A paradicsom palántanevelése

Elvetettem a paradicsomokat

A paradicsom a meleg igényes növények közé tartozik, így a kiültetése a májusi fagyok után. esedékes, mint a paprikáé. Azonban több tájegységünkön régóta elterjedt megfigyelés, hogy a paradicsomot korábban is ki lehet ültetni. Ha április 24-ig szent Györgyig van ideje meggyökerezni, megerősödni, akkor kisebb fagyot is kibír. Bár a levélzet megfagy, de a hidegek elmúltával újra kihajt.

Ehhez az időjárástól függően legkésőbb április 20-ig ki kell ültetni.

A paradicsom palántaneveléséhez 8-9 hétre van szükség, így február közepén el kell kezdeni a vetést. Az időbeni visszaesés még kisebb, ha a ládába vetett palántákat 1-2 szikleveles állapotba közvetlen tápkockába, pohárba, cserépbe tűzdeljük át a kiültetésig.

A keléshez és a szikleveles kori fejlődéshez a palántáknak nincs szüksége tápanyagra. (ez vonatkozik minden növényre) Ebben a fejlődési szakaszban a gyökerek fejletlenek, a tápanyagot a szíkzacskók, szíklevelek biztosítják. Ezért van az, hogy, amikor már a gyökerekkel fel tudják venni a tápanyagot, a sziklevelek funkciójukat veszítve elsárgulnak, és leszáradnak.

A palántaneveléshez én ősszel begyűjtött kerti földet, esetleg vásárolt virág vagy palántaföldet keverek homokkal és perlittel. (2,5 rész föld. egy rész homok. 0,5 rész perlit)

Kis ládába, vagy cserépbe beleteszem a keveréket, tömörítem, beöntözöm. Beleteszem a magot, befújom vízzel, esetleg csalánteával, majd vékonyan befedem földdel, tömörítem. Az edényeket zacskóval, vagy üveglappal fedve meleg helyre teszem. Erre jó a radiátor fölötti ablakpárkány. De, mivel a keléhez a paradicsomnak nincs fényre szüksége, lehet egyéb meleg helyre tenni.

A fontos, hogy kelés után azonnal fényre, és a kelési hőmérsékletnél hűvösebb helyre kell tenni, mert azonnal megnyurgulnak. Amikor szépen fejlődnek, két sziklevelesen át fogom tűzdelni.

Ezzel egy időben, hasonló módon el lehet március első 10 napjáíg vetni a paprikákat is, de azok nem kerülnek május előtt kiültetésre, és a keléshez még melegebbre van szükség.

Most elvetettem a bazsalikom és majoranna magokat is, de ezeket nem kell földdel takarni. legfeljebb a kiszáradás elkerülésére, csak annyira, mint ha sóznánk. Azért kell így, mert ezeknek a csírázáshoz fényre van szükségük.

A tűzdelés, az mindig sokakat érdeklő kérdés, erről később újra írok. Akiket érdekel, visszaolvashat, mert már korábban írtam erről itt és itt is.

Az első vetés

Ki a szabadba!

A tél visszavonultával lehetőséget teremtett, hogy egyes nagyon korai, hidegtűrő növényeket el lehet vetni szabadba.

Mindjárt ilyen elsőnek a spenót. Korán vethető, hamar kicsírázik és kikel. Szinte az első zöldfőzelék a szezonban. Elég neki egy sekély barázda, beleszórni a magot, takarni, és ennyi.

A következő a zöldborsó.
A földem annyira jó porhanyós és laza volt, hogy csak kissé fellazítottam gereblyével, barázdát húztam és lehetett szórni a magokat. Kötött talajon mélyebbre, laza, homokos talajon sekélyebben érdemes vetni. Nekem takarás után kb 5 cm. Egyre nagyon kell vigyázni. Egyetlen szem ne maradjon takaratlanul, vagy túl sekélyen, hogy egy eső lemossa a talajt róla, mert a madarak, főleg a galambok képesek utána az egész soron megindulva, "betakarítani" a szemeket. 3-4 fok körül már csírázik a mag és akár -5 fokot is képes átvészelni.

Mi kedveljük a Rajnai törpe fajtát. Nagyon korai, nem túl magas bokrú, kifejtő borsó fajta. 

A kifejtőborsók jellemzője, hogy magjuk éretten sima, nem töppedt. Ezek általában rövid tenyészidejűek. Majd két-három hét múlva még vetek, mert a hátrányuk annyi, hogy amikor érik, szedni kell az egészet, mert túléretten a cukor keményítővé válik bennük és kevésbé élvezetes, lisztes lesz.

Jobbra fönn a Rajnai, alul a Kevedon csodája

A ZKI ezt írja róla:

Korai érésű kifejtő, a mostohább viszonyokat is jól tűrő fajta.

A növény magassága 35–40 cm. Hüvelyei 7–8 cm-esek, melyekben 9 sötétzöld szem fejlődik.

Igen korai és szakaszos vetésre is kiválóan alkalmas.

Friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt ajánljuk.

A tasak tartalma: 500g.

---

Idő:	febr vége-márc.	15x5cm	jún.
Hőmérséklet:	6-8 oC
Vetésmélység:	5-7cm

Én sorba vetem. A sorok egymástól 40-50 cm-re vannak, a szemeket a sorba szórom bele kb. 2 cm-re. inkább sűrűbbre vetek, mert valamennyi mag befullad, kieszi valami, és inkább több legyen, mint ritka.

A velőborsók hosszabb tenyészidejűek: magjuk felülete ráncos, töppedt. Hosszabb tenyészidejűek.  A cukorborsóknak az a jellegzetességük, hogy a hüvelyük is ehető, nem szálkás. 

Lehet már kísérletezni retek vetésével is, annyi a veszély, ha hideg éri, magszárba megy, nem nevel gumót. Ugyanez a gond a karalábéval, így én még ezekkel várok. Fóliában, növényházban meg lehet próbálni.

Különböző fórumokon sokan szinte versengenek azon, hogy a paprika és paradicsom palántának való magokat ki, mikor vetette már el, mekkora már a növény. Nekem erről az a véleményem, hogy még korai. Ezek a palánták egy idő után elvénülnek, megnyurgulnak, kevés lesz nekik a talaj. Jönnek a betegségek Nincs semmi értelme. Korai paradicsomot, amit április közepe táján teszünk ki, február végén, a későbbieket a paprikával március elején kell elvetni palántának.

Arról, hogy mit, mikor érdemes vetni, itt írtam.
A paprika és paradicsom vetéséről itt írtam.

Aktuális:

Vetés szabadba: 

• Korai borsó.
• Spenót.
• Saláta. 
• Esetleg retek. 
• Zöldhagyma dugdosása.

Palántanevelő: 

• Zeller még vethető. 
• Karalábék, korai kel palántanevelése kezdhető. 
• Salátát is lehet palántázni, de én inkább kint vetem és szétültetem.

Úgy látom, nem volt rossz ötlet "könyvesíteni" a blogot. Eddig közel négyszázan töltötték le. Remélem mindenki hasznosan tudja forgatni.

A cikkek letölthető gyűjteménye.

Olvasd a Blogot internet nélkül!

Ahogyan telnek az évek, úgy gyűltek össze az írások, képek. Arra gondoltam, hogy biztosan jó lenne ezeket akkor is olvasni, ha valaki nincs internet közelben.
Összegyűjtöttem egy kötetbe a cikkeket, a hozzájuk tartozó megjegyzésekkel együtt és egy pdf fájl formátumban elmentettem. A tartalomjegyzékben az oldalszámra kattintva a keresett részre ugrik. ha van internet elérés, akkor a kötetben lévő linkek és képek megnyithatók. Vigyázat, így mindenestől kicsit több, mint 400 oldal lett:)

Innen tölthető le: Mediafire:

Konyhakert-természetesen 2010-2014.pdf - 28 MB

A Scribd megosztóról pedig innen:

Konyhakert-természetesen 2010-2014.pdf - 28 MB

Remélem mindenki örömmel veszi elő a régebbi írásokat is, főleg a kerti szezon kezdete előtt. Jó olvasást és hasznos ötletelést kívánok mindenkinek.

Közben kaptam egy kedves felkérést egy ismerkedős játékra, amit köszönök. Pont erről írtam az előszóban, amit ide másolok, és 4 éve írtam le itt egy hasonló játék során:

Az az egyik legnehezebb, hogy írjak magamról. Itt túl sok dolog nem derült még ki, hiszen itt nem én vagyok a fontos, hanem a kert, a növények. Szeretem a növényeket. A növények, -ezen most csak a kertben lévőkre gondolok, - tőlem függenek. Nekem kell róluk gondoskodnom, hiszen én hívtam őket életre, így nekem kell az életfeltételeket biztosítani számukra. Ők cserében a szépségükkel viszonozzák ezt, no meg, a termésükkel. Kár tagadni, hogy ebben van egy kicsit önzés is, mert valljuk be, ez a fő cél. Hogy megegyük őket. Ha belegondolok, egy tavaszi zöldséges zöldborsólevesben benne van az egész tavasz illata. Kell ennél több? 

Azért ne haragudjatok meg, hogy nem küldöm tovább, hiszen talán nem is tudnék olyan hét másik ismerőst, akit rendszeresen olvasok, vagy már ne kérték volna fel. Így azért remélem nem lesz harag.

Üdv: