2013. május 5., vasárnap

Időszerű kérdések, időszerű válaszok-01. A mulcsozás

A mulcsozás, talajtakarás kérdései.



A kertekben már teljes erővel nő minden. Sokak palántáznak már a szabadban. Így felmerült a palántázással, talajtakarással kapcsolatban több kérdés, melyet olvasóim küldtek. Mivel valószínű, hogy többeket érdekelnek, így itt válaszolok.
Azt szeretném megkérdezni hogy a balkonon nevelt paradicsomokat milyen gyakran kell locsolni - naponta hogy mindig legyen víz az alátét tálcán?

A balkonon nevelt növényeknek mások a körülményei, mint a kertben, talajban termeszett növényeknek. Itt nincs állandó nedvesség utánpótlás a talaj hajszálcsövecskéin keresztül. Ezért az edények alatti tálcák reggel, de, ha napos az erkély, vagy meleg van akkor naponta kétszer is legyenek feltöltve vízzel. A növényeket ilyenkor sem túl jó fentről öntözni, kivéve, ha még friss az ültetés és kicsi a növény.

Kacsolással kapcsolatban: a blogodban azt írod hogy a determinált paradicsom fajtákat nem kell kacsolni. Ahogy olvastam a Korall is ilyen -ezek szerint ezt sem szabad/kell?

Minden folytönnövő paradicsomot rendszeresen kell kacsolni, függetlenül a termesztés helyétől. A Korall a tapasztalatom szerint csak féldeterminált és egy méteresnél magasabbra nő, így ezt is kell kacsolni. A kacsolt paradicsom ráadásul nem szárat nevel, hanem termést, és nem is sűrűsödik be. A kacsolásról részletesen itt írtam:
. 
Lenne pár kérdésem a trágyázással és a mulcsozással kapcsolatban. Annyi weboldal, eltérő leírások. Természetesen összefügg a paradicsom termesztéssel, mivel magam is holnapután azt fogok ültetni.
A palánta elültetését, úgy képzelem, hogy ások egy kb 40 cm-s lyukat, abba rakok szárított marhatrágyát, majd komposzt, de ha nincs akkor virágföld, és arra a paradicsom. Majd beiszapolom a palántát, és csalánteával megöntözöm még plusz. Azt mondják ez jó (ha nem így van akkor indokold. Kíváncsi vagyok, és kezdő).Miért szárított marhatrágya, azért mert a közelben nincs olyan, akinek lenne tehene, vagy lova, egyszóval nem egy olyan hely ez. Ettől eltekintve, szeretnék organikusan termeszteni, és szinte minden mesterséges, vegyszeres beavatkozást kerülni. De ha netán nincs szárított marhatrágya, marad a műtrágyázás. Persze tudom: az őszi ásás, meg a korábban betrágyázás... Igen, de most így jött ki. Azért még is lesz haszna annak a trágyának ott a földben, még így is -nem?
Én általában nem szoktam ekkora előkészületet csinálni a palánták ültetéséhez. Ha a talaj nincs teljesen kiszáradva (Itt jön a takarás fontossága), komposztot ősszel forgatok be, de lehet ültetés előtt is. Külön trágyát szerintem nincs értelme beforgatni, mivel a túlzott tápanyag miatt a növény a generatív (termés hozás) növekedés helyett a vegetatív  (szár, levél) fejlődés irányában fejlődik. Nekünk nem dús, nagy bokorra van szükségünk, hanem sok termésre, lehetőleg hamar. Így feleslegesnek tartom a direkt trágyázást.

Másik: ajánlanak különböző tápoldatokat. Neked mi a véleményed róla? Hasznos, nem hasznos? Vagy ha hasznos is, ez már vegyszeres = nem bio?


 A növénynek a szükséges tápanyagokat menet közben a fejlődés során adagoljuk. Ekkor lehet különféle erjesztett növényi trágyákkal öntözni. Ebbe lehet tenni valamennyi marha trágyát is. Aki nem kifejezetten ellenzi a némi tápoldat használatot, a növényeket virágkötődéskor, termések kialakulásakor és érés közben tápoldatos permetezéssel is kényeztetheti. A direkt műtrágyázást én kerülöm, nem is alkalmazom. Itt előfordulhat a túltrágyázás miatt a növény kiégetése is. Növényi ázalék levekkel nem lehet túltrágyázni.

Mulcsozás - na itt egy másik dolog.Ugye a mulcsozást általában a gyomok végett használják. Azonban engem a gyom nem különösebben érdekel, hanem az, hogy a föld jó legyen, és ez is hozzájáruljon a növények fejlődéséhez. Első sorban (!) zöldmulcsra gondolok, amelyet ilyen kaszálékkal, lekaszált gyommal valósítanák meg. Ezt szétszórnám a paradicsom palánták körül, de úgy hogy a tő körül azért legyen, hely, hogy bírjam öntözni csalánázalékkal. Vagy a mulcs eleve hozzáérhet a palánta tőhöz és a vizet, vagy ázalékot elég a mulcsra ráönteni tetszőlegesen. Gondolom, két párhuzamos paradicsom sor lesz, és középen egy fél méter hely. Amelyet szintén mulcsozok majd, mivel itt járkálok, ezt a mulcsot bele is taposom a földbe, mert ott fogok járkálni. Vagy erre nézve, ezt a részt nem is muszáj mulcsozni? Tehát zöldmulcsról beszélek. Nem tudok, de nem is terveztem kérget használni. Másodsorban, szalma sincs a közelben, de olyan üzlet sem, ahol szalmát lehet venni.

A mulcsozásnak nem csak a gyomok elnyomása a feladata, hanem főleg a megfelelő talajélet fenntartása. A talajban rengeteg szabad szemmel látható és még több nem látható élőlény munkálkodik. Ha a talaj ki van téve a napsütésnek, akkor a felső rétegek ki vannak száradva, így az itt lévő segítők vagy mélyebbre mennek, vagy elpusztulnak. Így egy élettelen száraz poros, vagy összeállt talaj van nekünk, ami nem igazán megfelelő a növények részére, és mesterségesen kell a talaj minőségét javítani. De, ha a kiszáradást megelőzzük, akkor fenntartható a talajélet is. Ehhez el kell kerülni a kémiai műtrágyák használatát is.
Ez a mulcsozás legfontosabb szerepe. Nézzük meg egy nem takart talaj minőségét, száraz, élettelen. Vagy nézzük meg ott, ahol egy vastagabb széna, vagy fűcsomó által takarva van, félrehúzva azt, a talaj nedves, morzsalékos, életteli. Ezt kell nekünk takarással elérni.



Balra paradicsomok, közte zeller, mellette padlizsán

Takarni lehet szénával, lekaszált fűvel, szalmával, elvetett növények (zöldtrágya növények: spenót, körömvirág, mustár stb) levágott zöld részeivel, faforgáccsal, kéreggel, száraz falevéllel. A lényeg az, hogy takarás előtt a talaj felszínt kapáljuk meg, és a takarást kb öt cm vastagságban terítsük el. A felszín kapálása elszaggatja a talaj hajszálcsövecskéit és nem szárad ki olyan hamar a felszín. Ez érvényes nem takart talajra is.  Az öregek azt mondták, hogy egy kapálás felér két öntözéssel. Én a nem takart felszíneket, ha nem is kapálom, de gereblyével sűrűn megegyengetem, így nem szárad olyan hamar.


A cukkinik takarva.

Lehet az egész ágyást takarni nagyobb növényeknél (paradicsom,uborka, tökfélék, krumpli) vagy csak a sorközt, és a növény sora nyitott.


A paprikák helye elkészítve. A sorok kihagyva, ezt előre belocsoltam, hogy kellően nedves legyen, és a palántázás utáni locsolás ne hűtse le nagyon a talajt.

A növény töve lehetőleg ne érintkezzen közvetlenül a takarással, mert így elkerülhető a szárrothadás, gombásodás. Az öntözővíz amúgy átszivárogna a akaráson is.
A takarás a nedvesség megtartása mellett eső esetén véd a gombák terjedésében is, mert a talajfelszínről az esőcseppek nem verődnek vissza a levelekre.
Ha utakat készítünk, akkor azt érdemes takarni, mert így kisebb a taposáskár, nem tömörödik annyira  a felszín.

A takarás kérdése erkély és növénykertészeknél is szóba kerül. Itt elsősorban a nedvesség megőrzése a fontos. A takarásra edényekben, cserepekben, ládákban finom forgácsot, kérget, apró köveket, kavicsokat lehet alkalmazni. ezek beszerzése kertészeti árudákból, kisállat boltból (macska alom, hörcsög alom :)), asztalos műhelyből lehetséges.



A zöldségfélék sorai vetés után forgáccsal voltak takarva vékonyan, ezek mára lassan a locsolás és talajlazítás miatt elkopnak, de még láthatóak.
Van ez az úgynevezett fejtrágyázás, amit a levelekre spriccelünk, mármint csalánázalékot, vagy un. erjesztett gyógynövények levét. Tudsz erről valamit írni? Hogyan készítsem el? Meddig álljon ez a lé? 

Az ázalék készítésről már írtam korábban, így ajánlom ezt az írásom, ezt,  valamint ezt  is. Az itt leírt ázalék készítés vonatkozik a trágyalevekre is. Fontos figyelni a hígításra.

Remélem válaszoltam mindenre és tudjátok alkalmazni. ha valami kimaradt, írjatok.



12 megjegyzés:

  1. Hali!
    Nem tudok virtuálisan elég hálás lenni, hogy ilyen válaszokat adtál (ráadásul képpel illusztrálva). Végre választ kaptam a talajtakarásra. Ha kerestem volna jobban, se találtam volna JOBB választ, ha nem mellékeled képpel a mulcsozást. Én csak paradicsomot termesztek, és ezért érdekelt jobban a dolog. Tegnap előtt ki is ültettem őket a kertbe. Nem vettem komposztot, se műtrágyát. Vettem 20l virágföldet és azt a paradicsom palánták kis gyökereihez raktam, jobb tápanyag forrásként. Tehát nem vittem túlzásba a talaj tápanyag dúsítást :)


    Köszönöm a bio trágyákkal, ázatokkal kapcsolatos írásaidat is. Épp olyan hasznos mint szinte bármi! Ajánlotta nekem valaki, hogy készítsek pitypang permetlevet. szedtem körülbelül 1 kg friss levelet (azt is tegnap előtt) és azóta erjed kb. 5 liter vízben.
    14 napig kell, hogy erjedjen azt mondják, plusz ötszörös hígításban. Tehát 14 nap alatt, plusz 5 liter vizet kell hozzá önteni? Ugye?

    Kár hogy nem fordultam hamarabb hozzád! Egy magadfajta tapasztalt kertésztől bizalommal fogadom az információkat! Idődet se sajnáltad a bővebb válaszra. Örülök, és köszönöm!

    Már csak annyi lenne a kérdésem: a paradicsom alatti talajt, akkor (mint ahogy a képről lenéztem) inkább már kiszáradt kaszálékkal takarjam vagy nyugodtan oda rakhatom a frissen kaszált gyomokat? Esetleg van valami ami veszélyeztetheti zöldmulcsnál a paradicsomok épségét? Mit kerüljek?

    VálaszTörlés
  2. Lehet zöldmulccsal is takarni, de annál az lehet a veszély, hogy ha túl vastag, és levegőtlen a réteg el kezd alul rothadni, ez főleg friss fűnél fordulhat elő. Ha zöld füvet használunk, azt vékonyabban 2-3 cm vastagon terítsük el. Így elkerülhető a rothadás. ha van rá lehetőségünk, inkább 1 napig kissé fonnyasszuk meg a kaszálékot. Más gyomokat lehet rakni rendesen, azok nem állnak úgy össze, mint a fű, szellőznek.

    VálaszTörlés
  3. Szió!
    A kérdésem az lenne, hogy melyik jobb a konyhakertbe, a fenyő vagy az akác mulcs?? Én ugyanis vettem 2 hete pár zsák fenyőmulcsot, és kábé a kert egyharmadán el is helyeztem (vigyázva a töveknél, tehát nem érintkezik a mulcs és a tő) Közben viszont a férjem járt egy kertészetben, ahol említette a dolgot, és ekkor a kertész azt mondta, szerinte nem a fenyőmulcs a legalkalmasabb a célra. Így most a többit nem szórtam el, közben nézelődtem a neten, és fenyőn kívül akácmulcsot találtam. Szerinted melyik lenne a jobb? A talaj egyébként agyagos, heti 1-2 alkalommal kapáltam, most ahol a mulcs rajta van, már jóval puhább, illetve a nedvességet is jól tartja. Amúgy pihent föld, tavaly kezdtünk építkezni, decemberben költöztünk, április 23.-án ültettem ki a palántákat (bízva, hogy nem lesz fagy) így már szedem a retkeket, és a paprika paradicsom is gyönyörű, ha nem lenne most ilyen hideg, az első paprikát pár nap múlva tuti meg lehetne enni!! Majd küldök róla fotót, mert lehetőség szerint úgy próbáltam megcsinálni, ahogy itt nálad láttam egy ültetési tervet :)
    Köszi a segítséget, és azt a rengeteg hasznos infót, amit megosztasz velünk, olvasókkal!! :)

    VálaszTörlés
  4. Csillinek.
    Igazából mindegy, hogy milyen mulcsot használunk. Ilyen mennyiségben nem sok változást okoz a talaj szerkezetében.
    A fenyő kissé lugosít, az akác savasít. A szakirodalom szerint a kéreg, faforgács és szalmatakaróknak nagy a széntartalma, így a lebomláshoz több nitrogén szükséges.
    Azonban kiskertben én ezeken nem igazán szoktam rágódni, és szerintem nem is érdemes túl nagy tudományosságot belevinni. Takarjunk azzal, ami van, amihez legkönnyebben hozzájutunk. A jó talajszerkezet kialakítása a fontos

    VálaszTörlés
  5. Kedves InLandir,
    Idén megpróbáltam a mulcsozást magamévá tenni, félsikerrel.
    Szalmával volt borítva a talaj ősz óta. 30 cm távolságokban a szalmát szétigazgattam, hogy közöttük sorok legyenek. Ide vetettem a magokat. Idővel elkezdtek kikelni a magok, de sajnos a szalma lassanként visszacsúszott a kikelt sorokra.
    Kérdésem lényegében az: mikor álljunk neki mulcsozni? Pl sárgarépa, helybe vetett cékla stb esetén, tehát ahol nem "nagy" méretű palántákat teszek ki, amik már kiemelkednek a mulcsból.
    A szalmát esetleg érdemes egy évig a szabadban "érlelni", hogy utána ne akarjon búzafölddé válni a kertem?

    Köszönöm: Kriszta

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Kriszta,
      A mulcsozással egész évben takarhatjuk a talajt. Azonban, ha vetünk, akkor egy részét érdemes leszedni, vékonyítani a réteget, mert vetésnek ez vastag. Palántázásnál már lehet vastagabb. A szalmát tényleg jobb összerakva állni hagyni, de még jobb komposztálni. A szalmának cellulóztartalma miatt nagy mennyiségű nitrogénre van szüksége a lebomláshoz. Ezzel akár csökkenti is a talaj N tartalmát. Nagyüzemben ezt N műtrágyával pótolják. Mi esetünkben csalánlé trágyával lehet locsolni. Ha elteríti a szalmát, esetleg magok számára végig lehet menni rajta egy fűgyűjtós fűnyíróval, ami összedarabolja, és így nem annyira durva.

      Törlés
  6. Kedves InLandir,
    Talajtakarónak zöld füvet használtam.
    Sajnos rengeteg meztelen csiga gyűlt össze alatta.
    Mi tévő legyek????

    VálaszTörlés
  7. Hát, nálunk a szalma alat/fölött is rengeteg volt. A talaj hihetetlenül vizes volt a mulcs alatt még a legszárazabb napokban is, de mindent lerágtak a meztelen csigák, bízom benne, hogy a másodvetésekből lesz valami. A szalmát pedig szépen elégettem. Tanácstalan vagyok, mert a mulcsozást nagyon jónak gondolom, viszont a meztelencsiga invázió kicsit megrendítette a bizalmamat.

    VálaszTörlés
  8. A meztelen csigák ellen szitált fahamut használok, vékonyan rászitálom a fertőzött részre, a csigák eltűnnek, úgy látom,használ a növényeknek is.

    VálaszTörlés
  9. Kertemben sok paradicsomot nevelek. A kacsokat eltávolítom és a karók tetejét összefogom egy léccel, vagy bambusz rudakkal. Így rögzítem a töveket. Áttekinthető és jobban érő lugasom lett.

    VálaszTörlés