2011. január 31., hétfő

Kert az erkélyen?

Zöldségek az erkélyen is.

Miért ne. Néhányan érdeklődtek nemrég, hogy milyen növényeket lehet termeszteni lakásban, erkélyen. Lehet-e egyáltalán ezzel próbálkozni. A válasz: mindenképpen.
Nem mindenkinek van meg az a lehetősége, hogy valamilyen méretű művelhető földdarabbal rendelkezik. Ennek ellenére mégis szeretne néha egy-egy saját termésű paradicsomot, paprikát levenni és megenni, valamilyen zöld salátát vagy fűszert felhasználni az étel elkészítéséhez.

Milyen növényeket és hogyan lehet nevelni akkor, ha csak pár négyzetméteres erkélyünk áll rendelkezésre?
Az erkélynek némiképpen eltérők a termelési adottságai, mint a szabadföldnek. Sokszor több oldalról zárt, így széltől védett. A magasság miatt nem érvényesül a talajmenti fagyok hatása. Más klíma alakul ki.
Szobában is lehet nevelni egyes növényeket, de itt már mások a fényviszonyok. Legtöbb fény az ablakoknál, és azok közelében van. De pl. petrezselymet, hagymát beljebb is lehet termeszteni, kevesebb fénynél is.
A termesztésre a kereskedelemben kapható virág és palántaföldek használhatók fel (pl. Florasca) Ezeket érdemes 1/3-ad arányban homokkal, kertészeti perlittel keverni a jobb talajszerkezet kialakítása miatt.

Termesztő edényekre különböző megoldások vannak:
Álló edények a különböző cserepeket, ládákat, csatornákat használhatunk fel. Mindenképpen szerezzünk be ezekhez megfelelő alátét tálcát, mert itt nincs lehetőség a nedvesség talajból való felszívására, csak abból, amit mi öntönk alá. Jó megoldás nagyobb ládákat beszerezni, és ebben elhelyezni cserepeket. Álló edénynek lehet számítani a különböző műanyag zsákokat, melyekbe középen kiperforált csövet helyezünk a locsolás miatt. Aztán ezekre oldalt lehet vágni különféle zsebeket, így emeletesen lehet termeszteni, külön szinteken növényeket, pl. szamócát. Vannak olyan cserép és műanyag edények, melyeken gyárilag vannak kialakított zsebek, ezeket egymásra is lehet helyezni.
Fekvő edényzet lehet lapos tálca, elfektetett zsák, csatorna elemből készült termesztő edény. Fából összeállított, fóliával bélelt ágyás.
Az edényeket el lehet helyezni a kövezeten felakasztva falra, kaspóként fellógatva, és korlátra, polcra, vagy virágtartóra  elhelyezve.
Azt, hogy miket használunk a rendelkezésünkre álló hely és lehetőség határozza meg.
A növények szaporítási, és ápolási eljárásai megegyeznek a szabadföldben nevelt növényekével. Amire fokozott gondot kell fordítani, az a vízellátás. Inkább többször öntözzünk, a pangó vízréteg elkerülésére, a fertőzések megelőzésére elsősorban a tálcába. Lehet kapni drágább, vízadagolós ládákat, de ezeket csak egyszer kell beszerezni, évekig használhatók. Lehet tartályt elhelyezni, melyből csepegtető csövekkel jól adagolható a víz, és folyékony tápoldat.
A túlságosan nagy helyigényű növények kivételével szinte minden fajta termeszthető erkélyen. Azonban minden növénynek vannak kisbb növekedésű fajtái, így célszerű inkább ezeket kiválasztani.
Nagyobb ládába, vagy zsákba akár uborkát, paradicsomot, babot is ültethetünk, mert támrendszert is el lehet helyezni. Támrendszernek a földbe szúrt bambuszt, nádat, drótot, fara szerelt rácsot, műanyag növényhálót, zsinórt használhatunk.

Növények:

Bab: Bokorbabot cserépben, ládában, futóbabot támrendszer mellett termeszthetünk. A legegyszerűbben termeszthető növény.
Petrezselyem: Lakásban nem tudunk annyi gyökeret termeszteni, hogy sok legyen, de levele miatt egy két cserépben nevelhetünk metélő petrezselymet. Ezeknek a levele folyamatosan szedhető. Van sima és fodros levelű változata. A fodros dekoratívabb, a sima ízesebb.
Zeller. Szintén levele miatt tarthatjuk. Mindkét növényt lehet úgy is nevelni, hogy piacon veszünk egy –két gyökeret, és cserépbe ültetve hajtásokat hoz. Ekkor nem kell magról vesződni vele.
Zellernek is van kifejezetten szárzeller változata.
Retket Ládában, de egyszerű esőcsatornában is, melyet vízszintesen helyezünk el vethetünk. Nem melegigényes, az elsőként elvethető növények egyike. Folyamatos öntözést kíván.
Ugyanígy ládában, csatornában kerülhet elhelyezésre a fejes saláta. De ezt függőlegesen is termeszthetjük, zsák oldalába vágott lyukakba ültetve.
Karalábét szintén így termeszthetünk.
A fenti növényeket lehet keverten is ültetni, vetni. Egy nagyobb láda szélébe retket, beljebb salátát, hátul karalábét. A sarkokba, és közéjük akár dughagymát is tehetünk.
A hagyma és fokhagyma szintén jól elvan cserépben, a metélőhagymáról nem is beszélve.
Polcra, virágtartóra helyezett cserepekben (fűszernövények) majorannát, bazsalikomot, tárkonyt, rozmaringot, zsályát, borsfüvet, kakukkfüvet tarthatunk. Földön elhelyezve pár szál kapor és ánizs sem jön rosszul.
Paradicsomnak vannak kifejezetten balkon változatai is, mint a Vilma nevű, amiből ládában két-három tő is elfér. De lehet ültetni manót, Zömök nevű determináltat. Az a lényeg, hogy determinált jelzésű fajtát válasszunk. Ez a zacskóra rá van írva, ezek nem folyton növő és futó fajták. De pl Karóhoz kötve a Korall nevű, vagy egy tő Lugas F1, de Cherolla koktél is elfér.
Tehetünk a fal mellé egy ládában, vagy vízszintesen kivágott zsákban elültetve egy uborkát is. Jobb a kígyó, vagy saláta fajta erre a célra.
Paprikából lehet fehéret, (Tizenegyes, Fehérözön) vagy zöldet, de csípős fajtákat is ültetni.
Erkélyen is lehet kísérletezni. Megfigyeljük, hogy melyik fajta válik be, és azt termesztjük legközelebb. Ennyi mennyiséghez nem szükséges palántaneveléssel küszködni. Azt a pár palántát meg lehet venni piacon is.
Láthatjuk, hogy ha nincs kertünk, akkor is van kis mennyiségben próbálkozni, és élvezhetjük a saját termésünk ízét, gyönyörködhetünk a fejlődésükben.

Sok sikert.

 Konyhakert az erkélyen - Dr. Nagy József (letölthető)

Linkajánló:

Saláta az erkélyen:

Konténeres kertészkedés:

Automata öntöző:







A képek a Kitchengarden magazin 2010-es számaiból vannak.

2011. január 30., vasárnap

Bevált paprika és paradicsom fajták a kertemben.

Válasszunk paprika és paradicsomfajtákat!

Sokan érdeklődnek, melyek azok a paprika és paradicsomfajták a kertemben, amik termése mind időszakonként, mind feldolgozásra beváltak. Most kint a kertet hó, zúzmara és vastag köd borítja, így továbbra is csak a szobakertészkedés marad még egy ideig.
A korán elvetett magok még a föld takaró alatt szunnyadnak, így nyugodtan áttekinthetjük milyen fajtákat fogok termeszteni ebben az évben is.

Paprika.


Túlságosan sok különleges fajtával nem foglalkozom. Elsődleges az étkezési paprika termesztés, majd a savanyításra, szárításra alkalmas fajták termesztése. A lényeg, hogy lehetőleg minél korábbi időszaktól, minél későbbig legyen termés.
A család a fehér, és húsos piros paprikákat kedveli, én pedig a zöldeket és az erőseket is szeretem.

Zöldpaprikák:

Elsődleges kedvenc a Duna F1. Ezt a fiam is szereti, mert ez nem erős. Sajnos mindig magot kell vásárolni, mivel hibrid, így nem lehet meghagyni a magját. Világoszöld a színe, teljes éréskor előbb szinte kisárgul, majd piros lesz. Kedvező körülmények között hosszúra megnő. Viszonylag igénytelen, folyamatosan terem.


Duna F1

A következő a hasonló tulajdonságokkal bíró Kofa. Az a különbség, hogy ez sötétebb zöld, és eléggé csípős fajta. Korai, üvegházba, fóliába ültetésre is alkalmas, és szinte addig terem, míg a fagyok el nem viszik. Sokáig kerestem hosszú, zöld, csípős fajtát, míg ezt meg nem találtam.

A jobboldali fölső képen, balról jobbra: Kofa, Rekord, Duna.

Rapid a következő fajta zöldpaprika, ami talán még erősebb, mint az előző Kofa. Ez rövidebbre nő meg, de bőtermő  fajta. Szinte fürtökben hozza a világoszöld termését. Kitűnően felhasználható savanyítás céljára is, ecetben is kemény marad a húsa. Szokta ezt is üvegházban termeszteni, és sokáig termő is marad. Teljes érésben szépen bepirosodik, szépen szárítható, így felfűzve sokáig lehet élvezni csípős ízét ételekben is.

Újabb fajta a Rapires, amit még csak pár éve próbáltam ki, de ez is kellemesen erős, szép hosszú termése van, hajtatásra is alkalmas, korán hoz termést.


Sárga cseresznye

Késői, savanyítási célra cseresznyepaprikát termesztek. Elsősorban a sárga színűt kedvelem, mert ez szebben mutat üvegben, közé néhány zöld, és pár piros termés széppé, tetszetőssé teszi az üvegben. Peperóni jellegű Kecskeszarvat is termesztek, ez zölden, sárgán és pirosan megy savanyításra, kellemesen csípős, de nem erős. Azonkívül vannak ceruza, és macskatípusú erős paprikáim is, amik evése esetén már kell némi plusz levegő, ezeket frissen és felfűzve való szárítás után ételekbe használjuk el. Ezek magjait csak márciusban vetem el, mert ráérek a kiültetésével, mert nem a korai termés a cél.


Kecskeszarv

 Fehér paprikák.

Tömeg termesztésre a Tizenegyes fehér szokott lenni a legkorábbi, ez csüngő, viszonylag fehér termésű, csokrosan terem. Ikertőben kettesével palántázom ki. Hajtatásra is megfelelő fajta, fóliába ültethető, bokra viszonylag kicsi, sűrűn 25*25 cm-re is ültethető.
A Start a másik, amit főleg szabadföldben lehet ültetni, ennek sárgább a termése, vastag falú, húsos, ízletes, kúp alakú. Magasra nő, karózni ajánlatos, mert az ágai törésre hajlamosak.
Hasonló a Ciklon is, ami főleg hajtatási, mert fényhiányos időszakban is jól fejlődik. Mindkettő betegségeknek eléggé ellenálló fajta.


Start

Termeszteni szoktam még a Bogyiszlóit, ami konstans fajta, magja megvehető. Szedéskor kisebb, kúpos termése sárga színű, kellemesen csípős, teljes érésben piros. Bokra alacsony, ikertőben, sűrűn ültethető. Savanyításra, kellemesen csípős csalamádékba sokkal finomabb, mint az almapaprika.

Bogyiszlói

Ebben az évben próbálom ki a Csüngözönt, ami fehér, kúpos paprika, és a Balaton F1-et, ami kissé zöldes színű, csípős. Ezeket még nem ismerem.

Húsos fajták:

Ezeket főleg kései fogyasztásra termesztjük, eléggé hosszú tenyészidejűek, így most ebben az évben korán el is vetettem a magjaikat. Ezek termése sötétzöld, vastag húsú, teljes érésben pirosodnak be, ízük édes. Leszedve, akár egy hónapig is tárolhatók. Lehet aszalni is őket, és paprika lekvárnak is kitűnő alapanyagok. Eléggé változatos a formájuk. Bokrúak erőteljes növekedésű, érdemes karózni, vagy támrendszerhez kihúzott zsinór mellett termeszteni. Szerintem kötözés nélkül az ágakat a termés lehúzza, az a földhöz érve elrothadhat. Érdemes teljes érésben, bepirosodás után szedni a termést, mert így édesebb, finomabb az ízük. Rezes permetezésre termés érés kezdetén szükség lehet, és a tápoldatos öntözést, permetezést is meghálálják. Én a következőket termesztem.


Balra Kapia, jobbra Gigant F1

A Kapia  kúp alakú, nagy termésű fajta.

A Gigant termése tompa, begyűrött  formájú, kaliforniai típus, de hazai fajta.
A kaliforniai fajtát mindenki ismeri a boltok kínálatából. Piros, zöld és sárga változatai vannak.
A Bikaszarv inkább keskenyebb, hosszú termésű fajta. Van sárga változata is.

Piros és sárga Bikaszarv

Paradicsomok.


Több fajtát kipróbáltam, és mivel kevés helyem van, ezért néhány fajtára csökkent a termesztett választék. Ezeket a fajtákat én mindet karó mellett nevelem. Nagy részük magasra nő.
Korainak a Marmande  vált be, amiből üvegházba is teszek pár tövet. Korán termőre fordul, termése közép nagy, kissé bordás, édes. Sokáig ellenáll a fitoftórának.
Finom, fürtös, közepesen nagy termésű, szép piros a Korall.


Fönt Korall, alul Cherolla F1

Szabadban van egy házikerti fajtám, aminek a magját évekkel ezelőtt kaptam. Én Kereknek hívom, de szerintem Kecskeméti Jubileum. Kerek termése kemény héjú, nagy, lapított formájú. Lének kiváló, sokáig terem.
Kisebb bogyói vannak a Lugas F1-nek, de eléggé tartósak, leszedve jól elállnak. Betegségre kevésbé érzékenyek.

Ökörszív

Különlegességnek termesztem a jó nagy termésű, vastag húsú, eléggé leves Ökörszívet, és a szinte barnásra színeződő fekete paradicsom jellegű Black Princet. A BP. leve befőzve sokkal sötétebb, de finom édes ízű. Termése főleg esős időben repedésre hajlamos.


Black Prince

Nem maradhat ki a kertből a San Marzanó, melynek Lungo nevű, nagy, hosszú termésű változatát termesztem. Ennek termése finom édes, kevés levű, sűrítménynek, aszalásra kitűnő. Leszedve sokáig eláll.


Fönt San Marzano, alul Lugas F1

Csemegézni Cherolla F1 koktél paradicsom terem, amit egy falatként lehet bekapkodni.


Balra a Black Prince leve

Ebben az évben is ezek kerülnek termesztésre.


2011. január 27., csütörtök

Díjat kaptam.

Évától kaptam ezt a díjat, melyet nagyon köszönök.


A játék szabályainak megfelelően szívesen továbbadom a díjat. Sajnos időm nem túl sok van számos blogot olvasni,  így azok közül válaszotok, ahova visszatérő látogató vagyok, és  akiknek tovább tudom adni .
Így küldöm a Gizgazos lányoknak,  Gyunyikának, aki szintén bio módon kertezik, valamint a Konyhológia blognak, ahonnan sok ötletet merítettem.
Fogadják szeretettel.
A játék szabályai a következők:
- Írj egy bejegyzést, amelyben közzé teszed a Liebster-Blog képet, és másold be az útmutatót.
- Linkeld be annak a személynek a blogját akitől kaptad a díjat, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, és add meg a bejegyzésed elérhetőségét.
- Ezután gondolkodjál el azon, hogy ki az a 3-5 blog szerzője, akinek a díjat szívesen adnád, linkeld be őket a bejegyzésedben és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről.
- Lehetőleg tehetséges kezdő blogokat részesíts előnyben,  ne olyanokat jelöljél,  akinek több 100 követője van.

2011. január 21., péntek

Kezdjük a palántanevelést.

Palántanevelés 1.

Ilyenkor január közepén zellert, kelkáposztát és karfiolt, valamint néhány üvegházba kiültetendő paprikát szoktam elvetni ládába. Tavaly néhány hosszú tenyészidejű paprikával az volt a tapasztalatom, hogy szabadföldben a márciusi magvetésből származó palánták nem voltak eléggé fejlettek ahhoz, hogy a kifejlett növény többször beérett termést tudjon nevelni. A második, harmadik kötés nem is pirosodott be, az első is szinte csak augusztusban volt szedhető. Ezért úgy gondoltam, hogy ezek palántáinak vetését előre hozom. Ezek főleg a nagy termésű, vastaghúsú, érett formájukban piros paprikák voltak, mint a Kapia, Kaliforniai, Bikaszarv, Gigant F1.

Én ezeket most január 17-én elvetettem. Palántavetéshez egyszerű, bárhol megvehető, legolcsóbb virágföldet használom. Ezt kissé lazítom ¼-ed arányban némi homok, duzzasztott perlit, és kőpor belekeverésével. Az növényeknek a magvetéstől a lomblevelek kialakulásáig nincs szükség külső tápanyagra, hiszen megfelelő gyökérzet híján azt fel sem tudnák venni. Erre vannak a szikleveleik. A sziklevelek a lomblevelek kialakulás után elvesztik szerepüket, és elsárgulnak, majd lehullnak. Ha valaki korai palántakorban a legalsó levelek sárgulását és hullását tapasztalja, akkor ez történik. A palántanevelő közegbe ilyenkor nem is ajánlott komposztot, trágyát keverni, mert nedvesség hatására rothadás is felléphet. Akár steril közegben is lehetne magokat kikeltetni. Ennek is van irodalma.

Más földkeveréket én később sem alkalmazok, csak kissé több homokot perlitet és némi szárított marhatrágyát keverek a földbe, összesen 1/3-ad részben. Ha van megfelelően porhanyós, korábban előkészített kerti földünk, ezt is lehet keverni hozzá. Ha valaki tőzeget használ, abba mindenképpen kell föld, vagy homok.
A magokat általában 40 cm-es virágládákba vetem. Ezekből tűzdeléssel kerülnek kis műanyag cserepekbe, poharakba a növények 2 lombleveles kortól. Ha valamit nem akarok tűzdelni, akkor egyből cserépbe vetem. A földkeveréket vetés előtt meleg helyre viszem, hogy a talaj melegedjen át. Hideg földbe ne vessünk.


A ládába betöltöm a földet, tömörítem, a tetejét elsimítom egy falappal, majd két sorban kis árkot nyomok a földbe. Ebbe kerülnek a magok, 0,5-1 cm távolságra. Annyi szem + 10%, amennyi tőre van szükségem. Egy ládába mehet több fajta mag is. A jelölésre azonban már ekkor gondot fordítsunk, hogy tudjuk melyik mag, milyenfajta. Erre én lapos kávékavaró pálcát használok, amely több évig jó. Lehet műanyag dobozok felcsíkozásával is ilyen jelölőket gyártani.


A vetés után meleg (kb 30 fokos) vízzel beöntözöm a magokat egy fújóval, hogy a locsoló víz ne mossa őket szét, majd földdel lefedem, tömörítem és még egyszer beöntözöm.


Ezután üveglappal, fóliával lefedem a ládákat és meleg helyre teszem.


A zellert ablakba, mert annak fény is kell. A káposztaféléket is ablakba, mert azoknak meg nem kell akkora meleg. A paprikákat radiátorhoz közel A kaliforniai típusoknak az átlagostól még nagyobb melegre van szükségük a csírázáshoz, mert ezeknél ez nehezebben következik be. Naponta megpermetezem langyos vízzel a talajfelszínt, ne száradjon ki. Locsolást csak hetente a tálcába öntött vízzel végzem. Innen a talaj felszívja a vizet, de a magágyat nem nedvesíti el nagyon. Vigyázni kell a túlzott vízadagok elkerülésére is, mert ekkor magrothadás előfordulhat. Esetleg már ekkor felütheti a fejét a palántadőlést okozó gomba.

Amikor a növények kibújnak, (paprikánál akár 2 hét is kellhet) a vetésre bordóilé 1 - 1,5 %-os oldatát permetezhetjük védekezésül.
A kelés után én szoktam csalánlével (melyet egy kanálnyi szárított csalánból 1 liter meleg vízben áztatva készítek) meglocsolni a sorokat. A túlságos locsolástól mindenképpen tartózkodjunk.
A keléshez az a jó, ha legalább 22-25 fokot tudunk biztosítani. Kelés után megfelel a 20 fok is.
Ha akarunk üvegházba paradicsomot is ültetni, akkor néhány magot abból is el lehet most már vetni.
A tűzdelésről tavaly már beszámoltam.
Most csak a ládákat lessük, hogy megjelenik-e már valami növényke.



2011. január 16., vasárnap

Mennyi idő kell a vetéstől a kiültetésig.

Vetési terv 3., avagy a palántanevelés időigénye.


A növényeknek eltérőek a növekedési, fejlődési tulajdonságaik és ráadásul ezeket még befolyásolják a korábban megbeszélt életfeltételek.
Tételezzük fel, hogy a palántanevelés folyamán minden feltételt biztosítani tudunk. Akkor is ott van még az időtényező. Azt kellene kiszámolni, hogy ha azt tudom, hogy mikor tervezem a növényt fóliába, üvegházba, vagy szabadföldbe kiültetni, akkor a megfelelő állapotú palánta előállításához mikor kell a magját elvetnem.
Erre már  régi tapasztalatok alapján, és a növények tulajdonságainak ismeretében szakemberek különféle táblázatokat állatottak össze. Ezek alapján a legáltalánosabban termesztett zöldségfélék adatait írom le.
Palántázással szaporított zöldségfélék szaporítási adatai:
(nagy mérethez kattints a képre)

Ezek az időpontok természetesen nincsenek kőbe vésve, függ az időjárástól. ha nincs megfelelő hőmérsékletű palántanevelőnk, akkor 4-7 nappal korábban is kezdhetjük a vetést.
Ha tűzdeljük a palántákat, akkor egy héttel még megnövelhetjük az időt, mert a tűzdelés visszaveti a növények fejlődését, de erősebb palánta állítható elő. Aki a tűzdeléstől idegenkedik, az vetheti egyből külön pohárba a magokat. De kiváló lehetőség a tűzdelés megtanulására a paradicsom. Sokszor úgyis sok mag van egy zacskóba, vagy kimaradt régebbi mag, amit el lehet ládába vetni. Ezeket lehet, hogy kidobnátok. kikelés után nagyon jól lehetne gyakorolni velük a tűzdelést. A gyakorlás, és az esetlegesen elkövetett hibák a legjobbak a tanulásra.
A fenti idők figyelembevételével már el lehet jobban tervezni a munkák szakaszait, és a kisebb kertekben a terület hasznosításának lehetőségét másodnövényekkel.
Ha a vetéssel, palántaneveléssel kapcsolatban van kérdésetek, nyugodtan írjatok megjegyzésekbe.

2011. január 15., szombat

Milyen zöldségféléket lehet már vetni?

Vetési terv 2., avagy mivel kezdhetjük a vetést.

A vetés különböző módozatait, és a szabadföldi vetés idejét tavaly már megbeszéltük
 Most azt nézzük meg, mik azok a korán elvethető növények, amiket türelmetlenségünkben, és leküzdhetetlen vetési kényszer által kényszerítve már most, vagy az elkövetkező napokban elvethetünk.

Nálam az első mindig a bazsalikom, melyet cserépbe vetek és ablakpárkányon tartok. A magokat csak a talaj felszínére szórom, mert csírázásukhoz fényre van szükség- Naponta kicsit megpermetezem vízzel, hogy ne száradjon ki. Ha szükséges később áttűzdelem, és maradnak cserépben a lakásban.

A következő a zeller.
A zellert általában palántázással szaporítják, mivel a fejlődéséhez sok idő kell, és helybe vetve nem lenne ideje a fagyokig megfelelő gumót nevelni.
Csírázása 12 fok alatt szünetel csak efölött indul meg, de 20 fok körül a legintenzívebb. A magja sok olajat tartalmaz, ezért 20-30 fokos vízben történő néhány órás áztatással segíthetjük a csírázást. Én nem szoktam áztatni, de vetés után meleg vízzel öntözöm be a talajt. Virágládába, 2 sorban szórom el a magokat, enyhén takarom, és tömörítem a vetést. Egy üveglappal lefedem a ládát, és meleg helyen, általában ablakpárkányon tartom, Gondoskodni kell, hogy a talaj felszíne ne száradjon ki.
A lassú kelés miatt a vetéstől a kiültetésig12-24 hét is eltelhet. Ezért én január első felében el szoktam vetni. A januári, február eleji vetés májusi, a márciusi júniusi kiültetést eredményez. Kikelés után én tűzdelni nem szoktam. Mindig van annyi palánta, amennyi nekem szükséges. Ha szép fejet akarunk, akkor jól trágyázott helyre, önállóan ültessük ki, 30*40-es távolságra. Azt tapasztaltam, hogy a paradicsom, a káposzta és uborka mellé ültetett zellerek inkább nagy lombtömeget és kisebb gumókat neveltek.

A következő a retek.
A retkek alacsony hőmérsékleten már csíráznak. A káposztafélékl a leghidegtűrőbb növények. Viszont a retkek nagyon érzékenyek a fényre. Kevés ilyen növény van, amely ennyire érzékelné a fény és megvilágítás idejének változását. A legsötétebb hónapokban alig fejlődik. Még a hónapos reteknek is 2-3 hónapra van szüksége a kifejlődésre. De sok fényre, hosszú megvilágítás hatására már magszárat növeszt. A retek bár hidegtűrő, korán elvetni nem javasolt, csak hajtatásra alkalmas fóliában, üvegházban. Ha februárban nincsenek nagy fagyok, akkor meg lehet próbálni kerek, piros korai hónapos retket fólia alá vetni. Szabadföldbe március előtt ne vessük el. Akinek megfelelő helye van, az egy kiselejtezett esőcsatorna darabba, vagy hosszú virágládába vethet és azt hűvös helyen, épületben nevelheti.

Fejes saláta.
Megkezdhetjük lakásban a fejes saláta palántanevelését. Fontos. Ne legyen rá nagyon meleg!, ugyanis nagy melegben a magok nagy része ki sem fog kelni. Maximálisan 16 fok legyen rá. Ahhoz, hogy március elejére kiültethető salátánk legyen, január második felében el kell vetni a magokat. Lehet közvetlen pohárba vetni 2-3 szem magot, de lehet ládába is, amiket át kell tűzdelni. A salátát tűzdeléskor nem szabad mélyebben ültetni, mint volt, inkább billegjen, mert akkor nem lesz feje. Fentről locsolni sem szabad, mert hamar rothadásnak indul a gyenge növény gyökérnyaka. Fóliába már február végén, március elején ki lehet ültetni. A fentiek alkalmazhatók a kötöző salátára is.

Káposztafélék, karalábé.
 Hőigényük szinte azonos a fejes és kelkáposztának, karalábénak, karfiolnak és brokkolinak. Ahhoz, hogy szabadföldbe március második felére kiültethető palántáink legyenek, január 20-február elejéig el kell kezdeni a nevelését.
Káposzta. Korai fajtákat vessünk. (rövid tenyészidejűek 60-90 nap, középkoraiak 90-120nap) Korai termesztésre  a palántanevelés 6-8 hét tűzdelés nélkül. Tűzdeléssel két héttel hosszabb.
Kekáposztának a palántaneveléshez 6 hétre van szüksége. A jól fejlett palánta fóliába, üvegházba február végén kiültethet. Jól begyökeresedve enyhe fagyot is kibír.
Karalábénál arra kell vigyázni, hogy kiültetés után fagyhatás ne érje, mert károsodik. Árnyékban hosszú lombot, kis gumót nevel.
Karfiol és brokkoli. Szintén vethető palántának január közepétől. Célszerű egyből pohárba vetni.  Kb. 10 hét kell neki a kiültetésig. A brokkolinak 2 héttel kevesebb időre van szüksége. Már március elején kiültethető fóliába, mert kevésbé érzékeny a felmagzásra, mint a karalábé. Árnyékban, gyakori borult idő miatti kevés fény csökkenti a rózsák fejlődését.
A gyökérzöldségeket nem szoktuk palántázni, hanem csak közvetlen szabadföldbe vetni. Ennek még nem jött el az ideje. Ugyanakkor én tavaly próbálkoztam répa és pasztinák csoportos vetésével és palántázásával, és sikerrel jártam. De a helybevetett pasztináknak a gyökere nem lett elágazó, míg a palántázottaké igen. Répából kerek, Párizsi vásár fajta lett üvegházba palántázva, és korán szedhető volt.

A hagymaféléket sem szabad még korán elvetni.

Láthatjuk, hogy vannak mégis olyan növények, melyekkel már meg lehet kezdeni a szezont. Ha mégsem sikerülnek, akkor is kielégíthettük a vetési vágyunkat. Legfeljebb az a kevés mag veszett kárba. De, ha sikerül….:)

2011. január 14., péntek

Születésnap

Egy évesek vagyunk!


Ezt is megértük:
 Ma egy éve indult a blog.
Köszönöm minden határainkon belüli és kívüli látogatónak, az érdeklődést, és a biztató szavakat.
Látogatók, olvasók nélkül nem érne semmit, mert nekik íródik.
Egy év, 40000 látogató.


Remélem, ebben az évben is lesz érdeklődő, és lesz kivel megosztani a keret eseményeit.

Köszönöm Nektek!



Zöldségnövények hőigénye


Ahogy elkezdődött az újév legtöbb kertészkedni vágyó ember visszavonhatatlan késztetést érez, hogy vetni kellene. Mindegy, hogy mit, csak vetni. Földet melegít, magos zacskókban turkál, és erősen töri a fejét, hogy milyen magot lehetne földbe tenni.
A korai vetéssel tavaly már foglalkoztunk és említettük a hőigényt is egy másik írásban.
Ebben a döntésben nyújtok némi támpontot, mert nagyon nem mindegy, milyen növényt, mikor vetünk el.
Ehhez nem árt ismerni általánosságban a növények hőigényét. A növények szaporításakor a talaj, fény, tápanyag, víz és egyéb környezeti feltételeken kívül az egyik legfontosabb a hőmérséklet. Ezek a növény életfeltételei. Valamely feltétel megváltozása kihatással van a növény fejlődésére.

A hőmérséklet befolyásolja a növény anyagcsere sebességét, biokémiai és biofizikai folyamatait. Az optimális hőmérséklet növényfajonként változik. Sok esetben, azonban fajon belül is lényeges különbségek vannak. Sőt, ugyanazonfajta egyes növekedési szakaszaiban is eltérőek a hőigények. Hogy még bonyolultabb legyen, eltérő a hőigény napszakonként is. Gyenge fényben kisebb, teljes fényben nagyobb hőmérséklet szükséges. (éjjel kevesebb a hőigény)

A zöldségnövények hőigényük alapján két nagy csoportba oszthatók. Az egyikbe a trópusi övezetből származó, meleg igényesek (paprika, paradicsom, uborka, dinnye, bab…) míg a másikba a szubtrópusi eredetű kevésbé meleg igényűek: a káposztafélék, saláta, retek, sárgarépa, hagymafélék, petrezselyem…
Nézzük meg csoportosítva a növekedési időszak optimális hőmérséklete szerint:
I.                    25 0C:
Dinnyefélék, uborka,spárgatök, paprika.

II.                 22 0C:
Paradicsom,padlizsán, sütőtök, bab, kukorica.

III.               19 0C:
Cékla,vöröshagyma,fokhagyma, zeller, spárga.

IV.              16 0C:
Sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, cikória, borsó, fejes saláta, paraj, rebarbara, sóska,egyéb hagymák.

V.                 13 0C:
Káposztafélék, retek, torma.

Különbözőfejlődési szakaszokra és fényviszonyokra a különböző 0C módosításokkal lehet számolni:
Csírázás idején: + 7
Szikleveles korban: -7
Ültetéskor: +/- 7
Növekedéskor napos időben: 0
Növekedéskor borult időben: - 7
Termésképzéskor: 0

A sokéves tapasztalatok alapján a növények az optimális hőfoktól legfeljebb +/- 7 0C eltérést viselnek el károsodás nélkül. A 7-14 0C-os eltérés már fejlődési rendellenességet okoz.

Ilyen hőigénnyel kell számolnunk akkor, ha termesztésre adjuk a fejünket. Figyelembe kell venni, hogy mennyire tudjuk biztosítani a hőmérsékleti feltételeket. Így noha palántanevelést el tudjuk végezni a lakásban is, a kifejlődött palántákat nem tudjuk kiültetni a szabadba, mert ott még hideg van. Ha rendelkezünk fóliával, vagy kis üvegházzal, akkor oda hamarabb tudunk ültetni, de, ha nem fűthető, akkor főleg az éjszakai lehűléssel kell számolnunk. Ha van olyan szerencsés, akinek fűtött üvegháza van, akkor az könnyebben tud tervezni.

A szükségesnél nagyobb hőmérséklet hatására a  palánták megnyúlnak, fejlődésük lelassul. Hidegebb hőmérsékleten a növekedés és fejlődés mindaddig szünetel, vagy igen lassú, míg a hőmérséklet a kellő szintet el nem éri. 
Ezt tudatosan, növekedés szabályzásra is használhatjuk. Nagy melegben megnyúlt palántákat hidegebb helyre kell vinni. Általánosságban elmondható, hogy a kelleténél kissé hidegebb hőmérséklet kevésbé káros, mint a túl meleg, mert ekkor nem lesznek a növények sejtjei lazák.
Nagy melegben növekedési időszakban is  káros hatások lépnek fel. A retek felmagzik, levélzöldségek levélnyele megnyúlik, levéllemez kisebb lesz. A termésen égési sérülések keletkezhetnek.
Ugyanakkor hidegben, fagy hatására a karalábé sem fejleszt rendes gumót, a vöröshagyma, cékla felmagzik. Tehát  egyes növények magképződését, felmagzásra való hajlam kialakítását a helytelenül megválasztott hőmérséklet nem kellően befolyásolja.

A kinti lehetőségünket figyelembe véve kell megterveznünk, hogy milyen növényeket, mikor vetünk el. Ehhez tudni kell, hogy általában a különböző növényeknek mennyi időre van szüksége a magvetéstől a kiültetésig. Erről legközelebb írok.



2011. január 7., péntek

Új év kezdetén a kertben

Vetési terv 1. avagy nézzük át, milyen magjaink vannak.

Januárnak ebben a szakaszában a szabadban sok munkát nem lehet végezni. Legalábbis nálam nem. A kert szinte úszik. Most lassan elolvad a hó, és az is szaporítja a vizet. Remélem tavaszra azért művelhető lesz. Máshol még lehet széthordani még a trágyát, esetleg, ha szükséges ásni.
Kertezéssel kapcsolatos dolgok, csak bent a meleg (és száraz) szobában történnek még egy darabig.

Elkezdem tervezni, hogy mit és miből mennyit fogok termeszteni. Számunkra a gyökér és levélzöldségeken kívül a legfontosabbak a pardicsom és a paprika. A kabakosokból a cukkini és az uborka termesztésére van még hely. A nagyobb tökfélék hely hiányában nem férnek el a kertben.

Gyökérzöldségekből marad a jól bevált félhosszú petrezselyem, a sárgarépából az Amszterdami, a és a Fertődi vörös, valamint egy Rekord nevű, flakker tipusú tárolási fajta. Zellerből marad a tavalyi Edward nevű, kerek, oldalgyökér nélküli, ami jól bevált. Lesz még pasztinák is. Céklából Rubin, és kipróbálom az Egyiptomi laposat is.
Retkekből a korai hónaposok lesznek több színben és fehér jégcsap. Aztán később Jánosnapi, Húsvéti rózsa, és Fekete téli gömbölyű.

Káposztafélékből kelkáposzta (Rakéta) lesz korai, ami jó utónövénynek is, bimbóskel, fehér karalábé, és pár darab karfiol (Beta), valamint brokkoli (Romanesco).


Kabakosokból a legfontosabb, amit üvegházban nevelek, a Bernadett saláta uborka. Szabadban befőzésre, savanyításra, kovászolásra a szokásos Perez, Mohikán és talán Kecskeméti keseredésmentes lesz. Cukkiniből zöld Diamant nevű olasz, és a Kertimag  sárgája lesz, esetleg fehér.

Paprikából elég nagy a kínálat, így nehéz választani. Paprika fajták közül azt tapasztaltam tavaly, hogy egyes fajták palántjainak nevelését hetekkel korábban el kell kezdeni nevelni szabadföldi kiültetésre is. Ilyen volt a Kapia, a Bikaszarv (piros, sárga), Start, és a török paprikából fogott magom is. De ilyenek a Gigant és kaliforniai tipusok is. Ezek hosszabb termőidejűek, és a májusi kiültetéskor még nem elég fejlett palánták később hoznak termést. A korábbi neveléssel már akár bimbós palántát lehet kiültetni. A paprika esetében ez nem káros.
Maradnak a jól bevált zöldpaprikák is, a Duna, Kofa, Rekord, Csipke.
Fehérből a Tizenegyes, a Start és Ciklon. Újdonság lesz ebben az évben a Csüngözön, és a kissé csípős Balaton.
A Húsos nagy fajtákból Kapia, Bikaszarv, Kaliforniai és Anatóliai lesz.
A Szentesi kosszarvút tavaly nem szerettem meg, vékony volt a húsa, és savanyítani sem vált be. Cseresznye paprika (piros és sárga) az kell, meg szárítani az apró erősek közül is több fajta (ceruza, macska) lesz..Savanyúságba meg Kecskeszarvú és Lombardo nevű pepperoni.


Paradicsomokból nem sokat tudok ültetni, de ennyi elég szokott lenni, nem tervezek új fajtákat, mivel a hely nagysága miatt erre nincs is sok lehetőség. Az Ökörszív, a Lugas f1, és a Kerek az marad. A feketén még gondolkozom, repedésre hajlamos volt a Black Prince, és túl nagy sikere sem volt.korallból  kb 2 tő, esetleg Ace 55.

Viszont Antonio barátom ígért nekem a napfényes Itáliából, San Marzanót több változatban, és fürtös, apró szendvics paradicsomot. Ezekre nagyon kíváncsi leszek.San Marzano nélkül nem lehet paradicsomot nevelni. Lének, aszalásra, enni is nem találtam finomabbat.

Borsóból korainak Rajnai törpe, későbbre Zsuzsi lesz.
Más növényekből sem tervezek új fajtákat, maradnak az eddigi, bevált fajták. Nem tudható, hogy miként alakul az időjárás. Jelenleg a kert egy részét víz borítja, de, ahol nincs víz, ott is nagyon nedves a talaj. Még nem látható, hogyan lehet tavaszra ezt a talat művelni.

Most egyenlőre a magok leltározása folyik, esetleg pótolni azt, ami hiányzik.
Nem szoktam nagy gondot csinálni a magok beszerzéséből. Egy városi gazdaboltban veszem meg amire szükségem van. Az olcsó, bevásárlóközponti magokból nem veszek. Nagy áruházakba ritkán jutok el, de itt is csak néhány különlegesség csábíthat el. Általában a ZKI és a Budapesti kertimag termékeit szeretem használni. Ezek mindíg beváltak.
Itt több paradicsom, és paprika megnézhető azok közül, amit termeszteni fogok.
A magok a legtöbb zöldségnél több évig is felhasználhatók.
Az ez évi tervezett fajták listája, a korábbi évekkel együtt megnézhető és letölthető: Fajtajegyzékem2011

Csíraképességről egy lista:
Csíraképesség megőrzésének ideje, a vizsgálat idejét a zacskókon fel szokták tüntetni, innen lehet az éveket számolni.

Káposztafélék: 3-4

Zeller:2-3

paradicsom: 2-4

Paprika: 2-4

Kabakosok: 5-8

Kapor: 2-3

Jégsaláta: 3

Fejessaláta: 3

Cékla: 4-5

Petrezselyem, répa: 2-3

Hagymafélék: 1-2, de a tapasztalat szerint ezekből minden évben új mag kell.

Borsó, bab 2-3 év

Így egy zacskó mag több évig is felhasználható. Mindenki nézze át a készletét, a pótlásról pedig még nem maradt le senki.
Ezután azt kell kitalálni, hogy miből mennyit, és hova ültessünk.

Azoknak a kedves látogatóknak, akik végig követték a tavalyi évet, és tetszettek a Capek idézetek, innen letölthetik a teljeset.