A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tűzdelés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tűzdelés. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 28., szombat

Én miért tűzdelem a palántákat?

Sosem elég ismételni.

A palántanevelés időszakában mindig felmerül a szokásos kérdés, hogy tűzdeljünk, vagy ne?

Régebben is írtam erről rendszeresen. Érdemes újra elolvasni ezeket az írásokat.
Miért előnyös a tűzdelés?
  1. Tűzdeléssel elkerülhető a sűrűn kelt palánták megnyúlása. 
  2. Az átültetett növénykék a gyökérnevelésre koncentrálnak, így erősebbek lesznek. 
  3. Ha keléskor kicsit megnyúltak, mélyebb ültetéskor ezt még csökkenthetjük. 
  4. Tűzdeléssel kapunk erőteljes, zömök, az átültetést jól tűrő palántát. 
  5. A tűzdelt palánta jobban fejlődik, így hamarabb kapunk termést. 

Ez így mind szép és tudományos. De felmerül a kérdés: mi van, ha nem vetem sűrűn a magokat az edényekbe? Akkor bőven lesz helyük egymástól és innen ültetem ki, vagy ha egyszerűen a pohárba, vagy cserépbe vetem a magokat szemenként? Ez mind járható út. De számomra a kényszer és a célszerűség indokolja ezt a palántanevelési módszert.



A paradicsom és a paprika a kelési időszakban nagyon meleg igényes. Ekkor biztosítani kell számukra a kellő hőmérsékletet, aminek mindenképpen ajánlatos húsz fok felett lenni. Ezt nem biztos, hogy mindenki, minden körülmények között tudja teljesíteni.Ellenkező esetben a kelés elhúzódik, hiányos lesz.

A másik probléma, ha minden magot már a végleges edénykéjébe vetek el, akkor rengeteg helyre van szükség. Aztán meg nem minden mag fog kikelni, így ezek edénye feleslegesen foglal helyet. természetesen, ha valaki csak néhány tövet akar, így is csinálhatja.

Én ezért a két fő okért végzem tűzdeléssel a palántanevelést, mert kevés a helyem. A kiválasztott paprika és paradicsom fajtákból körülbelül 250 db-ra lesz szükségem. Ebben benne van az esetleges pótlásra szánt mennyiség is. Ezt kikeltetni meleg helyen eléggé körülményes. De erre, mint a korábbi vetéses cikkben látható volt, elég 3 db kisebb méretű láda, és ezek elférnek a radiátor fölötti ablakpárkányon.



A kelés nagyon szépen megtörtént. A paradicsomok egyöntetűen, fajtától és magforgalmazótól függetlenül 4-5, a paprikák 5-7 nap alatt kikeltek március 16 és március 20 között. Mostanra elérték fejlődésben azt az állapotot, hogy a hely kevés nekik, a hőmérséklet sok. Mindkettő felnyurgulást okoz. Ezért el kell végezni a tűzdelést. Ebből látható, hogy ha a kelés rendben lezajlik, akkor vetéstől kb 2,5-3 hét alatt tűzdelhető növénykék fejlődnek.



A földkeverék nem nagyon tér el a vetés anyagától. kerti föld, homok, palántaföld, kőpor keveréke.
Az edények kisméretű műanyag cserepek és kiürült és kimosott tejtermékes poharak. A poharakra alul lukat kell vágni, hogy a víz közlekedni tudjon benne. A fajták jelölését úgy oldom meg, hogy az z edényekre egy számot írok, és azt egy kartonra rávezetem az edény számával, a névvel és a darabszámmal. Korábban az edényekre savfilccel írtam a neveket, de így több évig lehet használni az edényeket.



Amikor elő van minden készítve, kezdhető a tűzdelés.
A növényeket egy kés, vagy pálca, vagy bármilyen hegyes eszköz segítségével kiemeljük a ládából. Nekem sűrűen vannak ezért egy villával csoportosan szedem ki a növénykéket magam elé a tálcára.




...ha egyenként, nagyobb földdel jön ki, akkor egyből a pohárba tehetjük.



 A poharat félig teszem földdel, beleteszem a növényt, majd teleteszem, és enyhén megrázogatom.









  Szálasan ültetve megfogom a növényt a levelénél fogva. (A szára érzékenyebb, sérülékenyebb.) 



A félig töltött edénybe helyezem,


feltöltöm földdel...



...és megrázogatom.


A kész poharakat a tároló tálcára, világos helyre viszem. A poharakban felülről enyhén beöntözöm, majd a tálcába is öntök vizet. Ezután az edényeket fentről többé nem locsolom. (Palántadőlés veszélye! - Nem győzöm hangsúlyozni elégszer: nem kell túlgondozni a növényeket...túlöntözés, tápoldatozás, napoztatással megégetés stb.)




Nem kell megrémülni, a lekonyult növények pár óra múlva magukhoz fognak térni. Sűrűn sem szabad öntözni. A túlöntözés is megnyúlást okozhat. A talaj ne száradjon ki, de ne is legyen nagyon sáros. Ezért jó kb. hetente kétszer csak a tálcába önteni vizet, majd onnan felszívódik a szükséges mennyiség.

Most megint csak a jó időt várjuk, mint Manóka a fűszerkertben.



A kinti földbe lehet céklát retket, salátát vetni. Akinek több a helye az vethet krumplit. Bátrabbak cukkinit.


2014. március 7., péntek

A paprika palántanevelésének kezdete

Paprikák! Indulás!


Március eleje van, és nagy valószínűséggel nem várhatunk jelentős lehűlést. Legalábbis februárban Zsuzsanna környékén ezt ígérték a pacsirták, továbbá a vadlibák észak irányába vonuló csapatai is jót jelentenek. 

Ahogyan többször beharangoztam, március első 10 napjában elérkezett a paprikák elvetésének ideje. Régebben növényházi termesztésre is készítettem palántákat, azokat már februárban elvetettem. Ebben az évben nincs lehetőségem, csak szabadföldi termesztésre, így ráérek most elvetni. Későbbi kiültetésre el lehet március második felében is vetni a

Túlságosan ezekkel sem körülményeskedni. A föld ugyanaz a kerti talaj - homok keverék, mint a paradicsomok esetében. A paprikáknak a csírázáshoz kicsit magasabb hőmérsékletre van igénye, mint a paradicsomnak, így az sem baj, ha 25-28 fok van a keltetőhelyen. Így kissé hamarabb bújnak ki. A csírázáshoz fényre nincs szüksége a magoknak. Azonban, ha kibújnak, akkor már napos, vagy legalábbis ablakos helyre (sajnos a napot nem mi kezeljük)

A magokat ebben az évben kb 10*10-es méretű edényekbe vetettem fajtánként, míg korábban virágládákba. Ennek nincs sok oka, csupán annyi, hogy könnyebb kezelni a kisebb egységeket, és nem kell a fajtákat elválasztani. A vetés előtt jó kézmeleg vízzel beöntözöm a talajt, majd utána a magokat is, végül a takaró földet is. Lefedem őket zacskóval, hogy ne száradjanak hamar ki, és a radiátor fölé mennek. Ott azóta a paradicsomok átadták a helyüket.

Azt figyeltem meg, hogy a saját magok hamarabb kelnek ki, de ennek az oka az lehet, hogy amit én fogok, az nincs úgy kiszáradva, és általában egy termésből van, nincs különböző érettségű keverve. A fajtáknak is eltérő lehet a kelési ideje, így nem kell megijedni, ha nem egyszerre bújnak ki. Öt naptól két hétig természete a várakozás. Három hét után már lehet gyanakodni. Nem is biztos, hogy a maggal volt gond. Én is jártam úgy, hogy csupa jó szándékból, naponta hűségesen locsoltam a vetést, és mégsem kelt ki semmi. Amikor megnéztem a magokat, nem találtam őket. Ugyanis túlzott gondoskodástól egyszerűen elrothadtak. Azt tanácsolom, hogy a palántanevelésből sem kell tudományos precizitással hőfokot nedvességet, fényerőt légmozgást stb mérve görcsölni, hanem kissé lazábban, nem túl nagy aggódással csak simán vetni, ápolni és kiültetni. Ha nem kelnek egyszerre? semmi baj, majd utólérik egymást. nem nedves a vetés, Kissé bepermetezzük egy fújóval a tetejét, nem eláztatjuk. Nem kell fényszórókat ráírányitani, és, ha kissé megnyúlnak, akkor sincs baj. majd a tűzdelésnél kissé mélyebbre kerülnek. Ha pedig a tűzdelést nem tudjuk szabályosan két szíkleveles korban elvégezni, nem kell pánikrohamot kapni, az sem baj, ha már két lomblevelesek.

Képeket majd később teszek be, de igazából ugyanúgy néz ki minden, mint a paradicsomok esetében. A lényeges még a föld alatt van, majd ha kikeltek, akkor több látszik.
Ha kikelnek... Remélem:)

Aktuális:

Szabadba már lehet sárgarépát, petrezselymet, paszternákot, salátát, retket, karalábét vetni. hagymát dugdosni és vetni.

A következő írás a tűzdelés lenne, de már erről többször írta, sok újat nem tehetnék hozzá. Esetleg, ha kérdés merülne fel ezzel kapcsolatban.

2011. február 10., csütörtök

Palánták tűzdelése

Palántanevelés 2., avagy hogyan végezzük a tűzdelést.

Eljutottunk addig, hogy az elvetett magok kikeltek és növekedni kezdtek.
Itt jön a következő kérdés. Tűzdeljünk, vagy ne tűzdeljünk. Szakkifejezéssel élve, ez a pikírozás.
Sokan ezt a műveletet ijesztőnek, bonyolultnak és a kis növény szempontjából veszélyesnek tartják.
A kérdésre több mindentől függ a válasz.
Már amikor elvetettük a magokat, mi volt a célunk. Ha tűzdelni akarunk, akkor lehetett sűrűn vetni a magokat, mert úgyis szét lesznek ültetve. Ha nem állt szándékunkban, akkor eleve nagyobb térállással számolva, nagyobb, legalább 2 cm-re vetettünk. Ha a sűrű vetést nem tűzdeljük át, akkor a kiültetésig a növények felnyurgulnak, rosszul fejlődnek, a nagy állománysűrűség miatt betegségre, fertőzésre fogékonyabbak lesznek. A sűrű vetés akkor alkalmazható, ha tudjuk, hogy a kikelt palántákat a megfelelő fejlettség elérésekor már szét is tudjuk ültetni a végső helyükre. Így szálas palántaként lehet a káposztaféléket, fűszer és tömegpaprikákat, kései paradicsomokat előnevelni. De ezekre még korai az idő. Ahhoz, hogy akár fűtetlen növényházba, fóliába ki tudjuk ültetni a palántákat, mindenképpen tűzdelni kell.
A szabadföldbe, májusban kiültetendő növények vetési ideje nem érkezett el, ezek elvetésére március elejéig még várni kell. Ha nem akarunk tűzdelni, akkor pedig március közepe előtt ne vessük el a magokat. Kivétel néhány hosszú tenyészidejű fajta, az is akkor, ha addig a nevelésére megfelelő lehetőségünk van, és el tudjuk kerülni a palánták megöregedését.

Nézzük át újra, hogyan végezhető a tűzdelés. Tavaly már bemutattam, és leírtam, miért fontos ez a művelet, de sokan még most is elriadnak ettől a módszertől, így nem árt újra megnézni.

 A legtöbben a akkor javasolják a tűzdelést, amikor a növénynek már van két saját lomblevele, a szikleveleken kívül. Én azonban a kelés után egy hétre tűzdelek, még szikleveles korban. Szerintem, ekkor, amikor a növénynek nincsenek kifejlődve a saját gyökerei, hamarabb fakad. Nem is szokott semmi kiesés lenni, a kis növények a műveletet szinte észre sem veszik.
A másik okom, hogy mivel egy ládában több fajta növény van keltetve, a kelésig eléggé meleg helyen tartom őket, így a kikelt növények rohamosan nőnének, amit nem akarok. Ennek elkerülésére már külön edényben keltetem a különböző fajtákat, de annak a pár korai növénynek elég egy kis láda is.


A művelethez előkészítem a keltető ládát, a poharakat, cserepeket, egy tálcát amibe teszem az átültetett növényeket, egy kis tálcát, amiben dolgozom, és a földet. Kell egy kés, vagy villa, amivel kiemelem a növényt, és egy savfilc, amivel megjelölöm a poharat.




A ládából a növényt úgy emelem ki, hogy függőlegesen, mellette nyúlok a szerszámmal a földbe, majd oldalirányban kissé megbillentve, a növénylevelét fogva kiemelem. Ha több jön ki, nem baj, majd a tálcán szétválasszuk őket.




    


 Majd fogjuk az ültető poharat, földet merítünk bele, oldalt fordítjuk, hogy hosszában végig egyenesen elférjen a gyökér. Beletesszük a növényt, némi földet, majd függőlegesen tartva feltöltjük földdel. Nem kell nyomkodni, tömöríteni, csak rázzuk meg a poharat, és az alját ütögessük meg a kezünkkel, vagy az asztalon.
Amire nagyon figyelni kell:
  A gyökerek ne hajoljanak vissza, a növény maximum a sziklevélig kerülhet földbe.
Ha szálasan akarjuk, akkor egy szál palántát, ha ikertövesen, akkor két szál palántát tegyünk a pohárba.

Ha végeztünk, akkor tegyük őket tálcába, és öntsünk alá vizet, amit a föld felszív.
(a poharat természetesen tegyük erre alkalmassáJ én az aljának az élét szoktam két helyen kivágni, kb 0,5-1 cm hosszban, így nem kell a legalját lyukasztgatni és a művelet gyors)
Ekkor az egyszer kb féldl/tő vízzel felülről is megöntözöm a növényeket, ezután már föntről NEM locsolok, csak, ha tápoldat kell, vagy bordói lével kell beöntözni. Így csökkenthető a palántadőlés esélye. Hetente maximum kétszer öntözök. nem kell őket állandóan nedvesen tartani.


A növényeknek általában a keléshez melegre van szükségük. Kelés után 5-8 fokkal alacsonyabb hőmérsékletre kell vinni őket, mert a meleg serkenti a növekedést, és a sziklevelek nem tudnak ehhez elég tápanyagot biztosítani. A kikelt növények a sziklevelekkel még nem fotoszintetizálnak, hanem disszimilálnak, azaz a lebontási folyamatok vannak túlsúlyban. A szikleveleket élik fel. ha nem csökkentenénk a hőmérsékletet, akkor ez a folyamat felgyorsulna., a növény nem magába építené, hanem ellélegezné a tápanyagokat. Tűzdelés után egy ideig, amíg a begyökeresedés meg nem történik, újra 5 fokkal melegebb kell. Később a hőmérséklet és vízadagolással szabályozható a növekedés. Általában a meleg fokozása és több víz serkenti a növekedést, akár rossz irányba is, aminek nyúlás, laza sejtszerkezet lesz a következménye. Ez fordítva is igaz, hogy a hőmérséklet csökkentésével, a vízadagok kisebbé tételével, kevesebb öntözésszámmal a növekedés intenzitása csökkenthető. Ez a mód, ha a növényeink „ész nélkül” nőnek. Azonban arra figyelni kell, hogy minden esetben megfelelő fényt kapjanak. A kiegészítő mesterséges fény akkor segít, ha lehetőleg a megvilágítás mértéke eléri az 5000 luxot, mert ezen a fénymennyiségen indul be a fotoszintézis. Ezt úgy érhetjük el, hogy egy 400wattos -os lámpát 1-1,5 m magasan a növények fölé helyezünk. 

Azért fontos a növényke levelét megfogni, és nem a szárát, mert a legkisebb nyomásra is érzékeny a szár és a növény sérülni fog, és elhal.




A többi, később vetett mag még kelésre vár.


A káposztafélék hűvös helyen nevelve nem nyurgulnak fel. ezek majd üvegházba fognak menni, ha nem lesznek már nagy éjszakai fagyok.

2011. január 21., péntek

Kezdjük a palántanevelést.

Palántanevelés 1.

Ilyenkor január közepén zellert, kelkáposztát és karfiolt, valamint néhány üvegházba kiültetendő paprikát szoktam elvetni ládába. Tavaly néhány hosszú tenyészidejű paprikával az volt a tapasztalatom, hogy szabadföldben a márciusi magvetésből származó palánták nem voltak eléggé fejlettek ahhoz, hogy a kifejlett növény többször beérett termést tudjon nevelni. A második, harmadik kötés nem is pirosodott be, az első is szinte csak augusztusban volt szedhető. Ezért úgy gondoltam, hogy ezek palántáinak vetését előre hozom. Ezek főleg a nagy termésű, vastaghúsú, érett formájukban piros paprikák voltak, mint a Kapia, Kaliforniai, Bikaszarv, Gigant F1.

Én ezeket most január 17-én elvetettem. Palántavetéshez egyszerű, bárhol megvehető, legolcsóbb virágföldet használom. Ezt kissé lazítom ¼-ed arányban némi homok, duzzasztott perlit, és kőpor belekeverésével. Az növényeknek a magvetéstől a lomblevelek kialakulásáig nincs szükség külső tápanyagra, hiszen megfelelő gyökérzet híján azt fel sem tudnák venni. Erre vannak a szikleveleik. A sziklevelek a lomblevelek kialakulás után elvesztik szerepüket, és elsárgulnak, majd lehullnak. Ha valaki korai palántakorban a legalsó levelek sárgulását és hullását tapasztalja, akkor ez történik. A palántanevelő közegbe ilyenkor nem is ajánlott komposztot, trágyát keverni, mert nedvesség hatására rothadás is felléphet. Akár steril közegben is lehetne magokat kikeltetni. Ennek is van irodalma.

Más földkeveréket én később sem alkalmazok, csak kissé több homokot perlitet és némi szárított marhatrágyát keverek a földbe, összesen 1/3-ad részben. Ha van megfelelően porhanyós, korábban előkészített kerti földünk, ezt is lehet keverni hozzá. Ha valaki tőzeget használ, abba mindenképpen kell föld, vagy homok.
A magokat általában 40 cm-es virágládákba vetem. Ezekből tűzdeléssel kerülnek kis műanyag cserepekbe, poharakba a növények 2 lombleveles kortól. Ha valamit nem akarok tűzdelni, akkor egyből cserépbe vetem. A földkeveréket vetés előtt meleg helyre viszem, hogy a talaj melegedjen át. Hideg földbe ne vessünk.


A ládába betöltöm a földet, tömörítem, a tetejét elsimítom egy falappal, majd két sorban kis árkot nyomok a földbe. Ebbe kerülnek a magok, 0,5-1 cm távolságra. Annyi szem + 10%, amennyi tőre van szükségem. Egy ládába mehet több fajta mag is. A jelölésre azonban már ekkor gondot fordítsunk, hogy tudjuk melyik mag, milyenfajta. Erre én lapos kávékavaró pálcát használok, amely több évig jó. Lehet műanyag dobozok felcsíkozásával is ilyen jelölőket gyártani.


A vetés után meleg (kb 30 fokos) vízzel beöntözöm a magokat egy fújóval, hogy a locsoló víz ne mossa őket szét, majd földdel lefedem, tömörítem és még egyszer beöntözöm.


Ezután üveglappal, fóliával lefedem a ládákat és meleg helyre teszem.


A zellert ablakba, mert annak fény is kell. A káposztaféléket is ablakba, mert azoknak meg nem kell akkora meleg. A paprikákat radiátorhoz közel A kaliforniai típusoknak az átlagostól még nagyobb melegre van szükségük a csírázáshoz, mert ezeknél ez nehezebben következik be. Naponta megpermetezem langyos vízzel a talajfelszínt, ne száradjon ki. Locsolást csak hetente a tálcába öntött vízzel végzem. Innen a talaj felszívja a vizet, de a magágyat nem nedvesíti el nagyon. Vigyázni kell a túlzott vízadagok elkerülésére is, mert ekkor magrothadás előfordulhat. Esetleg már ekkor felütheti a fejét a palántadőlést okozó gomba.

Amikor a növények kibújnak, (paprikánál akár 2 hét is kellhet) a vetésre bordóilé 1 - 1,5 %-os oldatát permetezhetjük védekezésül.
A kelés után én szoktam csalánlével (melyet egy kanálnyi szárított csalánból 1 liter meleg vízben áztatva készítek) meglocsolni a sorokat. A túlságos locsolástól mindenképpen tartózkodjunk.
A keléshez az a jó, ha legalább 22-25 fokot tudunk biztosítani. Kelés után megfelel a 20 fok is.
Ha akarunk üvegházba paradicsomot is ültetni, akkor néhány magot abból is el lehet most már vetni.
A tűzdelésről tavaly már beszámoltam.
Most csak a ládákat lessük, hogy megjelenik-e már valami növényke.



2011. január 16., vasárnap

Mennyi idő kell a vetéstől a kiültetésig.

Vetési terv 3., avagy a palántanevelés időigénye.


A növényeknek eltérőek a növekedési, fejlődési tulajdonságaik és ráadásul ezeket még befolyásolják a korábban megbeszélt életfeltételek.
Tételezzük fel, hogy a palántanevelés folyamán minden feltételt biztosítani tudunk. Akkor is ott van még az időtényező. Azt kellene kiszámolni, hogy ha azt tudom, hogy mikor tervezem a növényt fóliába, üvegházba, vagy szabadföldbe kiültetni, akkor a megfelelő állapotú palánta előállításához mikor kell a magját elvetnem.
Erre már  régi tapasztalatok alapján, és a növények tulajdonságainak ismeretében szakemberek különféle táblázatokat állatottak össze. Ezek alapján a legáltalánosabban termesztett zöldségfélék adatait írom le.
Palántázással szaporított zöldségfélék szaporítási adatai:
(nagy mérethez kattints a képre)

Ezek az időpontok természetesen nincsenek kőbe vésve, függ az időjárástól. ha nincs megfelelő hőmérsékletű palántanevelőnk, akkor 4-7 nappal korábban is kezdhetjük a vetést.
Ha tűzdeljük a palántákat, akkor egy héttel még megnövelhetjük az időt, mert a tűzdelés visszaveti a növények fejlődését, de erősebb palánta állítható elő. Aki a tűzdeléstől idegenkedik, az vetheti egyből külön pohárba a magokat. De kiváló lehetőség a tűzdelés megtanulására a paradicsom. Sokszor úgyis sok mag van egy zacskóba, vagy kimaradt régebbi mag, amit el lehet ládába vetni. Ezeket lehet, hogy kidobnátok. kikelés után nagyon jól lehetne gyakorolni velük a tűzdelést. A gyakorlás, és az esetlegesen elkövetett hibák a legjobbak a tanulásra.
A fenti idők figyelembevételével már el lehet jobban tervezni a munkák szakaszait, és a kisebb kertekben a terület hasznosításának lehetőségét másodnövényekkel.
Ha a vetéssel, palántaneveléssel kapcsolatban van kérdésetek, nyugodtan írjatok megjegyzésekbe.

2010. március 21., vasárnap

Még egyszer a tűzdelésről

A tűzdeléssel (pikírozásnak is mondják) erősebb, alkalmazkodóbb palántát nyerünk.

A március elején elvetett magok nagyrésze kikelt. Néhány kényesebb paprika és paradicsom még várat ugyan magára, de van idő. Érdekes, hogy leghamarabb a San Marzano Lungo paradicsom kelt ki. ezeket már  korábban áttűzdeltem, és hétfőn vetettem a helyébe még ebből a fajtából, mert kevesellettem. 5 nap alatt ezek is kikeltek.

A fűszerpaprikák keltek ki leghamarabb, igaz ezek saját magok voltak. Ezeket most nem tűzdeltem egyenként pohárba, mint eddig, mert nem igazán van értelme. Ezekre úgyis kései felhasználásra van szükség, szárítani, savanyítani. Egy virágládába, kettesével, egymástól kb. 5 cm távolságra tűzdeltem őket.


A többi növényt poharakba ültettem át. Ültetés után egyszer beöntözöm fölülről, hogy a gyökérhez tapadjon a föld, aztán már csak alulról, a tálcába kapnak vizet. ezzel a palántadőlés megelőzhető. 

Aki tart a fertőzéstől, az ezt a beöntözést Bordóileves vízzel is végezheti. Később szoktak bordóileves, csalán és fokhagymaleves permetezést is kapni. Ebben az állapotban már nincs szükségük 20 fok körüli hőmérsékletre. Elég 16-18 fok is. Fóliába, üvegházba még nem kell kivinni, legalábbis éjszakára ne, mert még éjjel lehül a levegő nagyon.

2010. március 14., vasárnap

Ez már tavasz?

Na a kérdés jogos. Bizony még várat magára. Szerencsére erre felénk a Sárrét vidékén csak mutatóban volt hó. Ma süt a nap, de erős a szél. Így nagyon szárítja a földet. Túlságosan is.

Ezért sokmindent nem lehet dolgozni a kertben, így aztán írni sem tudok sok dologról.
A közben kikelt paprikákat áttűzdeltem. Egyeseket pohárba, míg a fűszerpaprikákat csak szálasnak nevelem, így azok ládába kerültek ritkásabban.

Az üvegházba kivittem korábban a karalábé és káposzta palántákat. A fagy ott érte őket, és nem hoztam be. de ezt a -4 fokot túlélték a palánták.
Most más tennivaló nincs, mint lesni a magokat, hogyan kelnek, és nézni a palántákat mekkorát nőttek.
No meg várni a jóidőt.
 

2010. február 14., vasárnap

Hogyan tűzdeljük a palántákat?

Palánták tűzdelése.

Most február közepére visszafordult a tél, de szerencsére felénk el is olvadt nagy része a hónak. A tél valószínűleg ki fog még tartani egy darabig, mert a feketerigók is megjöttek a falat borító vadszőlő termésén lakmározni. Cirmi nem tudja eldönteni, mi az érdekesebb: a hó, vagy a rigók.
 
    
A kertet újra hó fedi, eltakarva az ősz végén kikelt salátákat. Novemberben egy ágyásba dugdostam korai zöldhagymának való vöröshagymát, ami szépen ki is sorolt, így telel át. A felmagzott salátáról, még ősz végén begyűjtöttem a magot, és a szárán maradtakat kiráztam a hagyma közé. Mint látható, ki is keltek, ebből lehet majd kora tavasszal szétpalántázni, a többi meg marad a hagyma között.


Lassan két hete kikeltek a korai paprika magok, ideje átültetni őket. Ezt nevezik tűzdelésnek.

Miért előnyös a tűzdelés?

Tűzdeléssel elkerülhető a sűrűn kelt palánták megnyúlása. Az átültetett növénykék a gyökérnevelésre koncentrálnak, így erősebbek lesznek. Ha keléskor kicsit megnyúltak, mélyebb ültetéskor ezt még csökkenthetjük. Tűzdeléssel kapunk erőteljes, zömök, az átültetést jól tűrő palántát. A tűzdelt palánta jobban fejlődik, így hamarabb kapunk termést.
Sziklevélnél mélyebben soha ne ültessünk, semmilyen palántát. Akkor lehet tűzdelni, amikor megjelentek az első sziklevelek, de a lomblevelek száma nem több kettőnél. De legjobb kisebb korban.
A tűzdelésre szánt földet elő kell melegíteni, hideg földbe való tűzdelés visszaveti a növények fejlődését. Erre a célra én 3 rész virágföld, 1 rész szárított marhatrágya és 1 rész duzzasztott perlit és kovaföld keverékét használom. A perlit a hőszigetelésre használt építkezési duzzasztott perlit, ami erre a célra kiváló. 1 zsák 0,1 köbméter, így beszerezhető. Ugyanígy az öntözővíznek is legalább szobahőmérsékletűnek kell lenni, a legjobb az állott víz.

Készítsünk mindent elő a munka kezdéséhez. Poharakat, földet, a növényeket, jelölőtollat, kiszedéshez egy szerszámot. Ha benn a lakásban végezzük, terítsük le az asztalt.

A poharat készítsük elő, tegyük féloldalasan félig földdel. Én gyűjtöm a tejfölös,stb poharakat, melyeket kimosás után, alul kilyukasztok. Vettem 2 dl-es műanyag poharakat is, melyeket szintén ki kell lyukasztani. Ezeket több évig fel lehet használni.

A vetőládában a növénynek a levelét fogjuk meg. Nem kell félni, nem szakad le. Még mindig jobb, mintha a szárat nyomnánk össze. Másik kezünkben egy késsel óvatosan a földbe szúrva emeljük ki a növényt. Ha sűrűn keltek, nem baj, ha több jön ki, szálakra szedve néhány percig semmi bajuk sem lesz. Levelénél fogva emeljük át a pohárba. Ha nagyobb földdel jön ki, akkor a földet fogjuk meg, egy ujjunkkal alul tarva azt.

A pohárba téve rakjuk körül földdel, majd rázogassuk meg jól, vigyázva, hogy ne kerüljön a sziklevélnél mélyebbre. Nem kell nyomkodni a földet.




Amikor egy fajtával végeztünk, jelöljük meg a poharakat, ne keveredjenek, és tudjuk melyik edényben mi van. Erre a célra egy lakkfilcet használok, és a pohárra írok. Nem kopik, következő évben ha más megy a pohárba, az előzőt csak áthúzom.


Az áttűzdelés végeztével az ablakpárkányra viszem a növényeket, és langyos vízzel beöntözöm alaposan. Ez az öntözés pár napig elég, nem szabad sűrűn locsolni, a poharakat felülről főleg nem. Ezzel csökkenthető a palántadőlés veszélye. Csak alulról a tálcában kell pótolni a nedvességet. Néha lehet fújóval permetezni a palántákat, csalánlével, fokhagymalével, 1%-os bordóilével.


Az öntözés adagolásával a palánták fejlődése szabályozható. A fokozott öntözéssel gyorsabb a növekedés, de lazábbak lesznek a sejtek. Ez azonban ritkán kívánatos. Elmondhatjuk, hogy jobb a szomjaztatás, mint a túlöntözés. Ha nagyon nőnének, vonjuk meg a vizet. A levegőztetéssel is szabályozható a fejlődés. Több szellőztetés, lassabb növekedés. A rohamos növés megállításának a célja erősebb, sűrűbb sejtszerkezetű, zömök palánta nevelése, ami jobban fogja bírni a kiültetést.

Ugyanez vonatkozik a hőmérsékletre is. A tűzdelt palántáknak már nincs szükségük 20 fokos melegre, bőven elég a 17-18 fok is. Az ennél hidegebben tartott paprika palánták azonban később fordulnak termőre. Ugyanakkor paradicsom esetén ennek a fordítottja igaz. Kísérletek igazolják, hogy kikelés után a növényeket 8-10 napig, hűvösebb 7-10 C fokon, jobban szellőztetett helyen tartották. A hűtött palánta nemcsak hamarabb fordult termőre, hanem többet is termett. (Kecskeméti Mezőgazdasági Kísérleti Intézet)

Most elsősorban a növényházba szánt paprika palántákat nevelem. A szabadföldi kiültetésre tervezett palánták elvetése ilyenkor még korai. Kivéve a zellert, szárzellert. A többiekkel meg kell várni március elejét. Jövő héttől lehet vetni karfiolt, korai kelkáposztát, fejes salátát palántának. Azok nevelésére is ezek a szabályok vonatkoznak, kivéve a salátát. Ami 5-7 fokon csírázik, nagyobb hőmérsékleten ki sem kel, fejlődése pedig megáll 18 fok fölött.

Az olvasóknak köszönöm az elismerő szavakat, észrevételeket. Köszöntöm az új olvasókat és remélem sokáig látogatók lesznek. Minden nappal közelebb a Tavasz!