A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cukkini. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cukkini. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. augusztus 29., hétfő

A nyár vége a kertben.

Augusztus végén

Augusztus igazi termésérlelő meleggel telt el. Néha, még túl meleg is volt. A mi vidékünkön eső sem olt a hónap első napjai óta. Azonban túlságosan az öntözést sem vittem túlzásba. Egyrészt bőséges vízkivételre nincs lehetőségem, másrészt a növényeket sem kell túlságosan elkényeztetni. Talán kissé felkészülve az éghajlat melegedésére, érdemesebb azokat a fajtákat előnyben részesíteni, melyek kevesebb vízzel is beérik. Főleg az uborkákat locsoltam, a paprikák hetente, a paradicsomok még ritkában kaptak vizet.
Az erős meleg hatására sok helyen elszaporodtak a zöld poloskák. Kérdezték többen, hogy mit lehet tenni természetes módon ellenük. Ezekkel túl nagy tapasztalatom nincs, mivel nálam nem fordulnak elő. Más poloskafajoknál azt tapasztaltam, hogy főleg a fészkesvirágzatú növényeket kedvelik. nekem mindíg van a kertben felmagzani hagyott sárgarépa, kapor, zeller, petrezselyem, paszternák. Ezeken vígan elvannak a poloskák és nem mennek más növényekre. Talán ezért sem jelentkeznek paradicsomon nálam. A cikkek szerint a szaguk miatt nem nagyon van természetes ellenségük. (nem bio módos a decist javasolják ellenük) Külföldön természetes ragadozóit telepítik kultúrákba, de ez kiskertben nem hiszem, hogy nálunk megoldható. Itt nagyon jó cikk található erről.
A paradicsom szépen érik, jut már aszalásra is. Volt jó meleg napon való szárításhoz is, de én idő híján aszaló géppel készítettem el. készült alma és szilva is elég sok téli csemegének aszalva. Én kizárólag San Marzanót aszalok (Alsó tálcában. A fölsőben Lugas F1). Hosszában cikkekre vágva, kevés levét, magját kiszedve.



Alma aszalásról jut eszembe, hogy leérett a Nyári fontos nevű almám. Azért ez a neve, mert ennyinek kell lenni egy gyümölcs súlyának, (magyar (ún. bécsi font) = 0,5606 kg) Ez meg is van annyi:)

Túl sok kinti tennivaló nincs. Szedni az uborkát és kovászolni,savanyítani, vödrösbe tenni. Aztán szintén eltenni a paprikákat savanyúnak, az erőseket felfűzni és megszárítani. Na meg amit lehet, megenni,minél több hasznos anyagot juttatni a szervezetünkbe. Savanyításról bővebben itt:







A kert ilyenkor már önfenntartó.Túl sok munka nincs vele. Még a leürült területekre vethetünk még céklát, retekféléket. A nem hibrid növények magjait meghagyhatjuk jövő évre elvetni. A saját magok általában jobban kelnek. Csak hibrid (F1) ne legyen a fajta. Paprikákat teljes érésig (piros állapot) hagyjuk a növényen, majd így szárítsuk meg és száradás után szedjük ki a magokat. A paradicsom magjait kiszedés után átmosom a húsoktól, majd szűrőben megszárítom, és így teszem el. Retekfélék magjait kicsépelem a tokból.
A kabakosok terméseit akkor is szedjük le, ha nem kell, mert csak így hoz újabb termést, ami zsengébb. Másként a meglévő termését növeli, érleli (cukkini, uborka, tökfélék)
A céklákat nem kell teljes nagyságig nevelni, már tyúktojás nagyságtól fogyasztható. Zsengén finomabbak. A jól kifejlődött, nagy céklák gyakran rostosabbak, esetleg fásabbak.
Aztán, ha kigyönyörködtük magunkat, kidolgoztuk magunkat és főleg teleettük magunkat, akkor még legyünk kint a melegben, szívjuk télre magunkba a napfényt és élvezzük a jó időt, mert nemsoká nyakunkon az ősz.







2011. május 24., kedd

Május, a munka dandárja a kertben

Munka, munka.......

Ha bárkit megkérdeznék, biztosan azt állítaná, hogy a legtöbb munka a kertben májusban van. (meg amikor betakarítunk, meg amikor.......)
Az biztos, hogy ilyenkor van a legkevesebb tétlen nézelődés.  Palántázunk, vetünk, gazolunk, kapálunk, permetezünk, az esőt várjuk, a fagyokat nem várjuk, és ez így végtelenségig ismételve, fűszerezve egy kis korai betakarítással.
Mert kezd beérni közben a munka gyümölcse is. Szószerint az eperrel, a saláta lassan elfogy, a retkeket kiesszük és a maradék magot nevel, a zöldhagyma is vészesen vénül.


Használjuk a növényi ázalékokat, bordói levet. Megelőzésre, előtte kell permetezni, mert pl. paradicsomvészre utólag nem sokat ér.


Üvegházban az a baj, hogy az uborka a párát szereti, 25-30 fokig én tövenként/nap egy vödör vizet adok nekik, ha ennek fölé megy a hőmérséklet, akkor reggel, este kell a víz. Vízhiány esetén a termés deformálódik, fellép a lisztharmat betegség, ami szinte teljesen leszárítja a leveleket.


A tápozás elmaradása nem túl baj, annak, aki tudott ősszel trágyázni,. nekem azért kell pótolnom növényi levekkel és tápoldattal a tápanyagot, mert nincs szervestrágyám, csak valamennyi koposzt. Ez önmagában nem baj, ha a talajból fel tudja venni. De a tápanyag felvételének egyik alappillére a víz, tehát bent is kell locsolni.
  Az üvegházban nem esik az eső!!!


Az áprilisban kiültetett paradicsomjaim a lehülést átvészelték, három tő fagyott kissé, de mára azok is szépen hajtanak.
A paradicsom kacsolásáról itt írtam részletesen tavaly. Már aktuális!


Kiültettem a maradék káposztaféléket is, és a zellereket. A legtöbb káposztafélét lehet, sőt tanácsos mélyebben tenni, a gyökérlégy fertőzés elkerülésére. (Jól be is lehet sározni a szárat). A karalábé kivétel, mert ez nem gyökér, amit eszünk, hanem megvastagodott szárrész. Ha mélyebbre teszed, mint volt, megnyúlik a gumó.


A paprikák is kilettek palántázva a fagyok után. Inkább későbben szokta, és ebben az évben jól is jártam, mert a lehüléseket bánták volna. A tövükre fűnyesedék került.A locsolásról annyit, mert tudom, sok a gondod a vízzel. Néhány hordó, betárolt esővíz is sok tőre elég. Nekem most kb. 800 liter edényem van, de ez sokáig kitart. Egy 10 literes locsolóval 16 tő palántát tudok meglocsolni. persze később, ha teremnek, akkor ez már nem elég ennyire, de a fejlődésük korai szakaszában sok mindenre elég, akár egy hordó víz is. (Bár esőben, amikor vödörrel hordom egyik hordóból, a másikba a vizet, kicsit idiótának tűnök, de mind meg nem fér a csatorna alá. Próbálom közel tenni, meg slaggal odavezetni a vizet a kerti hordóba a csatorna kifolyó alá tett tölcsérrel:))

Ilyenkor még nem nagyon kell agyon öntözni őket. Hetente kétszer locsolom. Ne szokjanak hozzá!. Ha nagyon meleg lesz háromszor. Ma reggel is egy félóra alatt belocsoltam őket. Így nekem még nem kell barázda. Locsolóval lehet takarással is öntözni. Későbbre meg elkorhad. Talajtakarásnál tényleg olyan vastagság kell, amin nem nő át a gyom. Ha a füvet előtte megszárítod, nem lesz annyira nyálkás az alja. (amúgy nem kell nézegetni, fogdosni:))) Ha átnő a gyom, tegyél rá még valamit.
 

A cukkinik is ki lettek ültetve.én inkább palántának nevelem elő. Az a tapasztalatom a kabakosokkal, hogy a palántázozott cukkinik, és uborkák sokkal hamarabb hoznak virágokat, mint a helybevetettek. Míg a helybevetettek először lombra gyúrnak.


A rajnai törpe borsó lassan szedhető.A borsónak van néhány kártevője, amely a termést fogyasztja. Fontos  tudni, hogy milyen a kárkép, illetve hogyan nézt ki a károsító lárva. Ezek szükségesek ahhoz, hogy pontosan azonosíthassuk a károsítót, és ennek megfelelően időzíthessük a védekezést. Ezekhez segítségként a következőket mondhatom: Amennyiben a borsó magjain szemenként csak 1db, szabályos kerek lyuk volt, és a lárvák valóban kukacok voltak (kicsi, kifli alakú, lábatlan) akkor a borsózsizsik károsított. Ez a kártevő virágzáskor rajzik, ekkor szükséges védekezni ellene. Utólagos zsizsiktelenítés néhány napos mélyhűtéssel oldható meg.
Ha viszont a borsóhüvelyek belsejében, szövedéket és szabálytalanul megrágott szemeket talált, és a lárvák valódi hernyók (8 pár láb) voltak, akkor a borsómoly vagy az akácmoly is lehetett a kártevő. Ezek szintén a borsó virágzása idején rajzanak.
Esetünkben a zsizsiket a virág illata vonzza oda máshonnan, ezt erősebb illatú növényekkel el lehet nyomni. (körömvirág, büdöske, de én a borsó között meghagytam az előző évi felmagzott retket is) Azt pedig, hogy a saját, esetleg vett maggal ne kerüljön a földbe, a csávázás megoldja.
A boltban vásárolt magok, legalábbis, amit én használok, gyárilag csávázottak. Ezek nagyrésze nem erős méreg, ennél több káros hatóanyag hullik az esővel a növényre, így ezek miatt én tulságosan nem aggódom. Azoknak a vegyszereknek, amik főleg állati kártevők elen készülnek az alkalmazását azonban határozottan elutasítom, mert azok tényleg mérgek.

Éréskor van egy válogatószedés, utánna sarlóval elvágom a tövénél, kihordom, és szépen nekiülve leszedjük a kertben a csöveket, és kibontjuk. Ha megdől két- három napig nem rohad le az alja. Néhány karó, léc, meg egy tekercs zsineggel tökéletesen meg lehet oldani. Pl az ágyás hosszában két oldalt egy-egy léc vízszintesen, karókkal rögzítve, kb 40 cm magasan. Ezek közé két soronként zsinór kihúzva. A leszurkált lemetszett ágakat én azért nem szeretem, mert a szedéskor összegabalyodik, és nehéz kiszedni közüle.
 
A retek ilyenkor már tényleg felmagzik. Ebben az időben vethető még a fehér Jégcsap, a Jánonapi. Junius, juliusban a Müncheni sör, és a fekete retek. Dobd ki ami eddig van kint, mert nem lesz belőle semmi. Májustól augusztus elejéig szakaszosan a cékla. Vethető juniusig a zöldbab, és még vethető a csemegekukorica is. Salátákból még vethetők a tépősaláták (pl. Lollo Rosso), Jégsaláta, endívia saláta, Cikória saláta, Radiccio.


Virágzik a zsálya.Nekem elég régóta van zsályám, elég sok tő, mert teának frissen, és szárítva is rengeteget használunk. A fiatal tövek esetleges elfagyásán, és az öreg ágak természetes elszáradásán kívül soha, semmilyen betegségét nem tapasztaltam. Az idősebb ágak levelei ezüstös színűek, a fiataloké világos zöld, főleg árnyékosabb helyen. (Az orvosi zsályáról beszélünk). Idősebb ágakon, ahogy megy végbe a fásodás, a levelek elszürkülnek, később elszáradnak. A zsálya félcserje, ezért fontos a rendszeres visszavágása. Először május közepe, vége táján virágzás előtt, és csak a félfás ágakat, ameddig azok zöldek. Később szeptemberben újra szedhetők a hajtások.



Érik a bodza is, melyből finom szörp készül. (kb 20-25 virág, 10 liter víz, 2 kg cukor, 50 g citromsav, 1-2 citrom felkarikázva, 2-3 napos állás) Mi fagyasztóban tároljuk, akár fél évig is kitart. (ha van elég:)


Végül a fenti képen látható palackról: vakondriasztó. Egy kétméteres 10 mm átm. betonvasra van téve, ami fél m mélyen a földbe van szúrva. A palackba alul luk van fúrva, hogy forogni tudjon a vason. Az oldalán kivágással három kis szárny van kialakítva, hogy a szél forgatni tudja. A kupak alájavaslok egy fém korongot tenni. A forgás által keltett hangot levezeti a vas a földbe, ez meg a vakont tájékozódását zavarja. Több ilyet kell elhelyezni, és néha átrakni, ne szokja meg. Nem mondom, hogy 1-2 kósza dúrás nem volt, de a nagy vész megszünt



2011. április 2., szombat

Április kezdete a kertben.

Vethetők a kabakosok.

Márciusban földbe kerültek a borsók, a zöldségmagok és a hagymák, retkek, saláták. Aztán csak várni kellett, hogy keljenek.


A márciusi időjárásra túl sok panasz nem lehetett. Esetleg a zöldségfélék vetését kellett néha öntözni, hogy a talaj ne száradjon ki, mert akkor a csírában lévő magok elpusztulnak.

Nekem a borsót is meg kellett locsolni, mert attól féltem, hogy kellő nedvesség híján nehezen fognak kikelni..
A retkeket a kelés után is állandóan tartsuk nedvesen. Ne vizesen, csak mindig legyen nedves a talajfelszíne. Ez segíti az egyenletes fejlődést, és könnyebben megelőzhető a földibolhák kártétele. A nedves talajt nem szeretik a bolhák. A közel palántázott saláta pedig riasztja a bolhákat.


Áprilisban már melegebbre fordul az idő. Elvetettem palántának a cukkini és uborka magokat.

A kabakosok palántanevelése, szaporítása.
A kabakosok a dinnyék, az uborkák és a tökfélék. Ezek meleg igényesebbek, mint a gyökérzöldségek.Termesztésük esetén az alább leírtak nagy általánosságban érvényesek.


Földből, komposztból és érett trágyából készítettem keveréket a magoknak. Lehet gyepkockába is vetni. Ez úgy készül, hogy egy jó füves részen ásóval körbevágunk annyi területet,amennyi kockára szükségünk van. Egy kocka 10*10*10 cm méretű. Az ásóval függőlegesen kivágott csíkok egymástól kb egy  lapát szélességben legyenek (20 cm?) aztán úgy, hogy 10 cm vastag legyen a gyeptégla egy lapáttal alányesve kiszedjük őket. Füves részével fóliában egy fólialapra helyezve beöntözzük őket. A közepébe kis lyukat készítve abba megy a mag, amit vékonyan takarunk, és beöntözünk.


Én kis műanyag cserepekbe vetem a magokat, a fenti módon. A cukkinikből egy magot, uborkából 1, esetleg két magot edényenként.


Az edényeket kelésig fóliazsákkal fedem a hőmérséklet biztosítása végett.
Ha túl korán vetünk, az esetleges hűvös idő miatt húzódó kiültetés esetén a palánták elvénülnek ez a koraiság, termőképesség csökkenéséhez vezet. Ezért a legjobb házi körülmények közötti termesztés esetén az április eleji magvetés palántának. Szabadföldbe addig ne vessünk, míg a talaj fel nem melegszik. Általában az év 100. napja előtt nem szabad elvetni, de jobb április vége felé.
A magok előre beáztatásáról: van akik beáztatják, előcsíráztatják a dinnye, uborkamagot, de vegyük figyelembe, ha csávázott magot vettünk, ezt  nem véletlenűl csávázottan forgalmazzák, áztatás során ezt a védőréteget mossuk le
Csírázási hőmérséklet 25-28 ° C, éjjel-nappal. Kelés után hőmérsékletet fokozatosan csökkentsük éjszaka és borult időben 15-18 ° C, nappos időben 20-23 ° C. Ennél magasabb hőmérséklet a palánták megnyúlásához vezethet. Amikor a levelek összeérnek, rakjuk szét a növényeket, hogy elegendő fényhez jussanak és ne nyúljanak meg.
Kiültetés előtt 7-10 nappal kezdjük meg a palánták edzését. Szellőztessünk tegyük ki levegőre a palántákat, előbb árnyékba, majd fokozatosan napra. Ha egyből napra tesszük őket megégnek. (Ez minden palánta edzésére vonatkozó szabály.) 
Egy héttel ültetés előtt rakjuk szét a palántákat, hogy a kockából kinőtt gyökerek felszakadjanak és kiültetés után már az eredeti helyükön nőnek tovább. Ha nem rakjuk szét a növényeket egy hetet kell várni míg a gyökér ismét a kocka falához ér, és bizonytalan az eredés. Poharas, cserepes neveléskor a szétrakásra nincs szükség.
Fóliaalagút, síkfólia alá április 20-tól, szabadföldre májusban a fagyveszély elmúltával lehet kiültetni őket.



Amikor elvetem a magokat palántának akkor elkészítem a helyét is a kertben. A feészkek helyén egy ásónyom földet kiszedek, és az északi oldal felé teszem. A gödörbe 3-4 lapát trágyás komposztot teszek, majd fűkaszálékkal lefedem. Ez a kiültetésig összeérik. A kiültetés előtt ázott növényleves level öntözöm be, és majd ide megy május elején  a palánta.




Majd öltetéskor a fészek közepébe megy a növény és köré kb fél meter átmérőjű krátert képezek földből. Itt lesz öntözve. A fészket pedig mulccsal takarom.
Cukkíniből két fajtát vetettem. Zöldnek Diamant nevű olasz hibrid, sárgának Gold nevű Kertimag félét.
Uborka kétszer lesz ültetve. Egy korábbi csapat, mely szabadba kiültetésre kerülő Bernadett saláta uborkából áll,és pár tő Perez korainak kovászolásra.
Majd juniusban a borsó helyére megy a savanyításra kerülő második csapat uborka.
Most elvetettem még a céklát is. Ebből lehet szakaszosan vetni, mert mi az apróbb, bébicéklákat már nyáron szeretjük megenni.

A krumplit is el lehet vetni, főleg, ha egy részét korainak fóliával tudjuk borítani.




A krumplikból a vetőméretűeket (3-5 cm nagyságúak) napos helyen elő lehet csíráztatni. Majd kapával fészekbe, vagy kihúzott barázdába egymástól 25-35 cm távolságba elvetjük. 



A gumókat földdel takarjuk. Később majd töltögetni is kell. A sortáv legalább 70 cm legyen, így marad hely a töltögetésre. 




Műanyag csőből készült ívekre feszített fóliával lehet a koraiságot fokozni. (tavalyi képek)




A hagymák, borsók földjének felszínét már lehet a kiszáradás elkerülésére fűnyesedékkel takarni.

A paprika és paradicsom palánták még bent vannak. 
Különböző vetési idejű paprikák.




Padlizsánok.



Paradicsomok. A nagyobbakat április 20. körül tervezem kiültetni, ezek korábbi vetések.

2010. augusztus 8., vasárnap

Augusztus a kertben

Még most köszöntött be az augusztus, és annyira rohan, hogy alig győzök vele lépést taratani Eddig volt minden hőség, szép meleg, eső, vihar, kicsi jég, ború. De szerencsére a kertben lévő növényeket ez nem nagyon zavarta. Végzik a dolgukat, nőnek, hozzák, érlelik a terméseket.

 A tökféléknek ideális e az idő. meleg is van, eső is van. A kis töknél akkor fordul elő gombafertőzés, amikor a termés kialakul, de még a virágot nem dobja le. és a virágmaradvány a termésen van még. Ekkor párás, esetleg esős idő esetén gombák telepednek meg a virág és termés telálkozásánál. Le kell szedni az ilyen termést, a többinek semmi baja.Megelőzésként, már terméskötés után gombaölő (akár bordóilé) szerrel heti permetezés javasolt. Lisztharmat veszélyes időben kén tartalmú szerrel kell permetezni. Vonatkozik ez az uborkára is.

A kert egyik dísze a mángold, főleg a bordóváltozat. Van levél és nyélmángold. Mindkettőből finom ételek készíthetők.
Egy példa:
Levelét pár másodpercre forró vízbe mártjuk, hogy hajlékony legyen, majd fele-fele arányban rizs-hús, fűszerek keverékével kis töltelékeket készítünk, egy tálba téve kevés vízen, inkább párolva megfőzzük. A lábasba beletesszük a maradék leveleket, szárakat, és vele főzzük. fokhagymával, sóval ízesítjük.
Készre párolás után a töltelékeket tálra szedjük. A maradék levet a levelekkel, szárral, kevés tejszínnel összeturmixoljuk, és a töltelékekre öntjük.Tálalható.
A szárakat 5 cm darabokban vegyesen azzal, ami van (répa, cukkini, cékla) Sütőbe rétegezzük, fokhagymával, sóval, fehérborssal, kakukfűvel ízesítjük, tejszínnel meglocsolva átpároljuk. Magába is jó, de húshoz köretként is alkalmazható.

Ha akarunk cserjéket zölddugványozással szaporítani, akkor most érdemes megtenni.Ribizli, egresm de dísznövények is szaporíthatók így.
Javaslat könyv: Jeszenszki: oltás-szemzés-dugványozás. A nyári, zölddugványozáshoz általában julius második felében lehet szedni a félfás hajtásokat. a rövidebb max 15 cm oldalhajtásokat lehet szakítani, a leveleket a csúcs kivételével leszedni, laza nedves talajba, árnyékos helyen eldugni, csak a felső két rügy legyen szabad. Legegyszerűbb egy ásóval vágatott készíteni, beletenni a dugványt, és az ásót mellette párhuzamosan, kb 5 cm távolságra lenyomni és hozzászorítani a földet. Amit nem lehet szakítani, azt vágni kell, az alsó rügy alatt vízszintesen, a felső felett ferdén, így lehet látni rögtön a növekedés irányát is. A nedvességről folyamatosan gondoskodni kell. A párás környezetet fokozhatjuk fólia takarással.


Vethetők a retekfélék kései változatai: fekete retek, müncheni sör, akár a Jánosnapi is. De karalábét is vethetünk, valamint kerekrépa, tarlórépa is vethető. Ezt főleg utóveteménynek vetik, ebből ered a neve is. Ez kerek formájú, lehet fehér, vagy rózsaszínű héjú. A káposztafélék családjába tartozik. Ilyentájt lehet vetni, ha tudod biztosítani az állandó nedves talajt, ne száradjon ki a csíranövény. A vetést beöntözés után, néhány napig nedves ruhával érdemes nappalra takarni a kiszáradás megelőzésére. Erre is érvényes az állandó nedvesen tartás a bolhák miatt, mivel kersztesvirágú, mint minden retek és káposztaféle. Nyersen, salátába használható. Lereszelve ugyanúgy savanyítható, mint a káposzta. Zalában így teszik el. Kitűnő babosrépa levest ettem Nagykanizsán a savanyú répából.


A paradicsom is terem szépen. Így is el lehet tenni,  itt van a  receptet, ami nagyon egyszerű. Az olasz konzerv paradicsom adta az ötletet, ami nagyon ízlett. Én a San Marzanot használom erre a célra, annak is a nagyobb (rampicante) változatát, de jó bármilyen húsos fajta. Ez azért ízlett meg, mert akár már féléretten is nagyon édes. Tehát az egészben hagyandó paradicsomokat forró vízben csak addig főzöm, míg a héja könnyen le nem jön, ez kevés idő, főleg ha előtte egy oldalon picit behasítod. Kiveszem, lehúzom a héját és félreteszem. A többi paradicsomot, ez lehet bármilyen megmosom, összedarabolom, felteszem főni. 15 perc után botmixerrel összetöröm, majd szűrőn áttöröm, hogy a mag kijöjjön belőle. Ezeket héjastól teszem fel, leturmixolva ez is sűrít. Tovább főzöm leszűrve még 10 percig, teszek hozzá ízlés szerint sót, cukrot. Aki akar tehet bele valami kevés tartósítót is. Anélkül is eláll kb 2-3 hónapig. A kimosott, forrázott üvegekbe teszem a hámozott egész paradicsomokat, néhány darab bazsalikom levelet, ráöntöm a paradicsomlét. Az üvegeket lezárom, és másnapig szárazdunsztba teszem. Ha marad ki paradicsomlé. azt is el lehet tenni üvegbe, vagy levesnek, szósznak felhasználni, vagy csak úgy meginni. Egészségetekre!


Végül köszöntsük az augusztust Capek soraival.

Az augusztus általában az az időszak, amikor az amatőr kertész elhagyja tündérkertjét, és szabadságra megy.

Egész esztendőben nagy hangon hirdette ugyan, hogy az idén nem utazik sehová, nincs olyan nyaralóhely, ami felérne az ő kertjével, s nem lesz olyan kötnivaló bolond, hogy vonaton rázassa magát valahová Kukutyinba - de mikor aztán beköszönt a nyár, ő is csak igyekszik kifelé a városból, vagy mert feltámadt benne a vándorösztön, vagy a szomszédok miatt, "hogy ne mondhassák, hogy mit tudom én ... " Nehéz szívvel utazik el, tele van gonddal, aggodalommal, félti a kertet.



Jól jegyezzétek meg, az igazi, a vérbeli kertészről beszélek, nem a gyümölcsészekről meg a zöldségtermesztőkről!
Csak ujjongjon a gyümölcsész az almáin, körtéin, örvendezzen a zöldséges a karalábé, a karórépa meg a zeller óriási méretein, a vérbeli kertész minden ízében érzi, hogy az augusztus már a fordulat ideje.
Ami virít, sietve igyekszik elvirítani, s most még jön az őszi Asterek és a krizantémok ideje, s azzal vége!
De ugye te, ragyogó lángvirágom, s ti mind: aranyszínű aggófű, napsárga aranyvessző, aranyló rudbeckia, Harpalium, aranybarna napfényvirág, ti és én, mi együtt, még nem adjuk meg magunkat! Szó sincs róla!


Egész éven át tart a tavasz, egy életen át az ifjúság: mindig van tartalék, amiből kihajt a virág. Az csak szóbeszéd, hogy ősz van, mi addig másféle virágot hajtunk, a föld alatt növekedünk, tartalékot gyűjtünk az új hajtásokhoz ; mindig, de mindig van mit tenni. Csak akik ölbe tett kézzel ülnek, azok mondják, hogy minden rosszra fordul, aki virul, és gyümölcsöt érlel - akár novemberben is -, az nem vesz tudomást az őszről, annak aranyló nyár van, annak számára nincs elmúlás, csak sarjadó élet van. Tudd meg, őszirózsám, s te 'is, drága embertársam: az év olyan hosszú, hogy nincs is soha vége.