Vissza az alapokhoz 1. Jó és rossz szomszédok, vetésforgó

Avagy mit, hova ültessünk a kertben.

"Nincsenek megunt kérdések.

csak öreg kertészek.

Egy kezdő kertésznek

minden kérdés új"

Azt hiszem, hogy egynémely dolgot nem árt újra átnézni, mert nem lehet őket elégszer hangsúlyozni.
Azt már tavaly megbeszéltük, hogy milyen a vetésforgó és miért van rá szükség. Most, amikor újra eltervezzük a kertünket, nem árt tudni, hogy a tavalyi helyre nem ültethetjük ugyanazokat a növényeket. de az sem mindegy, hogy egymás mellé mik kerülnek. Nagy részüknek más a tápanyag igénye, ugyanakkor némely növények jobban, míg mások rosszabbul fejlődnek egymás társaságában. Tehát be kell tartani a vetésforgó és a növénytársítás bizonyos szabályait is.
(A legtöbb összeállításból hiányzik a paprika. Ennek az lehet az oka, hogy a paprikát ritkán termesztik keverten, más növényekkel. nekem az a tapasztalatom, hogy szegélyként és köztesként a körömvirággal kiválóan lehet termeszteni.) 
(Egy sokkal nagyobb és részletesebb táblázatot is készítettem, ami letölthető)

Jó és rossz szomszédok

Kultúra	Növények:   barátok	Növények:   ellenség
Fokhagyma	eper paradicsom burgonya	káposzta borsó bab
Sárgarépa	fokhagyma mogyoróhagyma saláta hagyma póréhagyma retek erős szaguk taszítja a sárgarépa legyet	Cékla
Káposzta	kakukkfű saláta hagyma paradicsom zsálya rozmaring menta zeller uborka burgonya	fokhagyma mogyoróhagyma eper póréhagyma retek cikória
Eper	fokhagyma hagyma saláta póréhagyma bab	káposzta
bab (bokor)	savanyúság saláta retek büdöske burgonya sárgarépa paradicsom zeller káposzta uborka	fokhagyma mogyoróhagyma hagyma cékla
bab (futó)	szagosbükköny vonzzák a beporzó rovarokat	fokhagyma mogyoróhagyma hagyma cékla
petrezselyem	póréhagyma retek paradicsom spárga	káposzta bab borsó zeller saláta
retek	paradicsom bab fokhagyma saláta petrezselyem	káposzta
saláták	mogyoróhagyma fokhagyma hagyma cukorrépa sárgarépa savanyúság retek	zeller petrezselyem
paradicsom	fokhagyma spárga sárgarépa zeller káposzta bab hagyma petrezselyem póréhagyma retek	uborka savanyúság borsó burgonya

A leggyakoribb növénycsaládok a kertben:


Tehát ugyanazon területre következő évben ne csak azt a bizonyos növényt, hanem rokonját se ültessük.
Mik ezek?

Apiaceae- ernyősök Sárgarépa Zeller Turbolya Petrezselyem Kapor	Asteraceae- fészkesek Saláta Cikória Napraforgó	Brassicaceae: Keresztesvirágúak Káposztafélék Káposzta fajta Zsázsa Fehérrépa Retek különböző fajtái
Chenopodiaceae- libatopfélék Cukorrépa Spenót	Cucurbitaceae: Kabakosok Uborka Cukkini Dinnye Tökfélék	Fabaceae- pillangós virágúak Bab, bab futó zöldborsó Lencse, szegesborsó
Alliaceae: Hagymafélék: fokhagyma, snidling, mogyoróhagyma vöröshagyma, póréhagyma, salottahagyma	Solanaceae- burgonyafélék Padlizsán Paradicsom Paprika	EGYÉB Lamiaceae: bazsalikom Valérianacées: macskagyökérfélék Zéacées: csemegekukorica Luminaceae: zsálya

A vetésforgó elve tehát az, hogy tudjuk, hogy az egymást követő években egyes növényi kultúrák térben hova következzenek. A növények ugyanazon helyen ugyanazokat a tápanyagokat és ásványi anyagokat vonnák ki a talajból, és ez annak az elszegényedéséhez vezetne. Ugyanakkor elszaporodnának a fajspecifikus kórokozók is.
Ez a rotáció biztosítja a kertben az egészséges termesztés egyik feltételét.
Alapja a különféle tápanyagigények kielégítése, így három különbözőképpen trágyázott terület és egy évelőágy kerül kialakításra.

A: első évben alaposan trágyázott, komposztozott terület.

 szerves trágyát igénylő: káposztafélék, burgonyafélék, kabakosok, csemegekukorica, zeller, torma

B: Csak komposztozott terület, előző évben volt alaposan trágyázva.

 tápanyag-igényes, de nem közvetlenül szerves trágyázás után ajánlott (nem tűri vagy nem hálálja meg): gyökérzöldségek (kivéve zeller), hagymafélék, levélzöldségek

C: Két évvel korábban volt trágyázva a terület, és egy éve kapott komposztot

 egyéves pillangós (bab, borsó)

D:

 évelő (rebarbara, spárga, fűszerek, szamóca)

A területek közül a B és C összevonható, ha kicsi a kertünk. Ugyanakkor a vetésforgót jobban kihasználva, elő és utónövényekkel, amik más növénycsaládba tartoznak, mint a főnövény, vagy köztes termesztéssel csökkenthetjük a főnövény talajra gyakorolt hatását.

A vetésforgó szerkesztésének lépései

A.     Növények összetétele (Család, fajta)

B.     Növények aránya (mennyiségi, szomszédsági)

C.     Növények sorrendje

            1. vetésterv növényeinek csoportosítása

            2. szakaszok számának megállapítása

            3. növények beosztása szakaszokba

            4. sorrend megállapítása, összefüggések

            5. vetésforgó változatok összeállítása

            6. vetésforgó változatok bírálata, melyiket alkalmazzuk.

            7. talajfedettség ábrázolása. lehetőleg be nem ültetett talaj ne maradjon.

4. Vetésforgó megvalósítása

Természetesen ettől a szabálytól eltérő elvek is vannak, mint például a vegyes termesztés. Sokan vallják, hogy a gyakorlatban (köztük én is) a paradicsom például több évig termeszthető ugyanazon a helyen sikerrel.

Tehát ebben a változó, még télinek számító időszakban még van időnk tollat, papírt ragadni és terveket állítani össze. Például itt egy pici területre még régebben készített javaslatom:

Mennyi idő kell a vetéstől a kiültetésig.2.

Palántanevelés 3., avagy mikor kezdjük a paprika és paradicsom vetését?

Amint egyre többször kisüt a nap, az emberek egyre türelmetlenebbül várják, hogy kerti munkát végezhessenek. Ha a szabadban nem is lehet dolgozni, akkor már vetni kell, még ha ládába, lakásban, akkor is vetni.

Ha nem jól mérjük fel a vetés és kiültetés közötti időt, azaz a palánta előállításának idejét, akkor sikertelenség is érhet bennünket, ami esetleg elveheti a kezdő kertész kedvét, elrontja az örömét. Jól esik nézni, hogy nőnek a növénykéink, de ha sápadnak, megnyúlnak, leveleiket hullatják, azt rossz látni, de mivel kint még nem alkalmas az idő, még nem lehet kiültetni őket. Ezért helyesen kell megválasztani a vetés idejét., és a türelmetlenséget le kell győzni.

A káposztafélék vetésével nincs gond, azokat márciusban, ha nem fagy, már ki lehet ültetni. Elsősorban mindenki a paprikát és a paradicsomot kezdené elvetni.
Még egyszer: Ha valakinek nincs megfelelő helye a palánták nevelésére, nincs fűtött üvegháza, fóliája, melegágya a kiültetésre, az még ne vesse el a szabad földbe szánt palánták magjait!

Egy táblázat arról, hogy mennyi idő kell a paradicsomnak a vetéstől a kiültetésig:

Február 01-március 10 között fűttt fólia alá, március 25-április 10-között kiültetve.

Február 15-i vetés 7,5 cm-es edényben 70 nap, 10-es edénybe tűzdelve  80 nap

Márc 1-15-i vetés 7,5 cm-es edényben 65 nap, 10 cm-esben 75 nap 

Ápr 5-i ritka vetéssel és tűzdeléssel, 55-60 nap,   7,5 cm-es edényben 60 nap.

Ugyanez paprika esetében:

Vetés jan. 20. kiültetés ápr 1. fűtött fólia alá

Febr. 20. vetés ápr 20. hideg fólia alá

Febr. 25 május 1 hideg fólia alá

Márc. 01 vetés május 10-15 szabadba.

Ha olyan fajtánk van, ami hosszú tenyészidejű, a vetés idejét két héttel előbbre lehet hozni.
Én a szabadföldi tömegpaprika (fehér, savanyító, erős, szárítandó, zöld erős) és paradicsomok vetését hagyományosan március 8-án nőnapon szoktam elvégezni.

Paprika termesztésekor alkalmazott Békéscsaba környéki módszer a koraiság fokozására: A paprikát fóliába egymástól 10 cm távolságba ültetik ki. Amikor a kinti hőmérséklet megengedi,  minden második és harmadik tövet kiemelik és amik eddig a fólia alatt megerősödve fejlődtek, kiültetésre kerülnek. a fólia alatt pedig meg lesz a 30 cm-es tőtávolság.

Tehát: türelem! Van még idő. Addig fólia alá lehet vetni retket, salátát, dugdosni hagymát, amit zöldhagymaként kiszedünk, mert a fagy hatására úgyis magszárba menne.

Palánták tűzdelése

Palántanevelés 2., avagy hogyan végezzük a tűzdelést.

Eljutottunk addig, hogy az elvetett magok kikeltek és növekedni kezdtek.

Itt jön a következő kérdés. Tűzdeljünk, vagy ne tűzdeljünk. Szakkifejezéssel élve, ez a pikírozás.

Sokan ezt a műveletet ijesztőnek, bonyolultnak és a kis növény szempontjából veszélyesnek tartják.

A kérdésre több mindentől függ a válasz.

Már amikor elvetettük a magokat, mi volt a célunk. Ha tűzdelni akarunk, akkor lehetett sűrűn vetni a magokat, mert úgyis szét lesznek ültetve. Ha nem állt szándékunkban, akkor eleve nagyobb térállással számolva, nagyobb, legalább 2 cm-re vetettünk. Ha a sűrű vetést nem tűzdeljük át, akkor a kiültetésig a növények felnyurgulnak, rosszul fejlődnek, a nagy állománysűrűség miatt betegségre, fertőzésre fogékonyabbak lesznek. A sűrű vetés akkor alkalmazható, ha tudjuk, hogy a kikelt palántákat a megfelelő fejlettség elérésekor már szét is tudjuk ültetni a végső helyükre. Így szálas palántaként lehet a káposztaféléket, fűszer és tömegpaprikákat, kései paradicsomokat előnevelni. De ezekre még korai az idő. Ahhoz, hogy akár fűtetlen növényházba, fóliába ki tudjuk ültetni a palántákat, mindenképpen tűzdelni kell.

A szabadföldbe, májusban kiültetendő növények vetési ideje nem érkezett el, ezek elvetésére március elejéig még várni kell. Ha nem akarunk tűzdelni, akkor pedig március közepe előtt ne vessük el a magokat. Kivétel néhány hosszú tenyészidejű fajta, az is akkor, ha addig a nevelésére megfelelő lehetőségünk van, és el tudjuk kerülni a palánták megöregedését.

Nézzük át újra, hogyan végezhető a tűzdelés. Tavaly már bemutattam, és leírtam, miért fontos ez a művelet, de sokan még most is elriadnak ettől a módszertől, így nem árt újra megnézni.

 A legtöbben a akkor javasolják a tűzdelést, amikor a növénynek már van két saját lomblevele, a szikleveleken kívül. Én azonban a kelés után egy hétre tűzdelek, még szikleveles korban. Szerintem, ekkor, amikor a növénynek nincsenek kifejlődve a saját gyökerei, hamarabb fakad. Nem is szokott semmi kiesés lenni, a kis növények a műveletet szinte észre sem veszik.

A másik okom, hogy mivel egy ládában több fajta növény van keltetve, a kelésig eléggé meleg helyen tartom őket, így a kikelt növények rohamosan nőnének, amit nem akarok. Ennek elkerülésére már külön edényben keltetem a különböző fajtákat, de annak a pár korai növénynek elég egy kis láda is.

A művelethez előkészítem a keltető ládát, a poharakat, cserepeket, egy tálcát amibe teszem az átültetett növényeket, egy kis tálcát, amiben dolgozom, és a földet. Kell egy kés, vagy villa, amivel kiemelem a növényt, és egy savfilc, amivel megjelölöm a poharat.

A ládából a növényt úgy emelem ki, hogy függőlegesen, mellette nyúlok a szerszámmal a földbe, majd oldalirányban kissé megbillentve, a növénylevelét fogva kiemelem. Ha több jön ki, nem baj, majd a tálcán szétválasszuk őket.

    

 Majd fogjuk az ültető poharat, földet merítünk bele, oldalt fordítjuk, hogy hosszában végig egyenesen elférjen a gyökér. Beletesszük a növényt, némi földet, majd függőlegesen tartva feltöltjük földdel. Nem kell nyomkodni, tömöríteni, csak rázzuk meg a poharat, és az alját ütögessük meg a kezünkkel, vagy az asztalon.

Amire nagyon figyelni kell:
  A gyökerek ne hajoljanak vissza, a növény maximum a sziklevélig kerülhet földbe.

Ha szálasan akarjuk, akkor egy szál palántát, ha ikertövesen, akkor két szál palántát tegyünk a pohárba.

Ha végeztünk, akkor tegyük őket tálcába, és öntsünk alá vizet, amit a föld felszív.

(a poharat természetesen tegyük erre alkalmassáJ én az aljának az élét szoktam két helyen kivágni, kb 0,5-1 cm hosszban, így nem kell a legalját lyukasztgatni és a művelet gyors)

Ekkor az egyszer kb féldl/tő vízzel felülről is megöntözöm a növényeket, ezután már föntről NEM locsolok, csak, ha tápoldat kell, vagy bordói lével kell beöntözni. Így csökkenthető a palántadőlés esélye. Hetente maximum kétszer öntözök. nem kell őket állandóan nedvesen tartani.

A növényeknek általában a keléshez melegre van szükségük. Kelés után 5-8 fokkal alacsonyabb hőmérsékletre kell vinni őket, mert a meleg serkenti a növekedést, és a sziklevelek nem tudnak ehhez elég tápanyagot biztosítani. A kikelt növények a sziklevelekkel még nem fotoszintetizálnak, hanem disszimilálnak, azaz a lebontási folyamatok vannak túlsúlyban. A szikleveleket élik fel. ha nem csökkentenénk a hőmérsékletet, akkor ez a folyamat felgyorsulna., a növény nem magába építené, hanem ellélegezné a tápanyagokat. Tűzdelés után egy ideig, amíg a begyökeresedés meg nem történik, újra 5 fokkal melegebb kell. Később a hőmérséklet és vízadagolással szabályozható a növekedés. Általában a meleg fokozása és több víz serkenti a növekedést, akár rossz irányba is, aminek nyúlás, laza sejtszerkezet lesz a következménye. Ez fordítva is igaz, hogy a hőmérséklet csökkentésével, a vízadagok kisebbé tételével, kevesebb öntözésszámmal a növekedés intenzitása csökkenthető. Ez a mód, ha a növényeink „ész nélkül” nőnek. Azonban arra figyelni kell, hogy minden esetben megfelelő fényt kapjanak. A kiegészítő mesterséges fény akkor segít, ha lehetőleg a megvilágítás mértéke eléri az 5000 luxot, mert ezen a fénymennyiségen indul be a fotoszintézis. Ezt úgy érhetjük el, hogy egy 400wattos -os lámpát 1-1,5 m magasan a növények fölé helyezünk. 

Azért fontos a növényke levelét megfogni, és nem a szárát, mert a legkisebb nyomásra is érzékeny a szár és a növény sérülni fog, és elhal.

A többi, később vetett mag még kelésre vár.

A káposztafélék hűvös helyen nevelve nem nyurgulnak fel. ezek majd üvegházba fognak menni, ha nem lesznek már nagy éjszakai fagyok.