A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyv. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyv. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. február 3., hétfő

A cikkek letölthető gyűjteménye.


Olvasd a Blogot internet nélkül!

Ahogyan telnek az évek, úgy gyűltek össze az írások, képek. Arra gondoltam, hogy biztosan jó lenne ezeket akkor is olvasni, ha valaki nincs internet közelben.
Összegyűjtöttem egy kötetbe a cikkeket, a hozzájuk tartozó megjegyzésekkel együtt és egy pdf fájl formátumban elmentettem. A tartalomjegyzékben az oldalszámra kattintva a keresett részre ugrik. ha van internet elérés, akkor a kötetben lévő linkek és képek megnyithatók. Vigyázat, így mindenestől kicsit több, mint 400 oldal lett:)

Innen tölthető le: Mediafire:

Konyhakert-természetesen 2010-2014.pdf - 28 MB

A Scribd megosztóról pedig innen:

Konyhakert-természetesen 2010-2014.pdf - 28 MB

Remélem mindenki örömmel veszi elő a régebbi írásokat is, főleg a kerti szezon kezdete előtt. Jó olvasást és hasznos ötletelést kívánok mindenkinek.


Közben kaptam egy kedves felkérést egy ismerkedős játékra, amit köszönök. Pont erről írtam az előszóban, amit ide másolok, és 4 éve írtam le itt egy hasonló játék során:

Az az egyik legnehezebb, hogy írjak magamról. Itt túl sok dolog nem derült még ki, hiszen itt nem én vagyok a fontos, hanem a kert, a növények. Szeretem a növényeket. A növények, -ezen most csak a kertben lévőkre gondolok, - tőlem függenek. Nekem kell róluk gondoskodnom, hiszen én hívtam őket életre, így nekem kell az életfeltételeket biztosítani számukra. Ők cserében a szépségükkel viszonozzák ezt, no meg, a termésükkel. Kár tagadni, hogy ebben van egy kicsit önzés is, mert valljuk be, ez a fő cél. Hogy megegyük őket. Ha belegondolok, egy tavaszi zöldséges zöldborsólevesben benne van az egész tavasz illata. Kell ennél több? 

Azért ne haragudjatok meg, hogy nem küldöm tovább, hiszen talán nem is tudnék olyan hét másik ismerőst, akit rendszeresen olvasok, vagy már ne kérték volna fel. Így azért remélem nem lesz harag.

Üdv:

2011. december 7., szerda

Olvasnivalók télre.

Korábban már ajánlottam könyveket. Most, mivel véget érnek a kinti munkák, a szaporítást pedig nem kell még elkezdeni, a hosszú estékre nézzünk néhány könyvet.

Elsősorban Andrea Kern Régi idők kerti fortélyai című könyvét ajánlom, mivel láttam, hogy többen ezt keresve jutottak el az oldalamra. Mivel a hagyományos kertművelésben a régi kertészek tapasztalataira hagyatkozunk gyakran, ez a mű mindenképpen hasznos mindenkinek, amit  innen elérhetővé tettem.


A következő Geoff Hamilton Az élet kertje (A biokertészet kézikönyve) szintén átfogó ismereteket nyújt, és rengeteg gyakorlati tapasztalatot ad át.



Hasznos ötleteket és ismereteket találhatunk az alábbi könyvben is.
A biokertészet enciklopédiája Christine Lavelle - Michael Lavelle


Ebbe a könyve belelapozhatunk innen, igaz csak angol nyelven, de a nyelvet nem ismerők is találnak ötleteket.

A következő Geoff Hamilton Az élet kertje (A biokertészet kézikönyve) szintén átfogó ismereteket nyújt, és rengeteg gyakorlati tapasztalatot ad át.

Továbbá néhány francia és német nyelvű könyvet is le tudtok a következő linkekről tölteni.

File name: Heirloom Vegetable Gardening.pdf Hagyományos növényfajták termesztése.
Download link: http://www.mediafire.com/file/i5exmasnm2liinv
File name: Un Potager sur mon Balcon.pdf  Kertészkedés az erkélyen.
Download link: http://www.mediafire.com/file/43q09833tjuobvw
File name: L ABC Du Potager - Geste par geste.pdf Konyhakerti ABC
Download link: http://www.mediafire.com/file/l3mb3stif1bpps5
File name: Les_Legumes_du_Potager.pdf  Kerti zöldségek
Download link: http://www.mediafire.com/file/zkbhj5s5dk1lq6j
File name: Hochbeet.pdf  Termesztés magaságyásban
Download link: http://www.mediafire.com/file/08wdr58ui075ba3

 Továbbá, mert kerestétek:

Jeszenszky Árpád - Oltás szemzés dugványozás, ami szintén alapmű a szaporításról.
Amit innen le lehet tölteni.
 Kellemes olvasást.


2010. február 26., péntek

Vetés a Hold járása szerint.

Milyen a Hold az égen, és hogyan hat a kerti növényekre?

Na erre itt, ebben az írásban én nem adok választ. De miután a blog oldalán kitettem egy Holdfázist mutató képet, meg egy vetési holdnaptár linkjét, azt hiszem illene erről is írnom valamit.
A másik apropója ennek az írásnak az, hogy végre megérkezett a rég óhajtott könyv: Lippay János Posoni kert című munkája.


A Posoni kert Lippay fő műve három kötetben jelent meg. Az első kötet a Virágos kert (Nagyszombat 1664), a második kötet a Veteményes kert (Bécs 1664), a harmadik kötet a Gyümölcsös kert (Bécs 1667). E munkájában a pozsonyi érseki kert növényeit és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati, termesztési munkálatokat írta le saját tapasztalatai alapján, fűszerezve azokat megjegyzéseivel, elemzéseivel.

 Lippay foglalkozik ezzel a témával is. Nézzük mit ír:
Az vetemény magok vetésének üdejérül, és azok kikelésérül”: "Csak nem minden konyhára-való füvek, az kiknek gyökerekkel nem élünk, hóld nevelkedésére leg-hasznossabban véttetnek. Mert ha hóld fogytára vetik, vagy igen későn nőlnek, vagy semmire-kellők lesznek. Az is gyakran történik, hogy noha az mag szép friss, és jó, hóld nevelkedésére is vetik, de ha az Csillagoknak szerencsétlen, és ellenkező fordulásokra esik vetése: se nem nől, se jót nem várhatni belőlle. Azért Palladius meg-vallya, hogy noha a föld önmagában zsíros, minden fogyatkozás nélkül az mag-vetéshez alkalmatos: de ha az kertész nem vigyáz figyelmetessen, az csillagoknak helyheztetésekre, és köllemetes tekéntetekre, sokszor megcsalatkozik. Mivel efféle veteményekben két kiváltképpen való eszköz találtatik.


Eggyik az gyökere, kinek a földdel vagyon eggyessége, és czimborálása. Másik a földön kívül, úgy mint az szára levelestűl, kinek az levegő éggel. Azért mind kettő igen függ a Napnak, Hóldnak, és több Planéták, avagy bújdosó- csillagok bé- szivárkodó erejektül. Mivel a mi az földben el vagyon rejtve, azt ki- vonsszák: a ki pedig azon kívül vagyon, azt munkálkodásokkal táplállyák. Kévántatik tehát, hogy a kertész ezeknek forgását, amennyiben az ő foglalatosságában szolgálhatnak, hivatallya szerint értse: és amint azoknak a Jegyeknek tekénteti, az Calendariomban fel vannak jegyezve, meg-ismírje…

A Veteményes részben pedig hosszasan elemzi , hogy miféle planétákat kell figyelni még, és mi egyébb tudományosságra ügyeljünk.


Az Hóldnak változására is, és erejére igen reá kell vigyázni az ültetésben és vetésben. Némellyek a’ Görög Gazdák közzül azt tartották, hogy legjóbb ültetni és vetni való üdő, mikor az hóld nevelkefik; úgymint negyedik napjátulhóld töltéig. Mikor az föld alatt lappang.Némellyek azt taníttyák, hogy job az hóldnak vénségére, hogy nem mint iffiúságára vetni; mert az holdtölte után, erőtlenebb az hóldnak világossága, és melegsége, melly két eredeti a’ termésnek és azért vékonyan s későbben hathattya által a földnek gyökereknek s magoknak likacskáit; lassabban is közli vélek a melegséget és nedvességet, sazért az leveleknek búja növéseket meg-cáfollya, hogy inkább virágokat és gyümölcsöket nemzene.
Én nem értek ezekhez a dolgokhoz, de most belegondolva ez is lehet magyarázata az örök titkok közé eltett, megválaszolatlan kérdésekre, úgymint: ugyanazon zacskóból, különböző időben vetett magból az egyik csapat kikel, a másikból meg szinte egy sem.
Amit lényegében le tudtam szűrni, hogy :
De mivel ezen tudomány, az együgyű és parasztkertészeknek, talám igen méllynek teczik; mind-azonáltal, ha egy kevés szorgalmatossággal akarnak élni, és gyakorollyák ezen tudománt: az-után hozzá-szoknak.


A pozsonyi érseki kert. Rézmetszet
A neten keresgélve így lehet összefoglalni:

Tudományosan még nem nyert bizonyítást a sok kertész által tapasztalt állítás, hogy a Hold befolyásolja a növények fejlődését, de sok kertész évtizedek óta igazította és igazítja munkáját a Hold állásához. A népi megfigyelés is mutatja, hogy a Hold állása és az időjárási jelenségek között összegfüggés van. A hozzáértők szerint, a kísérletek alapján, az egyes csoportokba tartozó növények vetése, öntözése és trágyázása kimondottan eredményesnek ígérkezik, ha a Hold a nekik megfelelő állatövi jegyben időzik. Tehát nem mindegy, hogy mikor vetünk vagy mikor szedjük le a termést.

A naptári részben hónapról hónapra felsorolják az abban az időszakban vethető növényeket. Az ott említett gyökér-, levél-, virág-, termésnapok a Vetési Naptár által megállapított időpontok, és arra utalnak, hogy a növény számunkra gazdaságilag legfontosabb szerve bizonyos, rá jellemző napokon vetve jobban fejlődik.
Így gyökérnapokon jó vetni a gyökérzónából várt "terméseket": retek, répa, zeller, cékla, feketegyökér stb.
 
Levélnapokon kell vetni: káposztafélék, saláta, spenót, madársaláta, endívia, szálas takarmányok, levélfűszerek, spárga. Tárolás szándékával a betakarítást virág- vagy termésnapokon kell végezni, akkor az árú nem lesz romlékony.
 
Virágnapokon vetnek: minden virágjáért termesztett növényt és az olajos magvúakat. Kapálásra és a kvarcliszt preparátum kipermetezésére is virág-napot válasszunk. Ha a vázába szánt virágot ilyen napon vágjuk, sokáig friss marad, erősebben illatozik és a tő sok új, virágzó ágat hajt.(pl. rózsa). A szárazkötészetbe szánt virágok szépen megtartják szinüket, míg más napokon vágva esetleg elszíntelenednek. Az olajos magvú növényeket is virágos-napon ajánlatos aratni.
 
A termés-növényeknek kedvez a termésnap. Ebbe a kategóriába tartozik minden növény, amelyet botanikai terméséért vagy magváért termesztünk. Ilyen minden gyümölcsünk, a bab, a borsó, a kukorica, a gabonák, a tökfélék, a paprika, a paradicsom. Az olajos magvúak akkor mutattak legnagyobb maghozamot, ha vetésük termésnapon történt, de legtöbb olajat akkor üthetünk ha virágnapon takarítjuk be. Vetőmag termesztésére legjobbak az Oroszlán-napok (amikor a Hold az Oroszlán csillagképe előtt tartózkodik). A termés-növények betakarítására a termés-napok a legalkalmasabbak, mert ez az időztés javítja a tárolhatóságot és a vetőmagból fejlődő növény regenerációs képessége jobb lesz. A télre szánt gyümölcsöknél ezenkívül igyekezzünk, hogy a szüret napja, a felszálló Hold időszakára essen.

Ebből aztán mindenki azt alkalmaz, amit gondol. De érdemes elgondolkodni.

2010. február 20., szombat

Jön a tavasz?

Az biztos, hogy mindenki nagyon várja már a tavaszt. Február közepét elagytuk.

Tegnap nevezetes nap volt, február 19-e, Zsuzsanna nap, amiről  a népi megfigyelés azt tartja, ha ilyenkor megszólal a pacsirta, akkor közeledik a tavasz. Hogy mondja a regula?

Ha Gyertyaszentelő napján (február 2.) vagy előtte énekel a pacsirta, majd elhallgat, akkor utána még sokáig fog hallgatni. És ha ezen a napon a medve koma kibújik barlangjából, és meglátja árnyékát, visszacammog, és bizony akkor hosszú tél lesz. Ha Dorottya napján (február 6.) fagy, vagyis szorítja, akkor Julianna napja (február 16.) tágítja, azaz enyhül a hideg.

Ám Zsuzsanna napján (február 19.) ha a pacsirták szólnak, vége lesz akkor már a hónak, de ha befagy a pacsirták szája, egyik hó a másikat várja.

És máris jön Mátyás napja (február 24.), hát arra figyelni kell ám, mert ha talál, visz, ha nem talál, csinál fagyot.

De ha töri Mátyás a jeget, közeleg a kikelet, ha mégis ezen a napon csúnya az idő, a gabona üszkös lesz.
 
Felénk délelőtt a nap is szépen sütött, így 10 óra körül már hallani lehetett a kis pacsirták énekét. Remélem nem tévednek. Amikor hazaértem körülnéztem a kertben. Eléggé sáros, lucskos minden, néhol még vizes a talaj.

Ekkor találtam meg a második jelet egy katicabogár képében. Azt mondják, hogy a katicák kiváló időjósok. Ez pedig nem csak előbújt, hanem igen fürgén mozgott is. Képet csak telefonnal tudtam készíteni róla.


 Aztán a hóvirágokon kívül a nárciszok és a krókuszok is hajtani keztek. Remélem Mátyás nem hozza vissza a telet, bár 2-án a medve meg hosszú telet jósolt. Most kinek lehet hinni? :)


Addig lehet a terveket szövögetni, olvasni. Megérkeztek az újabb szerzeményeim. A Magyar házi gazdasszony kertes vonatkozásaiból a Zöld.ségek, amatőr kerti naplóban lehet szemelvényeket olvasni Ági jóvoltából.


Jókat lehet Capek: Szenvedelmes kertész című könyvének sorain derülni.

Kis ízelítő:

"Februárban a kertész folytatja a januári munkákat, nevezetesen annyiban, hogy főként az időjárással foglalatoskodik. Mert ha nem tudnák, a február veszedelmes időszak: a kertészt száraz faggyal, napsütéssel, nedvességgel, szárazsággal, szelekkel fenyegeti. Ez a legrövidebb hónap. Ez a vakarcs a hónapok sorában, ez a koraszülött szökőhónap egy cseppet sem megbízható, s szeszélyekben, alattomosságban túltesz valamennyi hónapon; jó lesz vele vigyázni! Napközben előcsalogatja a fák, cserjék rügyeit, éjjel meg elperzseli őket, egyik kezével cirógat, a másikkal borsot tör az orrunk alá. A jó ég tudja, miért kell szökőévben azt az egy napot éppen ehhez a szeszélyes, nyavalyás, alamuszi, satnya, torzszülött hónaphoz toldani! Szökőévben a gyönyörű májust illenék egy nappal meghosszabbítani, hogy harminckét napból álljon, úgy ám. Micsoda méltánytalan eljárás ez velünk, kertészekkel?


További idénymunka februárban, hogy keressük a tavasz első jeleit. A kertész nem sokat ad az első bogárra vagy pillangóra, ezek megjelenésével csak az újságok szerint kezdődik a tavasz. Először is a kertész egyáltalán nem lelkesedik holmi bogarakért, másodszor az első lepke rendszerint a tavalyról visszamaradt utolsó. A tavasznak igazi első jelei, amelyek után a kertész áhítozik, sokkal csalhatatlanabbak. Ezek a következők:



1. A krókuszok, amelyek duzzadó, zömök csúcsa előbújik a fű közül; egy szép napon felrepednek (még soha senkinek nem sikerült kilesnie ezt a pillanatot), és csodálatosan szép zöld levelekből egy kis pamacsot növesztenek. Ez a tavasz első jele.



Továbbá:



2. a kertészeti árjegyzékek, amelyeket a postás hoz. A kertész ugyan fejből tudja már az egészet (mint ahogy az Íliász a Ménin aeide, thea… szavakkal kezdődik, ezek az árjegyzékek az Acaena, Acantholimon, Acanthus, Achillea, Aconitum, Adenophora, Adonis stb. szavakkal kezdődnek; ezt minden kertész úgy fújja, mint az egyszeregyet), mégis figyelmesen átböngészi az Acaenától a Wahlenbergiáig vagy a Yuccáig, s közben kemény lelki tusát vív: mit is rendeljen még?



3. A tavasz további hírnöke a hóvirág. Először apró halványzöld dárdák állnak ki a földből, aztán ezek két kövér sziklevélre hasadnak, s már ott is a növény. Néha már február elején kihajt, s mondhatom, sem a győzelmi pálma, sem a Tudás Fája, sem a dicsőség borostyánja nem lehet szebb, mint a halványzöld száron csüngő finom fehér kis szirmok, amint imbolyognak a nyirkos szélben.



4. A szomszédok szintén a tavasz csalhatatlan hírnökei. Mihelyt ásóval, kapával, ollóval, rafiával, gyümölcsfakátránnyal és mindenféle műtrágyával felszerelve kivonulnak a kertbe, a tapasztalt kertész már tudja, hogy közeledik a tavasz. Felhúzza az ócska nadrágját, és maga is kiballag ásóval-kapával a kertbe, hogy a szomszédok is megtudják, közeledik a tavasz, s a kerítésen át közöljék egymással az örvendetes újságot.



Karel Čapek: A szenvedelmes kertész (1929). Mayer Judit fordítása"

Akkor várjuk továbbra is a tavaszt!

2010. február 10., szerda

Könyvek kertről, kertészkedésről, növényekről (könyv és linkajánló)

A tél eléggé berendezkedett odakint, így sajnos a kertből még mindíg beszorulunk. Az a pár kis növényke   az ablakpárkányon teszi a dolgát, növögetnek.

Az elmult hét kertes témájú könyvek beszerzésével telt el. Ezeket, és a meglévő könyveimet nézegetem, és terveket szövögetek a jó idő eljövetelére.

Szemezgetek most ezek közül, hátha valakit érdekelnek. Általában az online antikváriumban szoktam böngészni és innen is rendelek.
 
Az egyik alapmű, amit ajánlok mindig, a Zöldségtermesztés a házikertben. A könyvekről nem írok tartalmat, mert a címre kattintva megnézhető az ismertetőjük az antikvarium.hu oldalán.

Zöldségtermesztés I-II. Alcím: Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tankönyvei/Általános rész/Részletes rész
Zöldséghajtatás  Alcím: Kertészeti szakközépiskolák tankönyve
Zöldségfélék korai termesztése  Dr. Jeszenszky Árpád (Szerző)
Zöldséghajtatás
Paprikatermesztés
Paprikatermesztés Alcím: Az étkezési paprika termesztése: Angeli Lambert (Szerző)
Az élet kertje Alcím: A biokertészet kézikönyve Geoff Hamilton (Szerző)

Biokert Alcím: Az öngyógyító vegyeskert Wolfram Franke (Szerző)
Biokert Marie-Luise Kreuter (Szerző)
Biokertészek könyve Tamás Enikő (Szerző)
Régi idők kerti fortélyai.  Vetés és palántázás, Trágyázás és növényápolás, Betakarítás és tárolás. Andrea Kern

Szelíd növényvédelem Alcím: A biológiai növényvédelem kézikönyve Otto Schmid, Silvia Henggeler (Szerző)

Ez természetesen válogatás csak, mert ennél jóval több a témával foglakozó könyveim száma, mert ha megtalálok egy ilyen könyvet, nehezen tudom otthagyni, ha engedi a pénztárcám. :)

Végül néhány régebbi könyv ajánlása a netről. (letölthetőek)

Integrált gyümölcstermesztés.
Növénytan Turcsányi Gábor Turcsányiné dr. Siller Irén
A magyarság virágai-RAPAICS RAYMUND
Dendrologia- faismeret Pdf.zip
Gyomismeret_09.pdf
Lippai János Kalendárium.pdf 1662
Lippai János PosoniKert.pdf 1664
Orvosi füvészkönyv Csáthy György 1893.pdf

Biztosan talál mindenki érdekeset ebből a szemezgetésből.