A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sárgarépa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sárgarépa. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 15., kedd

Vessük a gyökérzöldségeket.

Sárgarépa, petrezselyem, paszternák.

A márciusi beköszöntő jó idő egyre több embert csal ki a kertbe. A napsütés hatására a talaj melegedni kezd, és ahol jól elmunkálható a felszíne, megfelelően morzsalékos magágyat lehet készíteni, ott el lehet vetni a gyökérzöldségek magjait is.
Ezek is hidegtűrő fajták, csírázásuk már elég alacsony hőmérsékleten is megkezdődik, azonban megfelelő nedvességre is szükségük van. Azért jó korán elvetni őket, mert ilyenkor koratavasszal még nem szárad ki olyan könnyen a talaj felszíne. Nagyon korán, februárban én nem szeretem még elvetni ezeket, mert a hidegben nem indul meg csírázás, hosszan elfekszik a mag, és esetleg a hideg és nedvesség hatására kirohad, „megkotlósodik”.
Arra a területre, ahol előző évben voltak, ne termesszük. A frissen trágyázott talajt sem szereti. Ez főleg az istállótrágyázott területet jelenti, a komposztos hely nem árt neki. A friss trágyázással az elállóságuk csökken, hamarabb jelentkeznek az állati kártevőik.

Mind a laza talajt szereti, mivel gyökérzetük mélyebben hatol a talajba. Nehéz, kötött talajon elágazóak lesznek a gyökerek. Ilyen helyen főleg petrezselyemből rövidebb gyökerű fajtákat válasszunk. Aki csak a lombja miatt akar petrezselymet, az levélpetrezselymet vessen. Ebből én a normál levelűt szeretem, a mohafodrozatú az nem annyira "petrezselymes".

Vetés előtt szép sima magágyat kell készíteni, apró, megfelelően morzsalékos talajfelszínnel. Az aprómagvak keléséhez fontos a megfelelően tömörített talaj. Én előtte is meghengerezem egy sorral.
A sortávolság nekem ennél is 20 cm, amit sorhúzóval kihúzok, és a kihúzott sorok mélysége is megfelelő.
Sárgarépából több szokott fogyni, így ebből többet, és több fajtát vetek. Rekord (tárolásra), Amszterdami (korai), Nanti (közepes tenyészidejű) került ebben az évben elvetésre.
 Itt a sárgarépáról sokat meg lehet tudni. 


A középen lévő nád, csak jelzés, mert két oldalról behajolva vetek, így nem kell lesni, meddig szórtam a másik oldalon a magot.

A sorok két végére egy fej vöröshagymát dugok sorjelzőnek. A répa sorába pár szem kapormagot vetek, mert a kapor segíti a répa kelését, később elnyomja az illatát, így megtéveszti a répalegyeket. Ezt a célt szolgálja a fajtákat elválasztó 1-2 sor dughagyma, de lehet pórét tenni erre a célra. Sorjelzőnek még szórható retek és saláta mag is, ezek hamarabb kikelnek, és jobban láthatók, hol vannak a sorok. Én ezeket a magokat elég sűrűre vetem. Így biztosan kel annyi, amennyire szükség van. Később sem ritkítom, hanem ahogyan nőnek,úgy esszük ki közülük a felesleget, így , mire be kell érniük, lesz megfelelő helyük növekedni.
A petrezselyem sorának végébe büdöskét vetek, ez majd a fonálférgeket tartja távol. Az egész vetést egy sor kaporral zárom.
A kevert vetésnek az a célja, hogy a hagyma védi a répát a répalégytől, a répa pedig a hagymát a hagymalégytől. A tagatesnek (büdöske) pedig fonálféreg riasztó hatása van a talajban, a virágja pedig a hasznos rovarokat vonzza, ugyanúgy, mint a kaporé és a körömvirágé (Calendula).


A belocsolás a takarás előtt, kellő nedvességet biztosít a magok megduzzadásához.

Paszternák (Pasztinák) magja csak egy évig csíraképes, így ezt nem érdemes eltárolni.
A vetés sorait, a magok csírázásának segítésére óvatosan, hogy a magokat ne mossa el a víz, locsolóval megöntözöm. Majd vékonyan földdel takarom. Ekkor megint meghengerezem a felszínt, mert ellenkező esetben hiányos kelésre lehet számítani. Ha nincs henger, akkor a gereblye fonákjával, lapáttal megütögetve megfelelően a magokhoz lehet nyomni a földet.


Fontos a kellő tömörítés.

Később, ha valami oknál fogva a felszín kiszáradna, locsoló rózsájával tartsuk nedvesen. A magoknak nem szabad kiszáradni.
Ha ezzel végeztünk, mi mindent megtettünk azért, hogy friss gyökérzöldségek kerüljenek  a tavaszi levesbe.

2011. január 15., szombat

Milyen zöldségféléket lehet már vetni?

Vetési terv 2., avagy mivel kezdhetjük a vetést.

A vetés különböző módozatait, és a szabadföldi vetés idejét tavaly már megbeszéltük
 Most azt nézzük meg, mik azok a korán elvethető növények, amiket türelmetlenségünkben, és leküzdhetetlen vetési kényszer által kényszerítve már most, vagy az elkövetkező napokban elvethetünk.

Nálam az első mindig a bazsalikom, melyet cserépbe vetek és ablakpárkányon tartok. A magokat csak a talaj felszínére szórom, mert csírázásukhoz fényre van szükség- Naponta kicsit megpermetezem vízzel, hogy ne száradjon ki. Ha szükséges később áttűzdelem, és maradnak cserépben a lakásban.

A következő a zeller.
A zellert általában palántázással szaporítják, mivel a fejlődéséhez sok idő kell, és helybe vetve nem lenne ideje a fagyokig megfelelő gumót nevelni.
Csírázása 12 fok alatt szünetel csak efölött indul meg, de 20 fok körül a legintenzívebb. A magja sok olajat tartalmaz, ezért 20-30 fokos vízben történő néhány órás áztatással segíthetjük a csírázást. Én nem szoktam áztatni, de vetés után meleg vízzel öntözöm be a talajt. Virágládába, 2 sorban szórom el a magokat, enyhén takarom, és tömörítem a vetést. Egy üveglappal lefedem a ládát, és meleg helyen, általában ablakpárkányon tartom, Gondoskodni kell, hogy a talaj felszíne ne száradjon ki.
A lassú kelés miatt a vetéstől a kiültetésig12-24 hét is eltelhet. Ezért én január első felében el szoktam vetni. A januári, február eleji vetés májusi, a márciusi júniusi kiültetést eredményez. Kikelés után én tűzdelni nem szoktam. Mindig van annyi palánta, amennyi nekem szükséges. Ha szép fejet akarunk, akkor jól trágyázott helyre, önállóan ültessük ki, 30*40-es távolságra. Azt tapasztaltam, hogy a paradicsom, a káposzta és uborka mellé ültetett zellerek inkább nagy lombtömeget és kisebb gumókat neveltek.

A következő a retek.
A retkek alacsony hőmérsékleten már csíráznak. A káposztafélékl a leghidegtűrőbb növények. Viszont a retkek nagyon érzékenyek a fényre. Kevés ilyen növény van, amely ennyire érzékelné a fény és megvilágítás idejének változását. A legsötétebb hónapokban alig fejlődik. Még a hónapos reteknek is 2-3 hónapra van szüksége a kifejlődésre. De sok fényre, hosszú megvilágítás hatására már magszárat növeszt. A retek bár hidegtűrő, korán elvetni nem javasolt, csak hajtatásra alkalmas fóliában, üvegházban. Ha februárban nincsenek nagy fagyok, akkor meg lehet próbálni kerek, piros korai hónapos retket fólia alá vetni. Szabadföldbe március előtt ne vessük el. Akinek megfelelő helye van, az egy kiselejtezett esőcsatorna darabba, vagy hosszú virágládába vethet és azt hűvös helyen, épületben nevelheti.

Fejes saláta.
Megkezdhetjük lakásban a fejes saláta palántanevelését. Fontos. Ne legyen rá nagyon meleg!, ugyanis nagy melegben a magok nagy része ki sem fog kelni. Maximálisan 16 fok legyen rá. Ahhoz, hogy március elejére kiültethető salátánk legyen, január második felében el kell vetni a magokat. Lehet közvetlen pohárba vetni 2-3 szem magot, de lehet ládába is, amiket át kell tűzdelni. A salátát tűzdeléskor nem szabad mélyebben ültetni, mint volt, inkább billegjen, mert akkor nem lesz feje. Fentről locsolni sem szabad, mert hamar rothadásnak indul a gyenge növény gyökérnyaka. Fóliába már február végén, március elején ki lehet ültetni. A fentiek alkalmazhatók a kötöző salátára is.

Káposztafélék, karalábé.
 Hőigényük szinte azonos a fejes és kelkáposztának, karalábénak, karfiolnak és brokkolinak. Ahhoz, hogy szabadföldbe március második felére kiültethető palántáink legyenek, január 20-február elejéig el kell kezdeni a nevelését.
Káposzta. Korai fajtákat vessünk. (rövid tenyészidejűek 60-90 nap, középkoraiak 90-120nap) Korai termesztésre  a palántanevelés 6-8 hét tűzdelés nélkül. Tűzdeléssel két héttel hosszabb.
Kekáposztának a palántaneveléshez 6 hétre van szüksége. A jól fejlett palánta fóliába, üvegházba február végén kiültethet. Jól begyökeresedve enyhe fagyot is kibír.
Karalábénál arra kell vigyázni, hogy kiültetés után fagyhatás ne érje, mert károsodik. Árnyékban hosszú lombot, kis gumót nevel.
Karfiol és brokkoli. Szintén vethető palántának január közepétől. Célszerű egyből pohárba vetni.  Kb. 10 hét kell neki a kiültetésig. A brokkolinak 2 héttel kevesebb időre van szüksége. Már március elején kiültethető fóliába, mert kevésbé érzékeny a felmagzásra, mint a karalábé. Árnyékban, gyakori borult idő miatti kevés fény csökkenti a rózsák fejlődését.
A gyökérzöldségeket nem szoktuk palántázni, hanem csak közvetlen szabadföldbe vetni. Ennek még nem jött el az ideje. Ugyanakkor én tavaly próbálkoztam répa és pasztinák csoportos vetésével és palántázásával, és sikerrel jártam. De a helybevetett pasztináknak a gyökere nem lett elágazó, míg a palántázottaké igen. Répából kerek, Párizsi vásár fajta lett üvegházba palántázva, és korán szedhető volt.

A hagymaféléket sem szabad még korán elvetni.

Láthatjuk, hogy vannak mégis olyan növények, melyekkel már meg lehet kezdeni a szezont. Ha mégsem sikerülnek, akkor is kielégíthettük a vetési vágyunkat. Legfeljebb az a kevés mag veszett kárba. De, ha sikerül….:)

2011. január 7., péntek

Új év kezdetén a kertben

Vetési terv 1. avagy nézzük át, milyen magjaink vannak.

Januárnak ebben a szakaszában a szabadban sok munkát nem lehet végezni. Legalábbis nálam nem. A kert szinte úszik. Most lassan elolvad a hó, és az is szaporítja a vizet. Remélem tavaszra azért művelhető lesz. Máshol még lehet széthordani még a trágyát, esetleg, ha szükséges ásni.
Kertezéssel kapcsolatos dolgok, csak bent a meleg (és száraz) szobában történnek még egy darabig.

Elkezdem tervezni, hogy mit és miből mennyit fogok termeszteni. Számunkra a gyökér és levélzöldségeken kívül a legfontosabbak a pardicsom és a paprika. A kabakosokból a cukkini és az uborka termesztésére van még hely. A nagyobb tökfélék hely hiányában nem férnek el a kertben.

Gyökérzöldségekből marad a jól bevált félhosszú petrezselyem, a sárgarépából az Amszterdami, a és a Fertődi vörös, valamint egy Rekord nevű, flakker tipusú tárolási fajta. Zellerből marad a tavalyi Edward nevű, kerek, oldalgyökér nélküli, ami jól bevált. Lesz még pasztinák is. Céklából Rubin, és kipróbálom az Egyiptomi laposat is.
Retkekből a korai hónaposok lesznek több színben és fehér jégcsap. Aztán később Jánosnapi, Húsvéti rózsa, és Fekete téli gömbölyű.

Káposztafélékből kelkáposzta (Rakéta) lesz korai, ami jó utónövénynek is, bimbóskel, fehér karalábé, és pár darab karfiol (Beta), valamint brokkoli (Romanesco).


Kabakosokból a legfontosabb, amit üvegházban nevelek, a Bernadett saláta uborka. Szabadban befőzésre, savanyításra, kovászolásra a szokásos Perez, Mohikán és talán Kecskeméti keseredésmentes lesz. Cukkiniből zöld Diamant nevű olasz, és a Kertimag  sárgája lesz, esetleg fehér.

Paprikából elég nagy a kínálat, így nehéz választani. Paprika fajták közül azt tapasztaltam tavaly, hogy egyes fajták palántjainak nevelését hetekkel korábban el kell kezdeni nevelni szabadföldi kiültetésre is. Ilyen volt a Kapia, a Bikaszarv (piros, sárga), Start, és a török paprikából fogott magom is. De ilyenek a Gigant és kaliforniai tipusok is. Ezek hosszabb termőidejűek, és a májusi kiültetéskor még nem elég fejlett palánták később hoznak termést. A korábbi neveléssel már akár bimbós palántát lehet kiültetni. A paprika esetében ez nem káros.
Maradnak a jól bevált zöldpaprikák is, a Duna, Kofa, Rekord, Csipke.
Fehérből a Tizenegyes, a Start és Ciklon. Újdonság lesz ebben az évben a Csüngözön, és a kissé csípős Balaton.
A Húsos nagy fajtákból Kapia, Bikaszarv, Kaliforniai és Anatóliai lesz.
A Szentesi kosszarvút tavaly nem szerettem meg, vékony volt a húsa, és savanyítani sem vált be. Cseresznye paprika (piros és sárga) az kell, meg szárítani az apró erősek közül is több fajta (ceruza, macska) lesz..Savanyúságba meg Kecskeszarvú és Lombardo nevű pepperoni.


Paradicsomokból nem sokat tudok ültetni, de ennyi elég szokott lenni, nem tervezek új fajtákat, mivel a hely nagysága miatt erre nincs is sok lehetőség. Az Ökörszív, a Lugas f1, és a Kerek az marad. A feketén még gondolkozom, repedésre hajlamos volt a Black Prince, és túl nagy sikere sem volt.korallból  kb 2 tő, esetleg Ace 55.

Viszont Antonio barátom ígért nekem a napfényes Itáliából, San Marzanót több változatban, és fürtös, apró szendvics paradicsomot. Ezekre nagyon kíváncsi leszek.San Marzano nélkül nem lehet paradicsomot nevelni. Lének, aszalásra, enni is nem találtam finomabbat.

Borsóból korainak Rajnai törpe, későbbre Zsuzsi lesz.
Más növényekből sem tervezek új fajtákat, maradnak az eddigi, bevált fajták. Nem tudható, hogy miként alakul az időjárás. Jelenleg a kert egy részét víz borítja, de, ahol nincs víz, ott is nagyon nedves a talaj. Még nem látható, hogyan lehet tavaszra ezt a talat művelni.

Most egyenlőre a magok leltározása folyik, esetleg pótolni azt, ami hiányzik.
Nem szoktam nagy gondot csinálni a magok beszerzéséből. Egy városi gazdaboltban veszem meg amire szükségem van. Az olcsó, bevásárlóközponti magokból nem veszek. Nagy áruházakba ritkán jutok el, de itt is csak néhány különlegesség csábíthat el. Általában a ZKI és a Budapesti kertimag termékeit szeretem használni. Ezek mindíg beváltak.
Itt több paradicsom, és paprika megnézhető azok közül, amit termeszteni fogok.
A magok a legtöbb zöldségnél több évig is felhasználhatók.
Az ez évi tervezett fajták listája, a korábbi évekkel együtt megnézhető és letölthető: Fajtajegyzékem2011

Csíraképességről egy lista:
Csíraképesség megőrzésének ideje, a vizsgálat idejét a zacskókon fel szokták tüntetni, innen lehet az éveket számolni.

Káposztafélék: 3-4

Zeller:2-3

paradicsom: 2-4

Paprika: 2-4

Kabakosok: 5-8

Kapor: 2-3

Jégsaláta: 3

Fejessaláta: 3

Cékla: 4-5

Petrezselyem, répa: 2-3

Hagymafélék: 1-2, de a tapasztalat szerint ezekből minden évben új mag kell.

Borsó, bab 2-3 év

Így egy zacskó mag több évig is felhasználható. Mindenki nézze át a készletét, a pótlásról pedig még nem maradt le senki.
Ezután azt kell kitalálni, hogy miből mennyit, és hova ültessünk.

Azoknak a kedves látogatóknak, akik végig követték a tavalyi évet, és tetszettek a Capek idézetek, innen letölthetik a teljeset.

2010. szeptember 14., kedd

Áttelelő zöldségek vetése

Szeptemberben el lehet kezdeni az áttelelő zöldségek vetését. Ági ezekről kérdezett, és azt hiszem ez megér egy teljes bejegyzést.

Azokat a növényeket szaporítjuk így, amik nem annyira érzékenyek a fagyokra, jól bírják a hideget és tavasszal, az első jobb idők beköszöntésekor fejlődésnek indulnak, így korán jutunk friss vitaminokhoz.
Két féleképpen lehet elvégezni.

Őszi vetés:
Ősszel, tehát így szeptemberben elvetjük, eldugdossuk a szaporítóanyagot, az kikel, begyökeresedik. Így telel át, és tavaszzal indulfejlődésnek.
 
Tél alá vetés:
A másik módszer a tél alá vetés. Ekkor a magokat november végén, de, ha jó az idő december elején vetjük el, ha már lehült a levegő 2-3 fok alá, hogy a hideg hatására ne induljanak csírázásnak. A magok a téli csapadékhatására megduzzadnak, és tavasszal, a számukra már optimális hőmérsékleten csíráznak ki és hamar kikelnek. Mire egyáltalán rá tudunk menni a talajra, ezek már kisorolnak. Ilyenek elsősorban a petrezselyem, sárgarépa, de lehet kiszórni saláta magokat is. van aki kísérletezik így zöldborsóval is. Ha nagyon nagy a fagy, a borsó nem bírja. De - 5 fokot még kikelve is kibír. ki lehet próbálni. én volt, hogy januári enyhe időben vetettem, és szépen kikelve átvészelte a februári fagyokat. Januárban így el lehetvetni a mákot is. Ha sikerül, akkorra, mire a máktokbarkó rajzik, a mák már elvirágzik.

Kora tavasszal mire mások vetik, nekünk már hajt a saláta, van zöldhagyma. (a fátyolfólia alatt répa és petrezselyem van, tavaszi vetésű).


Most nézzük sorban az áttelelően vethető növényeket.

Elsősorban az őszi fokhagyma. Legkésőbb október elejéig el kell dugdosni. én 0 cm sor, 10 cm tőtávolságra szoktam. Kihajtva, meggyökeresedve szépen áttelel, legalább két héttel korábban szedhető fel, mint a tavaszi, és a fejek is nagyobbak, gerezdesebbek. Egyetlen hátránya, hogy nem áll el oly sokáig.
Ugyanígy el teszek egy jó adag dughagymát. Ebből lesz a korai zöldhagyma. Ezeket mindeképpen meg kell enni majd zölden, mert a vöröshagymát, ha bármilyen formályában, tehát dughagymaként is fagyhatás éri, magszárba fog menni. De ezzel nincs is baj, mert mindíg elfogy.

Ősz végén ilyen a saláta a hagymával.

Tavaly próbáltam először a hagyma közé szórni saláta magot. Én a saját felmagzott salátám megszedett magját szórtam ki. Kikelve ez is szépen áttelel. Tavasszal jól megvannak a zöldhagymával, a saláta takarja a hagyma szárát, így magasabban fehér a hagyma szára. Ebből lehet kiszedni fejessaláta palántának is.
Aztán a következő a petrezselyem. A lombnak nevelt metélő, és a gyökérpetrezselyem is. De, aki szép, hosszú gyökeret akar, az ne vesse el télre. Mert tavasszal ezek lombot nevelnek előbb, és a petrezselyem, mivel már átélt egy fagyot, azt hiszi, hogy már két éves, így egy idő után magszárat nevel. De addig korai vékonyka gyökereket is meg lehet enni. Ugyanez vonatkozik a sárgarépára is. A kikelt sorokat esetleg lehet vékonyan takarni szalma, széna, falevél takaróval. Vastagon ne, mert kipállik alatta, vagy beköltöznek a pockok. A fóliatakaró még rosszabb, mert a hőingadozástól állandó pára csapódik ki, a növény bepállhat. Én nem szoktam takarni. A petrezselyem levél télen csak megfagy, de konyhahőmérsékleten kienged, és jól felhasználható.

Jobb oldalt látszik a rengeteg elszóródott magból kikelt petrezselyem, fölötte saláta.

Én mást nem szoktam elvetni áttelelésre, de el lehet ugyanígy vetni a spenótot, sóskát, esetleg kelkáposztát is. A kelkáposzta csak az ország déli részein termeszthető így. Áttelelésremár augusztusban el kellett volna vetni. Ha a káposzta megfagy, az is felhasználható kiengedés után.

A fagy a kelkáposztának sem árt.

Céklát ne vessünk télre, mert tavasszal egyből magszárat nevel, nem lesz gumója. Az elszóródott magból kikelteknek is.

Így lehet próbálkozni. Ha nem sikerül,ahogyan gondoltuk, akkor sincs veszve semmi sem. Majd jön a tavasz, és lehet veteményezni újra.

2010. április 10., szombat

Tavaszi munkák a kertben.

Lassan egyre több munka adódik a kertben, ahogy javul, és melegszik az idő. Most már nem csak a palántaneveléssel kell törődni, hanem a szabadföldi növényekkel is.

Jobbra borsó, zöldségfélék, mögötte a zöldhagyma salátával, és egy üres ágy. Balra fönn borsó, az út mellett fokhagyma.

A palánták már több, mint egy hete éjjel is kint alszanak az üvegházban.  Igaz, hogy sokszor éjjelre 6-8 fokig lehül a levegő (ilyenkor egy kis fóliával még letakarom őket), de már megszokták . Ezek közül azokat a paprikákat, melyeket januárban vetettem el, ki is ültettem az állandó helyükre.
Ezek:

Az út két oldalán hagyma, retkek, saláta. A palánták a földben. Balra a ládákban kötöző és metélőhagymapalántának.
Ezenkívül még két tő Marmande paradicsom lesz az üvegházban. Többet nem akarok, mert régebben nem győztük enni bentről is, korainak 2 tő elég, aztán majd teremnek a kintiek eleget.

Palánták  az üvegházban. Ezek szabadba mennek majd.

Ezeket a kicsiket tűzdeltem utoljára. Még épületben vannak, de szépen fejlődnek.

Majd később 2 tő Bernadett saláta uborka lesz még az üvegházban. Ezt még két napja vetettem el. Nem kapkodom el, mert az uborka melegigényes. Később, meg vízigényes. Ha termőre fordul, tövenként megkívánja a napi  egy vödör vizet. Különben nem lesz a termésnek elég nedvtartalma, taplós lesz. Na meg nem is terem rendesen. De ugyanígy öntözöm majd a szabadföldieket, de azok még ráérnek.
Az üvegházban szépen fejlődik a retek, lassan fejesedik a saláta.

Szabadból már lehet enni az áttelelt zöldhagymát. A zöldborsóból mindkét fajta szépen kikelt. A korai Rajnai törpe az kifejtő borsó, míg a Maxigolt későbbi, velőborsó. A borító fóliákat levettem róla, hogy rendesen érje az eső.
Sorol a sárgarépa, petrezselyem, és a magról vetett hagyma.

Jól látszik a zöldségféléket elválasztó hagyma. Előtérben egy vakondrisztó. A palackot a szél forgatja, a hangot a vas leviszi a földbe, és a kis ásóművész nem tulságosan szereti ezt.


A Rajnai törpe zöldborsó. ez alacsony, korai fajta.
Átraktam a komposztot. A mögötte lévő olasznád tavalyi hajtásait levágtam.

Így néz ki. Most hiretelen nem találtam saját képet, így innen kölcsönöztem.

Én ezt használom sok növényhez karónak. két három évig bírják. Vastagság szerint sorba rakom, a vastagabbakból 1,5- 2 méteres, a vékonyabbakból rövidebb karókat vágok. A legvékonyabbakból sorjelzők lesznek.

Szétválogattam vastagság szerint. A legvége nem elég kemény, azt ki kell dobni.

Földarabolva. Egy darabig elég lesz. Mögötte a komposzt.

A bogyósok tövéről ki kellett szedni a kinőtt tarackot. Majd a tövekre komposztot tettem, és erre fakérget.
A tarackkal állandó harcban vagyunk, a legváratatlanabb helyeken nő ki. A zöldségesben nem akarok gyomírtózni, így kézzel vagdossuk, szedjük, takarjuk. Más helyeken, ahol nincs haszonnövény glifozát alapú gyomírtóval lehet hatékonyan írtani. ilyen a Glialka. Ez csak levélen keresztül hat. A klorofilt roncsolja, ezáltal pusztul el a növény. Emberre, állatra nem veszélyes.
Lehet palántázni a káposztaféléket, de azokkal ebben az évben nem tulságosan foglalkozom. Karalábét vetettem, legfeljebb pár tő kelkáposzta, és karfiol lesz majd.
Közben egyre több a szín, virágzanak a gyümölcsfák, színesednek a virágok. Csak sétálni, nézegetni is öröm, nem csak dolgozni.



2010. március 28., vasárnap

Március, a javából.

Ezen a héten a tavasz sok arcát megmutatta.

Volt gyönyörű napsütés, borult, felhős idő, erős szél, eső, majd újra ezek váltakoztak. Ma délelőtt napsütés, most újra borul.

A héten amikor jó meleg volt, kivittem a palántákat a növényházba. ott harminc fok fölött volt a hőmérséklet nappal, így ki kellett nyitni az ajtókat. Éjjelre 13 fokra hült le a levegő. A lakásban már hűvös volt a palántáknak. Két paradicsom kidőlt a hideg földben. Friss földet tettem a tövére, még megvannak. Péntek este meg újra beköltöztettem a házba őket, mert lehülés jött. A zellereket és fűszerpaprikákat kint hagytam. A bazsalikomok is szépek. A hajtások végét már csipkedjük főzni, így legalább még bokrosodnak is. lassan lehet újabb csapatot vetni.

Paprikák, paradicsomok a lakásban. Jobbra, alul a bazsalikom.
A csoportos vetés tálcájából kiültettem a növényeket. Lett egy sor pasztinák, ezek szabadba kerültek, a répák az üvegházba. A sárgarépa Párizsi vásár (Budapesti Kertimag Delikát sorozata) nevű, apró, kerek, mint egy retek.

Felül a növényházi, alul a saláta palánták.

A hagymák között az ősszel elszórt saláták közül egy adagot felszedtem, és sorba palántáztam őket.
A salátát palántázáskor nem szabad mélyen ültetni. Szinte billegjen, mert nem fejesedik, ha mélyen ültetjük. Melegben ültessük, hogy locsolás után fel tudjon száradni. Lehetőleg a levelét ne érje víz.
A saláta elé vetettem egy sor hónapos retket, közé karalábé és tépősaláta (Lollo Rosso) magját kevertem. A saláta védi majd a retket, karalábét a földibolha ellen. De arra is figyelni kell, hogy a retkek talaja mindíg nedves legyen. A földibolha a nedvességet sem szereti. A retket amúgyis öntözni kell rendszeresen, kis adagokkal. A ritka, nagy adag víztől felreped. A trágyás földet sem bírja.

Az üres sorokba körömvirág magot szórtam, ami jó lesz rovarcsalogatónak, a virágja teának, krémnek. Ahol útban van, meg zöldtrágya lesz. Vetettem kaprot is, csak úgy egyszerűen szórva a magját. Jó lesz védőnövénynek is. Egy ágyás végébe pedig metélőpetrezselymet vetettem. Zöldnek jobban szeretjük a normál levelű fajtát, nem pedig a mohafodrozatút. De nem a mohafodrozatút, hanem a simát. A gyökérpetrezselyem zöldje is felhasználható.

A virágos kertben pedig teljes pompályukban virítanak a hagymás virágok. A krókuszok sajnos szinte két nap alatt elnyitottak. A szél elfektette őket.


 A kertbe megjött a visszajáró gólya is, csak nem volt kéznél a gépem. De a fácánokat elkaptam. :) Érdekes, bent, lakott területen, házak között így megvannak már évek óta.

2010. március 21., vasárnap

Végre Tavasz van!

Megjött a várva-várt jóidő, ami mindenkit kicsalt a kertbe.
Már pénteken vizsgáltam a földet, mennyire lehet megművelni. A sok tavaszi csapadék eléggé megnyomta, teteje kicserepesedett, alatta pedig eléggé nedves volt. még régebben készítettem egy speciális szerszámot, amellyel a talajt forgatás nélkül lehet lazítani. 10-es rúdacélból karom szeerűen hajlítottam egy háromágú talajlazítót. Most ezzel kapírgáltam meg a földet, és magam is meglepődtem, hogy eléggé omlós laza szerkezetű volt. Így semmi akadálya nem volt a szombati bevetésnek.

Jobbra lent az a bizonyos "kaparó".
Szombaton előszedtem a többi szerszámot is. Egy nehezebb gereblyét az elegyengetéshez, a sorhúzót a sorok kijelöléséhez, és a vetőárok kihúzásához. Nálam az alapsortáv a 20 cm. Ez határoz meg mindent. Egy nagyobb, háromszögkapát az árok mélyítéséhez, behúzásához, egy kiskapát az esetleges lazításhoz. Egy kis, könnyű gereblyét a magtakaráshoz, meg a hengert a talaj tömörítéséhez. Na meg egy lapátot és seprűt az út letakarításához:)

Először a zöldborsó került sorra.
Én két fajtát vetettem. A Rajnai törpe a korai fajta. Ez apróbb szemű és hüvejű, de korai és alacsony bokrú. Ezt a kelés gyorsítására alagútfóliával fedtem. A másik kései, nagyszemű Maxigolt nevű borsó. Egyszerre vetettem el, mert a kései borsó úgyis hosszabb tenyészidejű. A magokat elősző este langyos vízben beáztattam, így már megduzzadva kerülnek a talajba. Ezzel akár egy hetet is lehet nyerni. Főleg homoktalajon, ahol kevesebb a nedvesség. Az alap sortávolság itt is 20 cm, később a bokrok tartják egymást. A magasnövésűnek később lehet, hogy húzok ki drótot. A sorhúzóval kihúzott árkokat kapával mélyítem, mert a borsót mélyebbre kell vetni. Laza homoktalajokon 5-8 cm, kötött talajon 5 cm-nél ne legyen mélyebben. A takarás utánitt is fontos a vetés tömörítése. Ne legyen a talaj a mag körül laza. Ahol galambveszély van, ott lehet kelésig fályolfóliával takarni. De a lemetszett ágaknak az ágyásra helyezése is csökkenti a kárt.
Ezután jött a répa, petrezselyem , vöröshagyma.
Szintén 20 cm-esek a sorok. Itt érvényesül a vegyes telepítés. A sorok az ágyásban keresztben vannak. Dughagymával kezdem, majd három fajta répa kerül elvetésre. Egy korai, Nápolyi nevű,  Nanti, majd Rekord eltartásra. A fajtákat két sor dughagyma választja el. Petrezselyemből félhosszút vetettem, saját magból. Az ágyást két sor pasztinák zárta. A sorokba ritkásan kaport vetettem, mert segíti a magok csírázását, majd kikelve védi is őket. A sorok két végére is sorjelzőnek hagymát dugtam. Lehet  közéjük retket is szórni. Itt talán mégfontosabb a talaj tömörítése. Homokon figyelni kell, hogy a talaj ne száradjon ki.
Vetettem még egy sor korai céklát is. Eléggé sűrűn, mert mi az apró, bébicéklákat szeretjük. A mag szintén saját. Minden évben hagyok egy nagyobb gumót, elültetve ősszel, fedve, ez tavasszal kihajtás után már magszárba megy. Ennyi mag bőven elég, főleg, hogy 3-4 évig is csíraképes a mag.
Talajba kerül még a tavaszi fokhagyma is. A fejeket gerezdekre szét kell szedni, ha sok alapanyag van, inkább a külső gerezdeket dugjuk el, egymástól 10 cm távolságra, úgy, hogy a csúcsos része legyen felfele. A zöldhagymának pedig az a része legyen lefele, amelyiken a kis gyökérek látszódnak. (ennek is a csúcsa felfelé)
Magról vethető a vöröshagyma is. Ha sűrűn vetjük, akkor apró, dughagymák lesznek. Ha ritkábban, akkor főzőhagyma lesz. Úgyis lehet ritkítani, hogy a sűrűjét egyszerűen kiesszük közüle. A répát sem szoktam ritkán vetni. A sűrű vetésből biztosan kikel annyi, amennyi kell. A ritkítás meg úgy történik, hogy már ceruza vastagságtól kiesszük közüle a felesleget.
Egy szélső sorba mindíg vetek egy "saját" magkeveréket, amiben több növény összekevert magja van, és ezek szépen megférnek egymással, fertőzésmentes növények fejlődnek. ez a keverék a következőkből áll: hónaposretek, jégcsapretek, karalábé, kerekrépa, körömvirág, kapor, mézontófű, levélpetrezselyem, büdöske.
Örülök, hogy amit akartam, sikerült elvetni. Ráadásul, megint esőt jósolnak, de ez most nem is baj. Az üvegházban kel a retek, nő a saláta. A fákat még ma lepermetezem Bordóilével és mészkénlével, aztán várjuk a következő munkákat.

2010. március 3., szerda

Kiegészítés a korai vetés kérdéséhez.

Avagy mi is az igénye a petrezselyemnek, sárgarépának, reteknek, zöldborsónak és salátának?

A hőmérsékleten kívül a másik fontos tényező a talaj állapota. Ha könnyű homokos, vagy laza szerkezetű a földünk, és el tudjuk munkálni, akkor lehet vetni februárban, ha nincs fagy és egy ideje 5 fok hőmérséklet megvan.
Ha nehezebb, kötöttebb a talaj, és sok a nedvesség, akkor nehéz jó magágyat készíteni, így hiába van melegebb, nem érdemes a nedves, göröngyös, esetleg ragadós talajba vetni, mert nem lehet megfelelően elmunkálni.
Sajnos nekem ez utóbbi van. Így ősszel már előkészítem a koraiaknak szánt ágyásban a talajt, hogy csak gereblyézni kelljen, ha az idő engedi. 2007-2009-ig ez be is jött, mert január 25-26-án tudtam vetni a borsót, és február végén a petrezselymet, répát, mert akkor kevés volt a nedvesség, nem ragadt a talaj. Most azonban erre várni kell. Ilyenkor még a gondolatát is el kell vetni a rotakapa használatának, mert csak galacsinokat gyárt a földből, és csak rosszabb lesz. Várni kell. A későbbi vetés nem feltétlen későbbi termést eredményez, legalábbis nem jelentősen. Ha a növényeknek kedvezőbbek a feltételek, gyorsabb a fejlődésük is.

Olvasói kérdés:

... nem értem azt sem, hogy írod, hogy a petrezselyem hosszabb idő alatt kel ki, ha túl hideg van neki, a blogban meg a meleget nem tűrő növények közt szerepel...

Ez nem zárja ki egymást, a petrezselyem valóban hidegtűrő növény. De a hideg talaj és levegőhőmérsékleten neki is több időre van szüksége a kikeléshez, és fejlődéshez.

Nézzük át néhány korai növény hőigényét:

Borsó:
Csírázási hőfok: 2-3
Fejlődése 4-5 fokon indul meg
A bimbó és virág -1, -2 fok, a levél -4, -5 fok fagyot elvisel. (ezért lehet kísérletezni áttelelő, illetve januári, februári vetéssel, esetleg fóliával védve, letakarva.)
Optimális fejlődési hőfoka 15-20 Hűvös, nedves klímát szeret.

Retek:
Ez a hónaposretekre vonatkozik.
Csírázási hőfok: 2-3
Opt. fejlődési hőfok: 10-15
Csírázáskor -3, növekedés alatt -7 fokot is kibír. Ezért lehet korán vetni.
A nyári és téli retkeknek több a hőigénye, fejlődésükhöz 13 + - 7 fok az optimális, viszont melegben hamar kikelnek.

Sárgarépa:
Min. csírázási hőfok: 4-6
Opt. fejlődési hőfok: 18-21.
5 fok alatt és 28 fok fölött a levél és gyökér fejlődése lelassul, illetve le is állhat fajtától függően.
A magja magas éterikus olajtartalmú, ami vízfelvétel gátló hatású, ezért csírázásához sok nedvességre van szüksége. Üveg alatt 3 hét, szabadban ennél több idő kell a lombleveles állapot eléréséhez. Ott, ahol nem emelkedik a fagyopont fölé a téli hőmérséklet, meg lehet próbálni késő ősszel (5 fok alatt) elvetni. Télen megszívja magát, és amint optimálisak a körülmények, kikel. Ez azért veszélyes, mert a téli felmelegedéskor is kicsírázik, és ez fagy hatására kipusztul. A kelését segíti a vetéskor ritkán közékevert kapor. (csak óvatosan, mert kaporerdő lesz)

Petrezselyem:
Hasonló a répához, csak még kevesebb hő kell neki.
Csírázási hőmérséklet: 2 fokon megindul.
-8, -9 fokot is kibír a csíranövény.. Azonban a mag olyan talajba kerül, ami még hideg, de nedves, vizes, akkor nem indul meg a csírézés, és a mag elrothd. "Megkotlósodik". Ugyan az a helyzet, mint a répánál, hogy alacsony hómérsékleten is kikel, de sokkal később, és vontatottan. Magas hőrsékleten meg leáll a lombfejlődése. Ezért van ennél is, hogy nem tűri a nagy meleget.A petrezselymet is el lehet vetni késő ősszel, így sokszor ez biztosabb vetést eredményez, mint a korai.

Az ősszel elszórt és kikelt petrezselymet egyszerűen egy lapátra véve. kb 5cm vastag fölldel át lehet bárhová ültetni.
Fejes saláta:
Csírázási hőmérséklet: 2-3
Levélzet fejlődésére optimális hőfok: 12-15
A fejlődése 5 fokig nem áll meg. Rozetta állapotban -5, -6 fokot is kibír. Késő ősszel az áttelelő fajták magját elvetve, azok kikelés után átvészelik a telet, és korán megindul a fejlődésük.
A legkönnyebben lehet szaporítani, A korábban feltett képen látható áttelelt növények magját csak a talajfelszínre szórtam el. Ezt most is meg lehet csinálni, és amint megfelel nekik a hőmérséklet, kikelnek.
Aztán szétpalántolva őket fejlődhetnek, fejesedhetnek. Amint beköszönt a meleg, akkor úgyis magszárba mennek át.

A petrezselyem és répa esetén lehet siettetni a csírázást 1 napos langyos vízben való áztatással, vagy 2-3 napig meleg helyen nedves homokban, fűrészporban való előkezeléssel. De szerintem ezekre nincs igazán szükség. Nekem legalábbis nem a korai termesztés a lényeg, hanem az, hogy legyen mindenből biztos termés. A reteknél, salátánál már fontosabb, hogy lehetőleg hamar teremjen. Üvegházon, fólián kívül is lehet szabadföldben siettetni. Mégpedig fólia, vagy fályolfólia takarással. A fóliával úgy kell letakarni, hogy az ne feküdjön a talajra. (valami lécet, deszkát alátenni, ami kitartja. ) Lehet venni készen, illetve vékony műanyag vízvezeték csövekből hajlítani alacsony 50-80 cm magas vázat, és azt fóliával takarni.


A kis fóliaváz, és a síkfólia. Az utóbbinál látszik, a megoldás, hogy ne feküdjön a talajra.

Balra az erősebb PVC csőből hajlítot váz, és mellette a kisebb, bolti váz.