A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bazsalikom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bazsalikom. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. február 22., szombat

A paradicsom palántanevelése

Elvetettem a paradicsomokat


A paradicsom a meleg igényes növények közé tartozik, így a kiültetése a májusi fagyok után. esedékes, mint a paprikáé. Azonban több tájegységünkön régóta elterjedt megfigyelés, hogy a paradicsomot korábban is ki lehet ültetni. Ha április 24-ig szent Györgyig van ideje meggyökerezni, megerősödni, akkor kisebb fagyot is kibír. Bár a levélzet megfagy, de a hidegek elmúltával újra kihajt.

Ehhez az időjárástól függően legkésőbb április 20-ig ki kell ültetni.

A paradicsom palántaneveléséhez 8-9 hétre van szükség, így február közepén el kell kezdeni a vetést. Az időbeni visszaesés még kisebb, ha a ládába vetett palántákat 1-2 szikleveles állapotba közvetlen tápkockába, pohárba, cserépbe tűzdeljük át a kiültetésig.


A keléshez és a szikleveles kori fejlődéshez a palántáknak nincs szüksége tápanyagra. (ez vonatkozik minden növényre) Ebben a fejlődési szakaszban a gyökerek fejletlenek, a tápanyagot a szíkzacskók, szíklevelek biztosítják. Ezért van az, hogy, amikor már a gyökerekkel fel tudják venni a tápanyagot, a sziklevelek funkciójukat veszítve elsárgulnak, és leszáradnak.


A palántaneveléshez én ősszel begyűjtött kerti földet, esetleg vásárolt virág vagy palántaföldet keverek homokkal és perlittel. (2,5 rész föld. egy rész homok. 0,5 rész perlit)

Kis ládába, vagy cserépbe beleteszem a keveréket, tömörítem, beöntözöm. Beleteszem a magot, befújom vízzel, esetleg csalánteával, majd vékonyan befedem földdel, tömörítem. Az edényeket zacskóval, vagy üveglappal fedve meleg helyre teszem. Erre jó a radiátor fölötti ablakpárkány. De, mivel a keléhez a paradicsomnak nincs fényre szüksége, lehet egyéb meleg helyre tenni.


A fontos, hogy kelés után azonnal fényre, és a kelési hőmérsékletnél hűvösebb helyre kell tenni, mert azonnal megnyurgulnak. Amikor szépen fejlődnek, két sziklevelesen át fogom tűzdelni.


Ezzel egy időben, hasonló módon el lehet március első 10 napjáíg vetni a paprikákat is, de azok nem kerülnek május előtt kiültetésre, és a keléshez még melegebbre van szükség.


Most elvetettem a bazsalikom és majoranna magokat is, de ezeket nem kell földdel takarni. legfeljebb a kiszáradás elkerülésére, csak annyira, mint ha sóznánk. Azért kell így, mert ezeknek a csírázáshoz fényre van szükségük.

A tűzdelés, az mindig sokakat érdeklő kérdés, erről később újra írok. Akiket érdekel, visszaolvashat, mert már korábban írtam erről itt és itt is.


2011. január 15., szombat

Milyen zöldségféléket lehet már vetni?

Vetési terv 2., avagy mivel kezdhetjük a vetést.

A vetés különböző módozatait, és a szabadföldi vetés idejét tavaly már megbeszéltük
 Most azt nézzük meg, mik azok a korán elvethető növények, amiket türelmetlenségünkben, és leküzdhetetlen vetési kényszer által kényszerítve már most, vagy az elkövetkező napokban elvethetünk.

Nálam az első mindig a bazsalikom, melyet cserépbe vetek és ablakpárkányon tartok. A magokat csak a talaj felszínére szórom, mert csírázásukhoz fényre van szükség- Naponta kicsit megpermetezem vízzel, hogy ne száradjon ki. Ha szükséges később áttűzdelem, és maradnak cserépben a lakásban.

A következő a zeller.
A zellert általában palántázással szaporítják, mivel a fejlődéséhez sok idő kell, és helybe vetve nem lenne ideje a fagyokig megfelelő gumót nevelni.
Csírázása 12 fok alatt szünetel csak efölött indul meg, de 20 fok körül a legintenzívebb. A magja sok olajat tartalmaz, ezért 20-30 fokos vízben történő néhány órás áztatással segíthetjük a csírázást. Én nem szoktam áztatni, de vetés után meleg vízzel öntözöm be a talajt. Virágládába, 2 sorban szórom el a magokat, enyhén takarom, és tömörítem a vetést. Egy üveglappal lefedem a ládát, és meleg helyen, általában ablakpárkányon tartom, Gondoskodni kell, hogy a talaj felszíne ne száradjon ki.
A lassú kelés miatt a vetéstől a kiültetésig12-24 hét is eltelhet. Ezért én január első felében el szoktam vetni. A januári, február eleji vetés májusi, a márciusi júniusi kiültetést eredményez. Kikelés után én tűzdelni nem szoktam. Mindig van annyi palánta, amennyi nekem szükséges. Ha szép fejet akarunk, akkor jól trágyázott helyre, önállóan ültessük ki, 30*40-es távolságra. Azt tapasztaltam, hogy a paradicsom, a káposzta és uborka mellé ültetett zellerek inkább nagy lombtömeget és kisebb gumókat neveltek.

A következő a retek.
A retkek alacsony hőmérsékleten már csíráznak. A káposztafélékl a leghidegtűrőbb növények. Viszont a retkek nagyon érzékenyek a fényre. Kevés ilyen növény van, amely ennyire érzékelné a fény és megvilágítás idejének változását. A legsötétebb hónapokban alig fejlődik. Még a hónapos reteknek is 2-3 hónapra van szüksége a kifejlődésre. De sok fényre, hosszú megvilágítás hatására már magszárat növeszt. A retek bár hidegtűrő, korán elvetni nem javasolt, csak hajtatásra alkalmas fóliában, üvegházban. Ha februárban nincsenek nagy fagyok, akkor meg lehet próbálni kerek, piros korai hónapos retket fólia alá vetni. Szabadföldbe március előtt ne vessük el. Akinek megfelelő helye van, az egy kiselejtezett esőcsatorna darabba, vagy hosszú virágládába vethet és azt hűvös helyen, épületben nevelheti.

Fejes saláta.
Megkezdhetjük lakásban a fejes saláta palántanevelését. Fontos. Ne legyen rá nagyon meleg!, ugyanis nagy melegben a magok nagy része ki sem fog kelni. Maximálisan 16 fok legyen rá. Ahhoz, hogy március elejére kiültethető salátánk legyen, január második felében el kell vetni a magokat. Lehet közvetlen pohárba vetni 2-3 szem magot, de lehet ládába is, amiket át kell tűzdelni. A salátát tűzdeléskor nem szabad mélyebben ültetni, mint volt, inkább billegjen, mert akkor nem lesz feje. Fentről locsolni sem szabad, mert hamar rothadásnak indul a gyenge növény gyökérnyaka. Fóliába már február végén, március elején ki lehet ültetni. A fentiek alkalmazhatók a kötöző salátára is.

Káposztafélék, karalábé.
 Hőigényük szinte azonos a fejes és kelkáposztának, karalábénak, karfiolnak és brokkolinak. Ahhoz, hogy szabadföldbe március második felére kiültethető palántáink legyenek, január 20-február elejéig el kell kezdeni a nevelését.
Káposzta. Korai fajtákat vessünk. (rövid tenyészidejűek 60-90 nap, középkoraiak 90-120nap) Korai termesztésre  a palántanevelés 6-8 hét tűzdelés nélkül. Tűzdeléssel két héttel hosszabb.
Kekáposztának a palántaneveléshez 6 hétre van szüksége. A jól fejlett palánta fóliába, üvegházba február végén kiültethet. Jól begyökeresedve enyhe fagyot is kibír.
Karalábénál arra kell vigyázni, hogy kiültetés után fagyhatás ne érje, mert károsodik. Árnyékban hosszú lombot, kis gumót nevel.
Karfiol és brokkoli. Szintén vethető palántának január közepétől. Célszerű egyből pohárba vetni.  Kb. 10 hét kell neki a kiültetésig. A brokkolinak 2 héttel kevesebb időre van szüksége. Már március elején kiültethető fóliába, mert kevésbé érzékeny a felmagzásra, mint a karalábé. Árnyékban, gyakori borult idő miatti kevés fény csökkenti a rózsák fejlődését.
A gyökérzöldségeket nem szoktuk palántázni, hanem csak közvetlen szabadföldbe vetni. Ennek még nem jött el az ideje. Ugyanakkor én tavaly próbálkoztam répa és pasztinák csoportos vetésével és palántázásával, és sikerrel jártam. De a helybevetett pasztináknak a gyökere nem lett elágazó, míg a palántázottaké igen. Répából kerek, Párizsi vásár fajta lett üvegházba palántázva, és korán szedhető volt.

A hagymaféléket sem szabad még korán elvetni.

Láthatjuk, hogy vannak mégis olyan növények, melyekkel már meg lehet kezdeni a szezont. Ha mégsem sikerülnek, akkor is kielégíthettük a vetési vágyunkat. Legfeljebb az a kevés mag veszett kárba. De, ha sikerül….:)

2010. május 31., hétfő

Május vége

Eső, eső, eső….


Van a mondás a májusi esőről. Az rendben is lenne, de az égig úgy látszik, nem hallatszik fel az a másik mondás, hogy jóból is megárt a sok. Egy biztos, már eső nem kellene, meleg viszont annál inkább.


Túl sokat nem tudok írni a kertből sem, mivel nem nagyon lehet kint dolgozni. Most friss képem sincs. Hétvégén le tudtam a füvet vágni, a mulcs ment a paradicsomok alá, hogy az esővel a gombák ne tudjanak felcsapódni a levelekre. A paradicsomokat kétnaponta át kell nézni, mert a kacsok jönnek elő rendesen. Már vannak apró paradicsomok is.


A szamócát még eddig elkerülték a betegségek, de meleg kellene rá. A borsót is féltem, le ne rothadjon a szára. Már szépen csövesedik mindkét fajta.


A zellert is kipalántáztam a zöldhagymák helyére. A zellert nem szabad mélyen ültetni, csak annyira, mint a palántanevelőben volt. Akár billeghet is egy kicsit. Nagyon jó védőnövénye a paradicsomnak, káposztának, uborkának. De, ha szép nagy gumókat akarunk, akkor csak magába kell ültetni. Azt vettem észre, hogy a védőnövényként ültetett zellernek szép nagy a lombja, de nem fejleszt nagy gumókat.
Szereti a jól trágyázott talajt. A zeller a mediterrán tengerpartokról származik, így itt hiányzik neki a só. Ezért, ha krumplit, tésztát főzünk, a levét osszuk el a zellereknek. Vagy csak egyszerűen egy locsoló vízbe tegyünk egy kanál sót. Így nem lepi meg a zeller rozsda, és jobban eláll a termés is.


Az üvegházban az uborka szépen fejlődik a fólia hengerben, már vannak rajta virágok is. Vetettem uborkát palántának is. Perezt, és Mohikánt. Ezek a borsó helyére mennek majd. A kép készítése óta, kikelt a Mohikán, és a másik is bujkál. A talaj tetejére kiszórt bazsalikom magjai kikeltek.


A május most nem volt olyan szép, mint szokott, Sajnálom, mert ez a hónap az egyik kedvencem. A sok virágot leverte az eső, és már gyanítható, hogy a gyümölcstermés sem lesz túl bőséges. Az állandó esőben, párában szaporodnak a gombák, és a tetvek is jól érzik magukat. Ahogy lehetséges, permetezzünk ezek ellen, a korábban ajánlott levekkel.


Végül köszönjünk el a májustól. Volt benne szép is, és egy idő után csak ez maradjon meg bennünk.


ÁLDOTT ESŐ

Úgy kell lennie, hogy mindnyájunkba szorult valami a gazdából, még ha csak egy muskátli vagy tengeri hagyma sem díszlik az ablakunkban. Mert amint egy álló hétig szakadatlan süt a nap, gondterhelten kezdjük az eget nézegetni. S ha ketten találkoznak, így kezdődik a beszélgetés:
- Kéne már egy kis eső - mondja az egyik városlakó.
- Bizony - feleli a másik. - Nemrég azt láttam,hogy a föld már cserepes az aszálytól ! -
- Én meg a napokban utaztam vonattal Kolínba - mondja az első -, s úgy láttam, szörnyű a szárazság.
- Kiadós eső kellene - sóhajtozik a másik.
- Legalább három napig eshetne - tódítja az első.
Közben azonban változatlanul tűz a nap, Prága már-már bűzlik a felhevült testektől, a villamosokban mélabúsan terjeng a pállott emberszag, mindenki ingerült, és egy cseppet sem barátságos.
- Azt hiszem, eső lesz - mondja egy agyonizzadt polgár.
- jó lenne - nyögi egy másik.
- Bárcsak legalább egy hétig esne! – fohászkodik az első. - A fűnek is jót tenne, meg amúgy is.
- Tűrhetetlen a szárazság - vélekedik a másik.
Közben a tikkasztó hőség tovább fokozódik, fülledt, vészterhes a levegő, a messzi égen viharfelhők kavarognak, de nem jut enyhüléshez se a föld, se az ember.


Hanem egy napon megzendül az ég, felhők tornyosulnak a láthatáron, süvöltve indul a vihar előszele, és sodorja magával az első vízcseppeket. Megered az eső: a sűrűn zuhogó cseppek egymást érik a kövezeten, a föld csaknem hangosan fohászkodik. Surrog a víz, dobol nak az esőcseppek a tetőkön, mossák, paskolják az ablaküveget, mint ezer apró ujj dörömbölnek az ereszcsatornában, kisebb-nagyobb erekben csörgedeznek a földön, és csobogva gyűlnek csillogó tócsákba. Az ember legszívesebben kiáltoz na örömében. Kidugja fejét az ablakon, hogy lehűljön az egek csatornáinak vizétől, fütyörészik, kurjongat, és szeretne mezítláb gázolni az utcákon hömpölygő, zavaros vad patakokban.


Áldott eső! Te gyógyító varázsszer! A lelkemet füröszd meg, a szívemet mosd meg csillogó hűs cseppjeidben ! Gonosszá tett már a hőség, gonosszá és restté, rest voltam és lomha; önző, érzéketlen, közönyös anyag; kiégtem az aszálytól, rosszkedv és nyomasztó érzések fojtogattak. Ujjongj, szomjas föld, fogadd be az ezüstösen cuppanó cseppek özönét, suhogva szállj, mindent tisztára mosó vízfátyol ! A napsugár semmilyen csodája fel nem ér az áldott eső varázsával. Fuss, zavaros, sáros víz, várnak a föld barázdái, itasd meg és lágyítsd meg rabtartónkat, a szomjas anyagot!
Mindnyájan fellélegeztünk: a fű is, én is, a föld is, mi, valamennyien; s így jó most nekünk.
A zuhogó zápor - mintegy varázsütésre - elállt.
A nedves föld felett opálos pára gomolyog, a bokrok sűrűjében megszólal a feketerigó, és bolondul rikoltozik, magunk is szívesen rikoltoznánk, de egyelőre csak kimegyünk hajadonfőtt a ház elé, hogy beszívjuk 'a föld, a levegő üde, kristálytiszta illatát. jó kis eső volt, mondjuk magunkban. Jó bizony, tesszük hozzá, de azért még eshetne egy sort.


Eshetne, igen, feleljük magunkban, de már ez is aranyat ér. Fél óra múlva újra elered az eső. Ezúttal hosszú, cérnavékony sugarakban permetez; igazi csendes, áldott eső: szép lassan és a messze környéken mindenütt hull az áldás. Ez már nem vadul lezúduló felhőszakadás, az apró sűrű cseppek halkan zizegnek a levegőben. Belőled, csendes esőcske, egyetlen csepp sem vész kárba! De már oszladoznak is a felhők, a vékonyka esőfüggönyt áttörik a nap sugarai, az eső egyre gyengül, majd eláll. A föld nyirkos, meleg párát lehel.


Ez igen! Igazi jó kis májusi eső volt, örvendezünk, most aztán üde zöld lesz minden. No még egypár cseppet, mondjuk biztatásul, s aztán már elég is lesz.
A nap teljes' erejéből tűz a földre, a nedves rögből fülledt pára száll fel, nehéz és fojtó a levegő, mint a növényházban. Újabb zivatar vonul fel az égbolt egy távoli zugából, nyirkos forróság szorítja a torkunkat, néhány kövér esőcsepp már koppan is a földön, más tájak felől nyargalva érkezik az eső hűvösségét hozó fergeteg. Az ember lankadtan bágyadozik a nyirkos levegőben, mint valami langyos fürdőben. Beszívja a vízcseppeket, belegázol a patakokban csordogáló vízbe, nézi, ahogy fehér és szürkés páracsomók gomolyognak, tömörülnek az égen, mintha az egész világ melegen és lágyan, mindenestül bele akarna olvadni az áldott májusi esőbe.


Eshetne még egy kicsit, mondogatjuk, mert a májusi eső valóban aranyat ér.


(Karel Čapek: A szenvedelmes kertész (1929), Mayer Judit fordítása

2010. május 6., csütörtök

Május eleje a kertben

Május eleje a kertben.



Zsálya és kamilla

Számomra nincs semmi, ami annyira jellemezné a kettősséget, mint a kert. Mindig állandó, és mindig változik.

Állandó abban, hogy mindig azt nyújtja számomra, amit várok tőle. A nyugalmat, a lelket és szemet tápláló szépséget, no meg a fizikai kikapcsolódást, a test felfrissülését. Ugyanakkor állandóan változik. Nincs a napnak sem olyan időszaka, amikor nem változik benne valami. Kibújt egy kis növénykezdemény, kinyílt egy virág, megjelent az első termés valamin, a kert élőlényei végzik szokásos munkájukat. Követi a hónapok, évszakok változását.

Nem lehet megunni.


Tegnapra nagy örömömre az üvegházban kivirágzott a paradicsom. Ez korai, Marmand fajta.


De láthatók bimbókezdemények a paprikákon is. Az üvegházban a retkek lassan felmagzanak, de lehet, hogy néhányat meghagyok magnak. A talaj felszínére szórtam bazsalikom magokat is. Ezeket nem kell takarni, mert a bazsalikom fényben csírázik. Csak nedvesen kell tartani a vetést. Kell a paradicsomok mellé majd. (védeni, de enni is)


Az éjjeli csendes eső felfrissítette a növényeket, átáztatta a talajt.


A borsó is virágzik, néhány hét, és jöhet az első tavaszi zöldborsó leves. Ez korai Rajnai törpe.


Az ősszel eldugdosott zöldhagymának szép, nagyon hosszan világos szára van. Szerintem ez azért van, mert ősszel elvetett salátával van vegyesen. A saláta árnyékolta a szár egy részét, így világos maradt. Van közte kamilla is. Ebben a társításban nyoma sincs hagymalégy és peronoszpóra kártételének.

A vas karón a palack vakond riasztó. Az oldalt szárnyszerűen kivágott palackot a szél forgatja. A vas a hangot levezeti a földbe, ami vakond tájékozódását zavarja.

Az esőtől a nem takart területeken kinőttek a gyomok is, ezeket ki kell majd szednem. De annyit várok vele, hogy felszáradjon, mert most minden kastos, vizes. De ez az eső most jókor jött.


Most a várakozásban megyek enni. Túró, zöldhagyma, retek, puha kenyér lesz a tányéron.

Majd találkozunk!:)

2010. március 28., vasárnap

Március, a javából.

Ezen a héten a tavasz sok arcát megmutatta.

Volt gyönyörű napsütés, borult, felhős idő, erős szél, eső, majd újra ezek váltakoztak. Ma délelőtt napsütés, most újra borul.

A héten amikor jó meleg volt, kivittem a palántákat a növényházba. ott harminc fok fölött volt a hőmérséklet nappal, így ki kellett nyitni az ajtókat. Éjjelre 13 fokra hült le a levegő. A lakásban már hűvös volt a palántáknak. Két paradicsom kidőlt a hideg földben. Friss földet tettem a tövére, még megvannak. Péntek este meg újra beköltöztettem a házba őket, mert lehülés jött. A zellereket és fűszerpaprikákat kint hagytam. A bazsalikomok is szépek. A hajtások végét már csipkedjük főzni, így legalább még bokrosodnak is. lassan lehet újabb csapatot vetni.

Paprikák, paradicsomok a lakásban. Jobbra, alul a bazsalikom.
A csoportos vetés tálcájából kiültettem a növényeket. Lett egy sor pasztinák, ezek szabadba kerültek, a répák az üvegházba. A sárgarépa Párizsi vásár (Budapesti Kertimag Delikát sorozata) nevű, apró, kerek, mint egy retek.

Felül a növényházi, alul a saláta palánták.

A hagymák között az ősszel elszórt saláták közül egy adagot felszedtem, és sorba palántáztam őket.
A salátát palántázáskor nem szabad mélyen ültetni. Szinte billegjen, mert nem fejesedik, ha mélyen ültetjük. Melegben ültessük, hogy locsolás után fel tudjon száradni. Lehetőleg a levelét ne érje víz.
A saláta elé vetettem egy sor hónapos retket, közé karalábé és tépősaláta (Lollo Rosso) magját kevertem. A saláta védi majd a retket, karalábét a földibolha ellen. De arra is figyelni kell, hogy a retkek talaja mindíg nedves legyen. A földibolha a nedvességet sem szereti. A retket amúgyis öntözni kell rendszeresen, kis adagokkal. A ritka, nagy adag víztől felreped. A trágyás földet sem bírja.

Az üres sorokba körömvirág magot szórtam, ami jó lesz rovarcsalogatónak, a virágja teának, krémnek. Ahol útban van, meg zöldtrágya lesz. Vetettem kaprot is, csak úgy egyszerűen szórva a magját. Jó lesz védőnövénynek is. Egy ágyás végébe pedig metélőpetrezselymet vetettem. Zöldnek jobban szeretjük a normál levelű fajtát, nem pedig a mohafodrozatút. De nem a mohafodrozatút, hanem a simát. A gyökérpetrezselyem zöldje is felhasználható.

A virágos kertben pedig teljes pompályukban virítanak a hagymás virágok. A krókuszok sajnos szinte két nap alatt elnyitottak. A szél elfektette őket.


 A kertbe megjött a visszajáró gólya is, csak nem volt kéznél a gépem. De a fácánokat elkaptam. :) Érdekes, bent, lakott területen, házak között így megvannak már évek óta.

2010. január 17., vasárnap

Fűszerövények! Start!

Bazslikom és majoranna nélkül nehéz elképzelni a konyhát.

Egy sima tojásrántottát is feldob egy kis bazsalikom. Ha korán akarunk fűszert használni, akkor ilyenkor már lehet vetni. Ezeket úgyis cserépben tartjuk az ablakpárkányon.

A szokásos földkeveréket szaporító pohárba teszem, elegyengetem, és benedvesítem. A magokat a felszínre szórom, nem túl sűrűn. A vetést csak nagyon vékonyan szabad takarni, mert a csírázáshoz fényre van szükség. A vetést tömörítjük. Nem szabad hagyni kiszáradni, így naponta be kell nedvesíteni a földet.
Normál és görög bazsalikomot vetettem, valamint majorannát.

A bazsalikom nem csak kiváló fűszer, hanem biokertben sikeresen alkalmazható védőnövény. A veteményesben a paprika, a paradicsom sorában elűzi a kártevőket, csalogatja a hasznos rovarokat, és jobb ízű lesz a termés. A növények egymásra gyakorolt kölcsönhatása érvényesül (allelopatia). Az biztos, hogy a bazsalikom társaságában egészségesebb a paradicsom. De én még az uborkához is ültetem. Ha van elég hely, akkor a szélső sorként a palánták elé, kb 30-40 cm távolságra, ha nincs elég hely, akkor közéjük is lehet. Nincs ezekre az ültetésekre pontos szabály. Ahogy a hely és a lehetőség adott.
 
Utólagos kiegészítés:

Volt ilyen jellegű kérdés, így néhány szó egyes fűszernövények kelési jellegzetetsségéről.
A bazsalikom, majoranna magját lehelletnyit kell takarni, erről már volt szó. A levendula maját hideghatásnak kell érnie csírázás előtt. Ezért vagy zacskóstól kitesszük a fagyba egy napra, vagy a fagyasztóba tesszük. Ezután lehet vetni. Citromfűvel ugyanez a helyzet. A legjobb szeptemberig szabadban elszórni a magját. A kakukfüvet, zsályát március végén el lehet vetni palántának.