Palántanevelés 2., avagy hogyan végezzük a tűzdelést.
Eljutottunk addig, hogy az elvetett magok kikeltek és növekedni kezdtek.
Itt jön a következő kérdés. Tűzdeljünk, vagy ne tűzdeljünk. Szakkifejezéssel élve, ez a pikírozás.
Sokan ezt a műveletet ijesztőnek, bonyolultnak és a kis növény szempontjából veszélyesnek tartják.
A kérdésre több mindentől függ a válasz.
Már amikor elvetettük a magokat, mi volt a célunk. Ha tűzdelni akarunk, akkor lehetett sűrűn vetni a magokat, mert úgyis szét lesznek ültetve. Ha nem állt szándékunkban, akkor eleve nagyobb térállással számolva, nagyobb, legalább 2 cm-re vetettünk. Ha a sűrű vetést nem tűzdeljük át, akkor a kiültetésig a növények felnyurgulnak, rosszul fejlődnek, a nagy állománysűrűség miatt betegségre, fertőzésre fogékonyabbak lesznek. A sűrű vetés akkor alkalmazható, ha tudjuk, hogy a kikelt palántákat a megfelelő fejlettség elérésekor már szét is tudjuk ültetni a végső helyükre. Így szálas palántaként lehet a káposztaféléket, fűszer és tömegpaprikákat, kései paradicsomokat előnevelni. De ezekre még korai az idő. Ahhoz, hogy akár fűtetlen növényházba, fóliába ki tudjuk ültetni a palántákat, mindenképpen tűzdelni kell.
A szabadföldbe, májusban kiültetendő növények vetési ideje nem érkezett el, ezek elvetésére március elejéig még várni kell. Ha nem akarunk tűzdelni, akkor pedig március közepe előtt ne vessük el a magokat. Kivétel néhány hosszú tenyészidejű fajta, az is akkor, ha addig a nevelésére megfelelő lehetőségünk van, és el tudjuk kerülni a palánták megöregedését.
Nézzük át újra, hogyan végezhető a tűzdelés.
Tavaly már bemutattam, és leírtam, miért fontos ez a művelet, de sokan még most is elriadnak ettől a módszertől, így nem árt újra megnézni.
A legtöbben a akkor javasolják a tűzdelést, amikor a növénynek már van két saját lomblevele, a szikleveleken kívül. Én azonban a kelés után egy hétre tűzdelek, még szikleveles korban. Szerintem, ekkor, amikor a növénynek nincsenek kifejlődve a saját gyökerei, hamarabb fakad. Nem is szokott semmi kiesés lenni, a kis növények a műveletet szinte észre sem veszik.
A másik okom, hogy mivel egy ládában több fajta növény van keltetve, a kelésig eléggé meleg helyen tartom őket, így a kikelt növények rohamosan nőnének, amit nem akarok. Ennek elkerülésére már külön edényben keltetem a különböző fajtákat, de annak a pár korai növénynek elég egy kis láda is.
A művelethez előkészítem a keltető ládát, a poharakat, cserepeket, egy tálcát amibe teszem az átültetett növényeket, egy kis tálcát, amiben dolgozom, és a földet. Kell egy kés, vagy villa, amivel kiemelem a növényt, és egy savfilc, amivel megjelölöm a poharat.
A ládából a növényt úgy emelem ki, hogy függőlegesen, mellette nyúlok a szerszámmal a földbe, majd oldalirányban kissé megbillentve, a növénylevelét fogva kiemelem. Ha több jön ki, nem baj, majd a tálcán szétválasszuk őket.
Majd fogjuk az ültető poharat, földet merítünk bele, oldalt fordítjuk, hogy hosszában végig egyenesen elférjen a gyökér. Beletesszük a növényt, némi földet, majd függőlegesen tartva feltöltjük földdel. Nem kell nyomkodni, tömöríteni, csak rázzuk meg a poharat, és az alját ütögessük meg a kezünkkel, vagy az asztalon.
Amire nagyon figyelni kell:
A gyökerek ne hajoljanak vissza, a növény maximum a sziklevélig kerülhet földbe.
Ha szálasan akarjuk, akkor egy szál palántát, ha ikertövesen, akkor két szál palántát tegyünk a pohárba.
Ha végeztünk, akkor tegyük őket tálcába, és öntsünk alá vizet, amit a föld felszív.
(a poharat természetesen tegyük erre alkalmassáJ én az aljának az élét szoktam két helyen kivágni, kb 0,5-1 cm hosszban, így nem kell a legalját lyukasztgatni és a művelet gyors)
Ekkor az egyszer kb féldl/tő vízzel felülről is megöntözöm a növényeket, ezután már föntről NEM locsolok, csak, ha tápoldat kell, vagy bordói lével kell beöntözni. Így csökkenthető a palántadőlés esélye. Hetente maximum kétszer öntözök. nem kell őket állandóan nedvesen tartani.
A növényeknek általában a keléshez melegre van szükségük. Kelés után 5-8 fokkal alacsonyabb hőmérsékletre kell vinni őket, mert a meleg serkenti a növekedést, és a sziklevelek nem tudnak ehhez elég tápanyagot biztosítani. A kikelt növények a sziklevelekkel még nem fotoszintetizálnak, hanem disszimilálnak, azaz a lebontási folyamatok vannak túlsúlyban. A szikleveleket élik fel. ha nem csökkentenénk a hőmérsékletet, akkor ez a folyamat felgyorsulna., a növény nem magába építené, hanem ellélegezné a tápanyagokat. Tűzdelés után egy ideig, amíg a begyökeresedés meg nem történik, újra 5 fokkal melegebb kell. Később a hőmérséklet és vízadagolással szabályozható a növekedés. Általában a meleg fokozása és több víz serkenti a növekedést, akár rossz irányba is, aminek nyúlás, laza sejtszerkezet lesz a következménye. Ez fordítva is igaz, hogy a hőmérséklet csökkentésével, a vízadagok kisebbé tételével, kevesebb öntözésszámmal a növekedés intenzitása csökkenthető. Ez a mód, ha a növényeink „ész nélkül” nőnek. Azonban arra figyelni kell, hogy minden esetben megfelelő fényt kapjanak. A kiegészítő mesterséges fény akkor segít, ha lehetőleg a megvilágítás mértéke eléri az 5000 luxot, mert ezen a fénymennyiségen indul be a fotoszintézis. Ezt úgy érhetjük el, hogy egy 400wattos -os lámpát 1-1,5 m magasan a növények fölé helyezünk.
Azért fontos a növényke levelét megfogni, és nem a szárát, mert a legkisebb nyomásra is érzékeny a szár és a növény sérülni fog, és elhal.
A többi, később vetett mag még kelésre vár.
A káposztafélék hűvös helyen nevelve nem nyurgulnak fel. ezek majd üvegházba fognak menni, ha nem lesznek már nagy éjszakai fagyok.