A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hőigény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hőigény. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. január 15., szombat

Milyen zöldségféléket lehet már vetni?

Vetési terv 2., avagy mivel kezdhetjük a vetést.

A vetés különböző módozatait, és a szabadföldi vetés idejét tavaly már megbeszéltük
 Most azt nézzük meg, mik azok a korán elvethető növények, amiket türelmetlenségünkben, és leküzdhetetlen vetési kényszer által kényszerítve már most, vagy az elkövetkező napokban elvethetünk.

Nálam az első mindig a bazsalikom, melyet cserépbe vetek és ablakpárkányon tartok. A magokat csak a talaj felszínére szórom, mert csírázásukhoz fényre van szükség- Naponta kicsit megpermetezem vízzel, hogy ne száradjon ki. Ha szükséges később áttűzdelem, és maradnak cserépben a lakásban.

A következő a zeller.
A zellert általában palántázással szaporítják, mivel a fejlődéséhez sok idő kell, és helybe vetve nem lenne ideje a fagyokig megfelelő gumót nevelni.
Csírázása 12 fok alatt szünetel csak efölött indul meg, de 20 fok körül a legintenzívebb. A magja sok olajat tartalmaz, ezért 20-30 fokos vízben történő néhány órás áztatással segíthetjük a csírázást. Én nem szoktam áztatni, de vetés után meleg vízzel öntözöm be a talajt. Virágládába, 2 sorban szórom el a magokat, enyhén takarom, és tömörítem a vetést. Egy üveglappal lefedem a ládát, és meleg helyen, általában ablakpárkányon tartom, Gondoskodni kell, hogy a talaj felszíne ne száradjon ki.
A lassú kelés miatt a vetéstől a kiültetésig12-24 hét is eltelhet. Ezért én január első felében el szoktam vetni. A januári, február eleji vetés májusi, a márciusi júniusi kiültetést eredményez. Kikelés után én tűzdelni nem szoktam. Mindig van annyi palánta, amennyi nekem szükséges. Ha szép fejet akarunk, akkor jól trágyázott helyre, önállóan ültessük ki, 30*40-es távolságra. Azt tapasztaltam, hogy a paradicsom, a káposzta és uborka mellé ültetett zellerek inkább nagy lombtömeget és kisebb gumókat neveltek.

A következő a retek.
A retkek alacsony hőmérsékleten már csíráznak. A káposztafélékl a leghidegtűrőbb növények. Viszont a retkek nagyon érzékenyek a fényre. Kevés ilyen növény van, amely ennyire érzékelné a fény és megvilágítás idejének változását. A legsötétebb hónapokban alig fejlődik. Még a hónapos reteknek is 2-3 hónapra van szüksége a kifejlődésre. De sok fényre, hosszú megvilágítás hatására már magszárat növeszt. A retek bár hidegtűrő, korán elvetni nem javasolt, csak hajtatásra alkalmas fóliában, üvegházban. Ha februárban nincsenek nagy fagyok, akkor meg lehet próbálni kerek, piros korai hónapos retket fólia alá vetni. Szabadföldbe március előtt ne vessük el. Akinek megfelelő helye van, az egy kiselejtezett esőcsatorna darabba, vagy hosszú virágládába vethet és azt hűvös helyen, épületben nevelheti.

Fejes saláta.
Megkezdhetjük lakásban a fejes saláta palántanevelését. Fontos. Ne legyen rá nagyon meleg!, ugyanis nagy melegben a magok nagy része ki sem fog kelni. Maximálisan 16 fok legyen rá. Ahhoz, hogy március elejére kiültethető salátánk legyen, január második felében el kell vetni a magokat. Lehet közvetlen pohárba vetni 2-3 szem magot, de lehet ládába is, amiket át kell tűzdelni. A salátát tűzdeléskor nem szabad mélyebben ültetni, mint volt, inkább billegjen, mert akkor nem lesz feje. Fentről locsolni sem szabad, mert hamar rothadásnak indul a gyenge növény gyökérnyaka. Fóliába már február végén, március elején ki lehet ültetni. A fentiek alkalmazhatók a kötöző salátára is.

Káposztafélék, karalábé.
 Hőigényük szinte azonos a fejes és kelkáposztának, karalábénak, karfiolnak és brokkolinak. Ahhoz, hogy szabadföldbe március második felére kiültethető palántáink legyenek, január 20-február elejéig el kell kezdeni a nevelését.
Káposzta. Korai fajtákat vessünk. (rövid tenyészidejűek 60-90 nap, középkoraiak 90-120nap) Korai termesztésre  a palántanevelés 6-8 hét tűzdelés nélkül. Tűzdeléssel két héttel hosszabb.
Kekáposztának a palántaneveléshez 6 hétre van szüksége. A jól fejlett palánta fóliába, üvegházba február végén kiültethet. Jól begyökeresedve enyhe fagyot is kibír.
Karalábénál arra kell vigyázni, hogy kiültetés után fagyhatás ne érje, mert károsodik. Árnyékban hosszú lombot, kis gumót nevel.
Karfiol és brokkoli. Szintén vethető palántának január közepétől. Célszerű egyből pohárba vetni.  Kb. 10 hét kell neki a kiültetésig. A brokkolinak 2 héttel kevesebb időre van szüksége. Már március elején kiültethető fóliába, mert kevésbé érzékeny a felmagzásra, mint a karalábé. Árnyékban, gyakori borult idő miatti kevés fény csökkenti a rózsák fejlődését.
A gyökérzöldségeket nem szoktuk palántázni, hanem csak közvetlen szabadföldbe vetni. Ennek még nem jött el az ideje. Ugyanakkor én tavaly próbálkoztam répa és pasztinák csoportos vetésével és palántázásával, és sikerrel jártam. De a helybevetett pasztináknak a gyökere nem lett elágazó, míg a palántázottaké igen. Répából kerek, Párizsi vásár fajta lett üvegházba palántázva, és korán szedhető volt.

A hagymaféléket sem szabad még korán elvetni.

Láthatjuk, hogy vannak mégis olyan növények, melyekkel már meg lehet kezdeni a szezont. Ha mégsem sikerülnek, akkor is kielégíthettük a vetési vágyunkat. Legfeljebb az a kevés mag veszett kárba. De, ha sikerül….:)

2011. január 14., péntek

Zöldségnövények hőigénye


Ahogy elkezdődött az újév legtöbb kertészkedni vágyó ember visszavonhatatlan késztetést érez, hogy vetni kellene. Mindegy, hogy mit, csak vetni. Földet melegít, magos zacskókban turkál, és erősen töri a fejét, hogy milyen magot lehetne földbe tenni.
A korai vetéssel tavaly már foglalkoztunk és említettük a hőigényt is egy másik írásban.
Ebben a döntésben nyújtok némi támpontot, mert nagyon nem mindegy, milyen növényt, mikor vetünk el.
Ehhez nem árt ismerni általánosságban a növények hőigényét. A növények szaporításakor a talaj, fény, tápanyag, víz és egyéb környezeti feltételeken kívül az egyik legfontosabb a hőmérséklet. Ezek a növény életfeltételei. Valamely feltétel megváltozása kihatással van a növény fejlődésére.

A hőmérséklet befolyásolja a növény anyagcsere sebességét, biokémiai és biofizikai folyamatait. Az optimális hőmérséklet növényfajonként változik. Sok esetben, azonban fajon belül is lényeges különbségek vannak. Sőt, ugyanazonfajta egyes növekedési szakaszaiban is eltérőek a hőigények. Hogy még bonyolultabb legyen, eltérő a hőigény napszakonként is. Gyenge fényben kisebb, teljes fényben nagyobb hőmérséklet szükséges. (éjjel kevesebb a hőigény)

A zöldségnövények hőigényük alapján két nagy csoportba oszthatók. Az egyikbe a trópusi övezetből származó, meleg igényesek (paprika, paradicsom, uborka, dinnye, bab…) míg a másikba a szubtrópusi eredetű kevésbé meleg igényűek: a káposztafélék, saláta, retek, sárgarépa, hagymafélék, petrezselyem…
Nézzük meg csoportosítva a növekedési időszak optimális hőmérséklete szerint:
I.                    25 0C:
Dinnyefélék, uborka,spárgatök, paprika.

II.                 22 0C:
Paradicsom,padlizsán, sütőtök, bab, kukorica.

III.               19 0C:
Cékla,vöröshagyma,fokhagyma, zeller, spárga.

IV.              16 0C:
Sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, cikória, borsó, fejes saláta, paraj, rebarbara, sóska,egyéb hagymák.

V.                 13 0C:
Káposztafélék, retek, torma.

Különbözőfejlődési szakaszokra és fényviszonyokra a különböző 0C módosításokkal lehet számolni:
Csírázás idején: + 7
Szikleveles korban: -7
Ültetéskor: +/- 7
Növekedéskor napos időben: 0
Növekedéskor borult időben: - 7
Termésképzéskor: 0

A sokéves tapasztalatok alapján a növények az optimális hőfoktól legfeljebb +/- 7 0C eltérést viselnek el károsodás nélkül. A 7-14 0C-os eltérés már fejlődési rendellenességet okoz.

Ilyen hőigénnyel kell számolnunk akkor, ha termesztésre adjuk a fejünket. Figyelembe kell venni, hogy mennyire tudjuk biztosítani a hőmérsékleti feltételeket. Így noha palántanevelést el tudjuk végezni a lakásban is, a kifejlődött palántákat nem tudjuk kiültetni a szabadba, mert ott még hideg van. Ha rendelkezünk fóliával, vagy kis üvegházzal, akkor oda hamarabb tudunk ültetni, de, ha nem fűthető, akkor főleg az éjszakai lehűléssel kell számolnunk. Ha van olyan szerencsés, akinek fűtött üvegháza van, akkor az könnyebben tud tervezni.

A szükségesnél nagyobb hőmérséklet hatására a  palánták megnyúlnak, fejlődésük lelassul. Hidegebb hőmérsékleten a növekedés és fejlődés mindaddig szünetel, vagy igen lassú, míg a hőmérséklet a kellő szintet el nem éri. 
Ezt tudatosan, növekedés szabályzásra is használhatjuk. Nagy melegben megnyúlt palántákat hidegebb helyre kell vinni. Általánosságban elmondható, hogy a kelleténél kissé hidegebb hőmérséklet kevésbé káros, mint a túl meleg, mert ekkor nem lesznek a növények sejtjei lazák.
Nagy melegben növekedési időszakban is  káros hatások lépnek fel. A retek felmagzik, levélzöldségek levélnyele megnyúlik, levéllemez kisebb lesz. A termésen égési sérülések keletkezhetnek.
Ugyanakkor hidegben, fagy hatására a karalábé sem fejleszt rendes gumót, a vöröshagyma, cékla felmagzik. Tehát  egyes növények magképződését, felmagzásra való hajlam kialakítását a helytelenül megválasztott hőmérséklet nem kellően befolyásolja.

A kinti lehetőségünket figyelembe véve kell megterveznünk, hogy milyen növényeket, mikor vetünk el. Ehhez tudni kell, hogy általában a különböző növényeknek mennyi időre van szüksége a magvetéstől a kiültetésig. Erről legközelebb írok.