A következő címkéjű bejegyzések mutatása: növénytársítás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: növénytársítás. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. május 12., vasárnap

Időszerű kérdések, időszerű válaszok-02. Palántázás


Időszerű palántázások.


A májusi időjárás kedvező volt a kiültetett növények fejlődéséhez. Bár eső lehetett volna több is, azonban már valószínű, hogy erős lehűlések, fagyok nem várhatóak. Így aki korán, áprilisban kiültette a paradicsomokat, azoknak már erősen fejlett, virágzó növényei vannak.


A folyton növő és a féldeterminált paradicsomokat ne felejtsük el kacsolni, így szellősebb lesz a bokor, nem sűrűsödik e, a növény nem szárat és levelet, hanem termést nevel. Erről részletesen itt írtam:

Én a paprikákat is kiültettem a héten, mivel nem számítok erős lehűlésre. A talajt előzőleg előkészítettem, mulcsréteggel lefedtem, és azokat a sorokat, ahova a palánták lesznek ültetve, előre jól beöntöztem. A korábbi beöntözéssel a talaj megkapja a kellő nedvességet, de, mivel nem az ültetéskor hűtjük le sok vízzel, addigra újból felmelegszik.



 A palánták csak annyi vizet kapnak, hogy a gyökerük beiszapolódjon, és ez a víz edényben elő van melegítve a napon. A paprika nem szereti, ha kiültetéskor lehűl a földje, stressz éri. Aztán, és kb két hétig nem is öntözöm őket. A paradicsom is csak két hetente kap vizet. Nem szoktam a növényeket elkényeztetni, mert, ha hozzászoknak a rendszeres öntözéshez, akkor nem hatol mélyebbre as gyökérzetük és kevésbé lesznek ellenállók az esetleges szárazságnak, így később nem győzöm őket öntözni. Tehát öntözni ritkábban, de nagyobb vízadagokkal.


A paprikákon kívül ki lettek ültetve a cukkinik, padlizsánok és a saláta uborkák is.



Lent a bab, fölötte a kukorica palánták, balra a saláták az esőcsatornából kialakított termőhelyen. (A csigák elleni védekezésül)

A csemege kukoricát ebben az évben palántaként neveltem elő, mert meguntam, hogy a helybevetés után, a kikelő zsenge hajtásokat a tücskök lelegelik. Az erős, 10-15 cm magas palánták könnyen fakadtak, és a cukkinik két oldalára és az uborkák közé palántáztam ki.

A keleti ölesbabot is előneveltem, és palántákat ültettem ki. Ezek termése 40-60 cm hosszú. zsenge zöld színű, szálkamentes bab. Olasznád előzőévi szárából készült nekik támrendszer. Általában ezt a nádat használom karónak a legtöbb növényhez, kivétel a paradicsom, mert annak állandó helyen, állandó fém karói vannak.

Minden palánta környéke takarva van szénával. Fakasztó öntözéskor csalán, hagymaszár, cickafark szárakból ázott, hígított trágyalével voltak beöntözve. A trágyalevek készítéséről itt írtam

A hamarosan megjelenő levéltetvek elleni védekezésről pedig itt és itt.

Most így néz ki a kert, nézzük sorban az ágyásokat:
Jól megfigyelhetők a társítások, és a talajtakarás.







Az üvegház.



1. ágyás: paprikák



2. ágyás Balról: paradicsom, póré, zöldhagyma.



3. ágyás: paradicsom, zeller, padlizsán.



4. ágyás: paradicsom, szamóca, itt-ott védőnek fokhagyma.
előttük sóska.



5. ágyás: két oldalt kukorica és cékla, középen 4 féle cukkini



6. ágyás: előkészítve az uborkának, ami futtatva lesz, szélen kapor, középen kukorica.



7. ágyás: zöldhagyma, répák, petrezselyem, pasztinák, közte kamilla.



8. ágyás: zöldborsó.


9. ágyás: körömvirág, kelkáposzta, karfiol és brokkoli, a végében maghagyma.



A 10. hosszú ágyásban: keleti ölesbab, borsó, zöldpetrezselyem tavalyról, magnak. elől van kialakítva a csatorna, melyben saláták vannak, és legelől futó saláta uborka



2011. február 18., péntek

Vissza az alapokhoz 1. Jó és rossz szomszédok, vetésforgó

Avagy mit, hova ültessünk a kertben.

"Nincsenek megunt kérdések.
csak öreg kertészek.
Egy kezdő kertésznek
minden kérdés új"
Azt hiszem, hogy egynémely dolgot nem árt újra átnézni, mert nem lehet őket elégszer hangsúlyozni.
Azt már tavaly megbeszéltük, hogy milyen a vetésforgó és miért van rá szükség. Most, amikor újra eltervezzük a kertünket, nem árt tudni, hogy a tavalyi helyre nem ültethetjük ugyanazokat a növényeket. de az sem mindegy, hogy egymás mellé mik kerülnek. Nagy részüknek más a tápanyag igénye, ugyanakkor némely növények jobban, míg mások rosszabbul fejlődnek egymás társaságában. Tehát be kell tartani a vetésforgó és a növénytársítás bizonyos szabályait is.
(A legtöbb összeállításból hiányzik a paprika. Ennek az lehet az oka, hogy a paprikát ritkán termesztik keverten, más növényekkel. nekem az a tapasztalatom, hogy szegélyként és köztesként a körömvirággal kiválóan lehet termeszteni.) 
(Egy sokkal nagyobb és részletesebb táblázatot is készítettem, ami letölthető)


Jó és rossz szomszédok

Kultúra
Növények:   barátok
Növények:   ellenség
Fokhagyma
  • eper
  • paradicsom
  • burgonya
  • káposzta
  • borsó
  • bab
Sárgarépa
  • fokhagyma
  • mogyoróhagyma
  • saláta
  • hagyma
  • póréhagyma
  • retek
erős szaguk taszítja a sárgarépa legyet
  • Cékla
Káposzta
  • kakukkfű
  • saláta
  • hagyma
  • paradicsom
  • zsálya
  • rozmaring
  • menta
  • zeller
  • uborka
  • burgonya
  • fokhagyma
  • mogyoróhagyma
  • eper
  • póréhagyma
  • retek
  • cikória
Eper
  • fokhagyma
  • hagyma
  • saláta
  • póréhagyma
  • bab
  • káposzta
bab
(bokor)
  • savanyúság
  • saláta
  • retek
  • büdöske
  • burgonya
  • sárgarépa
  • paradicsom
  • zeller
  • káposzta
  • uborka
  • fokhagyma
  • mogyoróhagyma
  • hagyma
  • cékla
bab
(futó)
  • szagosbükköny
vonzzák a beporzó rovarokat
  • fokhagyma
  • mogyoróhagyma
  • hagyma
  • cékla
petrezselyem
  • póréhagyma
  • retek
  • paradicsom
  • spárga
  • káposzta
  • bab
  • borsó
  • zeller
  • saláta
retek
  • paradicsom
  • bab
  • fokhagyma
  • saláta
  • petrezselyem
  • káposzta
saláták
  • mogyoróhagyma
  • fokhagyma
  • hagyma
  • cukorrépa
  • sárgarépa
  • savanyúság
  • retek
  • zeller
  • petrezselyem
paradicsom
  • fokhagyma
  • spárga
  • sárgarépa
  • zeller
  • káposzta
  • bab
  • hagyma
  • petrezselyem
  • póréhagyma
  • retek
  • uborka
  • savanyúság
  • borsó
  • burgonya



A leggyakoribb növénycsaládok a kertben:


Tehát ugyanazon területre következő évben ne csak azt a bizonyos növényt, hanem rokonját se ültessük.
Mik ezek?

Apiaceae- ernyősök
Sárgarépa
Zeller
Turbolya
Petrezselyem
Kapor 
Asteraceae- fészkesek
Saláta
Cikória
Napraforgó
Brassicaceae: Keresztesvirágúak
Káposztafélék
Káposzta fajta
Zsázsa
Fehérrépa
Retek különböző fajtái
Chenopodiaceae- libatopfélék
Cukorrépa
Spenót

Cucurbitaceae: Kabakosok
Uborka
Cukkini
Dinnye
Tökfélék
Fabaceae- pillangós virágúak
Bab, bab futó
zöldborsó
Lencse, szegesborsó
Alliaceae: Hagymafélék:
fokhagyma, snidling, mogyoróhagyma
vöröshagyma, póréhagyma, salottahagyma
Solanaceae- burgonyafélék
Padlizsán
Paradicsom
Paprika
EGYÉB
Lamiaceae: bazsalikom
Valérianacées: macskagyökérfélék
Zéacées: csemegekukorica Luminaceae: zsálya


A vetésforgó elve tehát az, hogy tudjuk, hogy az egymást követő években egyes növényi kultúrák térben hova következzenek. A növények ugyanazon helyen ugyanazokat a tápanyagokat és ásványi anyagokat vonnák ki a talajból, és ez annak az elszegényedéséhez vezetne. Ugyanakkor elszaporodnának a fajspecifikus kórokozók is.
Ez a rotáció biztosítja a kertben az egészséges termesztés egyik feltételét.
Alapja a különféle tápanyagigények kielégítése, így három különbözőképpen trágyázott terület és egy évelőágy kerül kialakításra.


A: első évben alaposan trágyázott, komposztozott terület.
 szerves trágyát igénylő: káposztafélék, burgonyafélék, kabakosok, csemegekukorica, zeller, torma

B: Csak komposztozott terület, előző évben volt alaposan trágyázva.
 tápanyag-igényes, de nem közvetlenül szerves trágyázás után ajánlott (nem tűri vagy nem hálálja meg): gyökérzöldségek (kivéve zeller), hagymafélék, levélzöldségek

C: Két évvel korábban volt trágyázva a terület, és egy éve kapott komposztot
 egyéves pillangós (bab, borsó)

D:
 évelő (rebarbara, spárga, fűszerek, szamóca)


A területek közül a B és C összevonható, ha kicsi a kertünk. Ugyanakkor a vetésforgót jobban kihasználva, elő és utónövényekkel, amik más növénycsaládba tartoznak, mint a főnövény, vagy köztes termesztéssel csökkenthetjük a főnövény talajra gyakorolt hatását.


A vetésforgó szerkesztésének lépései

A.     Növények összetétele (Család, fajta)
B.     Növények aránya (mennyiségi, szomszédsági)
C.     Növények sorrendje
            1. vetésterv növényeinek csoportosítása
            2. szakaszok számának megállapítása
            3. növények beosztása szakaszokba
            4. sorrend megállapítása, összefüggések
            5. vetésforgó változatok összeállítása
            6. vetésforgó változatok bírálata, melyiket alkalmazzuk.
            7. talajfedettség ábrázolása. lehetőleg be nem ültetett talaj ne maradjon.
  1. Vetésforgó megvalósítása
Természetesen ettől a szabálytól eltérő elvek is vannak, mint például a vegyes termesztés. Sokan vallják, hogy a gyakorlatban (köztük én is) a paradicsom például több évig termeszthető ugyanazon a helyen sikerrel.


Tehát ebben a változó, még télinek számító időszakban még van időnk tollat, papírt ragadni és terveket állítani össze. Például itt egy pici területre még régebben készített javaslatom: