A következő címkéjű bejegyzések mutatása: palántadőlés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: palántadőlés. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 28., szombat

Én miért tűzdelem a palántákat?

Sosem elég ismételni.

A palántanevelés időszakában mindig felmerül a szokásos kérdés, hogy tűzdeljünk, vagy ne?

Régebben is írtam erről rendszeresen. Érdemes újra elolvasni ezeket az írásokat.
Miért előnyös a tűzdelés?
  1. Tűzdeléssel elkerülhető a sűrűn kelt palánták megnyúlása. 
  2. Az átültetett növénykék a gyökérnevelésre koncentrálnak, így erősebbek lesznek. 
  3. Ha keléskor kicsit megnyúltak, mélyebb ültetéskor ezt még csökkenthetjük. 
  4. Tűzdeléssel kapunk erőteljes, zömök, az átültetést jól tűrő palántát. 
  5. A tűzdelt palánta jobban fejlődik, így hamarabb kapunk termést. 

Ez így mind szép és tudományos. De felmerül a kérdés: mi van, ha nem vetem sűrűn a magokat az edényekbe? Akkor bőven lesz helyük egymástól és innen ültetem ki, vagy ha egyszerűen a pohárba, vagy cserépbe vetem a magokat szemenként? Ez mind járható út. De számomra a kényszer és a célszerűség indokolja ezt a palántanevelési módszert.



A paradicsom és a paprika a kelési időszakban nagyon meleg igényes. Ekkor biztosítani kell számukra a kellő hőmérsékletet, aminek mindenképpen ajánlatos húsz fok felett lenni. Ezt nem biztos, hogy mindenki, minden körülmények között tudja teljesíteni.Ellenkező esetben a kelés elhúzódik, hiányos lesz.

A másik probléma, ha minden magot már a végleges edénykéjébe vetek el, akkor rengeteg helyre van szükség. Aztán meg nem minden mag fog kikelni, így ezek edénye feleslegesen foglal helyet. természetesen, ha valaki csak néhány tövet akar, így is csinálhatja.

Én ezért a két fő okért végzem tűzdeléssel a palántanevelést, mert kevés a helyem. A kiválasztott paprika és paradicsom fajtákból körülbelül 250 db-ra lesz szükségem. Ebben benne van az esetleges pótlásra szánt mennyiség is. Ezt kikeltetni meleg helyen eléggé körülményes. De erre, mint a korábbi vetéses cikkben látható volt, elég 3 db kisebb méretű láda, és ezek elférnek a radiátor fölötti ablakpárkányon.



A kelés nagyon szépen megtörtént. A paradicsomok egyöntetűen, fajtától és magforgalmazótól függetlenül 4-5, a paprikák 5-7 nap alatt kikeltek március 16 és március 20 között. Mostanra elérték fejlődésben azt az állapotot, hogy a hely kevés nekik, a hőmérséklet sok. Mindkettő felnyurgulást okoz. Ezért el kell végezni a tűzdelést. Ebből látható, hogy ha a kelés rendben lezajlik, akkor vetéstől kb 2,5-3 hét alatt tűzdelhető növénykék fejlődnek.



A földkeverék nem nagyon tér el a vetés anyagától. kerti föld, homok, palántaföld, kőpor keveréke.
Az edények kisméretű műanyag cserepek és kiürült és kimosott tejtermékes poharak. A poharakra alul lukat kell vágni, hogy a víz közlekedni tudjon benne. A fajták jelölését úgy oldom meg, hogy az z edényekre egy számot írok, és azt egy kartonra rávezetem az edény számával, a névvel és a darabszámmal. Korábban az edényekre savfilccel írtam a neveket, de így több évig lehet használni az edényeket.



Amikor elő van minden készítve, kezdhető a tűzdelés.
A növényeket egy kés, vagy pálca, vagy bármilyen hegyes eszköz segítségével kiemeljük a ládából. Nekem sűrűen vannak ezért egy villával csoportosan szedem ki a növénykéket magam elé a tálcára.




...ha egyenként, nagyobb földdel jön ki, akkor egyből a pohárba tehetjük.



 A poharat félig teszem földdel, beleteszem a növényt, majd teleteszem, és enyhén megrázogatom.









  Szálasan ültetve megfogom a növényt a levelénél fogva. (A szára érzékenyebb, sérülékenyebb.) 



A félig töltött edénybe helyezem,


feltöltöm földdel...



...és megrázogatom.


A kész poharakat a tároló tálcára, világos helyre viszem. A poharakban felülről enyhén beöntözöm, majd a tálcába is öntök vizet. Ezután az edényeket fentről többé nem locsolom. (Palántadőlés veszélye! - Nem győzöm hangsúlyozni elégszer: nem kell túlgondozni a növényeket...túlöntözés, tápoldatozás, napoztatással megégetés stb.)




Nem kell megrémülni, a lekonyult növények pár óra múlva magukhoz fognak térni. Sűrűn sem szabad öntözni. A túlöntözés is megnyúlást okozhat. A talaj ne száradjon ki, de ne is legyen nagyon sáros. Ezért jó kb. hetente kétszer csak a tálcába önteni vizet, majd onnan felszívódik a szükséges mennyiség.

Most megint csak a jó időt várjuk, mint Manóka a fűszerkertben.



A kinti földbe lehet céklát retket, salátát vetni. Akinek több a helye az vethet krumplit. Bátrabbak cukkinit.


2013. március 16., szombat

A vetésről újra


Kezdődik a palántanevelés..

Jelenleg ez a legtöbb kertezőt érdeklő kérdés. Mit lehet vetni és hogyan.
Először utalok megint a helyes kifejezésre hogy mi a vetés és amiről már írtam.
Tehát az, ahogy a mag a földbe kerül, az a vetés.

Amikor úgy érezzük, hogy kezd a tél elmúlni, nagyon kellene valami kertes dolgot csinálni, bizseregnek az ujjaink, elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a magok a földbe kerüljenek.
Persze ilyenkor még nem a szabadba, hanem a lakásban kertészkedünk. Már a tél folyamán kigondoltuk és elterveztük, hogy milyen növényeket és azokból milyen fajtákat fogunk termeszteni.

A magokat pedig beszereztük időben.
Figyelembe kell venni, hogy egyes növényeknek milyenek az életkörülményei, mennyi idő kell a palántanevelésre a vetéstől a kiültetésig. Erről itt és itt írtam korábban.



 A vetéshez korábban melegebb helyre bevittük a palántaföldet, amire én jobb minőségű, bolti palánta, vagy virágföldet használok.
Esetleg keverem 1/4 rész homokkal, kis perlitet és finom kőport hozzákeverek.
A vetést lehet ládába, poharakba, kis cserepekbe, vagy rekeszekbe végezni.


Igazából ez nem fontos, attól függ, hogy milyen edényeink vannak, hova tudjuk tenni.
Én szinte minden növényt tűzdelek később, így a vetéshez nem kell sok hely. A paradicsom, paprika magjait külön edényekbe vetem el, így nem keverednek el a fajták.

 De lehet ládába is vetni, csak figyelni kell a pontos jelölésre.


Bármibe vetek, a föld betöltése után elegyengetem és kissé tömörítem egy fadarabbal.
 Ládában vájatot készítek és abba szórom a magokat,
 Míg pohárban csak elhelyezem őket.


Majd egy spriccelővel óvatosan langyos vízzel lefújom. Még jobb, ha csalán és kamillatea keverékével fújjuk, ez jót tesz a magnak.


Sejttálcába ugyanígy vetek. Feltöltöm, lenyomkodom, majd langyos vízzel, teával benedvesítem a földet.


Elvetem a magokat egyenletesen. Nem baj, ha több, később a vetést lehet ritkítani, szétültetni.


A magokat is lefújom,


Majd apró magra nagyon vékonyan, nagyobbakra kissé vastagabb rétegben földet szitálok és újra nedvesítem.



Az üveglappal, folpackkal történő takarás segít a nedvességet megőrizni, és nedvesen tartani a földet.



Amint kikelnek a növények, a takarást le kell venni, majd el lehet végezni a tűzdelést. Erről itt írtam.

FONTOS! Legtöbben ott rontják el a palántanevelést, hogy sűrűn, sokat öntözik a vetést, majd a kikelt növényeket. A vetésnek nem kell a víztől tocsogni. Ez akár magrothadáshoz is vezethet. Elég akkor a föld felszínét fújóval nedvesíteni, amikor látjuk, hogy száraz.
Kikelt növényeket pedig csak alulról a tálcába öntözzünk. A földben felszivárog a nedvesség. És hetente 1-2 alkalommal. Ne, amikor csak arra járunk. Ellenkező esetben megjelenik a vészes palántadőlés. Erről itt írtam részletesen:

Nincs más hátra, mint türelemmel várjuk az eredményt. A paradicsomok átlag 10 nap, a paprikák 14-20 nap alatt ki fognak kelni. A kiültetési időt figyelembe véve, ha március 20-ig elvetjük a magokat, akkor a májusi fagyok elmúltával ki tudjuk ültetni őket. Ha nem akarja valaki tűzdelni a palántákat, akkor ritka vetéssel, amit poharakba szemenként, ládába 1,5-2 cm távolságra lehet végezni, így még hónap végéig vethetünk. (az előbbi tápkockás, az utóbbi szálas palántát eredményez) Tűzdelés nélkül kb.10 nappal rövidebb a nevelési idő.


Mikor ezeket a sorokat írom, megint hó takar mindet, de remélhetőleg ez a tél utolsó próbálkozása, és néhány nap múlva már a kertben is lehet dolgozni.

2011. március 9., szerda

Az a vészes palántadőlés!

Hogyan csökkenthetjük a kialakulásának esélyét?

 
Március első hetében már mindenki teljes erőből kezdi a palánták vetését. A palántagyár üzeme során azonban ott leselkedik az egyik legnagyobb ellenség, a palántadőlés.

 
Mit tegyünk?

  
Az otthoni palántanevelésnél a legtöbben a palántadőlés megjelenésétől félnek. Ez az a gombabetegség, amely a legtöbb palántát képes elpusztítani és a legvédtelenebb korukban éri őket. Elmondhatjuk, hogy szinte az összes palántanevelő földközegben jelen lehet a kórokozó gombacsalád valamelyike.

 
A növények a csírázástól a két lombleveles korukig a legérzékenyebbek rá, de helytelen nevelési körülmények között később is felléphet. A megjelenésekor a növény föld közelében lévő szárrészén a szövetek megpuhulnak, előbb áttetszővé válnak, szürkülnek, majd megfeketednek, elhalnak és a növény eldől. Jellegzetes tünete a megjelenésnek, hogy a szövetek sötétednek és a növény nem fejlődik.

 
Azonban nem annyira veszélyes a helyzet, mint első olvasatra tűnik, hiszen megfelelő körülmények teremtésével, és védekezéssel megelőzhető

 
Az előidéző körülmények, melyek fokozzák a fellépésének veszélyét:

 
  • Túl sűrű vetés
  • Állandóan túl vizes talajfelszín
  • Párás levegő
  • Meleg
  • Nem kellő megvilágítás
  • Fertőzött mag
  • Fertőzött föld
  • Levegőtlen, tömör talaj

  
Nézzük, mik azok, amivel segíthetünk:

 
A talaj, amit alkalmazunk szinte biztosan tartalmazza valamilyen formában a gombákat. Amiket üzletben vásárolunk, bármilyen típusú földet, ezek nincsenek fertőtlenítve. Házi körülmények között a talaj gőzölésére nemigen van lehetőségünk. Azt pedig, hogy sütőben valaki süsse a talajt nem tanácsolom, mert eléggé kényes művelet, másrészt nem túl illatos tevékenység.

 
A vetéshez felhasznált földet inkább tegyük levegőssé, áteresztővé, mégpedig ¼, 1/3-ad mennyiségű homok és/vagy perlit hozzákeverésével. De akármilyen ásványi porral is lazíthatjuk.

 
Ezzel már egy lépést tettünk az elkerülésre.

 
A felhasznált magot 2-3 óráig áztathatjuk kamilla és fokhagyma lébe csávázásként. Majd a vetést ezzel a lével és 1,5%-os Bordóilével öntözzük be.

 
A kelésig tartsuk nedvesen a talajt, de ne legyen tocsogósan vizes.

 
Ha a magokat túl sűrűn vetettük, akkor feltétlen tűzdeljük át őket poharakba, vagy legalább egy másik ládába 4-5 cm-es tőtávolságra. A sűrű vetés miatt meg fognak nyúlni a növények, és gyengébbek lesznek. Kelés után a növényeknek (főleg a paradicsomnak) kb. egy hétig amúgy is alacsonyabb a hőigénye, így 5 fokkal csökkenteni kell a hőmérsékletüket. Majd tűzdelés után újra melegebbet kívánnak.

 
A túlzott gondoskodással is több kárt okozhatunk, főleg az öntözéssel. Nem szabad a talajnak állandóan vizesnek lennie. A felszínt én nem is locsolom felülről soha, csak alulról a tálcában öntözök, és nem kell naponta. Elég egy héten egyszer, legfeljebb kétszer. Csak akkor öntözöm felülről, ha valamilyen növényi ázalék levet használok, de ez a mennyiség is növényenként kb. egy műanyag kupaknyi. Ezek a levek: csalán és kamillalé, áztatott fokhagymalé (ennek eléggé penetráns illata van)

 
Tehát FÖNTRŐL SOHA NE ÖNTÖZZ!

 
Igyekezzünk a növényeknek megfelelő fényt biztosítani. Segíthet nappal egy erősen villanyégővel történő pótvilágítás is, amit 50-70 cm-re föléjük lógatunk. Vannak különféle színhőmérsékletű neoncsövek is erre a célra.

 
Fogassuk a tálcákat, vagy legalább az edényeket, hogy ne csak egy irányba fejlődjenek a palánták. Időnként, és ahogy nőnek egyre többször szellőztessünk. Szobában lévő fólia szekrényben nevelt növényeinknél rendszeresen szellőztessünk, két lombleveles korban már ne legyen zárt a nevelő. Itt ugyanis a keletkező párás levegő kedvez a gombák szaporodásának.

Ha mégis előfordul a fertőzés, akkor azonnal tűzdeljük át, vagy ültessük át a nem fertőzött növényeket másik földbe és öntözzük be réztartalmú szerrel. A fertőzött növényeket és földet távolítsuk el.
Ha igyekszünk ezeket a módszereket betartani, elkerülhető a betegség előfordulása.

 

 

 

 
 
1 példa. A ládában látható kelést már tűzdelni kell.
 
 
Szellősen tartva, áttűzdelve, alulról locsolva elkerülhető a fertőzés.