Ássak, vagy ne ássak? Na ez az örök téma. Mindkét módszer hívei oldalakat tudnának megtölteni pro és kontra. Az én talajom kevés víz hatására is merő sár, ha megszárad beton, erősen kötött. Mindezek ellenére én nem ások. A gyökerek, meg minden növény maradvány azért van benne, hogy lazítsa. A felszín takarása pedig a morzsalékos szerkezetet biztosítja. Az üvegházban, fóliában pedig locsolni kell. Bár én már vagy jó két hete locsoltam, de még nedves. Talán azért, mert a benti és a kinti talaj kapillárisan összeköttetésben van, nincs elszigetelve egymástól. A ház alapja csak a talaj felszínén van. Ami a tetőről lefolyik víz, így beszivárog.
A kialakult talajszerkezet megőrzése céljából télen is takarom a talajt. Erre a célra vetem a körömvirágot, mustárt. melyek télen is zöld szőnyeget képeznek, bár a mustár elfagy, de a fagyott levelek is takarnak. Azonkívül, hogy a gyökerek lazán tartják a talajszerkezetet, tavasszal zöldtrágyaként használom, leforgatva. Év közben is vetem a körömvirágot köztesként, és az üres területek takarására, mert illat anyagainál fogva riasztja a káros, illetve vonzza a hasznos rovarokat. Bármikor vethető, talajfelszínen visszavágva újra kihajt. Leszedett virágjai teának, belőle készítette krém sebek gyógyítására, bőrregenerálásra használható. Most novemberben még szedhető a virágja, így mi frissen főzünk teát belőle.
A pillangósoknak (bab, kései borsó, here félék) a gyökerekét a talajban kell hagyni, azokon képződnek a nitrogén gyűjtő gumók, ugyanakkor a talajszerkezetet javítják. Pontosan a tápanyagot távolítanánk el a kiszedéssel A növények télen (máskor is) védik a talajfelszínt a hónyomástól, felületi szilárdulástól. Ezáltal lesz laza szerkezet. Ha nem akarjuk az egészet így hagyni, legalább egy kis területen próbáljuk ki, ahol takarva marad a talaj, tavasszal elég csak elgereblyézni, máris laza, porózus szerkezet marad.
Ha hozzájutunk, jó megoldás a trágya és a komposzt is. Ennek így novemberben, esetleg az első fagyok után van az ideje. A komposztból annyit terítünk szét, amennyi rendelkezésünkre áll. Az érett szerves trágyából én négyzetméterenként 6-10 kg-ot terítek szét. Attól függ mennyi van. Ez a gyakorlatban 1 és két villányi mennyiség.
A diókérget ne tegyük a komposztba, legfeljebb olyan eldugott helyekre, ahol a talajt akarjuk gyommentesen tartani, és cserjék, bokrok vannak alatta. Az esőtől csírázás gátló anyag oldódik ki. Komposztálni is lehet, de csak külön, és kb .két évre van szükség a lebomláshoz.
KISKERTI KOMPOSZTÁLÁS:
Annyit javasolnék, ahol szalmával takartok (pl. krumpli), ott a következő évben több nitrogént kell kijuttatni, mivel a szalmának magas a szén tartalma, így károsan eltolódik a CN arány. A talaj szerves anyag tartalmát ugyan javítja, de a cellulóz lebontásához kiveszi a nitrogént. Lehet utána esetleg pillangósokat vetni, takarni a talajt lekaszált csalánnal.
Ilyen hűvös időben már a melegigényes növények nem érnek fűtetlenül. (paprika, paradicsom, padlizsán) szabadban még a hagymafélék áttelelnek, fejlődhetnek a káposztafélék, de azokra is érdemes lenne fóliát teríteni. A karfiolra, káposztafélékre éjszakára egyszerűen csak terítsük rá a fóliát, nem lesz annak semmi baja ha nappalra is marad rajta, de szerintem rendes fejeket már nem fog hozni.
Itt még van paprika, és pár szem paradicsom is.
A fákon, bogyósokon lehullottak a levelek. Ideje az őszi lemosó permetezésnek.
Az én tapasztalatom szerint, és még néhány oldal tanácsa szerint, a Bordói lé, és a Tiosol mészkénlé keverhető. Lehet, hogy motoros permetezőhöz már nem megfelelő, de kiskertben eddig nekem évek óta nem okozott gondot.
Környezetbarát permetszerek, amiket mi is nyugodtan használhatunk:
Visszaemlékezve, ezeknek a szereknek a régebbi változatát alkalmazta nagyapám a régi kertjében a hatvanas években. Rézgálic, mészkénlé. ugyan már volt róluk szó, de nem árt újra átnézni. Nézük mik ezek a szerek és mire használhatjuk.
MÉSZKÉNLÉ
Alapos vizsgálat után, véglegesen, Tiosol mészkénlé néven engedélyezték, illetve hozták forgalomba. Alkalmazható: lemosó (téli) permetszerként legalább 10, legfeljebb 15 %-os hígításban, míg a nyári időszakban 1-3 %-os töménységben. A mészkénlé általában csak kevés permetszerrel keverhető, ezért próbakeverést kell végezni. Felhasználható: gyümölcsösben lisztharmat, levélfodrosodás (tafrina), levéllyukacsosodás, szilva vörös levélfoltosság, atkák, pajzstetvek, rozsdásodás és szürkerothadás (Botrytis) elleni védekezésre; szőlőben lisztharmat és atka ellen. A növényeknek egyébként is szükségük van kénre a fehérje- és klorofill képződésben. Növeli a szer értékét, hogy alkalmazásával az IFOAM (Európai Nemzetközi Szervezet) állásfoglalása szerint "biotermék" termelhető és forgalmazható.
BORDÓI LÉ FW
Szintén régről ismert szer került ismét forgalomba. Alkalmazható a csonthéjasok őszi, lombhullás utáni, vagy tavaszi, rügyfakadás előtti 2 %-os lemosó permetezésére és nyári hígítású, 1-1,5 %-os állománypermetezésre. Felhasználható: szőlőben peronoszpóra és szőlőorbánc, gyümölcsösben gomba és baktérium kórokozók, zöldségféléknél gombabetegségek, burgonyában burgonyavész és alternáriás betegségek ellen. A Bordói lé a biotermesztésben is használható. A Kiváló Áruk Fóruma megtisztelő kitüntetést érdemelte ki.
BORDÓI LÉ + KÉN FW
Az előző két szer kombinációjából született. Alkalmazható 2 %-os lemosó permetezésre és 1-1,5 %-os állománykezelésre. Felhasználható szőlőben peronoszpóra és lisztharmat, almásban varasodás és lisztharmat, burgonyában fitoftóra, uborkában peronoszpóra, lisztharmat és baktérium, egyéb zöldségfélékben (paprika és paradicsom is) lisztharmat, baktérium és más gombabetegségek ellen. A Kiváló Áruk Fórumától kapott embléma is tanúskodik a szer kiemelkedő tulajdonságairól. Biotermesztésben is használható - kiváló kombinált gombaölő szer.
Én most végeztem el az őszi lemosó permetezést, de így kell a tél végi lemosó permetezést is alkalmazni. Az utóbbi években olyan régi-új szerek kerültek forgalomba, amelyek jól és biztonságosan, ugyanakkor hatékonyan használhatók később, a már erőteljes fejlődésnek indult és a mélynyugalmon túljutott fákon, bokrokon. A beszerzett készítmények később, a vegetáció időszakában is felhasználhatók, így ha többet vásároltunk belőle, a megmaradt készletet még az év folyamán kipermetezhetjük. Biológiailag sokszor hatékonyabban tudjuk akár a lisztharmatot, akár a moníliát megállítani, illetve korai fertőzésüket megakadályozni, ha a rügyfejlődés már előbbre van. Ilyenkor a növények perzselési érzékenységét kell figyelembe venni: a téli hígítás helyett nyári töménységű permetezéssel érhetünk el jó eredményt. A lisztharmat, monília, levéllyukacsosodás és a levélfodrosodás megelőzésére igen eredményesen alkalmazhatóak az olcsó készítmények, például Tiosul Sulfur, Nevikén, Bordói lé FW, Bordói lé + Kén FW, Bordói por, Rézoxiklorid FW. Pajzstetű-, levéltetűtojások, körtebolha ellen az 1-1,5 %-os Agrol hatásos, ami még kiegészíthető az előbbi szerek valamelyikével, hogy a gombabetegségek ellen is védekezzünk. Itt azonban vigyázni kell, mert a kénnel még jól keverhető, a rézzel viszont azonnal fel kell használni a permetlevet.
A nem szereplő kombinációk vagy régebben beszerzett növényvédő szerek keverhetőségének megállapítására házilag is lehet végezni egy egyszerűsített keverési próbát. A tervezett kombináció minden összetevőjéből külön-külön készítsünk törzsoldatot, háromszoros mennyiségű víz felhasználásával. A por alakú szereket csomómentes péppé keverjük, a pépeket kb. negyed óráig duzzadni hagyjuk, majd hígítás után összeöntjük. Utána adjuk az elegyhez az emulziós (EC) szerek törzsoldatát, végül a levéltrágyát. A permetlében bekövetkező változások egy 2-3 dl. térfogatú átlátszó üvegedényben jól megfigyelhetők.
A keverési sorrend (por + folyadék + levéltárgya) betartását nemcsak az ellenőrzés, hanem a gyakorlati felhasználás során is javasoljuk.
Hosszú ősz lesz?
