A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kert. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kert. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. április 2., szerda

Beindul a kertészkedés a szabadban.

Kinti vetés.


Itt a jó idő, azonban én először benti munkáról beszélek:
A paradicsomok már áttűzdelve növekednek. Hetente egyszer, esetleg kétszer megöntözöm őket, ahogy kívánják. Túl sok víz, az káros és a palántadőlés fő okozója.


A múlt héten áttűzdeltem a paprikákat is. elég vegyesen keltek, egyes fajták 10 nap alatt, mások majdnem 3 hétre.


De most már elérték azt, hogy ideje volt őket áttűzdelni. A tűzdeléshez való földdel nem sokat bíbelődök. Ősszel elkészített kerti földhöz keverek 1/3-ad homokot és némi perlitet. Régebben használtam tőzeget, de nem volt jó tapasztalatom. sűrűn kiszáradt, tápanyagtartalma semmi, savanyú, nem fejlődtek benne a növények. ha nincs kerti föld, a tőzegnél a vásárolt virág, vagy palántaföld is jobb. A palánták nevelésénél nem alkalmazok semmilyen különleges eljárást. Nincs csoda talajkeverék, nincs tápoldatozás, legfeljebb 1-2 csalánleves permetezés. Nincs semmilyen pótvilágítás, legyezgetés és egyéb eljárás.



A szabadban az első csapat Rajnai törpe zöldborsó szépen kikelt, rá két hétre vetettem még egy adagot.A március közepén vetett gyökérzöldségek közül a Nanti 2 -es répa bújik. A hónap végén elvetettem az előcsíráztatott Impala nevű korai krumplit.

A tavaly augusztusban, sebtében, levelesen áttelepített ribizlik szépen hajtanak.  A borsó sorol, és a krumpli elvetve.

A barázdába vetve és a kiszáradás ellen fűvel védve a póré.

A kabakosokat általában helyszűke miatt palántának vetem, de most kicsit több helyem van és így helybe vetettem 3 fajta cukkinit. (sárga, Black Beuty, és Nápolyi) Tudom, hogy még hideg lehet rá, de régebben, ami termés télre kint maradt, azoknak a magja sokszor kikelt. majd érzi, hogy mikor van az ideje.
Vetettem még céklát, tarlórépát, karalábét és pórét.

Elől az ősszel dugdosott hagymák ,közte elszóródott magból kelt mák. A bakháton, vékonyan fűvel takarva a répa, petrezselyem, mögötte karalábé, cékla stb...

A kibédi hagymák szépen kikeltek, még várom, hogy erősödjenek és azután szétpalántázom.
A zöldhagymákat már régen esszük, lassan lesz retek is. Azokat több turnusban vetettem.
Folyamatosan vetek büdöskét, körömvirágot, kaprot.

Zöldhagymás reggeli.

Ha marad a jó idő, nem soká lehet palántának korai salátauborkát is vetni.
Ha marad az idő, egy csapat paradicsomot érdemes korainak kiültetni április 15-20 között. Ezek a májusi fagyokig jól begyökeresednek, és a lehűlést is átvészelik. Az a lényeg, hogy a paradicsomoknak erős gyökérzetük legyen.
A kert ilyenkor már egyre szebb. Zöld minden, virágzanak a fák és egyre éled a rovarvilág is. reméljük, nem lesz erősebb lehűlés.

A zeller.

 Sokan, akik most ismerkednek a kertészkedéssel, lehet, hogy túl bonyolultnak érzik ezt a sok megismerni valót. Mit hova, mivel, mikor ültessünk, hogyan gondozzuk:
Ami a lényeg, nem kell annyira tudományosan, és mérnöki precizitással kezelni azokat, amik le vannak írva. Elrettenni meg főleg nem.
Biztos, hogy minden helyes, amit én írok? Nem tudom. Nekem beváltak. Már jártam úgy, hogy olvasóm írta, hogy nem úgy termesztett valamit, ahogy írtam, és sikerült neki. Miért ne. Általában hangoztatom, hogy a kertészkedés állandó kísérletezés, mert két egyforma év nincs, nincs két egyforma időjárás, egyformán csapadék, és egyforma mag sem.
Hogy miért írom ezeket mégis le, ha nem vagyok biztos benne? Mert másnak is sikerülhet. Amikor a nagyszüleimet kérdeztem, hogy valamit miért úgy csinálnak, csak annyit mondtak: mert így láttam a szüleimtől. ha mégsem jön össze, akkor sem kell elkeseredni, majd máskor.
Ha kicsi a helyed, akkor jó ötlet az elő és utóvetemények alkalmazása. Pl a letermett borsó után mehet még uborka, cékla, őszi káposztafélék, őszi és téli retek. A paprikák és paradicsomok előtt még beterem egy kis retek, korai karalábé például.

Javaslom, hogy az oldalon lévő linkek közül töltsd le a Balás Sándor féle Zöldségtermesztés könyvet, amiben szinte minden benne van, amit érdemes tudni. Csak egy titok: Nekem sincs minden a fejemben, azért jegyzetelek, leírom miből mennyit vetettem, mikor kelt ki, mikor tűzdeltem, mikor ültettem ki, sikerült-nem sikerült. No, meg, ha szükséges olvasok másoktól is. Egy idő után a rendszeres dolgok úgyis rögzülnek.

És főleg, ne bonyolítsd túl, nem kell izgulni, csak egyszerűen.:)

2014. január 16., csütörtök

Új kert lépésről-lépésre 01

Új év - új kert


Általában az ember egy reggel nem arra ébred, hogy márpedig én egy kertet csinálok. Bár lehetnek kivételek. Ez legtöbbünknél régebb óta motoszkáló gondolat. Sokszor visszanyúlik a kezdete a gyermekkorban, amikor szülők, nagyszülők kertjében teltek a boldog gyermekévek. Aztán később egyre jobban formálódtak az elképzelések:
Akkora kertem, lesz, hogy a saját szomszédom is én leszek. Mindent meg fogok termelni, amire szükségünk van. Aztán a vágyak és a realitások küzdelme folytán kialakul egy valami, ami még most csak egy darabka föld, lehet hogy nincs rajta semmi, de az érzés elmondhatatlan: A MI KERTÜNK!
Lázasan kergetőznek a gondolatok, hogy hol, milyen zöldségek fognak termeni, milyen bokrok, fák ontják az ízletes gyümölcsöket, milyen virágok fognak pompázni. A gondolatból lassan valóság lesz. De hogyan?

Néhány gondolat a kezdéshez:

1. Ismerjük meg a kertünket (fekvés, talaj, szélviszonyok, fény-árnyék)

Fontos a kert fekvése. Tudnunk kell a fő irányokat, hogy merről kel a nap, és merre van észak, ahonnan hidegebb várható. A sorokatm főleg magasabb növényeknél legjobb É-D irányban telepíteni, mert ebben az esetben a nap körbejárja. Merről szokott fújni legtöbbször a szél. Abban az irányba valami szélfogó bokrot kell ültetni, mert gyakorta megdönti a kényesebb, gyengébb szárú növényeket.
nagyon nem mindegy milyen a talajunk. Na, nem mindenféle tudományos értékekre gondolok, hanem arra, miből van. A homokot könnyű művelni, hamar melegszik, de kevésbé tartalmaz tápanyagot, nem tartja a nedvességet és sokat kell öntözni. Az agyagos föld pont az ellentéte. Nehéz művelni, hideg, tömörödik, a legkisebb víztől sáros, ha kiszárad, mint a beton.


2. Mérjük fel a lehetőségeinket. ( víz, eszközök, tárolás, egészség, szabadidő, anyagiak)

A munkákat alapvetően meghatározzák a lehetőségeink. Mennyi időnk van kerti munkára. Napi, heti ráfordítható idő.Általában itt az is meghatározó, hogy ott lakunk, ahol a kert van, vagy a település más helyén, esetleg még utazni is kell. Senki nem szeret kényszerből dolgozni. Ennek megfelelően határozzuk meg a kert méretét. Ha a terület nagyobb, mint amire időnk van, akkor nem kell az egészet megművelni. 
Aztán meghatározó a korunk, egészségünk is. Idősebb korban, hiába tagadja valaki, nem úgy tud dolgozni, mint fiatalon.
Az sem mindegy, hogy mivel tudunk locsolni. Van, és ha van, milyen a kút? Vagy vizet kell gyüjteni? Nem mindegy. Ez a vízigényes növények termesztését is korlátozhatja. Aztán a terméssel mit kezdjünk. Egy hét után az összes rokon, szomszéd menekülni fog, ha salátával a kézben meglát közeledni. Hogyan tudunk tárolni? 
Itt írtam arról, hogy kb. mennyi terület elég egy 4 fős  családnak. És van itt terv is. (ebben elég részletesen írok a vetésforgóról is)


40 nm, nem is kicsi.



3. Gondoljuk át az igényeinket (Mit akarunk termelni, mire van szükségünk.)

Ha ezeket átgondoltuk, akkor már valami körvonalazódik. Nem kell felsorolni és termeszteni minden hallomásból ismert növényt. Bár nagyrészünk átesik ezen, mert az ember, így a kertész kíváncsi. Aztán egy idő után kialakulnak a bevált fajták.



4. Egyeztessük az elképzeléseket a realitásokkal.

Most már tudjuk mit akarunk, és tudjuk, hogy mik a lehetőségeink, ha csak nagyjából egyeznek, az már jó eredmény. Így valószínű, hogy nem fogjuk hamar feladni.

5. Tervezzünk.

Papír, ceruza elő, rajzoljunk, számoljunk, írjunk fajtákat, mennyiséget! Fontos, hogy legyen valami elképzelésünk.


A régi kert rajza. Ez sem volt több 100 nm-nél

Várom a kérdéseket, ki, miről szertne olvasni. A régebbi bejegyzésekben sok mindenről írtam, de tudom, sokan nem szeretnek keresgélni. Így, közösen el tudjuk indítani az évet.

Mindenkinek jó kertészkedést kívánok.

2013. december 11., szerda

Új kert, új tervek.

A kertezés folytatódik...

Amikor elköszöntem, még nem gondoltam, hogy ilyen hamar lesz lehetőségem újra kertezni.
A régi kert eladása után sokan írtak és reményüket fejezték ki, hogy újra lesz miről írnom. Köszönöm mindenkinek a kedves szavakat.
Úgy alakult, hogy egy új helyen egy új kerthez jutottunk, ezért folytatom a beszámolókat.
Közeleg az év vége, és a kertek alatt már a tél oson. A kamra polcain befőttek és lekváros üvegek unatkoznak a homályban, birsalmaillatba burkolózva, míg odakint a dér öltözteti a kint maradt terméseket, növényeket. A kertész a meleg szobában szövögeti terveit és képzeletben már kint van kedvenc zöldségei között.


Így most új tervek készülnek nálam is. A kert méreteiben hasonlít az előzőhöz. Lakott helyen van, egy házhoz tartozik. Néhány éve nem volt igazán művelve, de legalább pihent, elgazosodva nem volt. A talaj szerkezete és felépítése jobb, mint a régié. A nap körül járja teljesen. A déli oldal melletti kerítés mellé egy sor hamisciprus sövényt ültettünk, hogy majd felfogja a szelet. A nyugati oldalon majd mogyorósövény lesz, de a magok még a földben várják a tavaszt.

Az alaprajz

 Vehettem volna kész bokrokat, de inkább vetettem két fajta mogyorót. (Celli -ez nagy szemű, kerek-, Lambert -ez hosszú szemű) Ha csak fele kel ki, akkor is lesz elég bokrocska. Én ráérek kivárni, hogy megnőjenek.

Kert bogyósok nélkül nem teljes, így ültettem piros és fehér ribizlit, piros és zöld egrest. A kert egyik sarkában lesz majd a komposzt, a másikba pedig csicsókát raktam el.
Ez a kert sem lesz nagy. Most is hangsúlyozom, hogy csak akkora kertet csináljon mindenki, amekkorát kényelmesen meg tud művelni. Ne kelljen kényszerből, rossz kedvvel dolgozni. Annak sincs értelme, hogy mindenféle növény legyen benne, és fajtánként özön termés árasszon el bennünket. Nem kell fajtabankot létesíteni, növény gyűjteményt kialakítani. Mindennapokra a testet táplálni elegek a jól bevált növényfajták. természetesen mindig lehet néhány új fajtával kísérletezni, hátha új kedvencünk lesz. A lélek ápolására is gondolva hagyjunk helyet a kertben a virágok számára is. Egy zöldséges is lehet szép.

Először megmértem a méreteket, 21*14 méter, majd elosztottam az ágyások szerint, gondolva a vetésforgóra is. A vetésforgó jelentőségéről korábban itt írtam.
Itt az ágyások nem lesznek olyan keskenyek és járólapokkal elválasztottak, mint a másikban. Egyrészt nincs annyi járólapom, másrészt nem itt lakunk, így nem is kell kiszaladni rossz időben is valami zöldségért. Az utakat tavasszal fűvel vetem be, és majd lehet nyírni, az sem lesz sáros.

Az egyik ágyás, elől ősz végén eldugdosott zöldhagymának valók.

Három nagyobb ágyás lesz kialakítva a vetésforgó fő szabályai szerint, bár nálam kőbe vésett szabályok nincsenek. De az eltérő igényű és az egymást nem nagyon kedvelő növényeket el kell különíteni. Így majd egy helyre kerülnek gyökérzöldségek és a hagymafélék. Itt kap helyet a karalábé és cékla is. Ezek kölcsönösen kedvelik egymás társaságát és igényeik is hasonlók. A répa és petrezselyem számára már ősz végén egy bakhátat alakítottam ki, remélve, hogy ezen termesztve szép hosszúak lesznek a gyökerek. Régen nagyapám kertjében nagyrészt szőlő volt, még hagyományosan tőkés műveléssel. A tavaszi nyitáskor a földet a sorok közé húzta ki, jó magas bakhátat, ő úgy mondta, ormót alakítva ki. Ebben nőttek a répák és más gyökérfélék, és ezeket árulták aztán a piacon.

A másik ágyás és balra a ribizlik. (ezeket osztottan később három felé)

A másik ágyásba kerülnek majd a kabakosok, csemegekukorica, előtte zöldborsó. Ha lesz elég helyem, újra vetek dinnyét is. Nagyon szeretem a sárga bélű görögdinnyét. A következő a paprikáé lesz, és amennyi fajtát szeretünk, ez meg is fogja tölteni. A sorok között mindig lesz hely védőnövények számára, úgymint a körömvirág, büdöske, facélia, spenót, kapor, mustár.

Növényházat nem készítek. Ha abban termesztenék valamit, akkor naponta itt kellene lenni, hiszen a hőmérsékletet csak úgy lehet szabályozni. Az éjszakai és kora reggeli hidegek után gyakran már jó idő van nappal, így ezek a kisméretű növényházak túlmelegedhetnek. Mivel eléggé kis légtérrel rendelkeznek, nagy a hőingadozásuk. A kertben jól mutatnak, de szerintem egy stabilan elkészített fóliát jobban lehet hasznosítani. Így ezzel már nem akarok foglalkozni. Mivel fűteni nem lehetett, túl sokkal korábban nem volt benne semmi.

Ami nagy szerencse, hogy az udvaron van egy jó ásott kút is, amivel tudok rendesen öntözni.
Most a növények és fajtáik kiválasztása kerül sorba. meg kell nézni milyen és mennyi mag van. Sok növényből nem érdemes évente új magot venni, hiszen legtöbbjük több évig is csíraképes. Főleg a drágább fajtákból lehet több évig felhasználni.

Gondolom mások is elkezdték készíteni a terveket a jövő évre. Ha valakinek kérdése van, vagy szeretne valamiről bővebben olvasni, írja meg, aztán megpróbálok valamit válaszolni. A kert akkor okoz igazán örömöt, ha  másokkal is megoszthatjuk és az nekik is tetszik. Remélem ez az új kerttel is így lesz.

2011. december 3., szombat

Ősz vége a kertben.


Itt volt az ősz.


Lassan a küszöbön van a tél, és egyre többet tapasztalhatjuk, hogy követeli a helyet magának. Faggyal, zúzmarával szórja be  a kertet. Vége az ősznek.
Az őszről nem sokat írtam, ilyenkor csak a betakarítás, és a téli felkészülés munkái zajlottak. Nem volt mit írnom.
A terméseket leszedtük, magokat eltettük  a jövő évre. A komposztra való növényi részeket odavittem, a talajt elegyengettem.
A kevés őszi csapadék miatt nem sikerült túl jól az őszi fokhagyma dugdosás. Nem hajtottak ki a tél beállta előtt, így nem tudom milyen lesz tavaszra. Ugyanígy jártam az ősszel eldugdosott zöldhagymával is, de az tavasszal hamar ki fog hajtani, és így is hamarabb lesz korai zöldhagyma. Erre a célra 2-3 cm átmérőjű vöröshagymákat dugdostam el.
Most azon gondolkodom, hogy a zöldborsót ne vessem-e el a tél alá? 

Előnyei: A talaj most megfelelő állapotú, lehet, hogy tavasszal sokáig nem lehet rámenni  a földre, nem lesz művelhető, megnyomja a tél. A korai hőmérséklettel a magok hamar kikelnek, korai lesz az érés, korán lekerül a területről, ami másra lesz hasznosítható. A borsó hidegtűrő. Már alacsony hőmérsékleten is kicsírázik, és kikelve -7 fokot is kibír, ha eléggé erősek a hajtásai.  

Hátrányok.: Ha januárban meleg lesz kikelhet, majd a februári fagyok miatt kipusztulhat.  De egy zacskó mag árát nem nagy veszteség kockáztatni. A Rajnai törpét vetem erre a  célra, ami korai, és fagytűrő, ugyanakkor kevés helyet igényel, nem nő magasra..
Ugyan ilyen módon vetek egy sor petrezselymet is.




A tél folyamán van idő rendszerezni a meglévő magjainkat, és összeírni a beszerezendőket. Készítsünk tervet a jövő évre. Vegyük figyelembe az ez évi tapasztalatokat, miből mennyi termett, és mennyiben felelt meg a szükségleteinknek. Ennek alapján tervezzük meg a jövő évet.

Amíg nem állnak be a hidegek hordjuk szét a földön a komposztot és ásóvillával forgassuk bele a talajba. Ha kevés mennyiség áll rendelkezésünkre, akkor elég a jövő évre tervezett sorok helyére beforgatni. Ha van elég takarónak alkalmas szalmánk, szénánk, akkor takarhatjuk télre a tlajt, vagy legalább azt a részt, amibe korán akarunk vetni. Ilyen takart területen morzsalékosabb lesz a talaj, kisebb a hónyomás veszélye.
A talajtakarásról korábban itt írtam.
Az ásás kérdését pedig itt elemeztem. Elméletileg természetesen művelt kertben nem szükséges ásni, de ez nagymértékben függ a talajunktól. Kötött talajt mindenképpen érdemes lazítani, de nem kell megforgatni, csak lazítani.


Aztán már nem sok dolgunk akad. Nyugodta pihenhetünk, tervezhetünk. A kertbe pedig csak a jó levegő miatt sétálunk ki, no, meg a szép téli táj látványa miatt. Feltéve, ha sokszor lesz szép a tél.

2011. július 28., csütörtök

Júliusi képek a kertről

Július.

Ez a hónap már igazi nyári hónap, bár néha az időjárás rácáfolt, de azért sok panaszra nincs ok. Volt meleg is, eső is. Egyszer még jég is esett, de kisebb károkkal megúsztuk. A paradicsomok, az alma és a szőlő sérült jobban.
Az esők után, meg a jégverés után azonnal bordóileves permetezés következett, így sikerül elkerülni a gombabetegségeket.
A sok eső kedvezett a másodvetésű retkek fejlődéséhez, a víz miatt tudtak nőni, ugyanakkor ezt a földibolhák nem nagyon szerették.

A paprikákra is jó hatással volt a sok eső, fejlődnek szépen.

A padlizsánokról leszedésre került már az első kötés, amit padlizsánkrémnek dolgoztunk fel.

Július végén már van rendesen paprika és paradicsom is így kezdődhet a lecsószezon. Uborka is van már elég kovászolni, savanyítani.


A kert innentől már önnfentartó, sok munka nincs vele. A betakarítás meg inkább öröm,mint munka.


Black Prince fekete paradicsom
Lugas f1 
Korall 
San Marzano Lungo 
Sárga mini, körte alakú



Almát géppel aszaltam, téli csemegének. Így készül, majd a paradicsom és a szilva is.

Terítéken:)

2011. június 15., szerda

Júniusi képek a kertről

Közeleg a nyár.

Itt van június fele, és még nem érkeztem írni ebben a hónapban. Most egy képes beszámolót tartok. Munka ilyenkor is van, de egyre több a betakarítandó termés is.


Egy, megérett a meggy....


Erről a kis bokorfáról már leszedtük.


A büdös leveknek hála, egy sem volt kukacos, és moníliás sem.



Ebben a "gaztengerben" nem is lehet megtalálni a "kultúrnövényeket".


A paradicsomok mellett muskotályzsálya illatozik.


Paradicsomok, mellettük padlizsán.


Marmande.


San Marzano Lungo


Lugas f1


Black Prince


Korall


A San Marzano sor körömvirággal.


A padlizsán virágzik


A zsályáért ezek a dongók meg vannak veszve.


 A paprikák is hozzák a terméseket.


Fehérek


Zöldek


Az üvegház kívül...


...és belül.



A bogyósok előtt "vadon" kelt sárga cukkini.


Már terem.


Tiszta dzsungel:)


Káposzták előtt zeller, körömvirág, majd uborka. Az uborka később támot fog kapni.
Ami a munkákat illeti, továbbra is permetezni kell, erre korábbi bejegyzésekben lehet olvasni. 
A lekerülő zöldborsó helyébe vethetünk céklát, őszi és téli retkeket, tarlórépát. Nyugodtan lehet vetni még csemege sárgarépát is, karalábét. palántázhatunk uborkát. Borsó helyére ne, de máshova vethetünk babot is. Másodtermésekkel jobban kihasználhatjuk a területünket. Szabad helyekre, ha nincs ötletünk vessünk körömvirágot, mustárt. (mustárt, ahova káposztafélét, retket szánunk, ne vessünk)
Lassan kezdenek színesedni a paradicsomok. Előbb utóbb saját lecsót is lehet majd készíteni.