A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldtágya. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldtágya. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. szeptember 12., vasárnap

Ősz van

A szeptember elhozta az őszt.
"Vége van a nyárnak,
hűvös szelek járnak,
nagy bánata van a
cinegemadárnak."
(Móra Ferenc)

Vége van bizony, és olyan gyorsan elszaladt, főleg az augusztus, hogy alig lehetett követni. A termések egymás után érnek be, nem győzzük szedni, de ennek csak örülni lehet, hiszen ezért dolgoztunk egész évben.
Teljes gőzzel beindult a tartósító üzem, sorakoznak a kamrapolcon az üvegek, telnek a tárolók, így télen lesz miről eszünkbe jusson a nyár.
 
Most a szeptemberrel eléggé esős időszak köszöntött ránk. Felénk legalábbis nem túl sok szépséggel szolgált. A sok esővel a paradicsomok lassan tönkre mennek, permetezésnek ilyenkor már sok értelme nincs. Szedni kell le, amik érnek, akár féléretten is, mert tálcákra kirakva a paradicsom beérik, mert utóérő.
 

A paprikákat is tehetjük el savanyúságnak, de felfűzve meg is lehet szárítani őket és így felhasználni főzéskor.
A leérett növények maradványait takarítsuk le a területről. ha van lehetőség, a beteg részeket inkább égessük el, ne fertőzzék a komposztot.
 

A tökfélék is elállnak leszedve sokáig. nekem még terem a szabadban a lugas uborka, de a hűvösebb idővel ez is el fog majd pusztulni.
Ilyenkor el lehet vetni a metélő petrezselyem magját, hogy korán legyen jövőre zöldje. hónap végén elszórhatjuk a saláta magját, ez kikelve áttelel, és korai salátának jó lesz. Ha van, akkor az áttelelő fajtákat vessük el.. (Nansen, téli vasfej)
 

Vethetünk újra hónapos retket, ezt akár kis fóliával letakarva megvédhetjük a fagyoktól.
Dugdosni lehet zöldhagymát, és hónap végén el lehet tenni az őszi fokhagymát, amelyik áttelelés után korábban szedhető. Az őszi fokhagyma termése nagyobb, mint a tavasszal dugdosott fajtáé.A tél előtt eltéve kihajt, meggyökeresedik, így telel át. A fagy sem árt neki. Én szoktam így zöldhagymát is dugdosni, ebből tavasszal nagyon korán szedhető zöld lesz.
 

Még remélhetjük, hogy lesz ősszel is jó idő, de a kerti szezonnak lassan vége. Egyre kevesebb lesz a termés, és egyre több a takarítani való. A letermett területekre lehet vetni talajtakarónak mustárt. Vagy levágott fűvel is takarhatjuk a felületet. A gumósok nagy része még kinn van. Még nem szedem a céklát, zellert, paszternákot. A sárgarépából és petrezselyemből is csak a fogyasztandó mennyiséget szedjük.
 
Az őszt köszöntsük Čapek soraival:
 
Végre itt a szeptember


A kertésznek a szeptember a maga nemében hálás és nevezetes hónap; nemcsak azért, mert akkor virít az aranyvessző, az őszi Aster és a Chrysanthemum indicum, s nemcsak miattatok, virágoktói roskadozó,lenyűgöző szépségű georgínák. Higgyétek el, tamáskodók,hogy a szeptember minden másodszor virágzó növény választott hónapja, a szeptember a másodvirágzás ideje, a szőlőérés hónapja. Ezek a
szeptember mélyebb értelemmel teli titkos kiváltságai, de ezenfelül ez az a hónap, amikor ismét kitárja ölét a föld, úgyhogy megint ültethetünk. Most kerül a földbe minden, aminek tavaszig meg kell erednie. Ez persze megfelelő jogcím nekünk, kertészeknek arra, hogy megint egyszer végiglátogassuk a szaktársakat, megnézegessük, hol mi van, kiválasszunk néhány kincset érő növényt már a következő tavaszra, s egyúttal jó alkalom most itt arra is, hogy megállítva a rohanó esztendőt, elidőzzünk egy kicsit e derék szakembereknél, s megadjuk nekik az őket megillető tiszteletet.
A nagy kertész, azaz a hivatásos termesztő rendszerint józan életű férfiú, nem iszik, nem dohányzik, egyszóval erényes. A történelem nem jegyzett fel róla sem nevezetes gaztetteket, sem hadi, sem politikai érdemeket.Emlékét egy-egy új rózsa-, georgína- vagy almafajta örökíti meg; neki ez a dicsőség, amely rendszerint anonim, vagy más név alatt rejtőzik - untig elég. A természet különös szeszélye folytán a kertész általában testes, sőt hatalmas termetű ember, talán azért, hogy megfelelő ellentétet alkosson a virágok gyengéd, filigrán kecsességével, vagy mert a természet Cibelé képere formálta, szemléltetni akarván ezzel, hogy a kertész az éltető, a gondos atya. És valóban, mikor a kertész ujjaival vájkál a virágcserepekben, az majdnem annyi, mintha tápláló emlőt nyújtana kis neveltjeinek.



A kertész megveti a kertépítő mérnököket, azok viszont a kertészeket tartj ák afféle zöldségeseknek. Jegyezzétek meg, a kertész szerint az ő foglalkozása nemcsak afféle mesterség, hanem tudomány és művészet; lesújtóbb véleményt nem is mondhat vetélytársáról, mint azt, hogy jó üzletember. A hivatásos kertészhez nem úgy jár az ember, mint a fehérnemű- vagy avaskereskedőhöz, akinek megmondja, mit akar venni, fizet, és továbbáll. A kertészhez az ember beszélgetni megy: megkérdi, hogyan is hívják ezt vagy azt a növényt, elmondja, hogy a szirtőr, amit tavaly vett tőle, remény teljesen fejlődik, elpanaszolja, hogy az idén kár esett a Mertensiákban, és könyörög neki, mutassa meg újdonságait. Meg kell vitatni, melyik a jobb, a Rudolf Göthe vagy az Emma Bedau (ezek őszirózsák), valamint perlekedni is illik egy sort például azon, mit szeret jobban a Gentiana Clusii, az agyagot vagy a tőzeget.
Ilyen és hasonló megbeszélések után kiválasztunk egy új ternyét (az ördögbe is, ugyan hová tegyük majd !), egy szarkaláb at, mert az otthonit elpusztította a lisztharmat, no meg egy cserepet, amelyről a kertésszel együtt sem tudjuk kisütni, mi van benne, s miután néhány kellemes órát eltöltöttünk tanulságos és szórakoztató tereferével, fizetünk a kertésznek - aki nem kereskedő - öt-hat koronát, és ezzel kész. A kertész mégis szívesebben lát bennünket, akik jól meggyötörjük, mint azt az uraságot, akin messziről érzik az autószag, s aki egyszerűen meghagyja neki, válasszon ki számára "hatvanféle fajt a legkülönb virágaiból, de aztán prima minőségű ek legyenek".
Minden hivatásos kertész esküdözik, hogy kertjének . földje silány, ő nem trágyáz és nem öntöz, télre semmit le nem takar. Nyilván azt akarja ezzel bizonyítani, hogy virágai kizárólag iránta való szeretetből növekszenek. Némi igazság van is ebben: a kertészkedéshez szerencsés kéz kell, vagy talán azt mondhatnánk, égi kegyelem. Az igazi kertész csak úgy vaktában beledug a földbe egy-két levelet, s kihajt belőle mindenféle virág; mi, laikusok pedig vesződünk a magról nevelt palántával, öntözzük, a helyét is
megfújjuk, szaruliszttel, sőt gyermektápszerrel tápláljuk, a végén mégis elfonnyad, elszárad. Azt hiszem, van ebben valami varázslat, akár a vadászok vagy az orvosok mesterségében.....


.....Nem áltathatjuk magunkat tovább: itt az ősz. Bizonyság rá: virítanak az őszi Asterek és az őszi margitvirágok, vagyis a krizantémok. Ezek az őszi .növények valami különleges erővel és gazdagon ontják a virágot, nem sokat teketóriáznak, egyik virág olyan, mint a másik, de van! Mondhatom, hogy az érett kornak ez a virágba borulása hevesebb és szenvedélyesebb az ifjú tavasz szertelen csapongásánál. A meglett ember bölcs következetessége nyilvánul meg benne: ha már virágzás, hát adjuk meg a módját, s legyen sok-sok méz, hadd gyűjtsenek a méhek. Mit számít egy-egy lehulló falevél a dús, a gazdag őszi virágzás mellett? Hát nem látjátok,hogy nincs ellankadás?
Karel Čapek: A szenvedelmes kertész (1929), Mayer Judit fordítása

2010. május 27., csütörtök

A paprika kiültetése.

Május vége van lassan. Ilyen későn még sosem ültettem ki paprika palántákat. Azonban a kissé hűvös, csapadékos időjárás nem engedte, hogy korábban kitegyem.
A múlthét pénteken volt annyira jó idő, hogy elketdhettem az ültetést. A plánták egy részén már bimbók látszottak.

Az előkészített palánták egy része.
Az üvegházban viszont nappal már meleg volt nekik. A területet tavasszal már előkészítettem. A paprikák sorába komposzttal kevert érett marhatrágyát terítettem, a sorközökbe pedig körömvirág magot vetettem. A körömvirág addig védi a talajt a kiszáradástól, a palántákat a széltől, esőveréstől. Később aztán levágva a sorokat takarják.

Szétraktam a palántákat a körömvirágsorok közé.
A paprika ültetése ugyanúgy történik, mint ahogyan a paradicsomnál leírtam.
A sortávolság nálam megoszlik. A kisebb növekedésű 11-es nevű fehér paprika sorai 30 cm- re vannak, míg a nagyobb bokrokat növesztő fajtáké 50 cm-re vannak.
A tövek távolsága 30 cm mindenhol.

A kiültetésnek vége.
Az ültetés után a töveket locsolóval beöntöztem. Na nem a vízhiány miatt, hanem azért, hogy a földet iszapolják a tövekhez. Azóta nem locsoltam őket.
Viszont a nedves időjárás miatt már megpermeteztem bordóilé és kenőszappan keverékével, a gombák, és levéltetvek megelőzése céljából.

Itt már karóztam.
Amint melegebb lesz, ritkítom a körömvirágot, hogy levegőhöz jussanak a palánták. A talajt takarni kell. A paprika sekélyen gyökerezik, így kapálással sérülnek a gyökerek. Mulcsozni kell a talajt. Ha a mulcs alá nyúlunk, és azt érezzük, hogy a talaj morzsalékos, nedves, nem kell locsolni. A paprika jelzi azt, hogy szomjas.
A "boszorkánykonyha". A kis edényben áznak a levelek (csalán, nadálytő, hagymaszár, céklalevél). a nygyokban hígítom.

Ha haragos zöld a levele, ez ennek lehet a jele, vagy annak, hogy túl sok tápanyagot kap. Ekkor is nézzük a mulcs alatt a földet. Ha nedves, akkor a levekből, tápanyagból kell visszavenni, ha száraz a mulcs csak tiszta vízzel locsoljunk, esetleg pótolni kell a takarást.
Ha eldobálja a virágját, ez is a túltápozás jele. Eldobja akkor is, ha megfázik, de erre egyre kisebb a lehetőség.
Ha sok a víz, akkor a paprika levelei sárgulnak. Ekkor semmi esetre sem öntözzünk, esetleg egy időre szedjünk ki a talajtakarásból, tudjon száradni, levegőzni a talaj.
A kiültetés után a magas növekedésű fajtákhoz már most érdemes a karókat leverni (pl. Kapia, Gigant Start, Ciklon) Ha ez később történik, esetleg sérülhetnek a gyökerek. Azt nehezen viseli el a paprika.


Ezután nincs más dolgunk, mint figyelni, ha kell öntözni, permetezni, és felkötözni.
No meg várni az első terméseket.

2010. március 28., vasárnap

Március, a javából.

Ezen a héten a tavasz sok arcát megmutatta.

Volt gyönyörű napsütés, borult, felhős idő, erős szél, eső, majd újra ezek váltakoztak. Ma délelőtt napsütés, most újra borul.
A héten amikor jó meleg volt, kivittem a palántákat a növényházba. ott harminc fok fölött volt a hőmérséklet nappal, így ki kellett nyitni az ajtókat. Éjjelre 13 fokra hült le a levegő. A lakásban már hűvös volt a palántáknak. Két paradicsom kidőlt a hideg földben. Friss földet tettem a tövére, még megvannak. Péntek este meg újra beköltöztettem a házba őket, mert lehülés jött. A zellereket és fűszerpaprikákat kint hagytam. A bazsalikomok is szépek. A hajtások végét már csipkedjük főzni, így legalább még bokrosodnak is. lassan lehet újabb csapatot vetni.

Paprikák, paradicsomok a lakásban. Jobbra, alul a bazsalikom.
A csoportos vetés tálcájából kiültettem a növényeket. Lett egy sor pasztinák, ezek szabadba kerültek, a répák az üvegházba. A sárgarépa Párizsi vásár (Budapesti Kertimag Delikát sorozata) nevű, apró, kerek, mint egy retek.

Felül a növényházi, alul a saláta palánták.
A hagymák között az ősszel elszórt saláták közül egy adagot felszedtem, és sorba palántáztam őket.
A salátát palántázáskor nem szabad mélyen ültetni. Szinte billegjen, mert nem fejesedik, ha mélyen ültetjük. Melegben ültessük, hogy locsolás után fel tudjon száradni. Lehetőleg a levelét ne érje víz.
A saláta elé vetettem egy sor hónapos retket, közé karalábé és tépősaláta (Lollo Rosso) magját kevertem. A saláta védi majd a retket, karalábét a földibolha ellen. De arra is figyelni kell, hogy a retkek talaja mindíg nedves legyen. A földibolha a nedvességet sem szereti. A retket amúgyis öntözni kell rendszeresen, kis adagokkal. A ritka, nagy adag víztől felreped. A trágyás földet sem bírja.
Az üres sorokba körömvirág magot szórtam, ami jó lesz rovarcsalogatónak, a virágja teának, krémnek. Ahol útban van, meg zöldtrágya lesz. Vetettem kaprot is, csak úgy egyszerűen szórva a magját. Jó lesz védőnövénynek is. Egy ágyás végébe pedig metélőpetrezselymet vetettem. Zöldnek jobban szeretjük a normál levelű fajtát, nem pedig a mohafodrozatút. De nem a mohafodrozatút, hanem a simát. A gyökérpetrezselyem zöldje is felhasználható.

A virágos kertben pedig teljes pompályukban virítanak a hagymás virágok. A krókuszok sajnos szinte két nap alatt elnyitottak. A szél elfektette őket.


 A kertbe megjött a visszajáró gólya is, csak nem volt kéznél a gépem. De a fácánokat elkaptam. :) Érdekes, bent, lakott területen, házak között így megvannak már évek óta.

2010. január 30., szombat

Kert kialakítása 40 négyzetméteren

Kedves Olvasótól kaptam egy kérdést: hogyan alakítsa ki a 4 * 10 méteres kertjét. Itt válaszolok, mert lehet, hogy van más is, akit érdekel ez a kérdés.

"É-Ny-i fekvésű 4x10m-es terület, agyagos, olyan csúnyán összeálló nagy mócsingokkal, amit nem lehet szétmorzsolni! (fenntebb már irtó agyagos-sárga föld!!! ) A ház mögött és a szomszéd udvara közt terül el és utca felé lejt!"

A kert betetlepítésénél lehetőség szerint alkalmazni kell a vetésforgó szabályait.
A tájolás szabadon elfordítható a rajz alapján. Azt rajzoltam le, én hogyan osztanám be a kertet. Négy egyenlő részre tagoltam A - D-ig, ezt minden évben el lehet tolni eggyel, ami a vetésváltást biztosítja A -C-ig.
A negyedikkel (D) nem foglalkozunk most külön, mert ide mennek az évelők, és több évig egy helyen maradó növények. (Szamóca, fűszernövények, a szélébe egres és ribizli bokrok, metélő petrezselyem, bazsalikom, borsfű és a gyönyörű muskotályzsálya. Palántázható a zsálya, citromfű, kakukfű, (ezekből több változat van.) lestyán, levendula,esetleg rozmaring. metélőhagyma, sarjadékhagyma. Ezeket kertészetben, szupermarketekben is be lehet szerzni, évelők. Az eper közé lehet dugdosni néhány fokhagymát, amit nem kell felszedni. )

Az ágyásokat különféle módon látjuk el tápanyaggal. Az első (A) lehetőleg istállótrágyát. és komposztot kapjon, a második (B) csak komposzto, a harmadik (C) semmit sem. Az eltérő tápanyag igényű növényeket így külön ágyásba lehet termeszteni. Az ágyásokat aztán évente eggyel el kell csúsztatni. (ABC, BCA,CAB).

A.: a tábla a fokozott trágyázást igénylőké: az ágy szélén 1 sorban, 40-50 cm tőtávra uborkák. Az első sor karó mellé ültetve 4 tő Bernadette F1 saláta uborka. A következő 4 tő Mohikán, vagy Perez berakó, kovászolható, savanyítható uborka, szintén karózva. Melléjuk kelkáposzta, karalábé akár magról, akár palántázva, majd pár tő cukkíni. Közöttük zeller. Lehet még karalábét, esetleg karfiolt.

B.: a tábla a kisebb trágya igényűeké,paradicsom, padlizsán, paprika fajtáké. 40cm sort- és tőtávra. Ízlés szerint lehet a palántákat összeállítani. A paprikafjatákból és a paradicsomból  5-5 tő palántot később bármely piacon lehet kapni, de ha van kedv és lehetőség ilyen keveset otthon is lehet nevelni. A juniusban legkésőbb lekerülő borsó (C táblában) után lehet savanyításra kerülő paprikákat ültetni, amikre csak szept végére van szükség. (pl: alma, kecskeszarv) Az ágyás szélébe lehet vetni egy sor csemege kukoricát, ami a széltől védi a táblát. Ezt lehet bármelyik oldalon, a fő szélirány felől. Ide kerülhet még padlizsán is, és védőnövénynek zeller is.

C.: a tábla a zöldségféléké, amik nem igényelnek trágyázott földet, répa, hagymafélék, petrezselyem, retek, cékla, zöldborsó. Egymást kiegészítve, védve, kaporral kiegészítve, esetleg fejes saláta.
A kert északnyugati oldalára lehet ültetni szőlőt lugasnak, vagy 1 sor csemege kukoricával védeni a növényeket. A kert egy sarkában komposzt tárolót kialakítani, és egy fő utat készíteni, amit, ha van rá mód burkolni, hogy sárban is járható legyen. A két méter széles ágyások közötti utat is lehet burkolni. A talajt tavasszal fel lehet kapálni géppel is. Nem tudom, mekkora a lejtés, ha nagy, akkor az ágyásokat esetleg lépcsőzetesen lehet kialakítani.

A nehéz talajt a trágyázáson kívül takarással lehet javítani.
A takarás előtt a talajt nem feltétlen fontos patikásra tisztítani, csak a nagyobbra nőtt gazokat kihúzni, a talajt fellehet lazítani előtte. A takarás következményeként a kisebb gyomok úgyis elhalnak, a cserepes, kemény földfelület pedig porózussá, porhanyóssá és nedvessé válik. A takarás miatt fényhiány lép fel, ezért nem gazosodik a talaj, de ehhez azért kb 5 cm takarás kell. Ezért az évelők kivételével a palánták tövén egy kb 10 cm átmérőben nem kell takarni, mert ott hamarabb előfordulhat gombás megbetegedés. De ha kézzel rakjuk, akkor oda úgysem esik annyi. Ha pedig palántázás előtt takarjuk az ágyást, akkor meg az ültetéskor félre van kotorva a takarás. A forgács is jó takarás, azt is bátran lehet alkalmazni, főleg apró növényekhez, mert azt óvatosabban lehet szórni. A vastagság attól függ, mennyi anyag van, de néhány cm vastagságban feltétlen kell, mert összeesik, szárad. Később érdemes kicsit pótolni is. Lehet tenni bármilyen növénynek, de szerintem annyit nem fog sikerülni összeszedni, hogy mindenhova jusson, ezért főleg a kényesebb palántákhoz javasolom.

Zöldtrágya növények vetésével is lehet a talajt javítani.

A mustár jó helyen 1 m magasra is nő. Talajtakarásra, zöldtrágyának szinte bármikor lehet vetni. Tavaszi fagok utántól októberig. Hamar kikel. Zöldtrágyának virágzásig bármikor levágható, a gyökere a talajba maradhat, a zöldrész meg belekapálható. Olyan helyeken, ahol nincs útban, meg lehet hagyni magnyerés céljából. Zöldségek között ne hagyd meg, mert túlnövi, és elnyomja őket. Legfeljebb ágyás sarkokban. Egyedül káposztafélék előtt, és után ne vessed, mert rokonok.

A kialakult talajszerkezet megőrzése céljából télen is takarom a talajt. Erre a célra vetem a körömvirágot, mustárt, melyek télen is zöld szőnyeget képeznek, bár a mustár elfagy, de a fagyott levelek is takarnak. Azonkívül, hogy a gyökerek lazán tartják a talaj szerkezetre, tavasszal zöldtrágyaként használom, leforgatva. Év közben is vetem a körömvirágot köztesként, és az üres területek takarására, mert illat anyagainál fogva riasztja a káros, illetve vonzza a hasznos rovarokat. Bármikor vethető, talajfelszínen visszavágva újra kihajt. Leszedett virágjai teának, belőle készítette krém sebek gyógyítására, bőrregenerálásra használható. Másrészt szép is.

Büdöskéből van nekem is több fajta, alacsony, magas és tiszta sárga. Én teszem mindenhova, ahol üres hely marad, akár a körömvirágot. A répa, zöldségágyásokhoz meg főleg, mert a gyökerének fonálféreg riasztó hatása van. Egy félreeső helyen a kerthatáron elszórom a magot, és onnan palántolgatom szét.
A később bevetésre kerülő ágyások szélébe tavasszal mindíg szoktam vetni egy magkeveréket évek óta, amit később ha útban van ki lehet vágni. A termések felhasználhatók. A következőkből áll: körömvirág, büdöske, kapor, fehér jégcsapretek, karalábé. Ez addig a talajt takarja és haszna is van. A retekből mindíg hagyok felmagzani, így évek óta nem kell magot venni.
Az ágyásokat elő, fő és utónövényekkel egész évben lehet használni, így friss, egészséges növényekkel ellátni a családunkat.
Jó munkát kívánok!