlény éli mindennapjait.

Az elvetett magok régen kikeltek, és szépen növekednek. A borsó már erős szárat növesztett, a zöldhagymát pedig már régen esszük. A retkek is piroslanak, és ha nem figyeljük az idő múlását, hamarosan piros szamócára is találunk. Legalábbis a sok virág azt ígéri.

Az üvegházba hétvégén kiültetek két tő Bernadett uborkát. Szabadba még nem vetek, ráérek majd májusban. Addig nincs szükség uborkára. A paprika és paradicsom palántákat sem sürgetem. Jó helyen vannak az üvegházban. Majd a fagyveszély elmúltával kiteszem őket. Hiába mutat jó időre minden jel, addig még bármi történhet. Én már láttam elfagyott, a hidegtől elsárgult palántákat. Ami rendbe jött, annak is hetek kellettek. Nem törekszem korai termésre, inkább biztonságosra.

 Különböző korú paradicsomok. Balra fönnt a legkorábbi vetésű San Marzano.

A paprikák is eléggé vegyes képet mutatnak, de vetés időben van közöttük két hét eltérés.

A kényesebb palánták még tálcában, polcon vannak. de már jó ideje éjjel is kint maradnak.

A zeller, a sarkantyúka és néhány paradicsom már a talajszinti levegőt szokják.

A Cukkinit elvetettem szabadföldben. A tavalyi magok, melyek a földben teleltek át, hamarabb kikeltek. Sárga, zöld, és fehér spagetti cukkini lesz. Tavaly volt kerek rondini is, de az keményebb húsú volt, így nem volt olyan népszerű. A fészkeket, amikor előkészítettem, a föld kiemelése után egy lapát komposztot tettem, összekevertem a földdel, és ebbe tettem 2-3 szem magot. Ha mind kikel, akkor legfeljebb ritkítom. A töveket egymástól 1 m távolra vetettem. Két tő fölé levágott műanyag palackból búrát tettem, az hamarabb kikel. (Ez lejjeb a takarásos kép baloldalán is látszó két palack)

Cukkíninél ez a késő őszi termés kinthagyás és talajba ásás bevált. Tavasszal tudják a magok, hogy itt az idő. innen át lehet őket palántázni, de lehet állandó helyre is "vetni"

Gondoskodtam a talajtakaráshoz, valamint a komposzt szaporításához kaszált fűről.

A talajtakarás védi a talaj felszínét a kiszáradástól, meg tudnak telepedni a talajlakó élőlények, így a talajszerkezete javul. A talajtakaró anyag a felszínen komposztálódik, megakadályozza a gyomok kikelését. Tehát kijelenthetjük, hogy ez hasznos dolog. Erre a célra használhatunk levágott füvet, amit szárítani kell, mert nedvesen rothadásnak indul hamar. Lehet használni szalmát, kéreg és faforgácsot, erre a célra vetett növényeket levágva (borsószalma, facélia, bükköny, akár csalánt is) A talajművelés is könnyebb, hiszen nem kell kapálni, a felszín nem cserepesedik ki az esőtől, széltől. Ha megfelelő talajélet alakul ki, még az áásáról is el lehet felejtkezni.

A jó talajtakaró megfelelő vastagságú, átlag legalább 5 cm vastag. Bármilyen növényeknél lehet alkalmazni a következők betartásával. Közvetlenül a növények száránál, vagy a sorában a tövéhez közel ne takarjuk a talajt. Egyes növények nem szeretik az állandó nedvességet (hagyma), vagy kialakulhat gombásodás a szár körül. (paradicsom)

Nagyon durva anyagot ne használjunk ott, ahol később kézzel kell dolgoznunk. A káposztafélék esetében a földibolha kevésbé tud kárt okozni, nem szereti a takart földet. Paradicsom, uborka, paprika esetében a lehulló eső nem veri fel a talajról a port, nem verődik vissza a növény leveleire, így kisebb a gombabetegségek kialakulásának veszélye. Nagyon kötött, nedves talajon akár káros is lehet a takarás, mert nem engedi száradni a talajt.

Balra már elkezdtem takarni, de egy kis csendes eső bezavart. Így legalább tudok most írni. :-) A bordó előtt palackkal takarva cukkini vetés. Ez a borítás más, kényes magnál is beválik.
Az üvegházban az uborkának kiemelt fészket készítek trágyából, földből és szénából, ebbe ültetem a palántát. Az uborka a felszínhez közel gyökerezik, így sok levegőt kíván a gyökérzete. Ugyanakkor sok víz is kell neki. Ha feljebb van a talaj szintjénél ez a gyökérzóna, a víz is odajut, de a gyökerek sem fulladnak be. Mintha szabadban bakhátak tetejére ültetnénk. Mivel az uborka szereti a párás levegőt, egy védő burkolat kerül köré átlátszó fólia zsákból készítve.

 Ez 2008-as kép. remélem, az idén is lesz lehetőség hasonlót készíteni.

A fákat megpermeteztem monilia és egyéb gombabetegségek ellen bordói lével, és erjesztett fokhagyma, csalán levéből készült ázalékkal. Ennek olyan büdös a szaga, hogy a növény virágjának illatára repülő kártevők nem érzik azt meg. Egy vödörbe csalánt, vöröshagyma szárát, fokhagymát áztattam egy hétig. Leszűrtem, és kb ötszörösére hígítottam. Így permeteztem ki.

Lassan kisüt a nap, így mehetek vissza a kertbe. Hét végén újra jövök, amikor elköszönünk az áprilistól.