Vessünk! Mikor? Hogyan?

Még egyszer a vetés idejéről és egyéb praktikák.

Még a kerti szezon elején tartunk, ezért nézzük át még egyszer, hogy a növényeket mikor lehet elvetni, és hogyan.

A konyhakerti növények vetésének ideje több tényezőtől függ.

A legfontosabb a növény csírázási és termesztési hőigénye. Ezen kívül befolyásolja a talaj előkészítésének lehetősége és az időjárás is. Függ attól is, hogy milyen növényt milyen céllal, milyen időszakban akarunk termeszteni. (elővetemény, főnövény, utónövény)

A növények hőigénye eltérő. Vannak olyanok, amik már alacsony hőmérsékleten csíráznak, és fejlődésükhöz sem kell, sőt egyesek el sem viselik a magas hőmérsékletet. (petrezselyem, répa, salátafélék, káposztafélék egy része, míg a hagymák fagy hatására nagyrészt magszárba mennek át) Mások kifejezetten igénylik a meleget (paprika, paradicsom, padlizsán, bab, uborka stb.) Az sem mindegy, hogy a fejlődésükhöz sok fény kell, vagy kevesebbel is beérik. Így vannak rövid, és hosszúnappalos növények. Például a sok fény hatására a hónapos retek hamar felmagzik.

Fontosabb vetési időpontok a szabadföldi zöldségtermesztésben:


a) Február legvégén, március elején, amint a talajra rá lehet menni, nem ragad a cipőnkre és a szerszámra a föld, vetjük a hidegtűrő zöldségfajokat
– a petrezselyem, a sárgarépa-, a kifejtőborsó-fajták, saláták stb. – magját.


b) Március közepén 5–8 fokos talajba vethető a cékla, a hagyma, a káposztafélék, a további borsók, hónapos retek, majd ültethető a burgonyagumó, dugdossuk a dughagymát és fokhagymát..


c) Áprilisban, amikor a talaj 10–12 fokra melegszik fel, vetjük szabadföldbe a paprika, a paradicsom, a dinnye, a csemegekukorica magját, az uborka, a zöldbab első szakaszát és az őszi betakarítású fejes káposztát.


d) Nyáron, június–júliusban kerül sor a szakaszosan vetett zöldbab, csemegekukorica, berakó uborka, nyári és téli retkek elvetésére. Julius vége és augusztus a másodvetések, pl. az őszi spenót, a kínai kel, az áttelelő hagyma, cékla, tarló-, kerek,- és káposztarépa stb. vetési időszaka. A keléshez ebben az időszakban az öntözés elengedhetetlen.


c) Ősszel (szeptember–októberben) vetjük az áttelelő spenót, a fejes saláta stb. magját, dugdossuk az őszi fokhagymát, áttelelő zöldhagymát.


f) A tél alá vetés időszaka a november vége, december eleje, ilyenkor vethető a petrezselyem, némelyik kifejtőborsó-fajta. A tél alá vetés akkor sikeres, ha a talaj már annyira lehűlt, hogy a mag megduzzad, de nem kel ki.

A pontos vetésidő meghatározásához vetési naptárak is segítséget adnak.

Összeállítottam én is egy vetési naptárat, ami letölthető innen, és akár ki is nyomtatható.

Ezen kívül a vásárolt magvak csomagolóanyagán is feltüntetik a kedvező vetésidőt. A többnyire meglehetősen tág időtartománnyal kapcsolatban csak azt kell szigorúan venni, hogy előtte még ne és utána már ne kerüljön sor vetésre. Napos helyen választható korábbi időpont, a rossz adottságú, zord időjárású, kötött talajú területen érdemesebb a megadott időszak vége felé vetni. A homokosabb talajok hamarabb melegszenek fel, míg a kötöttebb, agyagos talajok később.

A vetés módjáról.

A mag beáztatása vagy előcsíráztatása akkor célszerű, ha siettetni kell a kelést, például megkésett vetéskor, az elgyomosodás elkerülésére vagy korán támadó károsítók támadási idejének lerövidítésére. A vetés előtt a magvakat, 6-8 órán át kell vízben tartani, a csíráztatási hőmérsékleten. (borsó, bab, de lehet a petrezselymet, répát is)
Az előcsíráztatáshoz magvakat a legjobb kis vászon- vagy tüllzacskóba tölteni, bekötni, esetleg nedves homok közé rétegezni és a csírázáshoz kedvező hőmérsékleten tartani. Amint a fölrepedő héjú magvak egy-két százalékánál megjelennek az első kis, fehéres színű csírakezdemények, azonnal el kell kezdeni a vetés. Mindig nedves földdel kell takarni őket a kiszáradás ellen. Az így vetett magok (pl. uborka, tök) fokozottan érzékenyek a szárazságra és ezért rendszeres öntözéssel kell a nedvességet biztosítani. Vagy takarni a vetőágyat, fészket.

Vékony fűnyesedékkel takart répa és zöldségvetés .

A vetés módja többféle is lehet. Közülük mindig a legcélravezetőbbre essen a választás.

Vethetünk sorba, legfőbb előnye, hogy a vetett mag mennyisége ilyenkor jól ellenőrizhető. A takarás, vagyis a takaróföld vastagsága pedig a kellő sortávolságokban húzott vetőbarázdák mélységével jól szabályozható. Keléskor, az egymás szomszédságában kelő magvak, egyesült erővel emelik a rájuk nehezedő takaróföldet, ezért kevesebb csíra pusztul el a befulladástól. A gyorsan csírázó, kelő saláta vagy retek vetőmagjához más ilyen növény magjából is bekeverve sorjelzőnek, a talajporhanyítás is könnyen elvégezhető és a kelés utáni gyomtalanítás is egyszerű. A sorba vetésnél a helyes sortávolságra és jó mélységben kihúzható vetőbarázdákba pergetve szórhatók el a magvak, a szóródásuk egyenletességét és sűrűségét folyamatosan ellenőrizve.

Homokos komposzttal fedett zöldségvetés.

Vethetünk  fészekbe, ami akkor indokolt, ha nagy tőtávolság szükséges; a babon kívül, a kabakosoknál, vagyis a tökféléknél, a dinnyéknél és esetenként az uborkánál, valamint a csemegekukoricánál. A megfelelő sor- és tőtávolságok szerint hosszában és keresztben bevonalazott területen kellő mélységben kimélyített fészkek mindegyikébe több (2-5 szem) mag kerül, és majd kelés után ritkíthatók. Ilyen módon vethető fészekbe a dísztök, a díszbab és a hajnalka.

A vetés mélysége általában a mag átmérőjének a négy-ötszöröse is lehet. Száraz időjárásnál vagy nagyon laza talajba ennél sokkal mélyebben, csapadékos időben vagy erősen kötött talajon viszont ennél jóval sekélyesebben is lehet vetni. A tényleges vetési mélység tehát a vetőmag nagysága, a talaj kötöttsége és nedvességtartalma szerint határozható meg helyesen.

A vetés sűrűsége alapvetően nehezen határozható meg. Arra kell ügyelni, hogy a kikelő növények ne gátolják egymás fejlődését. Sűrűbben vethetők a kelésük után még ritkítandó növények (paradicsom, paprika illetve sárgarépa, petrezselyem, egyes egynyári virágok). A petrezselyem és répa kelését segíti a sorjába szórt kapor. A végleges tenyészterületükre kell vetni azokat a helybe vetendő növényeket, amelyeket nem szokás ritkítani (bab, borsó). Azzal is számolni kell, hogy szinte sohasem kelnek ki teljes számban az elvetett magvak. Én általában 20°-kal több magot vetek el.

A borsót 20 cm sortávra, sűrűn vetem. Fejlődésük során a sorok egymást tartják.

A vetés takarása sorba vetéskor gereblye hátával a legegyszerűbb úgy, hogy utána ezzel le is kell nyomkodni a földet. Én egy könnyű fémhengert tolok át az ágyáson. Nehéz, durva rögű talajon az elvetett magvakra finoman morzsolt nyirkos kerti földet vagy komposztkeveréket érdemes elszórni takaróként. Fészekbe vetéskor a takarás kapával a legkönnyebb megütögetni. Utána a kapa lemezével ugyancsak enyhén lenyomkodható a takaróföld. Kabakosok vetését követően a fészket tányér alakúra szokás eligazítani, a jobb vízmegfogás érdekében. hagyomány, hogy a kiemelt földet a fészek északi oldala felé tesszük. Ez valamennyire véd a lehülés ellen is.
A takaróföld tömörítése nyomja a magvakhoz az enyhén nyirkos földet. A nagyobb üregek megszüntetésével elősegíti a folyamatos nedvességáramlást az alsóbb talajrétegekből, a magvetés szintjébe. A tömörített földréteg fölé vékony rétegben száraz föld is szórható, a párologtatás csökkentésére. A legjobban a tömörítést a sárgarépa és a petrezselyem igénylik. A nem megfelelő tömörítés hiányos kelést okoz.

Takart sorok tömörítése kézihengerrel.

A vetés ápolása nem szokott különösebb munkát jelenteni. Legjobb, ha a vetés előtt annyira nedves, illetve beöntözött a talaj, hogy az a kelésig megfelelő nedvességet tartalmazzon. A vetés utáni öntözésre szükség lehet, arra viszont törekedni kell, hogy ne alakuljon ki a felszínen száraz, cserepes réteg. Elkerülhető az öntözés miatti talajcserepesedés, ha a talajt a kelésig nedvesen tartjuk, esetleg eleve árnyékolt helyre ültetünk vagy nedves papírral, zsákvászonnal, műanyag fóliával, illetve jó nedvességtartó komposztréteggel, homokos földdel fedjük a vetés helyét. Ha öntözni kell én locsolórózsával szoktam, ez nem veri le a talajt. A legfontosabb nézni és várni, mikor jelennek meg az első növénykék.

Kikelt zöldség sorjelző retekkel, védőnövényként hagymával.

A vetési hibák egyike, hogy nem kelnek ki jól a magvak, ami túl nedves – ragadós, talajok esetében bizony könnyen bekövetkezik a levegőhiány miatt. Ha a nedvesség kevés a magvak megduzzadnak, nem csíráznak, hanem előbb-utóbb elrohadnak. Ez előfordulhat túl mély vetést követően is, főleg kötött talajon.
Túl korai magvetés, vagy erősen hűvös, csapadékos időben történő vetés szintén a vetési hibák egyike. Főleg borsó, uborka, tök és bab esetén veszélyes.

Zöldség ágyás és fejessaláta.

A fóliába illetve üvegházba történő vetés idejéről most nem írok, mert az attól is függ, hogy valaki tudja-e fűteni, vagy nem, valamint mennyire fog felmelegedni az időjárás. A vetési naptáramban erre is van utalás. Palántákat mindenesetre fűthető helyen nevelje mindenki. Jó munkát!
(A képeket később illesztettem be.)

Jön a tavasz?

Az biztos, hogy mindenki nagyon várja már a tavaszt. Február közepét elagytuk.

Tegnap nevezetes nap volt, február 19-e, Zsuzsanna nap, amiről  a népi megfigyelés azt tartja, ha ilyenkor megszólal a pacsirta, akkor közeledik a tavasz. Hogy mondja a regula?

Ha Gyertyaszentelő napján (február 2.) vagy előtte énekel a pacsirta, majd elhallgat, akkor utána még sokáig fog hallgatni. És ha ezen a napon a medve koma kibújik barlangjából, és meglátja árnyékát, visszacammog, és bizony akkor hosszú tél lesz. Ha Dorottya napján (február 6.) fagy, vagyis szorítja, akkor Julianna napja (február 16.) tágítja, azaz enyhül a hideg.

Ám Zsuzsanna napján (február 19.) ha a pacsirták szólnak, vége lesz akkor már a hónak, de ha befagy a pacsirták szája, egyik hó a másikat várja.

És máris jön Mátyás napja (február 24.), hát arra figyelni kell ám, mert ha talál, visz, ha nem talál, csinál fagyot.

De ha töri Mátyás a jeget, közeleg a kikelet, ha mégis ezen a napon csúnya az idő, a gabona üszkös lesz.
 
Felénk délelőtt a nap is szépen sütött, így 10 óra körül már hallani lehetett a kis pacsirták énekét. Remélem nem tévednek. Amikor hazaértem körülnéztem a kertben. Eléggé sáros, lucskos minden, néhol még vizes a talaj.

Ekkor találtam meg a második jelet egy katicabogár képében. Azt mondják, hogy a katicák kiváló időjósok. Ez pedig nem csak előbújt, hanem igen fürgén mozgott is. Képet csak telefonnal tudtam készíteni róla.

 Aztán a hóvirágokon kívül a nárciszok és a krókuszok is hajtani keztek. Remélem Mátyás nem hozza vissza a telet, bár 2-án a medve meg hosszú telet jósolt. Most kinek lehet hinni? :)

Addig lehet a terveket szövögetni, olvasni. Megérkeztek az újabb szerzeményeim. A Magyar házi gazdasszony kertes vonatkozásaiból a Zöld.ségek, amatőr kerti naplóban lehet szemelvényeket olvasni Ági jóvoltából.

Jókat lehet Capek: Szenvedelmes kertész című könyvének sorain derülni.

Kis ízelítő:

"Februárban a kertész folytatja a januári munkákat, nevezetesen annyiban, hogy főként az időjárással foglalatoskodik. Mert ha nem tudnák, a február veszedelmes időszak: a kertészt száraz faggyal, napsütéssel, nedvességgel, szárazsággal, szelekkel fenyegeti. Ez a legrövidebb hónap. Ez a vakarcs a hónapok sorában, ez a koraszülött szökőhónap egy cseppet sem megbízható, s szeszélyekben, alattomosságban túltesz valamennyi hónapon; jó lesz vele vigyázni! Napközben előcsalogatja a fák, cserjék rügyeit, éjjel meg elperzseli őket, egyik kezével cirógat, a másikkal borsot tör az orrunk alá. A jó ég tudja, miért kell szökőévben azt az egy napot éppen ehhez a szeszélyes, nyavalyás, alamuszi, satnya, torzszülött hónaphoz toldani! Szökőévben a gyönyörű májust illenék egy nappal meghosszabbítani, hogy harminckét napból álljon, úgy ám. Micsoda méltánytalan eljárás ez velünk, kertészekkel?


További idénymunka februárban, hogy keressük a tavasz első jeleit. A kertész nem sokat ad az első bogárra vagy pillangóra, ezek megjelenésével csak az újságok szerint kezdődik a tavasz. Először is a kertész egyáltalán nem lelkesedik holmi bogarakért, másodszor az első lepke rendszerint a tavalyról visszamaradt utolsó. A tavasznak igazi első jelei, amelyek után a kertész áhítozik, sokkal csalhatatlanabbak. Ezek a következők:



1. A krókuszok, amelyek duzzadó, zömök csúcsa előbújik a fű közül; egy szép napon felrepednek (még soha senkinek nem sikerült kilesnie ezt a pillanatot), és csodálatosan szép zöld levelekből egy kis pamacsot növesztenek. Ez a tavasz első jele.



Továbbá:



2. a kertészeti árjegyzékek, amelyeket a postás hoz. A kertész ugyan fejből tudja már az egészet (mint ahogy az Íliász a Ménin aeide, thea… szavakkal kezdődik, ezek az árjegyzékek az Acaena, Acantholimon, Acanthus, Achillea, Aconitum, Adenophora, Adonis stb. szavakkal kezdődnek; ezt minden kertész úgy fújja, mint az egyszeregyet), mégis figyelmesen átböngészi az Acaenától a Wahlenbergiáig vagy a Yuccáig, s közben kemény lelki tusát vív: mit is rendeljen még?



3. A tavasz további hírnöke a hóvirág. Először apró halványzöld dárdák állnak ki a földből, aztán ezek két kövér sziklevélre hasadnak, s már ott is a növény. Néha már február elején kihajt, s mondhatom, sem a győzelmi pálma, sem a Tudás Fája, sem a dicsőség borostyánja nem lehet szebb, mint a halványzöld száron csüngő finom fehér kis szirmok, amint imbolyognak a nyirkos szélben.



4. A szomszédok szintén a tavasz csalhatatlan hírnökei. Mihelyt ásóval, kapával, ollóval, rafiával, gyümölcsfakátránnyal és mindenféle műtrágyával felszerelve kivonulnak a kertbe, a tapasztalt kertész már tudja, hogy közeledik a tavasz. Felhúzza az ócska nadrágját, és maga is kiballag ásóval-kapával a kertbe, hogy a szomszédok is megtudják, közeledik a tavasz, s a kerítésen át közöljék egymással az örvendetes újságot.



Karel Čapek: A szenvedelmes kertész (1929). Mayer Judit fordítása"

Akkor várjuk továbbra is a tavaszt!

Hogyan tűzdeljük a palántákat?

Palánták tűzdelése.

Most február közepére visszafordult a tél, de szerencsére felénk el is olvadt nagy része a hónak. A tél valószínűleg ki fog még tartani egy darabig, mert a feketerigók is megjöttek a falat borító vadszőlő termésén lakmározni. Cirmi nem tudja eldönteni, mi az érdekesebb: a hó, vagy a rigók.

 

    

A kertet újra hó fedi, eltakarva az ősz végén kikelt salátákat. Novemberben egy ágyásba dugdostam korai zöldhagymának való vöröshagymát, ami szépen ki is sorolt, így telel át. A felmagzott salátáról, még ősz végén begyűjtöttem a magot, és a szárán maradtakat kiráztam a hagyma közé. Mint látható, ki is keltek, ebből lehet majd kora tavasszal szétpalántázni, a többi meg marad a hagyma között.

Lassan két hete kikeltek a korai paprika magok, ideje átültetni őket. Ezt nevezik tűzdelésnek.

Miért előnyös a tűzdelés?

Tűzdeléssel elkerülhető a sűrűn kelt palánták megnyúlása. Az átültetett növénykék a gyökérnevelésre koncentrálnak, így erősebbek lesznek. Ha keléskor kicsit megnyúltak, mélyebb ültetéskor ezt még csökkenthetjük. Tűzdeléssel kapunk erőteljes, zömök, az átültetést jól tűrő palántát. A tűzdelt palánta jobban fejlődik, így hamarabb kapunk termést.
Sziklevélnél mélyebben soha ne ültessünk, semmilyen palántát. Akkor lehet tűzdelni, amikor megjelentek az első sziklevelek, de a lomblevelek száma nem több kettőnél. De legjobb kisebb korban.
A tűzdelésre szánt földet elő kell melegíteni, hideg földbe való tűzdelés visszaveti a növények fejlődését. Erre a célra én 3 rész virágföld, 1 rész szárított marhatrágya és 1 rész duzzasztott perlit és kovaföld keverékét használom. A perlit a hőszigetelésre használt építkezési duzzasztott perlit, ami erre a célra kiváló. 1 zsák 0,1 köbméter, így beszerezhető. Ugyanígy az öntözővíznek is legalább szobahőmérsékletűnek kell lenni, a legjobb az állott víz.

Készítsünk mindent elő a munka kezdéséhez. Poharakat, földet, a növényeket, jelölőtollat, kiszedéshez egy szerszámot. Ha benn a lakásban végezzük, terítsük le az asztalt.

A poharat készítsük elő, tegyük féloldalasan félig földdel. Én gyűjtöm a tejfölös,stb poharakat, melyeket kimosás után, alul kilyukasztok. Vettem 2 dl-es műanyag poharakat is, melyeket szintén ki kell lyukasztani. Ezeket több évig fel lehet használni.

A vetőládában a növénynek a levelét fogjuk meg. Nem kell félni, nem szakad le. Még mindig jobb, mintha a szárat nyomnánk össze. Másik kezünkben egy késsel óvatosan a földbe szúrva emeljük ki a növényt. Ha sűrűn keltek, nem baj, ha több jön ki, szálakra szedve néhány percig semmi bajuk sem lesz. Levelénél fogva emeljük át a pohárba. Ha nagyobb földdel jön ki, akkor a földet fogjuk meg, egy ujjunkkal alul tarva azt.

A pohárba téve rakjuk körül földdel, majd rázogassuk meg jól, vigyázva, hogy ne kerüljön a sziklevélnél mélyebbre. Nem kell nyomkodni a földet.

Amikor egy fajtával végeztünk, jelöljük meg a poharakat, ne keveredjenek, és tudjuk melyik edényben mi van. Erre a célra egy lakkfilcet használok, és a pohárra írok. Nem kopik, következő évben ha más megy a pohárba, az előzőt csak áthúzom.

Az áttűzdelés végeztével az ablakpárkányra viszem a növényeket, és langyos vízzel beöntözöm alaposan. Ez az öntözés pár napig elég, nem szabad sűrűn locsolni, a poharakat felülről főleg nem. Ezzel csökkenthető a palántadőlés veszélye. Csak alulról a tálcában kell pótolni a nedvességet. Néha lehet fújóval permetezni a palántákat, csalánlével, fokhagymalével, 1%-os bordóilével.

Az öntözés adagolásával a palánták fejlődése szabályozható. A fokozott öntözéssel gyorsabb a növekedés, de lazábbak lesznek a sejtek. Ez azonban ritkán kívánatos. Elmondhatjuk, hogy jobb a szomjaztatás, mint a túlöntözés. Ha nagyon nőnének, vonjuk meg a vizet. A levegőztetéssel is szabályozható a fejlődés. Több szellőztetés, lassabb növekedés. A rohamos növés megállításának a célja erősebb, sűrűbb sejtszerkezetű, zömök palánta nevelése, ami jobban fogja bírni a kiültetést.

Ugyanez vonatkozik a hőmérsékletre is. A tűzdelt palántáknak már nincs szükségük 20 fokos melegre, bőven elég a 17-18 fok is. Az ennél hidegebben tartott paprika palánták azonban később fordulnak termőre. Ugyanakkor paradicsom esetén ennek a fordítottja igaz. Kísérletek igazolják, hogy kikelés után a növényeket 8-10 napig, hűvösebb 7-10 C fokon, jobban szellőztetett helyen tartották. A hűtött palánta nemcsak hamarabb fordult termőre, hanem többet is termett. (Kecskeméti Mezőgazdasági Kísérleti Intézet)

Most elsősorban a növényházba szánt paprika palántákat nevelem. A szabadföldi kiültetésre tervezett palánták elvetése ilyenkor még korai. Kivéve a zellert, szárzellert. A többiekkel meg kell várni március elejét. Jövő héttől lehet vetni karfiolt, korai kelkáposztát, fejes salátát palántának. Azok nevelésére is ezek a szabályok vonatkoznak, kivéve a salátát. Ami 5-7 fokon csírázik, nagyobb hőmérsékleten ki sem kel, fejlődése pedig megáll 18 fok fölött.

Az olvasóknak köszönöm az elismerő szavakat, észrevételeket. Köszöntöm az új olvasókat és remélem sokáig látogatók lesznek. Minden nappal közelebb a Tavasz!