A következő címkéjű bejegyzések mutatása: paradicsom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: paradicsom. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. május 29., péntek

Május végén

A kertben a május az egyik legmunkásabb hónap. Ilyenkor kerül sor a legtöbb zöldségféle elvetésére, palántázására. Már, ha az időjárás felelőssel is egyeztetve van.
Az idei májusban volt jó, és volt rosszabb szakasz.
A palántákat korán nem tudtam kiültetni, mert a hónap eleje hűvösebb volt, és a fagyos szentek környékére lehűlt az idő. Ezért nem is kockáztattam a palánták kiültetésével, inkább vártam, nem számít, hogy kicsit később teremnek, de ne fázzanak meg.



A paradicsomokat május 13-án palántáztam ki. Előtte elkészítettem a támrendszer elemeit, hosszú vascsöveket vertem le 2 m távolságra egymástól, közéjük az 50 cm tőtávolságnak megfelelően olasznád szárait állítottam le. Ezek közé később vízszintesen drótot feszítek ki, és ezekhez kötözöm a paradicsomokat. Az oszlopokat nem is szándékozom felszedni, mivel a paradicsom szereti azt a helyet, ahol már volt. A régi kertemben több éven keresztül azonos helyen voltak, és a kontroll tövekhez viszonyítva nem volt több fertőzés előfordulva.


 A paradicsom fajtáim nagy része indeterminált, azaz folytonnövő, így kell ilyen magas támrendszer. Amik determináltak, azokhoz természetesen nem tettem ilyen magas karókat.
A kiültetés után sajnos pár tövet a lóbogarak kiettek, de pótoltam, és elenyésző volt a veszteség.


A paprikák kiültetése május 21-én történt. Ezeket kissé feltöltött bakhátakra ültettem ki, és kiültetés előtt a poharakban jól megöntöztem őket, de palántázás után nem locsoltam egyet sem meg, így próbáltam elkerülni a lótetű kártételt, mivel azt tapasztaltam, hogy a nedvesség is vonzza őket. Láttam a járataikat, (kb 1-1,5 cm átmérőjű lukak a felszínen) de nem volt kártétel. A sorokba a közben kifejtett zöldborsó héját szórtam, egyék inkább ezt. Szerencsére a palántázást kissé hűvösebb, esős idő követte, így a nap sem égette őket, és a teljes öntözés is megvolt. Mára elég szépen fejlődnek, a paradicsomokat már kacsolni is kellett. (A kacsolásról korábban itt írtam)


A zöldborsó szépen termett, lehet tavaszi zöldséglevest főzni. A mult héten a padlizsánokat is kitettem, de már meg is jelentek rajta a krumplibogarak. Ezért naponta kell nézni, mert képesek lelegelni gyorsan a leveleket. Ezeket kézzel leszedem, és a szomszéd tyúkok elintézik a többit.

Elvetettem a bokor és futó babokat, valamint uborkát is vetettem, amiből, majd kovászos lesz.


 A palántákat még nem permeteztem, de el van készítve csalán és hagymalé beáztatva, ez majd tízszeresére hígítva lesz felhasználva.

Az esők után, bordóilével is lehet védekezni a gombabetegségek ellen, de még szerintem ráér.

Júniusban már számíthatunk termésekre is.

A végére egy kis ismétlés, mert a legtöbben ezekre kerestek rá: a címszavakra kattintva olvashatók a régebbi cikkek:
Paradicsom kacsolása:
Csalán és egyéb ázalékok készítése, használata: levéltetvek ellen:  egyéb ázalékok:
A mulcsozásról:

2015. március 16., hétfő

Mennyi idő kell a a vetéstől a kiültetésig a paprikának és a paradicsomnak.

Időszerű dolgok 01

Ahogyan javul odakint az időjárás, úgy történik egyre több kerttel kapcsolatos esemény.
Az első, hogy a múlt héten elvetett paradicsomok mára kikeltek. Öt nap elég volt nekik. Már kevesebb meleg is elég nekik, mert még tűzdelésig kicsit fejlődniük kell.
 A padlizsánok kéretik még magukat.



A paprikákban is van olyan, amelyik már emelgeti a földet, de ők még nem késtek el.

Ahogyan nézegettem, hogy mik voltak azok a címszavak, amiket az olvasók legtöbbször kerestek, úgy láttam, hogy sokakat érdekel, hogy milyen növényeknek mennyi időre van szüksége a vetéstől a kiültetésig.
Ezekről korábban itt írtam,

Most nézzük át ezt most újra.
Paradicsom:
Vetési időpontok:
–  Fűtetlen fóliába, szabadföldi korai termesztésre: február 15. ill.
február 20.–március 5.
– szabadföldi tömegtermesztésre: március 10–21. ill. április 10.
A vetés mélysége: 0,5 cm.
A kelés 6–14. napra várható.
Tûzdelés szikleveles állapotban.
A palántanevelés idõtartama 4–9 hét.

Palántanevelési változat

      Vetés
 Tűzdelés   
 Kiültetés  
Érés kezdete
Tápkockás
20.febr
   március     5–10.
15.ápr-től
20.jún
Tűzdelt
22.febr  
  március   10–15.
20.ápr
30.jún
Fóliába vetett
01.márc

április 25–30.
július 5–10.
Paprika
Vetésidõ:
– váz nélküli fóliás termesztéshez február 25.–március 5.
– korai szabadföldi termesztéshez március 10.
– szabadföldi tömegtermesztéshez március 20–30.
– állandó helyre vetés ideje: április 10-tõl.
A vetésmélység: 1–1,5 cm palántanevelésnél, 2–3 cm állandó helyre vetésnél.
Tûzdelés: szikleveles állapotban.

A vetésidőt a tervezett kiültetési időpont és az optimális palántanevelési időtartam határozza meg, a nagy növésű, folyton növő fajták palántanevelési ideje korai hajtatásban 3 hónap, középkoraiban 3–2,5 hónap, hideg hajtatásban 2,5–2 hónap; az optimális kiültetésre kész palánta fehér bimbós. A csokros fajták ideális ültethető palántája bimbó nélküli, tehát a palántanevelési idejük is 1–2 héttel rövidebb, fűtés nélküli hajtatáshoz maximum 2 hónap.

Én a március 10 körüli időben szoktam elvetni a magokat. Majd tűzdelem a palántákat, így kicsit több a nevelési idő, de biztosabb a palántanevelés ,és a tűzdelt palánták is jobban erednek meg.


A következő cikkben a védőnövénynek ültetett virágok (Calendula, tagates, facélia) lesz a téma.

2015. március 10., kedd

A paprika és paradicsom vetése palántának.

KEZDŐDIK A PALÁNTANEVELÉS

Általában január közepén zellert, kelkáposztát és karfiolt, valamint néhány üvegházba kiültetendő paprikát szoktam elvetni ládába. Azonban ebben a kertben nincs üvegházam, így a korai palántanevelésről le kell mondanom. A szabadföldi kiültetés idejéről pedig még nem késtem le. A szabadföldi termesztéshez régebben is március első dekádjában szoktam elvetni a paradicsom, paprika, padlizsán magjait. Ekkor még bőven van idő a májusi kiültetésig.

Palántavetéshez egyszerű, bárhol megvehető, legolcsóbb virágföldet használom. Ezt kissé lazítom ¼-ed arányban némi homok, duzzasztott perlit, és kőpor belekeverésével. A növényeknek a magvetéstől a lomblevelek kialakulásáig nincs szükség külső tápanyagra, hiszen megfelelő gyökérzet híján azt fel sem tudnák venni. Erre vannak a  szikleveleik. A sziklevelek a lomblevelek kialakulás után elvesztik szerepüket, és elsárgulnak, majd lehullanak. Ha valaki korai palántakorban a legalsó levelek sárgulását és hullását tapasztalja, akkor ez történik.
A palántanevelő közegbe ilyenkor nem is ajánlott komposztot, trágyát keverni, mert nedvesség hatására rothadás is felléphet. Akár föld nélkül is lehetne magokat kikeltetni.
 

Más földkeveréket én később sem alkalmazok, csak kissé több homokot perlitet és némi szárított marhatrágyát keverek a földbe, összesen 1/3-ad részben. Ha van megfelelően porhanyós, korábban előkészített kerti földünk, ezt is lehet keverni hozzá. Ha valaki tőzeget használ, abba mindenképpen kell föld, vagy homok, mert hamar kiszárad.


A magokat általában 40 cm-es virágládákba, vagy ha csak kevés palántát akarok egy fajtából, akkor 10*10-es kis cserépbe vetem. Ezekből tűzdeléssel kerülnek szálanként (esetleg ikertőben) kis műanyag cserepekbe, poharakba a növények 2 lombleveles kortól. Ha valamit nem akarok tűzdelni, akkor egyből cserépbe vetem. A földkeveréket vetés előtt meleg helyre viszem, hogy a talaj melegedjen át. Hideg földbe ne vessünk.


A ládába betöltöm a földet, tömörítem, a tetejét elsimítom egy falappal, majd két sorban kis árkot nyomok a földbe. Ebbe kerülnek a magok, 0,5-1 cm távolságra. Annyi szem + 10%, amennyi tőre van szükségem. Egy ládába mehet több fajta mag is. A jelölésre azonban már ekkor gondot fordítsunk, hogy tudjuk melyik mag, milyenfajta. Erre én lapos kávékavaró pálcát, vagy műanyag poharakból vágott csíkokat használok, amely több évig jó.


A vetés után meleg (kb 30 fokos)  vízzel beöntözöm a magokat egy fújóval, hogy a locsoló víz ne mossa őket szét, majd földdel lefedem, tömörítem és még egyszer beöntözöm. Ezután üveglappal, fóliával lefedem a ládákat és meleg helyre teszem. A zellert ablakba, mert annak fény is kell. A káposztaféléket is ablakba, mert azoknak meg nem kell akkora meleg. A paprikákat radiátorhoz közel A kaliforniai típusoknak az átlagostól még nagyobb melegre van szükségük a csírázáshoz, mert ezeknél ez nehezebben következik be.


Naponta megpermetezem langyos vízzel a talajfelszínt, ne száradjon ki. Locsolást csak hetente a tálcába öntött vízzel végzem. Innen a talaj felszívja a vizet, de a magágyat nem nedvesíti el nagyon. Vigyázni kell a túlzott vízadagok elkerülésére is, mert ekkor magrothadás előfordulhat. Esetleg már ekkor felütheti a fejét a palántadőlést okozó gomba.
Amikor a növények kibújnak,  (paprikánál akár 2 hét is kellhet) a vetésre bordóilé 15-os oldatát permetezhetjük védekezésül.


A kelés után én szoktam csalánlével (melyet egy kanálnyi szárított csalánból 1 liter meleg vízben áztatva készítek) meglocsolni a sorokat. A túlságos locsolástól mindenképpen tartózkodjunk.
A keléshez az a jó, ha legalább 22-25 fokot tudunk biztosítani. Kelés után megfelel a 17-20 fok is.
A tűzdelésről korábban már beszámoltam.


2014. február 22., szombat

A paradicsom palántanevelése

Elvetettem a paradicsomokat


A paradicsom a meleg igényes növények közé tartozik, így a kiültetése a májusi fagyok után. esedékes, mint a paprikáé. Azonban több tájegységünkön régóta elterjedt megfigyelés hogy a paradicsomot korábban is ki lehet ültetni. Ha április 24-ig szent Györgyig van ideje meggyökerezni, megerősödni, akkor kisebb fagyot is kibír. bár a levélzet megfagy, de a hidegek elmúltával újra kihajt.
Ehhez az időjárástól függően legkésőbb április 20-ig ki kell ültetni.
A paradicsom palántaneveléséhez 8-9 hétre van szükség, így február közepén el kell kezdeni a vetést. Az időbeni visszaesés még kisebb, ha a ládába vetett palántákat 1-2 szikleveles állapotba közvetlen tápkockába, pohárba, cserépbe tűzdeljük át a kiültetésig.


A keléshez és a szikleveles kori fejlődéshez a palántáknak nincs szüksége tápanyagra. (ez vonatkozik minden növényre) Ebben a fejlődési szakaszban a gyökerek fejletlenek, a tápanyagot a szíkzacskók, szíklevelek biztosítják, Ezért van az, hogy, amikor már a gyökerekkel fel tudják venni a tápanyagot, a sziklevelek funkciójukat veszítve elsárgulnak, és leszáradnak.


A palántaneveléshez én ősszel begyűjtött kerti földet, esetleg vásárolt virág vagy palántaföldet keverek homokkal és perlittel. (2,5 rész föld. egy rész homok. 0,5 rész perlit)
Kis ládába, vagy cserépbe beleteszem a keveréket, tömörítem, beöntözöm. Beleteszem a magot, befújom vízzel, esetleg csalánteával, majd vékonyan befedem földdel, tömörítem. Az edényeket zacskóval, vagy üveglappal fedve meleg helyre teszem. Erre jó a radiátor fölötti ablakpárkány. De, mivel a keléhez a paradicsomnak nincs fényre szüksége, lehet egyéb meleg helyre tenni.


A fontos, hogy kelés után azonnal fényre, és a kelési hőmérsékletnél hűvösebb helyre kell tenni, mert azonnal megnyurgulnak. Amikor szépen fejlődnek, két szíklevelesen át fogom tűzdelni.


Ezzel egy időben, hasonló módon el lehet március első 10 napjáíg vetni a paprikákat is, de azok nem kerülnek május előtt kiültetésre, és a keléshez még melegebbre van szükség.


Most elvetettem a bazsalikom és majoranna magokat is, de ezeket nem kell földdel takarni. legfeljebb a kiszáradás elkerülésére, csak annyira, mint ha sóznánk. Azért kell így, mert ezeknek a csírázáshoz fényre van szükségük.
A tűzdelés, az mindig sokakat érdeklő kérdés, erről később újra írok. Akiket érdekel, visszaolvashat, mert már korábban írtam erről itt. és itt is:


2014. február 14., péntek

Az első vetés

Ki a szabadba!


A tél visszavonultával lehetőséget teremtett, hogy egyes nagyon korai, hidegtűrő növényeket el lehet vetni szabadba.
Mindjárt ilyen elsőnek a spenót. Korán vethető, hamar kicsírázik és kikel. Szinte az első zöldfőzelék a szezonban. Elég neki egy sekély barázda, beleszórni a magot, takarni, és ennyi.
A következő a zöldborsó.
A földem annyira jó porhanyós és laza volt, hogy csak kissé fellazítottam gereblyével, barázdát húztam és lehetett szórni a magokat. Kötött talajon mélyebbre, laza, homokos talajon sekélyebben érdemes vetni. Nekem takarás után kb 5 cm. Egyre nagyon kell vigyázni. Egyetlen szem ne maradjon takaratlanul, vagy túl sekélyen, hogy egy eső lemossa a talajt róla, mert a madarak, főleg a galambok képesek utána az egész soron megindulva, "betakarítani" a szemeket. 3-4 fok körül már csírázik a mag és akár -5 fokot is képes átvészelni.
Mi kedveljük a Rajnai törpe fajtát. Nagyon korai, nem túl magas bokrú, kifejtő borsó fajta. A kifejtőborsók jellemzője, hogy magjuk éretten sima, nem töppedt. Ezek általában rövid tenyészidejűek. Majd két-három hét múlva még vetek, mert a hátrányuk annyi, hogy amikor érik, szedni kell az egészet, mert túléretten a cukor keményítővé válik bennük és kevésbé élvezetes, lisztes lesz.
Jobbra fönn a Rajnai, alul a Kevedon csodája


A ZKI ezt írja róla:
 Korai érésű kifejtő, a mostohább viszonyokat is jól tűrő fajta.
A növény magassága 35–40 cm. Hüvelyei 7–8 cm-esek, melyekben 9 sötétzöld szem fejlődik.
Igen korai és szakaszos vetésre is kiválóan alkalmas.
Friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt ajánljuk.
A tasak tartalma: 500g.

 altaltaltalt
Idő:febr vége-márc.15x5cm 
jún.
Hőmérséklet:6-8 o  
Vetésmélység:5-7cm 

Én sorba vetem. A sorok egymástól 40-50 cm-re vannak, a szemeket a sorba szórom bele. kb 2 cm--re. inkább sűrűbbre vetek, mert valamennyi mag befullad, kieszi valami, és inkább több legyen, mint ritka.

 A velőborsók hosszabb tenyészidejűek: magjuk felülete ráncos, töppedt. Hosszabb tenyészidejűek.  A cukorborsóknak az a jellegzetességük, hogy a hüvelyük is ehető, nem szálkás. 
Lehet már kísérletezni retek vetésével is, annyi a veszély, ha hideg éri, magszárba megy, nem nevel gumót. Ugyanez a gond a karalábéval, így én még ezekkel várok. Fóliában, növényházban meg lehet próbálni.

Különböző fórumokon sokan szinte versengenek azon, hogy a paprika és paradicsom palántának való magokat ki, mikor vetette már el, mekkora már a növény. Nekem erről az a véleményem, hogy még korai. Ezek a palánták egy idő után elvénülnek, megnyurgulnak, kevés lesz nekik a talaj. Jönnek a betegségek Nincs semmi értelme. Korai paradicsomot, amit április közepe táján teszünk ki, február végén, a későbbieket a paprikával március elején kell elvetni palántának.
Arról, hogy mit, mikor érdemes vetni, itt írtam.
A paprika és paradicsom vetéséről itt írtam

Aktuális:

Vetés szabadba: korai borsó, spenót, saláta. Esetleg retek. Zöldhagyma dugdosása.
Palántanevelő: Zeller még vethető. Karalábék, korai kel palántanevelése kezdhető. Salátát is lehet palántázni, de én inkább kint vetem és szétültetem.

Úgy látom, nem volt rossz ötlet "könyvesíteni" a blogot. Eddig közel négyszázan töltötték le. Remélem mindenki hasznosan tudja forgatni.

2013. május 12., vasárnap

Időszerű kérdések, időszerű válaszok-02. Palántázás


Időszerű palántázások.


A májusi időjárás kedvező volt a kiültetett növények fejlődéséhez. Bár eső lehetett volna több is, azonban már valószínű, hogy erős lehűlések, fagyok nem várhatóak. Így aki korán, áprilisban kiültette a paradicsomokat, azoknak már erősen fejlett, virágzó növényei vannak.


A folyton növő és a féldeterminált paradicsomokat ne felejtsük el kacsolni, így szellősebb lesz a bokor, nem sűrűsödik e, a növény nem szárat és levelet, hanem termést nevel. Erről részletesen itt írtam:

Én a paprikákat is kiültettem a héten, mivel nem számítok erős lehűlésre. A talajt előzőleg előkészítettem, mulcsréteggel lefedtem, és azokat a sorokat, ahova a palánták lesznek ültetve, előre jól beöntöztem. A korábbi beöntözéssel a talaj megkapja a kellő nedvességet, de, mivel nem az ültetéskor hűtjük le sok vízzel, addigra újból felmelegszik.



 A palánták csak annyi vizet kapnak, hogy a gyökerük beiszapolódjon, és ez a víz edényben elő van melegítve a napon. A paprika nem szereti, ha kiültetéskor lehűl a földje, stressz éri. Aztán, és kb két hétig nem is öntözöm őket. A paradicsom is csak két hetente kap vizet. Nem szoktam a növényeket elkényeztetni, mert, ha hozzászoknak a rendszeres öntözéshez, akkor nem hatol mélyebbre as gyökérzetük és kevésbé lesznek ellenállók az esetleges szárazságnak, így később nem győzöm őket öntözni. Tehát öntözni ritkábban, de nagyobb vízadagokkal.


A paprikákon kívül ki lettek ültetve a cukkinik, padlizsánok és a saláta uborkák is.



Lent a bab, fölötte a kukorica palánták, balra a saláták az esőcsatornából kialakított termőhelyen. (A csigák elleni védekezésül)

A csemege kukoricát ebben az évben palántaként neveltem elő, mert meguntam, hogy a helybevetés után, a kikelő zsenge hajtásokat a tücskök lelegelik. Az erős, 10-15 cm magas palánták könnyen fakadtak, és a cukkinik két oldalára és az uborkák közé palántáztam ki.

A keleti ölesbabot is előneveltem, és palántákat ültettem ki. Ezek termése 40-60 cm hosszú. zsenge zöld színű, szálkamentes bab. Olasznád előzőévi szárából készült nekik támrendszer. Általában ezt a nádat használom karónak a legtöbb növényhez, kivétel a paradicsom, mert annak állandó helyen, állandó fém karói vannak.

Minden palánta környéke takarva van szénával. Fakasztó öntözéskor csalán, hagymaszár, cickafark szárakból ázott, hígított trágyalével voltak beöntözve. A trágyalevek készítéséről itt írtam

A hamarosan megjelenő levéltetvek elleni védekezésről pedig itt és itt.

Most így néz ki a kert, nézzük sorban az ágyásokat:
Jól megfigyelhetők a társítások, és a talajtakarás.







Az üvegház.



1. ágyás: paprikák



2. ágyás Balról: paradicsom, póré, zöldhagyma.



3. ágyás: paradicsom, zeller, padlizsán.



4. ágyás: paradicsom, szamóca, itt-ott védőnek fokhagyma.
előttük sóska.



5. ágyás: két oldalt kukorica és cékla, középen 4 féle cukkini



6. ágyás: előkészítve az uborkának, ami futtatva lesz, szélen kapor, középen kukorica.



7. ágyás: zöldhagyma, répák, petrezselyem, pasztinák, közte kamilla.



8. ágyás: zöldborsó.


9. ágyás: körömvirág, kelkáposzta, karfiol és brokkoli, a végében maghagyma.



A 10. hosszú ágyásban: keleti ölesbab, borsó, zöldpetrezselyem tavalyról, magnak. elől van kialakítva a csatorna, melyben saláták vannak, és legelől futó saláta uborka



2013. május 5., vasárnap

Időszerű kérdések, időszerű válaszok-01. A mulcsozás

A mulcsozás, talajtakarás kérdései.



A kertekben már teljes erővel nő minden. Sokak palántáznak már a szabadban. Így felmerült a palántázással, talajtakarással kapcsolatban több kérdés, melyet olvasóim küldtek. Mivel valószínű, hogy többeket érdekelnek, így itt válaszolok.
Azt szeretném megkérdezni hogy a balkonon nevelt paradicsomokat milyen gyakran kell locsolni - naponta hogy mindig legyen víz az alátét tálcán?

A balkonon nevelt növényeknek mások a körülményei, mint a kertben, talajban termeszett növényeknek. Itt nincs állandó nedvesség utánpótlás a talaj hajszálcsövecskéin keresztül. Ezért az edények alatti tálcák reggel, de, ha napos az erkély, vagy meleg van akkor naponta kétszer is legyenek feltöltve vízzel. A növényeket ilyenkor sem túl jó fentről öntözni, kivéve, ha még friss az ültetés és kicsi a növény.

Kacsolással kapcsolatban: a blogodban azt írod hogy a determinált paradicsom fajtákat nem kell kacsolni. Ahogy olvastam a Korall is ilyen -ezek szerint ezt sem szabad/kell?

Minden folytönnövő paradicsomot rendszeresen kell kacsolni, függetlenül a termesztés helyétől. A Korall a tapasztalatom szerint csak féldeterminált és egy méteresnél magasabbra nő, így ezt is kell kacsolni. A kacsolt paradicsom ráadásul nem szárat nevel, hanem termést, és nem is sűrűsödik be. A kacsolásról részletesen itt írtam:
. 
Lenne pár kérdésem a trágyázással és a mulcsozással kapcsolatban. Annyi weboldal, eltérő leírások. Természetesen összefügg a paradicsom termesztéssel, mivel magam is holnapután azt fogok ültetni.
A palánta elültetését, úgy képzelem, hogy ások egy kb 40 cm-s lyukat, abba rakok szárított marhatrágyát, majd komposzt, de ha nincs akkor virágföld, és arra a paradicsom. Majd beiszapolom a palántát, és csalánteával megöntözöm még plusz. Azt mondják ez jó (ha nem így van akkor indokold. Kíváncsi vagyok, és kezdő).Miért szárított marhatrágya, azért mert a közelben nincs olyan, akinek lenne tehene, vagy lova, egyszóval nem egy olyan hely ez. Ettől eltekintve, szeretnék organikusan termeszteni, és szinte minden mesterséges, vegyszeres beavatkozást kerülni. De ha netán nincs szárított marhatrágya, marad a műtrágyázás. Persze tudom: az őszi ásás, meg a korábban betrágyázás... Igen, de most így jött ki. Azért még is lesz haszna annak a trágyának ott a földben, még így is -nem?
Én általában nem szoktam ekkora előkészületet csinálni a palánták ültetéséhez. Ha a talaj nincs teljesen kiszáradva (Itt jön a takarás fontossága), komposztot ősszel forgatok be, de lehet ültetés előtt is. Külön trágyát szerintem nincs értelme beforgatni, mivel a túlzott tápanyag miatt a növény a generatív (termés hozás) növekedés helyett a vegetatív  (szár, levél) fejlődés irányában fejlődik. Nekünk nem dús, nagy bokorra van szükségünk, hanem sok termésre, lehetőleg hamar. Így feleslegesnek tartom a direkt trágyázást.

Másik: ajánlanak különböző tápoldatokat. Neked mi a véleményed róla? Hasznos, nem hasznos? Vagy ha hasznos is, ez már vegyszeres = nem bio?


 A növénynek a szükséges tápanyagokat menet közben a fejlődés során adagoljuk. Ekkor lehet különféle erjesztett növényi trágyákkal öntözni. Ebbe lehet tenni valamennyi marha trágyát is. Aki nem kifejezetten ellenzi a némi tápoldat használatot, a növényeket virágkötődéskor, termések kialakulásakor és érés közben tápoldatos permetezéssel is kényeztetheti. A direkt műtrágyázást én kerülöm, nem is alkalmazom. Itt előfordulhat a túltrágyázás miatt a növény kiégetése is. Növényi ázalék levekkel nem lehet túltrágyázni.

Mulcsozás - na itt egy másik dolog.Ugye a mulcsozást általában a gyomok végett használják. Azonban engem a gyom nem különösebben érdekel, hanem az, hogy a föld jó legyen, és ez is hozzájáruljon a növények fejlődéséhez. Első sorban (!) zöldmulcsra gondolok, amelyet ilyen kaszálékkal, lekaszált gyommal valósítanák meg. Ezt szétszórnám a paradicsom palánták körül, de úgy hogy a tő körül azért legyen, hely, hogy bírjam öntözni csalánázalékkal. Vagy a mulcs eleve hozzáérhet a palánta tőhöz és a vizet, vagy ázalékot elég a mulcsra ráönteni tetszőlegesen. Gondolom, két párhuzamos paradicsom sor lesz, és középen egy fél méter hely. Amelyet szintén mulcsozok majd, mivel itt járkálok, ezt a mulcsot bele is taposom a földbe, mert ott fogok járkálni. Vagy erre nézve, ezt a részt nem is muszáj mulcsozni? Tehát zöldmulcsról beszélek. Nem tudok, de nem is terveztem kérget használni. Másodsorban, szalma sincs a közelben, de olyan üzlet sem, ahol szalmát lehet venni.

A mulcsozásnak nem csak a gyomok elnyomása a feladata, hanem főleg a megfelelő talajélet fenntartása. A talajban rengeteg szabad szemmel látható és még több nem látható élőlény munkálkodik. Ha a talaj ki van téve a napsütésnek, akkor a felső rétegek ki vannak száradva, így az itt lévő segítők vagy mélyebbre mennek, vagy elpusztulnak. Így egy élettelen száraz poros, vagy összeállt talaj van nekünk, ami nem igazán megfelelő a növények részére, és mesterségesen kell a talaj minőségét javítani. De, ha a kiszáradást megelőzzük, akkor fenntartható a talajélet is. Ehhez el kell kerülni a kémiai műtrágyák használatát is.
Ez a mulcsozás legfontosabb szerepe. Nézzük meg egy nem takart talaj minőségét, száraz, élettelen. Vagy nézzük meg ott, ahol egy vastagabb széna, vagy fűcsomó által takarva van, félrehúzva azt, a talaj nedves, morzsalékos, életteli. Ezt kell nekünk takarással elérni.



Balra paradicsomok, közte zeller, mellette padlizsán

Takarni lehet szénával, lekaszált fűvel, szalmával, elvetett növények (zöldtrágya növények: spenót, körömvirág, mustár stb) levágott zöld részeivel, faforgáccsal, kéreggel, száraz falevéllel. A lényeg az, hogy takarás előtt a talaj felszínt kapáljuk meg, és a takarást kb öt cm vastagságban terítsük el. A felszín kapálása elszaggatja a talaj hajszálcsövecskéit és nem szárad ki olyan hamar a felszín. Ez érvényes nem takart talajra is.  Az öregek azt mondták, hogy egy kapálás felér két öntözéssel. Én a nem takart felszíneket, ha nem is kapálom, de gereblyével sűrűn megegyengetem, így nem szárad olyan hamar.


A cukkinik takarva.

Lehet az egész ágyást takarni nagyobb növényeknél (paradicsom,uborka, tökfélék, krumpli) vagy csak a sorközt, és a növény sora nyitott.


A paprikák helye elkészítve. A sorok kihagyva, ezt előre belocsoltam, hogy kellően nedves legyen, és a palántázás utáni locsolás ne hűtse le nagyon a talajt.

A növény töve lehetőleg ne érintkezzen közvetlenül a takarással, mert így elkerülhető a szárrothadás, gombásodás. Az öntözővíz amúgy átszivárogna a akaráson is.
A takarás a nedvesség megtartása mellett eső esetén véd a gombák terjedésében is, mert a talajfelszínről az esőcseppek nem verődnek vissza a levelekre.
Ha utakat készítünk, akkor azt érdemes takarni, mert így kisebb a taposáskár, nem tömörödik annyira  a felszín.

A takarás kérdése erkély és növénykertészeknél is szóba kerül. Itt elsősorban a nedvesség megőrzése a fontos. A takarásra edényekben, cserepekben, ládákban finom forgácsot, kérget, apró köveket, kavicsokat lehet alkalmazni. ezek beszerzése kertészeti árudákból, kisállat boltból (macska alom, hörcsög alom :)), asztalos műhelyből lehetséges.



A zöldségfélék sorai vetés után forgáccsal voltak takarva vékonyan, ezek mára lassan a locsolás és talajlazítás miatt elkopnak, de még láthatóak.
Van ez az úgynevezett fejtrágyázás, amit a levelekre spriccelünk, mármint csalánázalékot, vagy un. erjesztett gyógynövények levét. Tudsz erről valamit írni? Hogyan készítsem el? Meddig álljon ez a lé? 

Az ázalék készítésről már írtam korábban, így ajánlom ezt az írásom, ezt,  valamint ezt  is. Az itt leírt ázalék készítés vonatkozik a trágyalevekre is. Fontos figyelni a hígításra.

Remélem válaszoltam mindenre és tudjátok alkalmazni. ha valami kimaradt, írjatok.