A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csalánlé. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csalánlé. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. július 25., vasárnap

Vége a meleghullámnak?

Egyenlőre elmúlt az érlelő meleg. Hajnal óta esik az eső, amire szükség is volt már. Eddig nem nagyon locsoltam az uborkán és padlizsánon kívül semmit, de a paprikáknak már szükségük volt vízre.


Egy darabig nem volt időm írni. A melegben csak a legszükségesebb munkákat végeztem a kertben. Bár ilyenkor már túl sok munka nincs. A gazokat azért kordában kell tartani, permetezni is kell.


Nézzük át, hogy milyen betegségek jelentkezhetnek.

Gombabetegségek.
Lisztharmat
A leveleken és a fiatal hajtások felszínén, főleg nyáron és ősszel, a száraz időszakokban jelennek meg a lisztes, fehér bevonatot képző gombák. A fertőzött részek elszíneződnek, torzulnak, a növény legyengül a fertőzés miatt.
Kéntartalmú, kénpótló gombaölő szerekkel permetezzünk. Én a Tiosol mészkénlét szoktam használni

Peronoszpóra
Ez a gombabetegség főleg nedves, esős időben terjed. A levél felszínén sárgás foltok észlelhetők, míg a fonákján szürkés bevonat található. Erős fertőzés esetén a növény állapota leromlik. Észlelésekor réztartalmú szerekkel permetezzük a növényt.Fontos a megelőzés. Biotermesztésben a Bordóilét használhatjuk. Mivel ez nem felszívódó szer, sűrűbben kell alkalmazni.

Néhány más, engedélyezett ökológiai növényvédő szer ismertetése: (Dipel, Novodor, Vektafid,Tiosol, Káliszappan, stb)

Általában vigyázzunk a növények megfelelő erőnlétére. Használjuk a már korábban leírt növényi leveket tápoldat, trágyalé formájában. Ha észlelünk elváltozásokat, először törjük le a levelet, hajtást és semmisítsük meg.
Akinek a közelében található mezei zsurló, annak erjesztett levét gomba betegségek elleni védekezésre eredményesen használhatják a következő módon:
1 kilogramm friss zsurlót 10 liter vízben 10 napig erjesztünk, és permetezéshez tízszeresére hígítva használjuk. Általában minden erjesztett növényi lére vonatkozik a tízszeres hígítási szabály. Egész évben használható permetezésre, gombás betegségek ellen a zsurló tea is hatásos permetező szer: 3 liter vízhez 100 gramm durvára vágott, szárított zsurlót használunk. Ezt 15 percig főzzük és 10-15 szeresére hígítjuk.
Csalán leveleket trágyaként használjuk, áztatva, erjesztve, főzve a növény egészségének javítása érdekében.
Fekete nadálytő leveleket főzetként káli trágyának.
Az ilyenkor fokozottan jelentkező hernyók és bogárlárvák (krumplibogár) ellen sikeresen alkalmazható két készítmény: a Dipel és Novodor. Ezek biológiai növénytermesztéshez vannak kialakítva, és nincs várakozási idejük.
A lényegük, hogy a szerekben alkalmazott bacilus thuringiensis által termelt toxin kristályok semleges kémhatású közegben inaktívak. A hernyók, lárvák bélközege lúgos, ami aktivizálja a toxin kristályokat, és ezek felsértik a belső részeket, melyeken fellépő fertőzés pusztítja el a kártevőket.


A kertben eléggé túlburjánzottak a cukkini különféle fajtái, ezekből ritkítani kellett. A nagyobb terméseket lereszelve tökfőzelékként lehet elkészíteni. Ebből lett a téli adag is lefagyasztva.
A cseresznye paprikákból beérett az első adag, amiket ecetes lében tettem el télire.
Az uborkákból is megkezdődött az eltevés, a kisebbeket csemege uborkának, a nagyobbakat kovászolás után tesszük el. Ezekre elég sok recept található a neten.


A paradicsomból elkészült az első adag ivólé. Most már egyre többször kerül erre sor. Csak simán feldaraboljuk, összeturmixoljuk héjastól. Felforralás után leszűrjük, csipet só, cukor bele, és üvegben, hűtőben, tartósító szer nélkül tároljuk. de hamar elfogy.


A jelenlegi eső után most nem kell locsolni, de máskor ne felejtsük el az uborkákat naponta öntözni, mert nagyon vízigényesek.


Lehet vetni kései termesztésre, az üres helyekre vetni karalábét, őszi és téli retkeket, kerekrépát, céklát, zöldbabot.


A folytonnövő paradicsomok lassan elérik a támrendszer tetejét, innen nem engedem tovább nőni, hanem betetejezem, azaz levágom a hajtásokat. Így is sok termés lesz rajtuk.

A július az érés, a betakarítás hónapja. Innentől egyre több termés kerül az asztalra. Lassan július végére érünk, terített asztal vár bennünket, bármerre fordulunk. A nyár közepére megváltozik a látvány. Egyre kevesebb a zöld szín, de egyre színesebb a kert. A betakarítással a munka is szaporodik. A leszedett terméseket fel kell dolgozni, üvegbe tenni, fagyasztani, szárítani, aszalni.


Közben felmerült még kérdésként a hagymák érése. A vöröshagymán akkor látszik az érés, ha a szára szinte teljesen elszáradt. Ekkor fel kell szedni, és napos helyen még pár napot utóérlelni, és szárítani. A magról, sűrűn, dughagymának vetett kis hagymákon várjuk meg, míg elszárad a szár, és ekkor seprűvel söpörjük le róla a maradványokat. Gereblyével, de akár kézzel is könnyen kijönnek a földből. ezeket is terítsük szét napos helyen és szárítsuk, tisztítsuk, és osztályozzuk. 1 cm alattiakra, 1 és 2 cm közöttiekre, ezek a jövő évi termést biztosítják, és 2 cm átmérő fölöttiekre. Ezeket enni, és ősszel, illetve kora tavasszal eldugdosva zöldhagymának lehet felhasználni.

A fokhagymát is figyelni kell, nem kell megvárni, míg a szára teljesen megszárad, mert ekkor le is törhet. nem árt néha egy fejet kiszedni, és nézni a gerezdek állapotát. Ha a szár már teljesen elfeküdt a földön, a töve körül zöld már csak, fel kell szedni, és felfűzés után kifüggesztve utóérlelni. ha sokáig a földben marad, és jön egy eső, a fejek akár szét is nyilhatnak. Ez főleg az őszi fajtára vonatkozik. A kiásott hagymák helyére zöldbabot, retekféléket vethetünk még. De akár lehet pár tő cukkinit, vagy uborkát is palántázni, mert mire ezek teremnek, a korábbiak addigra kitermik magukat.

Ezekkel az eltett termésekkel fogjuk majd a télen a nyarat felidézni. de addig még van munka bőven.

2010. május 6., csütörtök

Levéltetvek ellen növényi levekkel

Levéltetvek, kártevők elleni harc növényi levekkel


Úgy látom itt az ideje, hogy harcba szálljunk a levéltetvekkel. Minap láttam, hogy a rózsák hajtásvégeit tömegesen ellepték. A kedvezőtlen környezeti hatások segítik a levéltetvek elterjedését. Ahol számukra kedvező körülményeket (gyenge növény, fényhiány, nedves idő) találnak, kolóniákat hoznak létre. Ráadásul ezek még vándorolnak is, újabb telepeket alapítva. A legtöbb növényen előfordulnak, áttelelnek, ha megfelelő gazdanövényük van. Szívogatják a növények nedveit, ezáltal gyengítik azt, mézharmatot választanak ki, amikben penészgombák telepednek meg. Ha nem védekezünk, és kevés a természetes ellenségük, robbanás szerűen elszaporodhatnak. Ezért kell védeni a katicákat és lárváikat, fülbemászókat.


Amikor elkezdődik a védekezési szezon, nálam egy kisebb hordóban mndíg áznak a növényi levek. Ebbe kerülnek a kitépett csalánhajtások, a felszedett zöldhagyma szára, héja, fokhagyma szára és héja, a cékla levelei, nadálytő levelei, egyéb lenyírt gyógynövények szára, levele (zsálya, kamilla, kakukkfű). Ebben az edényben ezek folyamatosan erjednek legalább három hétig.


Ahogy fogy a lé, újra felöntöm, a növényi alkotókat pótolom. Ezt elsősorban trágyaléként lehet a növények gyökeréhez kilocsolni, de mivel ez tömény lé, hígítani kell. Én 10*20 szoros hígítással használom. Ennek lének eléggé ”riasztó” illata van, így pár marék kőport lehet a lébe dobni.
Ez az ázalék erősíti a növényeket, növekedés serkentő hatású, a hagyma, fokhagyma gombaölő hatású.

Pont ez a riasztó hatás érvényesül permetezés esetén, amikor a növények leveleire fújjuk ki, azért, hogy elfedje a növény eredeti illatanyagait, ezáltal megtévessze az állati kártevőket. Permetezésre 10 szeres hígításban használom. 1 liter lé, 10 liter vízhez.

Permetezés esetén a szaglefedő hatáson kívül jól hasznosulnak a kiázott növényekben található ásványi anyagok, és egyébhatóanyagok. A csalánnak jelentős vastartalma van, ezért kezelhetjük a vashiányos növényeket vele. Különösen hatásos a klorózisban szenvedõ málnák, gyümölcsfák, zöldségek és dísznövények esetében. Ha rendszeresen locsoljuk a tövüket hígított csalánlével, a lombozatuk szép zöld lesz, a sárga levélzet eltűnik. A nadálytő jelentős kálium forrás. A cékla levelei sok nitrogént tartalmaznak.


Az allja, a sűrűje végül mehet a komposztra, és kezdhetjük az újabb adagot.
Permetezéshez le kell szűrni a megfelelő mennyiségű levet, és hígítani tízszeresére. A növényeket alaposan fújjuk le ezzel a kotyvalékkal.  Sikeresen alkalmazhatjuk a kertben a levéltetvek, takácsatkák, káposztalepke hernyója, burgonyabogár ellen (ez utóbbi ellen hatásosnak bizonyult az ellenségként nyilvántartott parlagfű leve is).

A tetvek észlelésekor, ha nincs kész levünk, gyorsan akcióba kell lépni, mivel nincs idő heteket várni.

Ekkor elég egy nap felkészülés. A csalánból jó két három marékkal tépünk, ezt egy vödörbe beletesszük ázni egy napig. Kenőszappant áztatunk be, ugyanebben a vízben. A kenőszappant káliszappan néven is árusítják, általában festő, és háztartási üzletekben. 1 Kg 2-300 Ft körül van, ez 1-2 évig elég. Ebből 10 liter vízhez, egy jó diónyi adagot áztatunk be. A kenőszappan lúgos kémhatású, és a tetvek kitinvázát oldja, támadja meg. Így pusztítja el azokat. A beáztatott csalán és szappan levét hígítás nélkül permetezzük ki. Ha nincs kenőszappan, a boltokban kapható háziszappan is ugyanilyen hatású. Egyéb szappan, és más készítményeket nem szabad használni, ezek ugyanis vegyileg más összetevőkből állnak, és károsíthatják a növényeket.

Ez a módszer nálam már egyszeri alkalommal is jelentősen lecsökkentette a levéltetvek mennyiségét, kb 20 százalékra. Azt azonban ne feledjük,hogy ezek a levek nem mérgek. Totális hatást ne várjunk tőlük. Ezért a fertőzés nagyságától függően másnap, esetleg harmadnap meg kell ismételni a permetezést. Ebből látszik, hogy a biokertész nem hogy nem permetez, hanem néha többet, mint az átlag kertész. (de nem eszik mérget)