A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldborsó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldborsó. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. február 14., péntek

Az első vetés

Ki a szabadba!


A tél visszavonultával lehetőséget teremtett, hogy egyes nagyon korai, hidegtűrő növényeket el lehet vetni szabadba.

Mindjárt ilyen elsőnek a spenót. Korán vethető, hamar kicsírázik és kikel. Szinte az első zöldfőzelék a szezonban. Elég neki egy sekély barázda, beleszórni a magot, takarni, és ennyi.

A következő a zöldborsó.
A földem annyira jó porhanyós és laza volt, hogy csak kissé fellazítottam gereblyével, barázdát húztam és lehetett szórni a magokat. Kötött talajon mélyebbre, laza, homokos talajon sekélyebben érdemes vetni. Nekem takarás után kb 5 cm. Egyre nagyon kell vigyázni. Egyetlen szem ne maradjon takaratlanul, vagy túl sekélyen, hogy egy eső lemossa a talajt róla, mert a madarak, főleg a galambok képesek utána az egész soron megindulva, "betakarítani" a szemeket. 3-4 fok körül már csírázik a mag és akár -5 fokot is képes átvészelni.

Mi kedveljük a Rajnai törpe fajtát. Nagyon korai, nem túl magas bokrú, kifejtő borsó fajta. 

A kifejtőborsók jellemzője, hogy magjuk éretten sima, nem töppedt. Ezek általában rövid tenyészidejűek. Majd két-három hét múlva még vetek, mert a hátrányuk annyi, hogy amikor érik, szedni kell az egészet, mert túléretten a cukor keményítővé válik bennük és kevésbé élvezetes, lisztes lesz.
Jobbra fönn a Rajnai, alul a Kevedon csodája


A ZKI ezt írja róla:
Korai érésű kifejtő, a mostohább viszonyokat is jól tűrő fajta.
A növény magassága 35–40 cm. Hüvelyei 7–8 cm-esek, melyekben 9 sötétzöld szem fejlődik.
Igen korai és szakaszos vetésre is kiválóan alkalmas.
Friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt ajánljuk.
A tasak tartalma: 500g.

 altaltaltalt
Idő:febr vége-márc.15x5cm 
jún.
Hőmérséklet:6-8 o  
Vetésmélység:5-7cm 

Én sorba vetem. A sorok egymástól 40-50 cm-re vannak, a szemeket a sorba szórom bele kb. 2 cm-re. inkább sűrűbbre vetek, mert valamennyi mag befullad, kieszi valami, és inkább több legyen, mint ritka.

A velőborsók hosszabb tenyészidejűek: magjuk felülete ráncos, töppedt. Hosszabb tenyészidejűek.  A cukorborsóknak az a jellegzetességük, hogy a hüvelyük is ehető, nem szálkás. 

Lehet már kísérletezni retek vetésével is, annyi a veszély, ha hideg éri, magszárba megy, nem nevel gumót. Ugyanez a gond a karalábéval, így én még ezekkel várok. Fóliában, növényházban meg lehet próbálni.

Különböző fórumokon sokan szinte versengenek azon, hogy a paprika és paradicsom palántának való magokat ki, mikor vetette már el, mekkora már a növény. Nekem erről az a véleményem, hogy még korai. Ezek a palánták egy idő után elvénülnek, megnyurgulnak, kevés lesz nekik a talaj. Jönnek a betegségek Nincs semmi értelme. Korai paradicsomot, amit április közepe táján teszünk ki, február végén, a későbbieket a paprikával március elején kell elvetni palántának.

Arról, hogy mit, mikor érdemes vetni, itt írtam.
A paprika és paradicsom vetéséről itt írtam.


Aktuális:

Vetés szabadba: 
  • Korai borsó.
  • Spenót.
  • Saláta. 
  • Esetleg retek. 
  • Zöldhagyma dugdosása.

Palántanevelő: 
  • Zeller még vethető. 
  • Karalábék, korai kel palántanevelése kezdhető. 
  • Salátát is lehet palántázni, de én inkább kint vetem és szétültetem.

Úgy látom, nem volt rossz ötlet "könyvesíteni" a blogot. Eddig közel négyszázan töltötték le. Remélem mindenki hasznosan tudja forgatni.

2011. december 3., szombat

Ősz vége a kertben.


Itt volt az ősz.


Lassan a küszöbön van a tél, és egyre többet tapasztalhatjuk, hogy követeli a helyet magának. Faggyal, zúzmarával szórja be  a kertet. Vége az ősznek.
Az őszről nem sokat írtam, ilyenkor csak a betakarítás, és a téli felkészülés munkái zajlottak. Nem volt mit írnom.
A terméseket leszedtük, magokat eltettük  a jövő évre. A komposztra való növényi részeket odavittem, a talajt elegyengettem.
A kevés őszi csapadék miatt nem sikerült túl jól az őszi fokhagyma dugdosás. Nem hajtottak ki a tél beállta előtt, így nem tudom milyen lesz tavaszra. Ugyanígy jártam az ősszel eldugdosott zöldhagymával is, de az tavasszal hamar ki fog hajtani, és így is hamarabb lesz korai zöldhagyma. Erre a célra 2-3 cm átmérőjű vöröshagymákat dugdostam el.
Most azon gondolkodom, hogy a zöldborsót ne vessem-e el a tél alá? 

Előnyei: A talaj most megfelelő állapotú, lehet, hogy tavasszal sokáig nem lehet rámenni  a földre, nem lesz művelhető, megnyomja a tél. A korai hőmérséklettel a magok hamar kikelnek, korai lesz az érés, korán lekerül a területről, ami másra lesz hasznosítható. A borsó hidegtűrő. Már alacsony hőmérsékleten is kicsírázik, és kikelve -7 fokot is kibír, ha eléggé erősek a hajtásai.  

Hátrányok.: Ha januárban meleg lesz kikelhet, majd a februári fagyok miatt kipusztulhat.  De egy zacskó mag árát nem nagy veszteség kockáztatni. A Rajnai törpét vetem erre a  célra, ami korai, és fagytűrő, ugyanakkor kevés helyet igényel, nem nő magasra..
Ugyan ilyen módon vetek egy sor petrezselymet is.




A tél folyamán van idő rendszerezni a meglévő magjainkat, és összeírni a beszerezendőket. Készítsünk tervet a jövő évre. Vegyük figyelembe az ez évi tapasztalatokat, miből mennyi termett, és mennyiben felelt meg a szükségleteinknek. Ennek alapján tervezzük meg a jövő évet.

Amíg nem állnak be a hidegek hordjuk szét a földön a komposztot és ásóvillával forgassuk bele a talajba. Ha kevés mennyiség áll rendelkezésünkre, akkor elég a jövő évre tervezett sorok helyére beforgatni. Ha van elég takarónak alkalmas szalmánk, szénánk, akkor takarhatjuk télre a tlajt, vagy legalább azt a részt, amibe korán akarunk vetni. Ilyen takart területen morzsalékosabb lesz a talaj, kisebb a hónyomás veszélye.
A talajtakarásról korábban itt írtam.
Az ásás kérdését pedig itt elemeztem. Elméletileg természetesen művelt kertben nem szükséges ásni, de ez nagymértékben függ a talajunktól. Kötött talajt mindenképpen érdemes lazítani, de nem kell megforgatni, csak lazítani.


Aztán már nem sok dolgunk akad. Nyugodta pihenhetünk, tervezhetünk. A kertbe pedig csak a jó levegő miatt sétálunk ki, no, meg a szép téli táj látványa miatt. Feltéve, ha sokszor lesz szép a tél.

2011. április 22., péntek

Április, kezdődik a szezon

Paradicsomok ültetése a szabadba.


Egyre több  a virág, több a szín, melegebb az idő. Élednek a kertek.
A beköszöntő jó idő hatására melegszik a talaj. Április 20-25 között a fejlett, legalább 20 cm magas, elégséges gyökérzettel rendelkező paradicsom palántákat ki lehet ültetni. 


Némelyik paprikám már virágos, de nem ültetem még ki őket szabadba.
Az egy tő Bernadett uborka majd üvegházba lesz ültetve, de még hidegnek tartom az éjjeleket.




A kiültetés előtt szellőztetéssel, kihordással, előbb árnyékos, majd fokozatosan napos helyre helyezve szoktassuk a kinti körülményekhez őket.



A paradicsom nemsokára fejlődésnek indul a kiültetés után, erős gyökérzetet nevel, így az esetleges májusi lehűléseket  még sérülés után is kiheveri.
Ha május elején ültetjük ki, akkor esetleg nem lesznek eléggé fejlettek ahhoz, hogy átvészeljék a lehűlést. A kényes fajtákkal inkább várjuk meg a május közepét.
A paradicsom palánták, ha megnyúltak, akkor ferdén ültessük a talajba, hogy a hosszabb szárrész is föld alá kerüljön. Majd ott is gyökeret fejleszt. A tőtávolsága minimum 40 cm legyen. (40-60 cm) A szellősebb állomány esetleg kevésbé kapja el a gombabetegségeket. A sortávolság 60-80 cm legyen. A determinált, bokor paradicsomoknak nem feltétlen fontos karó. A féldetermináltaknak karó, a folytonnövőknek karó vagy támrendszer szükséges. 


A paprikát szabadba szerintem nem szabad még kiültetni. Az éjszakai lehűlés még sok a paprikának. Üvegházba, fóliába azonban már ki lehet ültetni.
Az én palántáim is már az üvegházban alszanak. Sőt, oda paprikákat is földbe ültettem már.
A répák, borsók kikeltek, a petrezselyem kérdéses. Ha eddig nem kelt ki, már nem is fog.


Az üvegházban lévő retekre pedig már meleg van, nem biztos, hogy gumót fog hozni. A bolha ellen gondoskodjunk, hogy a talaja mindig nedves legyen.



Vethetünk uborkát palántának, és cukkinit akár szabadba is. Vethető cékla is.
Ahol lehet a palánták talaját takarjuk kaszált fűvel, mulccsal.
Közben meghaladtuk a 100000. letöltést is, ami azt jelenti, hogy ennyiszer meglátogatták a blogomat. Köszönöm!

Élvezzük a kert örömeit, a jó időt. 

Végül a közelgő Húsvét alkalmából köszöntök minden látogatót. A lányoknak sok locsolót. Kellemes Ünnepeket!





2011. március 11., péntek

Végre! Kinti munka a kertben. Zöldborsóvetés.

Kezdődik a kerti munka!

A zöldborsó az egyik legkorábban vethető termény. Már korán, amikor a föld fagya kienged, és elmunkálható, elvethetjük a zöldborsót. A borsó már 3-4 fokon csírázik. Nálam a talaj felső rétegében már jártak a giliszták, így alkalmas a vetésre.
 A borsónak több változata van. Kifejtő, velő és cukorborsó. A cukorborsó jellemzője az, hogy hüvelyestől fogyasztható. A kifejtőborsókat az jellemzi, hogy a szemük éretten sima, gömbölyded. A cukortartalmuk hamar keményítővé válik, így lisztes lesz, hamar levénül, szinte egyszerre kell leszedni.  Általában rövid tenyészidejűek.
A velőborsók hosszabb tenyészidejűek, főleg konzerválásra alkalmasak, szemük éretten ráncos, szabálytalan formájú, több a cukortartalmuk, kevesebb a keményítőtartalmuk, így lassabban vénülnek le, mint a kifejtő fajták. (Itt több fajta jellemzője olvasható)
A talajt elmunkáltam, eléggé porhanyós volt a tél után. A talajkaparóval fellazítottam. (erről írtam a talaj előkészítésről szóló cikkben)


Ebben az évben, a Rajnai törpe (Kifejtőborsó)az első, amit elvetek. Az egyik fajta minden évben ez.
A másik a Gloria de Quimper (Velőborsó) lesz. Ez korai, kell a hely a későbbi terményeknek. Ebből is vetettem egyharmad zacskót, a többit két hét múlva.

Az alap sortávolság a kertemben a 20 cm. Ez általában mindenre alkalmas. Ha nagyobb távolság kell, ennek a többszörösét alkalmazom. Így  van kialakítva a sorolóm.


Kapával a kihúzott sorokat kimélyítem, és ebbe teszem a magokat. 5-6 szemet egy csoportba, a csoportokat 15m cm távolságra egymástól. Így segítik egymás kelését.


Vetés után a sorokat takarom. Nagyon fontos, hogy egy szem sem maradjon a felszínen, ugyanis a galambok messziről kiszúrják, és már este be is mondják a madárrádióban. Aztán a kertész csodálkozik, hogy alig kelt mag, és szidja a magot.


A vetést hengerrel tömörítem. Ha nincs henger, akkor kapával, gereblye fonákjával lapogassuk a talajt le.


A természetet siettetni nem lehet. De lehet neki segíteni. Ha a magot beáztatjuk pár óráig, hamarabb csírázik ki. Lehet a talajt fóliával takarni is, így előrébb hozzuk a kelés idejét, és a fejlődés is gyorsabb lesz.


Nekem erre vékony műanyag csőből készült lukacsos fóliám van. Nem a csöveket nyomom a talajba, hanem egy mérettel vastagabb 20-25 cm hosszú csövet, ebbe rögzítem az ívet.

Végre! Most már igazi kerti munka volt. Lehet lesni az időjárást, mert a következő a hagyma, sárgarépa, petrezselyem. Addig is gyönyörködjünk a szaporodó tavasz hírnökökben:






2010. június 17., csütörtök

Június közepe a kertben

Eléggé változatos időjárással jött el június közepe.


 Volt jelentős eső, nagy meleg, újra eső, szél. Szerencsére a szélsőségek a mi vidékünket elkerülték. Múlt hét végén olyan meleg volt, hogy locsolni kellett a kényesebb palántákat, míg előtte állt a víz a kert végében.
Elkezdett a fekete és fehér eper érni, de jellemzően ekkor minden évben nagy szelek vannak, és ahogyan érik, úgy veri le az ágakról. versenyt kell enni, hogy maradjon is.

Az első vetésű rajnai borsó szárát felnyűttem, a helyére a maradék, savanyításra, szárításra szánt különféle paprikák palántjait ültettem ki a múlt hét szombaton. Ezek eleve később voltak vetve is, mert nem kell korán beérniük. Volt köztük egy Törökországban termelt, hosszú, piros, vastag húsú fajta is, amit boltban vett termésből szedett magból keltettem. Ez Anatóliai néven fut. Hasonló, mint a Bika szarv. Kíváncsi leszek rá. A palánták földjét fűvel takartam, és ide szórtam a kifejtett borsó héját is.


A későbbi, Maxigolt nevű borsót először hétfőn, és a maradékot tegnap szedtük le. Ennek tömött, nagy szemű termése van.


A helyére mennek a már elég fejlett uborka palánták, amiket majd függőlegesen, futtatva termesztek. Már lassan kezdték kinőni az edényeket.


A kertben a paradicsomokon már látszanak a termések. Betegség szerencsére még nem jelentkezik, kacsolásra figyelni kell. A szabadföldi paprikákon is vannak már kicsik. Az üvegházban pedig a Bernadett uborka szedhető. Most már naponta kell neki adni a vizet, és hetente táp oldatot. A kinti növényeket is érdemes hetente növényi ázalékkal permetezni. Főleg ilyenkor, virágzás, és termés kötődés idején, a trágyalaves öntözést is meghálálják. Három tő paradicsomot cserépbe ültettem, és védettebb helyre tettem őket.


A cukkini is szedhető lesz hétvégére. Ebben a csapadékos időben nagyon megnőttek a növények, és vele együtt a gyomok is. Elég sok elfoglaltságot adnak, ki kell szedni. Kihúzás után én a földön hagyom takaróként. Persze, aminek már magja van, az erre nem jó, de ezt nem kell megvárni.


Az idő melegedésével egyre több fajta növénynek érik be a termése. Már lehet szedni az egrest, a meggyet, epret, hét végén már talán a ribizlit is. Egyre több a munka, de ezt akartuk:) (egyre több az ennivaló is, így már van értelme a munkának)


2010. június 6., vasárnap

Június a kertben

Elkezdődött a június. Most már három ok is van, hogy köszöntsük.
Úgy néz ki, hogy elmúlt az esős időszak. Már két napja verőfényes, meleg idő van. A legfontosabb pedig az, hogy eljött az első tavaszi zöldségleves elkészítésének az ideje.


Tegnap leszedtük az első csapat termést a Rajnai törpéről. Ilyen esős idő után a törpe kifejezés nem teljesen helytálló, mivel közel 60 - 70 cm-es szára volt. Ez a fajta kifejtőborsók családjába tartozik, amit sok helyen cukorborsónak is neveznek. (A cukorborsó az, amelyik hüvelyének falán nem képződik kemény hártya, így csövesen is fogyasztható) A Rajnai fajtából mindig csak annyit szedjünk le, amennyit még aznap ki tudunk fejteni, mivel a leszedés után megkezdődik a keményítőkiválás, és megváltozik a szemek íze. Fagyasztás előtt kb 2 percre forró vízbe merítjük, kihűlés után zacskózva fagyasztható.


Amikor leszedtük az összes csövet,  a szárakat ne húzzuk ki gyökerestől a földből, mivel ezeken képződnek a nitrogéngumók, melyek a talaj tápanyagtartalmát javítják. A szalmáját komposztra tehetjük, esetleg állatokka megetethetjük fonnyasztás után. Én általában fűnyíróval vágom le, ami össze is garálja, így szóróm ki a felszínre. A kifejtett hüvelyeket is talajtakarónak használom fel.


A növényházban a Bernadett uborka lassan kinövi a fóliazsákot. Már vannak rajta apró termések most még két- három naponta kapja a vizet, de nemsokára megkívánja a napi öntözést.



A répából is lehet már vastagabb szálakat kiszedni. A karalábé sajnos lassan elfogy. A vöröshagyma főzőméretű lett. Az esőtől a nyári retkek szépen kikeltek, és a lehülés a padlizsánt sem vetette vissza, már virágzik.


Ne felejtsük el a növényvédelmet. Permetezzük a növényeket áztatott növényi levekkel, tejsavóval, hagyma és csalánlével. Párás idő esetén, vagy eső után egy kevés bordói levet is tehetünk a vízbe. A paradicsom kacsolásáról sem felejtkezzünk el, mert elsűrűsödik a bokor.


Így most az első terméseket leszedve irány a konyha, ahol egy tálba sűrítjük a június első ajándékát.
(Azóta megtörtént.:))

A hónapot pedig köszöntsük immár hagyományosan Čapek írásával:

Ha valamit használna vele, a kertész minden áldott nap térdre hullana, s ilyenformán imádkoznék: Uram,add, hogy mindennap essen, mondjuk, éjféltől hajnali háromig, de kérlek, csendes, meleg esőt szeretnék, hogy jól beszivárogjon a földbe. Úgy tedd, hogy ne essen a szurokszegfűre, ternyére, napvirágra, levendulára meg mindazokra a növényekre, amelyek - mint tudod, hisz végtelen a te bölcsességed - szárazságtűrő fajok. Ha akarod, felírom a nevüket egy cédulára.


Add, hogya napocska egész nap süssön, de ne mindenhová (például ne a gyöngyvesszőre, se a tárnicsra, se az istenfára, se a rododendronra), és ne is perzseljen. Add, hogy sok legyen a harmat, és kevés a szél, elég a giliszta,de ne legyen levéltetű és csiga, se lisztharmat.

Tedd meg, hogy hetente egyszer hígított trágyalé és galambtrágya hulljon alá az égből.
Ámen.
Mert ha nem tudnátok, az édenkertben így volt.KUlönben nem lett volna olyan buja ott a növényzet.

De ha már említettem a levéltetveket, hozzá kell még tennem, hogy épp a június a tetűirtás ideje. Van erre a célra mindenféle por, szer, tinktúra, kivonat, főzet és sok büdös készítmény, arzén, dohánylé meg kenőszappan és még sok egyéb méreg. Ezeket a kertész egymás után kipróbálja, mihelyt észreveszi, hogy a rózsáin aggasztóan szaporodnak a zöld színű, pufók levéltetvek.Ha az ember a felsorolt szereket kellő óvatossággal és kellő mértékben használja, megérheti, hogy a rózsatövei esetleg épségben túlélik a tetűirtást, leszámítva azt, hogy elperzselődnek a leveleik és bimbóik. Ami ugyanis a tetveket illeti, az irtás ideje alatt hihetetlenül elszaporodnak, úgy ellepik a rózsafák hajtásait, mint a sűrű hímzés. Akkor aztán - hangos utálkozás közepette - egyik hajtáson a másik után agyon lehet őket nyomni. Így kell tehát a tetveketirtani. A kertész azonban még később is, sokáig, csak úgy árasztja magából a dohánylé meg a kenőszappan átható szagát.

Bizonyára akadnak, akik tanulságos eszmefuttatásaim olvastán némi megbotránkozással mondják majd: hogyhogy minden ehetetlen giz-gazról beszél itt ez az ember, de egy szóval sem említi a sárgarépát, uborkát, karalábét,kelkáposztát, karfiolt, vöröshagymát, póréhagymát, hónapos retket, nem szól a zellerről, metélőhagymáról, petrezselyemről, sőt mi több, még a szép zöld fejes káposztáról sem?! Miféle kertész lehet, ha akár gőgből, akár tudatlanságból mellőzi a legszebbet, amit termeszteni lehet? Mint például itt ez a fejes saláta!

Erre a kifakadásra az a válaszom, hogy életem számos szakaszának egyikében magam is birtokoltam néhány ágyás hónapos retket, sárgarépát, kelkáposztát, fejes salátát és karalábét. Tettem ezt minden bizonnyal valamiféle romantikaszeretetből, a farmer illúzióját akarván magamnak megszerezni.

Aztán kiderült, hogy naponta el kell ropogtatnom százhúsz retket, minthogy a háznál már senki más nem volt hajlandó retket 'enni. A következő héten majd megfúltam a kelkáposztától, aztán a karalábéban tobzódhattam, s hozzá még fás is volt a nyomorult. Voltak hetek, amikor napjában háromszor kénytelen-kelletlen salátát ettem, hogy ne kelljen kidobni. Semmiképp sem szándékom, hogy a zöldségkertészek kedvét szegjem, de: amit termeltek, egyék meg. Ha arra kényszerítenének, hogy faljam fel a rózsáimat, vagy legeljem le a gyöngyvirágot, azt hiszem, mindjárt nem viseltetném irántuk akkora tisztelettel.

A kecskéből válhat kertész, de a kertészből nehezen lesz kecske, hogy letarolja és elropogtassa kertje terményeit.

Karel Čapek: A szenvedelmes kertész (1929), Mayer Judit fordítása