A következő címkéjű bejegyzések mutatása: retek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: retek. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 24., kedd

Május, a munka dandárja a kertben

Munka, munka.......

Ha bárkit megkérdeznék, biztosan azt állítaná, hogy a legtöbb munka a kertben májusban van. (meg amikor betakarítunk, meg amikor.......)
Az biztos, hogy ilyenkor van a legkevesebb tétlen nézelődés.  Palántázunk, vetünk, gazolunk, kapálunk, permetezünk, az esőt várjuk, a fagyokat nem várjuk, és ez így végtelenségig ismételve, fűszerezve egy kis korai betakarítással.
Mert kezd beérni közben a munka gyümölcse is. Szószerint az eperrel, a saláta lassan elfogy, a retkeket kiesszük és a maradék magot nevel, a zöldhagyma is vészesen vénül.


Használjuk a növényi ázalékokat, bordói levet. Megelőzésre, előtte kell permetezni, mert pl. paradicsomvészre utólag nem sokat ér.


Üvegházban az a baj, hogy az uborka a párát szereti, 25-30 fokig én tövenként/nap egy vödör vizet adok nekik, ha ennek fölé megy a hőmérséklet, akkor reggel, este kell a víz. Vízhiány esetén a termés deformálódik, fellép a lisztharmat betegség, ami szinte teljesen leszárítja a leveleket.


A tápozás elmaradása nem túl baj, annak, aki tudott ősszel trágyázni,. nekem azért kell pótolnom növényi levekkel és tápoldattal a tápanyagot, mert nincs szervestrágyám, csak valamennyi koposzt. Ez önmagában nem baj, ha a talajból fel tudja venni. De a tápanyag felvételének egyik alappillére a víz, tehát bent is kell locsolni.
  Az üvegházban nem esik az eső!!!


Az áprilisban kiültetett paradicsomjaim a lehülést átvészelték, három tő fagyott kissé, de mára azok is szépen hajtanak.
A paradicsom kacsolásáról itt írtam részletesen tavaly. Már aktuális!


Kiültettem a maradék káposztaféléket is, és a zellereket. A legtöbb káposztafélét lehet, sőt tanácsos mélyebben tenni, a gyökérlégy fertőzés elkerülésére. (Jól be is lehet sározni a szárat). A karalábé kivétel, mert ez nem gyökér, amit eszünk, hanem megvastagodott szárrész. Ha mélyebbre teszed, mint volt, megnyúlik a gumó.


A paprikák is kilettek palántázva a fagyok után. Inkább későbben szokta, és ebben az évben jól is jártam, mert a lehüléseket bánták volna. A tövükre fűnyesedék került.A locsolásról annyit, mert tudom, sok a gondod a vízzel. Néhány hordó, betárolt esővíz is sok tőre elég. Nekem most kb. 800 liter edényem van, de ez sokáig kitart. Egy 10 literes locsolóval 16 tő palántát tudok meglocsolni. persze később, ha teremnek, akkor ez már nem elég ennyire, de a fejlődésük korai szakaszában sok mindenre elég, akár egy hordó víz is. (Bár esőben, amikor vödörrel hordom egyik hordóból, a másikba a vizet, kicsit idiótának tűnök, de mind meg nem fér a csatorna alá. Próbálom közel tenni, meg slaggal odavezetni a vizet a kerti hordóba a csatorna kifolyó alá tett tölcsérrel:))

Ilyenkor még nem nagyon kell agyon öntözni őket. Hetente kétszer locsolom. Ne szokjanak hozzá!. Ha nagyon meleg lesz háromszor. Ma reggel is egy félóra alatt belocsoltam őket. Így nekem még nem kell barázda. Locsolóval lehet takarással is öntözni. Későbbre meg elkorhad. Talajtakarásnál tényleg olyan vastagság kell, amin nem nő át a gyom. Ha a füvet előtte megszárítod, nem lesz annyira nyálkás az alja. (amúgy nem kell nézegetni, fogdosni:))) Ha átnő a gyom, tegyél rá még valamit.
 

A cukkinik is ki lettek ültetve.én inkább palántának nevelem elő. Az a tapasztalatom a kabakosokkal, hogy a palántázozott cukkinik, és uborkák sokkal hamarabb hoznak virágokat, mint a helybevetettek. Míg a helybevetettek először lombra gyúrnak.


A rajnai törpe borsó lassan szedhető.A borsónak van néhány kártevője, amely a termést fogyasztja. Fontos  tudni, hogy milyen a kárkép, illetve hogyan nézt ki a károsító lárva. Ezek szükségesek ahhoz, hogy pontosan azonosíthassuk a károsítót, és ennek megfelelően időzíthessük a védekezést. Ezekhez segítségként a következőket mondhatom: Amennyiben a borsó magjain szemenként csak 1db, szabályos kerek lyuk volt, és a lárvák valóban kukacok voltak (kicsi, kifli alakú, lábatlan) akkor a borsózsizsik károsított. Ez a kártevő virágzáskor rajzik, ekkor szükséges védekezni ellene. Utólagos zsizsiktelenítés néhány napos mélyhűtéssel oldható meg.
Ha viszont a borsóhüvelyek belsejében, szövedéket és szabálytalanul megrágott szemeket talált, és a lárvák valódi hernyók (8 pár láb) voltak, akkor a borsómoly vagy az akácmoly is lehetett a kártevő. Ezek szintén a borsó virágzása idején rajzanak.
Esetünkben a zsizsiket a virág illata vonzza oda máshonnan, ezt erősebb illatú növényekkel el lehet nyomni. (körömvirág, büdöske, de én a borsó között meghagytam az előző évi felmagzott retket is) Azt pedig, hogy a saját, esetleg vett maggal ne kerüljön a földbe, a csávázás megoldja.
A boltban vásárolt magok, legalábbis, amit én használok, gyárilag csávázottak. Ezek nagyrésze nem erős méreg, ennél több káros hatóanyag hullik az esővel a növényre, így ezek miatt én tulságosan nem aggódom. Azoknak a vegyszereknek, amik főleg állati kártevők elen készülnek az alkalmazását azonban határozottan elutasítom, mert azok tényleg mérgek.

Éréskor van egy válogatószedés, utánna sarlóval elvágom a tövénél, kihordom, és szépen nekiülve leszedjük a kertben a csöveket, és kibontjuk. Ha megdől két- három napig nem rohad le az alja. Néhány karó, léc, meg egy tekercs zsineggel tökéletesen meg lehet oldani. Pl az ágyás hosszában két oldalt egy-egy léc vízszintesen, karókkal rögzítve, kb 40 cm magasan. Ezek közé két soronként zsinór kihúzva. A leszurkált lemetszett ágakat én azért nem szeretem, mert a szedéskor összegabalyodik, és nehéz kiszedni közüle.
 
A retek ilyenkor már tényleg felmagzik. Ebben az időben vethető még a fehér Jégcsap, a Jánonapi. Junius, juliusban a Müncheni sör, és a fekete retek. Dobd ki ami eddig van kint, mert nem lesz belőle semmi. Májustól augusztus elejéig szakaszosan a cékla. Vethető juniusig a zöldbab, és még vethető a csemegekukorica is. Salátákból még vethetők a tépősaláták (pl. Lollo Rosso), Jégsaláta, endívia saláta, Cikória saláta, Radiccio.


Virágzik a zsálya.Nekem elég régóta van zsályám, elég sok tő, mert teának frissen, és szárítva is rengeteget használunk. A fiatal tövek esetleges elfagyásán, és az öreg ágak természetes elszáradásán kívül soha, semmilyen betegségét nem tapasztaltam. Az idősebb ágak levelei ezüstös színűek, a fiataloké világos zöld, főleg árnyékosabb helyen. (Az orvosi zsályáról beszélünk). Idősebb ágakon, ahogy megy végbe a fásodás, a levelek elszürkülnek, később elszáradnak. A zsálya félcserje, ezért fontos a rendszeres visszavágása. Először május közepe, vége táján virágzás előtt, és csak a félfás ágakat, ameddig azok zöldek. Később szeptemberben újra szedhetők a hajtások.



Érik a bodza is, melyből finom szörp készül. (kb 20-25 virág, 10 liter víz, 2 kg cukor, 50 g citromsav, 1-2 citrom felkarikázva, 2-3 napos állás) Mi fagyasztóban tároljuk, akár fél évig is kitart. (ha van elég:)


Végül a fenti képen látható palackról: vakondriasztó. Egy kétméteres 10 mm átm. betonvasra van téve, ami fél m mélyen a földbe van szúrva. A palackba alul luk van fúrva, hogy forogni tudjon a vason. Az oldalán kivágással három kis szárny van kialakítva, hogy a szél forgatni tudja. A kupak alájavaslok egy fém korongot tenni. A forgás által keltett hangot levezeti a vas a földbe, ez meg a vakont tájékozódását zavarja. Több ilyet kell elhelyezni, és néha átrakni, ne szokja meg. Nem mondom, hogy 1-2 kósza dúrás nem volt, de a nagy vész megszünt



2011. február 10., csütörtök

Mennyi idő kell a vetéstől a kiültetésig.2.

Palántanevelés 3., avagy mikor kezdjük a paprika és paradicsom vetését?

Amint egyre többször kisüt a nap, az emberek egyre türelmetlenebbül várják, hogy kerti munkát végezhessenek. Ha a szabadban nem is lehet dolgozni, akkor már vetni kell, még ha ládába, lakásban, akkor is vetni.

Ha nem jól mérjük fel a vetés és kiültetés közötti időt, azaz a palánta előállításának idejét, akkor sikertelenség is érhet bennünket, ami esetleg elveheti a kezdő kertész kedvét, elrontja az örömét. Jól esik nézni, hogy nőnek a növénykéink, de ha sápadnak, megnyúlnak, leveleiket hullatják, azt rossz látni, de mivel kint még nem alkalmas az idő, még nem lehet kiültetni őket. Ezért helyesen kell megválasztani a vetés idejét., és a türelmetlenséget le kell győzni.

A káposztafélék vetésével nincs gond, azokat márciusban, ha nem fagy, már ki lehet ültetni. Elsősorban mindenki a paprikát és a paradicsomot kezdené elvetni.
Még egyszer: Ha valakinek nincs megfelelő helye a palánták nevelésére, nincs fűtött üvegháza, fóliája, melegágya a kiültetésre, az még ne vesse el a szabad földbe szánt palánták magjait!

Egy táblázat arról, hogy mennyi idő kell a paradicsomnak a vetéstől a kiültetésig:

Február 01-március 10 között fűttt fólia alá, március 25-április 10-között kiültetve.

Február 15-i vetés 7,5 cm-es edényben 70 nap, 10-es edénybe tűzdelve  80 nap
Márc 1-15-i vetés 7,5 cm-es edényben 65 nap, 10 cm-esben 75 nap 
Ápr 5-i ritka vetéssel és tűzdeléssel, 55-60 nap,   7,5 cm-es edényben 60 nap.

Ugyanez paprika esetében:

Vetés jan. 20. kiültetés ápr 1. fűtött fólia alá
Febr. 20. vetés ápr 20. hideg fólia alá
Febr. 25 május 1 hideg fólia alá
Márc. 01 vetés május 10-15 szabadba.


Ha olyan fajtánk van, ami hosszú tenyészidejű, a vetés idejét két héttel előbbre lehet hozni.
Én a szabadföldi tömegpaprika (fehér, savanyító, erős, szárítandó, zöld erős) és paradicsomok vetését hagyományosan március 8-án nőnapon szoktam elvégezni.

Paprika termesztésekor alkalmazott Békéscsaba környéki módszer a koraiság fokozására: A paprikát fóliába egymástól 10 cm távolságba ültetik ki. Amikor a kinti hőmérséklet megengedi,  minden második és harmadik tövet kiemelik és amik eddig a fólia alatt megerősödve fejlődtek, kiültetésre kerülnek. a fólia alatt pedig meg lesz a 30 cm-es tőtávolság.

Tehát: türelem! Van még idő. Addig fólia alá lehet vetni retket, salátát, dugdosni hagymát, amit zöldhagymaként kiszedünk, mert a fagy hatására úgyis magszárba menne.

2011. január 15., szombat

Milyen zöldségféléket lehet már vetni?

Vetési terv 2., avagy mivel kezdhetjük a vetést.

A vetés különböző módozatait, és a szabadföldi vetés idejét tavaly már megbeszéltük
 Most azt nézzük meg, mik azok a korán elvethető növények, amiket türelmetlenségünkben, és leküzdhetetlen vetési kényszer által kényszerítve már most, vagy az elkövetkező napokban elvethetünk.

Nálam az első mindig a bazsalikom, melyet cserépbe vetek és ablakpárkányon tartok. A magokat csak a talaj felszínére szórom, mert csírázásukhoz fényre van szükség- Naponta kicsit megpermetezem vízzel, hogy ne száradjon ki. Ha szükséges később áttűzdelem, és maradnak cserépben a lakásban.

A következő a zeller.
A zellert általában palántázással szaporítják, mivel a fejlődéséhez sok idő kell, és helybe vetve nem lenne ideje a fagyokig megfelelő gumót nevelni.
Csírázása 12 fok alatt szünetel csak efölött indul meg, de 20 fok körül a legintenzívebb. A magja sok olajat tartalmaz, ezért 20-30 fokos vízben történő néhány órás áztatással segíthetjük a csírázást. Én nem szoktam áztatni, de vetés után meleg vízzel öntözöm be a talajt. Virágládába, 2 sorban szórom el a magokat, enyhén takarom, és tömörítem a vetést. Egy üveglappal lefedem a ládát, és meleg helyen, általában ablakpárkányon tartom, Gondoskodni kell, hogy a talaj felszíne ne száradjon ki.
A lassú kelés miatt a vetéstől a kiültetésig12-24 hét is eltelhet. Ezért én január első felében el szoktam vetni. A januári, február eleji vetés májusi, a márciusi júniusi kiültetést eredményez. Kikelés után én tűzdelni nem szoktam. Mindig van annyi palánta, amennyi nekem szükséges. Ha szép fejet akarunk, akkor jól trágyázott helyre, önállóan ültessük ki, 30*40-es távolságra. Azt tapasztaltam, hogy a paradicsom, a káposzta és uborka mellé ültetett zellerek inkább nagy lombtömeget és kisebb gumókat neveltek.

A következő a retek.
A retkek alacsony hőmérsékleten már csíráznak. A káposztafélékl a leghidegtűrőbb növények. Viszont a retkek nagyon érzékenyek a fényre. Kevés ilyen növény van, amely ennyire érzékelné a fény és megvilágítás idejének változását. A legsötétebb hónapokban alig fejlődik. Még a hónapos reteknek is 2-3 hónapra van szüksége a kifejlődésre. De sok fényre, hosszú megvilágítás hatására már magszárat növeszt. A retek bár hidegtűrő, korán elvetni nem javasolt, csak hajtatásra alkalmas fóliában, üvegházban. Ha februárban nincsenek nagy fagyok, akkor meg lehet próbálni kerek, piros korai hónapos retket fólia alá vetni. Szabadföldbe március előtt ne vessük el. Akinek megfelelő helye van, az egy kiselejtezett esőcsatorna darabba, vagy hosszú virágládába vethet és azt hűvös helyen, épületben nevelheti.

Fejes saláta.
Megkezdhetjük lakásban a fejes saláta palántanevelését. Fontos. Ne legyen rá nagyon meleg!, ugyanis nagy melegben a magok nagy része ki sem fog kelni. Maximálisan 16 fok legyen rá. Ahhoz, hogy március elejére kiültethető salátánk legyen, január második felében el kell vetni a magokat. Lehet közvetlen pohárba vetni 2-3 szem magot, de lehet ládába is, amiket át kell tűzdelni. A salátát tűzdeléskor nem szabad mélyebben ültetni, mint volt, inkább billegjen, mert akkor nem lesz feje. Fentről locsolni sem szabad, mert hamar rothadásnak indul a gyenge növény gyökérnyaka. Fóliába már február végén, március elején ki lehet ültetni. A fentiek alkalmazhatók a kötöző salátára is.

Káposztafélék, karalábé.
 Hőigényük szinte azonos a fejes és kelkáposztának, karalábénak, karfiolnak és brokkolinak. Ahhoz, hogy szabadföldbe március második felére kiültethető palántáink legyenek, január 20-február elejéig el kell kezdeni a nevelését.
Káposzta. Korai fajtákat vessünk. (rövid tenyészidejűek 60-90 nap, középkoraiak 90-120nap) Korai termesztésre  a palántanevelés 6-8 hét tűzdelés nélkül. Tűzdeléssel két héttel hosszabb.
Kekáposztának a palántaneveléshez 6 hétre van szüksége. A jól fejlett palánta fóliába, üvegházba február végén kiültethet. Jól begyökeresedve enyhe fagyot is kibír.
Karalábénál arra kell vigyázni, hogy kiültetés után fagyhatás ne érje, mert károsodik. Árnyékban hosszú lombot, kis gumót nevel.
Karfiol és brokkoli. Szintén vethető palántának január közepétől. Célszerű egyből pohárba vetni.  Kb. 10 hét kell neki a kiültetésig. A brokkolinak 2 héttel kevesebb időre van szüksége. Már március elején kiültethető fóliába, mert kevésbé érzékeny a felmagzásra, mint a karalábé. Árnyékban, gyakori borult idő miatti kevés fény csökkenti a rózsák fejlődését.
A gyökérzöldségeket nem szoktuk palántázni, hanem csak közvetlen szabadföldbe vetni. Ennek még nem jött el az ideje. Ugyanakkor én tavaly próbálkoztam répa és pasztinák csoportos vetésével és palántázásával, és sikerrel jártam. De a helybevetett pasztináknak a gyökere nem lett elágazó, míg a palántázottaké igen. Répából kerek, Párizsi vásár fajta lett üvegházba palántázva, és korán szedhető volt.

A hagymaféléket sem szabad még korán elvetni.

Láthatjuk, hogy vannak mégis olyan növények, melyekkel már meg lehet kezdeni a szezont. Ha mégsem sikerülnek, akkor is kielégíthettük a vetési vágyunkat. Legfeljebb az a kevés mag veszett kárba. De, ha sikerül….:)

2011. január 7., péntek

Új év kezdetén a kertben

Vetési terv 1. avagy nézzük át, milyen magjaink vannak.

Januárnak ebben a szakaszában a szabadban sok munkát nem lehet végezni. Legalábbis nálam nem. A kert szinte úszik. Most lassan elolvad a hó, és az is szaporítja a vizet. Remélem tavaszra azért művelhető lesz. Máshol még lehet széthordani még a trágyát, esetleg, ha szükséges ásni.
Kertezéssel kapcsolatos dolgok, csak bent a meleg (és száraz) szobában történnek még egy darabig.

Elkezdem tervezni, hogy mit és miből mennyit fogok termeszteni. Számunkra a gyökér és levélzöldségeken kívül a legfontosabbak a pardicsom és a paprika. A kabakosokból a cukkini és az uborka termesztésére van még hely. A nagyobb tökfélék hely hiányában nem férnek el a kertben.

Gyökérzöldségekből marad a jól bevált félhosszú petrezselyem, a sárgarépából az Amszterdami, a és a Fertődi vörös, valamint egy Rekord nevű, flakker tipusú tárolási fajta. Zellerből marad a tavalyi Edward nevű, kerek, oldalgyökér nélküli, ami jól bevált. Lesz még pasztinák is. Céklából Rubin, és kipróbálom az Egyiptomi laposat is.
Retkekből a korai hónaposok lesznek több színben és fehér jégcsap. Aztán később Jánosnapi, Húsvéti rózsa, és Fekete téli gömbölyű.

Káposztafélékből kelkáposzta (Rakéta) lesz korai, ami jó utónövénynek is, bimbóskel, fehér karalábé, és pár darab karfiol (Beta), valamint brokkoli (Romanesco).


Kabakosokból a legfontosabb, amit üvegházban nevelek, a Bernadett saláta uborka. Szabadban befőzésre, savanyításra, kovászolásra a szokásos Perez, Mohikán és talán Kecskeméti keseredésmentes lesz. Cukkiniből zöld Diamant nevű olasz, és a Kertimag  sárgája lesz, esetleg fehér.

Paprikából elég nagy a kínálat, így nehéz választani. Paprika fajták közül azt tapasztaltam tavaly, hogy egyes fajták palántjainak nevelését hetekkel korábban el kell kezdeni nevelni szabadföldi kiültetésre is. Ilyen volt a Kapia, a Bikaszarv (piros, sárga), Start, és a török paprikából fogott magom is. De ilyenek a Gigant és kaliforniai tipusok is. Ezek hosszabb termőidejűek, és a májusi kiültetéskor még nem elég fejlett palánták később hoznak termést. A korábbi neveléssel már akár bimbós palántát lehet kiültetni. A paprika esetében ez nem káros.
Maradnak a jól bevált zöldpaprikák is, a Duna, Kofa, Rekord, Csipke.
Fehérből a Tizenegyes, a Start és Ciklon. Újdonság lesz ebben az évben a Csüngözön, és a kissé csípős Balaton.
A Húsos nagy fajtákból Kapia, Bikaszarv, Kaliforniai és Anatóliai lesz.
A Szentesi kosszarvút tavaly nem szerettem meg, vékony volt a húsa, és savanyítani sem vált be. Cseresznye paprika (piros és sárga) az kell, meg szárítani az apró erősek közül is több fajta (ceruza, macska) lesz..Savanyúságba meg Kecskeszarvú és Lombardo nevű pepperoni.


Paradicsomokból nem sokat tudok ültetni, de ennyi elég szokott lenni, nem tervezek új fajtákat, mivel a hely nagysága miatt erre nincs is sok lehetőség. Az Ökörszív, a Lugas f1, és a Kerek az marad. A feketén még gondolkozom, repedésre hajlamos volt a Black Prince, és túl nagy sikere sem volt.korallból  kb 2 tő, esetleg Ace 55.

Viszont Antonio barátom ígért nekem a napfényes Itáliából, San Marzanót több változatban, és fürtös, apró szendvics paradicsomot. Ezekre nagyon kíváncsi leszek.San Marzano nélkül nem lehet paradicsomot nevelni. Lének, aszalásra, enni is nem találtam finomabbat.

Borsóból korainak Rajnai törpe, későbbre Zsuzsi lesz.
Más növényekből sem tervezek új fajtákat, maradnak az eddigi, bevált fajták. Nem tudható, hogy miként alakul az időjárás. Jelenleg a kert egy részét víz borítja, de, ahol nincs víz, ott is nagyon nedves a talaj. Még nem látható, hogyan lehet tavaszra ezt a talat művelni.

Most egyenlőre a magok leltározása folyik, esetleg pótolni azt, ami hiányzik.
Nem szoktam nagy gondot csinálni a magok beszerzéséből. Egy városi gazdaboltban veszem meg amire szükségem van. Az olcsó, bevásárlóközponti magokból nem veszek. Nagy áruházakba ritkán jutok el, de itt is csak néhány különlegesség csábíthat el. Általában a ZKI és a Budapesti kertimag termékeit szeretem használni. Ezek mindíg beváltak.
Itt több paradicsom, és paprika megnézhető azok közül, amit termeszteni fogok.
A magok a legtöbb zöldségnél több évig is felhasználhatók.
Az ez évi tervezett fajták listája, a korábbi évekkel együtt megnézhető és letölthető: Fajtajegyzékem2011

Csíraképességről egy lista:
Csíraképesség megőrzésének ideje, a vizsgálat idejét a zacskókon fel szokták tüntetni, innen lehet az éveket számolni.

Káposztafélék: 3-4

Zeller:2-3

paradicsom: 2-4

Paprika: 2-4

Kabakosok: 5-8

Kapor: 2-3

Jégsaláta: 3

Fejessaláta: 3

Cékla: 4-5

Petrezselyem, répa: 2-3

Hagymafélék: 1-2, de a tapasztalat szerint ezekből minden évben új mag kell.

Borsó, bab 2-3 év

Így egy zacskó mag több évig is felhasználható. Mindenki nézze át a készletét, a pótlásról pedig még nem maradt le senki.
Ezután azt kell kitalálni, hogy miből mennyit, és hova ültessünk.

Azoknak a kedves látogatóknak, akik végig követték a tavalyi évet, és tetszettek a Capek idézetek, innen letölthetik a teljeset.

2010. szeptember 12., vasárnap

Ősz van

A szeptember elhozta az őszt.
"Vége van a nyárnak,
hűvös szelek járnak,
nagy bánata van a
cinegemadárnak."
(Móra Ferenc)

Vége van bizony, és olyan gyorsan elszaladt, főleg az augusztus, hogy alig lehetett követni. A termések egymás után érnek be, nem győzzük szedni, de ennek csak örülni lehet, hiszen ezért dolgoztunk egész évben.
Teljes gőzzel beindult a tartósító üzem, sorakoznak a kamrapolcon az üvegek, telnek a tárolók, így télen lesz miről eszünkbe jusson a nyár.
 

Most a szeptemberrel eléggé esős időszak köszöntött ránk. Felénk legalábbis nem túl sok szépséggel szolgált. A sok esővel a paradicsomok lassan tönkre mennek, permetezésnek ilyenkor már sok értelme nincs. Szedni kell le, amik érnek, akár féléretten is, mert tálcákra kirakva a paradicsom beérik, mert utóérő.
 

A paprikákat is tehetjük el savanyúságnak, de felfűzve meg is lehet szárítani őket és így felhasználni főzéskor.
A leérett növények maradványait takarítsuk le a területről. ha van lehetőség, a beteg részeket inkább égessük el, ne fertőzzék a komposztot.
 

A tökfélék is elállnak leszedve sokáig. nekem még terem a szabadban a lugas uborka, de a hűvösebb idővel ez is el fog majd pusztulni.
Ilyenkor el lehet vetni a metélő petrezselyem magját, hogy korán legyen jövőre zöldje. hónap végén elszórhatjuk a saláta magját, ez kikelve áttelel, és korai salátának jó lesz. Ha van, akkor az áttelelő fajtákat vessük el.. (Nansen, téli vasfej)
 

Vethetünk újra hónapos retket, ezt akár kis fóliával letakarva megvédhetjük a fagyoktól.
Dugdosni lehet zöldhagymát, és hónap végén el lehet tenni az őszi fokhagymát, amelyik áttelelés után korábban szedhető. Az őszi fokhagyma termése nagyobb, mint a tavasszal dugdosott fajtáé.A tél előtt eltéve kihajt, meggyökeresedik, így telel át. A fagy sem árt neki. Én szoktam így zöldhagymát is dugdosni, ebből tavasszal nagyon korán szedhető zöld lesz.
 

Még remélhetjük, hogy lesz ősszel is jó idő, de a kerti szezonnak lassan vége. Egyre kevesebb lesz a termés, és egyre több a takarítani való. A letermett területekre lehet vetni talajtakarónak mustárt. Vagy levágott fűvel is takarhatjuk a felületet. A gumósok nagy része még kinn van. Még nem szedem a céklát, zellert, paszternákot. A sárgarépából és petrezselyemből is csak a fogyasztandó mennyiséget szedjük.
 
Az őszt köszöntsük Čapek soraival:
 
Végre itt a szeptember


A kertésznek a szeptember a maga nemében hálás és nevezetes hónap; nemcsak azért, mert akkor virít az aranyvessző, az őszi Aster és a Chrysanthemum indicum, s nemcsak miattatok, virágoktói roskadozó,lenyűgöző szépségű georgínák. Higgyétek el, tamáskodók,hogy a szeptember minden másodszor virágzó növény választott hónapja, a szeptember a másodvirágzás ideje, a szőlőérés hónapja. Ezek a
szeptember mélyebb értelemmel teli titkos kiváltságai, de ezenfelül ez az a hónap, amikor ismét kitárja ölét a föld, úgyhogy megint ültethetünk. Most kerül a földbe minden, aminek tavaszig meg kell erednie. Ez persze megfelelő jogcím nekünk, kertészeknek arra, hogy megint egyszer végiglátogassuk a szaktársakat, megnézegessük, hol mi van, kiválasszunk néhány kincset érő növényt már a következő tavaszra, s egyúttal jó alkalom most itt arra is, hogy megállítva a rohanó esztendőt, elidőzzünk egy kicsit e derék szakembereknél, s megadjuk nekik az őket megillető tiszteletet.
A nagy kertész, azaz a hivatásos termesztő rendszerint józan életű férfiú, nem iszik, nem dohányzik, egyszóval erényes. A történelem nem jegyzett fel róla sem nevezetes gaztetteket, sem hadi, sem politikai érdemeket.Emlékét egy-egy új rózsa-, georgína- vagy almafajta örökíti meg; neki ez a dicsőség, amely rendszerint anonim, vagy más név alatt rejtőzik - untig elég. A természet különös szeszélye folytán a kertész általában testes, sőt hatalmas termetű ember, talán azért, hogy megfelelő ellentétet alkosson a virágok gyengéd, filigrán kecsességével, vagy mert a természet Cibelé képere formálta, szemléltetni akarván ezzel, hogy a kertész az éltető, a gondos atya. És valóban, mikor a kertész ujjaival vájkál a virágcserepekben, az majdnem annyi, mintha tápláló emlőt nyújtana kis neveltjeinek.



A kertész megveti a kertépítő mérnököket, azok viszont a kertészeket tartj ák afféle zöldségeseknek. Jegyezzétek meg, a kertész szerint az ő foglalkozása nemcsak afféle mesterség, hanem tudomány és művészet; lesújtóbb véleményt nem is mondhat vetélytársáról, mint azt, hogy jó üzletember. A hivatásos kertészhez nem úgy jár az ember, mint a fehérnemű- vagy avaskereskedőhöz, akinek megmondja, mit akar venni, fizet, és továbbáll. A kertészhez az ember beszélgetni megy: megkérdi, hogyan is hívják ezt vagy azt a növényt, elmondja, hogy a szirtőr, amit tavaly vett tőle, remény teljesen fejlődik, elpanaszolja, hogy az idén kár esett a Mertensiákban, és könyörög neki, mutassa meg újdonságait. Meg kell vitatni, melyik a jobb, a Rudolf Göthe vagy az Emma Bedau (ezek őszirózsák), valamint perlekedni is illik egy sort például azon, mit szeret jobban a Gentiana Clusii, az agyagot vagy a tőzeget.
Ilyen és hasonló megbeszélések után kiválasztunk egy új ternyét (az ördögbe is, ugyan hová tegyük majd !), egy szarkaláb at, mert az otthonit elpusztította a lisztharmat, no meg egy cserepet, amelyről a kertésszel együtt sem tudjuk kisütni, mi van benne, s miután néhány kellemes órát eltöltöttünk tanulságos és szórakoztató tereferével, fizetünk a kertésznek - aki nem kereskedő - öt-hat koronát, és ezzel kész. A kertész mégis szívesebben lát bennünket, akik jól meggyötörjük, mint azt az uraságot, akin messziről érzik az autószag, s aki egyszerűen meghagyja neki, válasszon ki számára "hatvanféle fajt a legkülönb virágaiból, de aztán prima minőségű ek legyenek".
Minden hivatásos kertész esküdözik, hogy kertjének . földje silány, ő nem trágyáz és nem öntöz, télre semmit le nem takar. Nyilván azt akarja ezzel bizonyítani, hogy virágai kizárólag iránta való szeretetből növekszenek. Némi igazság van is ebben: a kertészkedéshez szerencsés kéz kell, vagy talán azt mondhatnánk, égi kegyelem. Az igazi kertész csak úgy vaktában beledug a földbe egy-két levelet, s kihajt belőle mindenféle virág; mi, laikusok pedig vesződünk a magról nevelt palántával, öntözzük, a helyét is
megfújjuk, szaruliszttel, sőt gyermektápszerrel tápláljuk, a végén mégis elfonnyad, elszárad. Azt hiszem, van ebben valami varázslat, akár a vadászok vagy az orvosok mesterségében.....


.....Nem áltathatjuk magunkat tovább: itt az ősz. Bizonyság rá: virítanak az őszi Asterek és az őszi margitvirágok, vagyis a krizantémok. Ezek az őszi .növények valami különleges erővel és gazdagon ontják a virágot, nem sokat teketóriáznak, egyik virág olyan, mint a másik, de van! Mondhatom, hogy az érett kornak ez a virágba borulása hevesebb és szenvedélyesebb az ifjú tavasz szertelen csapongásánál. A meglett ember bölcs következetessége nyilvánul meg benne: ha már virágzás, hát adjuk meg a módját, s legyen sok-sok méz, hadd gyűjtsenek a méhek. Mit számít egy-egy lehulló falevél a dús, a gazdag őszi virágzás mellett? Hát nem látjátok,hogy nincs ellankadás?
Karel Čapek: A szenvedelmes kertész (1929), Mayer Judit fordítása

2010. augusztus 8., vasárnap

Augusztus a kertben

Még most köszöntött be az augusztus, és annyira rohan, hogy alig győzök vele lépést taratani Eddig volt minden hőség, szép meleg, eső, vihar, kicsi jég, ború. De szerencsére a kertben lévő növényeket ez nem nagyon zavarta. Végzik a dolgukat, nőnek, hozzák, érlelik a terméseket.


A tökféléknek ideális e az idő. meleg is van, eső is van. A kis töknél akkor fordul elő gombafertőzés, amikor a termés kialakul, de még a virágot nem dobja le. és a virágmaradvány a termésen van még. Ekkor párás, esetleg esős idő esetén gombák telepednek meg a virág és termés telálkozásánál. Le kell szedni az ilyen termést, a többinek semmi baja.Megelőzésként, már terméskötés után gombaölő (akár bordóilé) szerrel heti permetezés javasolt. Lisztharmat veszélyes időben kén tartalmú szerrel kell permetezni. Vonatkozik ez az uborkára is.


A kert egyik dísze a mángold, főleg a bordóváltozat. Van levél és nyélmángold. Mindkettőből finom ételek készíthetők.
 
Egy példa - Mángold recept:

Levelét pár másodpercre forró vízbe mártjuk, hogy hajlékony legyen, majd fele-fele arányban rizs-hús, fűszerek keverékével kis töltelékeket készítünk, egy tálba téve kevés vízen, inkább párolva megfőzzük. 
A lábasba beletesszük a maradék leveleket, szárakat, és vele főzzük. Fokhagymával, sóval ízesítjük.
Készre párolás után a töltelékeket tálra szedjük. 
A maradék levet a levelekkel, szárral, kevés tejszínnel összeturmixoljuk, és a töltelékekre öntjük. Tálalható.

A szárakat 5 cm darabokban vegyesen azzal, ami van (répa, cukkini, cékla) sütőbe rétegezzük, fokhagymával, sóval, fehérborssal, kakukfűvel ízesítjük, tejszínnel meglocsolva átpároljuk. Magába is jó, de húshoz köretként is alkalmazható.


Ha akarunk cserjéket zölddugványozással szaporítani, akkor most érdemes megtenni. Ribizli, egres, de dísznövények is szaporíthatók így.

Javasolt könyv: Jeszenszki: oltás-szemzés-dugványozás. 

A nyári, zölddugványozáshoz általában július második felében lehet szedni a félfás hajtásokat. A rövidebb max 15 cm oldalhajtásokat lehet szakítani, a leveleket a csúcs kivételével leszedni, laza nedves talajba, árnyékos helyen eldugni, csak a felső két rügy legyen szabad. Legegyszerűbb egy ásóval vágatott készíteni, beletenni a dugványt, és az ásót mellette párhuzamosan, kb 5 cm távolságra lenyomni és hozzászorítani a földet. Amit nem lehet szakítani, azt vágni kell, az alsó rügy alatt vízszintesen, a felső felett ferdén, így lehet látni rögtön a növekedés irányát is. A nedvességről folyamatosan gondoskodni kell. A párás környezetet fokozhatjuk fólia takarással.


Vethetők a retekfélék kései változatai: fekete retek, müncheni sör, akár a Jánosnapi is. De karalábét is vethetünk, valamint kerekrépa, tarlórépa is vethető. Ezt főleg utóveteménynek vetik, ebből ered a neve is. Ez kerek formájú, lehet fehér, vagy rózsaszínű héjú. A káposztafélék családjába tartozik. Ilyentájt lehet vetni, ha tudod biztosítani az állandó nedves talajt, ne száradjon ki a csíranövény. A vetést beöntözés után, néhány napig nedves ruhával érdemes nappalra takarni a kiszáradás megelőzésére. Erre is érvényes az állandó nedvesen tartás a bolhák miatt, mivel kersztesvirágú, mint minden retek és káposztaféle. Nyersen, salátába használható. Lereszelve ugyanúgy savanyítható, mint a káposzta. Zalában így teszik el. Kitűnő babosrépa levest ettem Nagykanizsán a savanyú répából.


A paradicsom is terem szépen. Így is el lehet tenni,  itt van a  receptet, ami nagyon egyszerű. Az olasz konzerv paradicsom adta az ötletet, ami nagyon ízlett. Én a San Marzanot használom erre a célra, annak is a nagyobb (rampicante) változatát, de jó bármilyen húsos fajta. Ez azért ízlett meg, mert akár már féléretten is nagyon édes. Tehát az egészben hagyandó paradicsomokat forró vízben csak addig főzöm, míg a héja könnyen le nem jön, ez kevés idő, főleg ha előtte egy oldalon picit behasítod. Kiveszem, lehúzom a héját és félreteszem. A többi paradicsomot, ez lehet bármilyen megmosom, összedarabolom, felteszem főni. 15 perc után botmixerrel összetöröm, majd szűrőn áttöröm, hogy a mag kijöjjön belőle. Ezeket héjastól teszem fel, leturmixolva ez is sűrít. Tovább főzöm leszűrve még 10 percig, teszek hozzá ízlés szerint sót, cukrot. Aki akar tehet bele valami kevés tartósítót is. Anélkül is eláll kb 2-3 hónapig. A kimosott, forrázott üvegekbe teszem a hámozott egész paradicsomokat, néhány darab bazsalikom levelet, ráöntöm a paradicsomlét. Az üvegeket lezárom, és másnapig szárazdunsztba teszem. Ha marad ki paradicsomlé. azt is el lehet tenni üvegbe, vagy levesnek, szósznak felhasználni, vagy csak úgy meginni. Egészségetekre!


Végül köszöntsük az augusztust Capek soraival.

Az augusztus általában az az időszak, amikor az amatőr kertész elhagyja tündérkertjét, és szabadságra megy.

Egész esztendőben nagy hangon hirdette ugyan, hogy az idén nem utazik sehová, nincs olyan nyaralóhely, ami felérne az ő kertjével, s nem lesz olyan kötnivaló bolond, hogy vonaton rázassa magát valahová Kukutyinba - de mikor aztán beköszönt a nyár, ő is csak igyekszik kifelé a városból, vagy mert feltámadt benne a vándorösztön, vagy a szomszédok miatt, "hogy ne mondhassák, hogy mit tudom én ... " Nehéz szívvel utazik el, tele van gonddal, aggodalommal, félti a kertet.



Jól jegyezzétek meg, az igazi, a vérbeli kertészről beszélek, nem a gyümölcsészekről meg a zöldségtermesztőkről!
Csak ujjongjon a gyümölcsész az almáin, körtéin, örvendezzen a zöldséges a karalábé, a karórépa meg a zeller óriási méretein, a vérbeli kertész minden ízében érzi, hogy az augusztus már a fordulat ideje.
Ami virít, sietve igyekszik elvirítani, s most még jön az őszi Asterek és a krizantémok ideje, s azzal vége!
De ugye te, ragyogó lángvirágom, s ti mind: aranyszínű aggófű, napsárga aranyvessző, aranyló rudbeckia, Harpalium, aranybarna napfényvirág, ti és én, mi együtt, még nem adjuk meg magunkat! Szó sincs róla!


Egész éven át tart a tavasz, egy életen át az ifjúság: mindig van tartalék, amiből kihajt a virág. Az csak szóbeszéd, hogy ősz van, mi addig másféle virágot hajtunk, a föld alatt növekedünk, tartalékot gyűjtünk az új hajtásokhoz ; mindig, de mindig van mit tenni. Csak akik ölbe tett kézzel ülnek, azok mondják, hogy minden rosszra fordul, aki virul, és gyümölcsöt érlel - akár novemberben is -, az nem vesz tudomást az őszről, annak aranyló nyár van, annak számára nincs elmúlás, csak sarjadó élet van. Tudd meg, őszirózsám, s te 'is, drága embertársam: az év olyan hosszú, hogy nincs is soha vége.

2010. március 28., vasárnap

Március, a javából.

Ezen a héten a tavasz sok arcát megmutatta.

Volt gyönyörű napsütés, borult, felhős idő, erős szél, eső, majd újra ezek váltakoztak. Ma délelőtt napsütés, most újra borul.

A héten amikor jó meleg volt, kivittem a palántákat a növényházba. ott harminc fok fölött volt a hőmérséklet nappal, így ki kellett nyitni az ajtókat. Éjjelre 13 fokra hült le a levegő. A lakásban már hűvös volt a palántáknak. Két paradicsom kidőlt a hideg földben. Friss földet tettem a tövére, még megvannak. Péntek este meg újra beköltöztettem a házba őket, mert lehülés jött. A zellereket és fűszerpaprikákat kint hagytam. A bazsalikomok is szépek. A hajtások végét már csipkedjük főzni, így legalább még bokrosodnak is. lassan lehet újabb csapatot vetni.

Paprikák, paradicsomok a lakásban. Jobbra, alul a bazsalikom.
A csoportos vetés tálcájából kiültettem a növényeket. Lett egy sor pasztinák, ezek szabadba kerültek, a répák az üvegházba. A sárgarépa Párizsi vásár (Budapesti Kertimag Delikát sorozata) nevű, apró, kerek, mint egy retek.

Felül a növényházi, alul a saláta palánták.

A hagymák között az ősszel elszórt saláták közül egy adagot felszedtem, és sorba palántáztam őket.
A salátát palántázáskor nem szabad mélyen ültetni. Szinte billegjen, mert nem fejesedik, ha mélyen ültetjük. Melegben ültessük, hogy locsolás után fel tudjon száradni. Lehetőleg a levelét ne érje víz.
A saláta elé vetettem egy sor hónapos retket, közé karalábé és tépősaláta (Lollo Rosso) magját kevertem. A saláta védi majd a retket, karalábét a földibolha ellen. De arra is figyelni kell, hogy a retkek talaja mindíg nedves legyen. A földibolha a nedvességet sem szereti. A retket amúgyis öntözni kell rendszeresen, kis adagokkal. A ritka, nagy adag víztől felreped. A trágyás földet sem bírja.

Az üres sorokba körömvirág magot szórtam, ami jó lesz rovarcsalogatónak, a virágja teának, krémnek. Ahol útban van, meg zöldtrágya lesz. Vetettem kaprot is, csak úgy egyszerűen szórva a magját. Jó lesz védőnövénynek is. Egy ágyás végébe pedig metélőpetrezselymet vetettem. Zöldnek jobban szeretjük a normál levelű fajtát, nem pedig a mohafodrozatút. De nem a mohafodrozatút, hanem a simát. A gyökérpetrezselyem zöldje is felhasználható.

A virágos kertben pedig teljes pompályukban virítanak a hagymás virágok. A krókuszok sajnos szinte két nap alatt elnyitottak. A szél elfektette őket.


 A kertbe megjött a visszajáró gólya is, csak nem volt kéznél a gépem. De a fácánokat elkaptam. :) Érdekes, bent, lakott területen, házak között így megvannak már évek óta.

2010. március 3., szerda

Kiegészítés a korai vetés kérdéséhez.

Avagy mi is az igénye a petrezselyemnek, sárgarépának, reteknek, zöldborsónak és salátának?

A hőmérsékleten kívül a másik fontos tényező a talaj állapota. Ha könnyű homokos, vagy laza szerkezetű a földünk, és el tudjuk munkálni, akkor lehet vetni februárban, ha nincs fagy és egy ideje 5 fok hőmérséklet megvan.
Ha nehezebb, kötöttebb a talaj, és sok a nedvesség, akkor nehéz jó magágyat készíteni, így hiába van melegebb, nem érdemes a nedves, göröngyös, esetleg ragadós talajba vetni, mert nem lehet megfelelően elmunkálni.
Sajnos nekem ez utóbbi van. Így ősszel már előkészítem a koraiaknak szánt ágyásban a talajt, hogy csak gereblyézni kelljen, ha az idő engedi. 2007-2009-ig ez be is jött, mert január 25-26-án tudtam vetni a borsót, és február végén a petrezselymet, répát, mert akkor kevés volt a nedvesség, nem ragadt a talaj. Most azonban erre várni kell. Ilyenkor még a gondolatát is el kell vetni a rotakapa használatának, mert csak galacsinokat gyárt a földből, és csak rosszabb lesz. Várni kell. A későbbi vetés nem feltétlen későbbi termést eredményez, legalábbis nem jelentősen. Ha a növényeknek kedvezőbbek a feltételek, gyorsabb a fejlődésük is.

Olvasói kérdés:

... nem értem azt sem, hogy írod, hogy a petrezselyem hosszabb idő alatt kel ki, ha túl hideg van neki, a blogban meg a meleget nem tűrő növények közt szerepel...

Ez nem zárja ki egymást, a petrezselyem valóban hidegtűrő növény. De a hideg talaj és levegőhőmérsékleten neki is több időre van szüksége a kikeléshez, és fejlődéshez.

Nézzük át néhány korai növény hőigényét:

Borsó:
Csírázási hőfok: 2-3
Fejlődése 4-5 fokon indul meg
A bimbó és virág -1, -2 fok, a levél -4, -5 fok fagyot elvisel. (ezért lehet kísérletezni áttelelő, illetve januári, februári vetéssel, esetleg fóliával védve, letakarva.)
Optimális fejlődési hőfoka 15-20 Hűvös, nedves klímát szeret.

Retek:
Ez a hónaposretekre vonatkozik.
Csírázási hőfok: 2-3
Opt. fejlődési hőfok: 10-15
Csírázáskor -3, növekedés alatt -7 fokot is kibír. Ezért lehet korán vetni.
A nyári és téli retkeknek több a hőigénye, fejlődésükhöz 13 + - 7 fok az optimális, viszont melegben hamar kikelnek.

Sárgarépa:
Min. csírázási hőfok: 4-6
Opt. fejlődési hőfok: 18-21.
5 fok alatt és 28 fok fölött a levél és gyökér fejlődése lelassul, illetve le is állhat fajtától függően.
A magja magas éterikus olajtartalmú, ami vízfelvétel gátló hatású, ezért csírázásához sok nedvességre van szüksége. Üveg alatt 3 hét, szabadban ennél több idő kell a lombleveles állapot eléréséhez. Ott, ahol nem emelkedik a fagyopont fölé a téli hőmérséklet, meg lehet próbálni késő ősszel (5 fok alatt) elvetni. Télen megszívja magát, és amint optimálisak a körülmények, kikel. Ez azért veszélyes, mert a téli felmelegedéskor is kicsírázik, és ez fagy hatására kipusztul. A kelését segíti a vetéskor ritkán közékevert kapor. (csak óvatosan, mert kaporerdő lesz)

Petrezselyem:
Hasonló a répához, csak még kevesebb hő kell neki.
Csírázási hőmérséklet: 2 fokon megindul.
-8, -9 fokot is kibír a csíranövény.. Azonban a mag olyan talajba kerül, ami még hideg, de nedves, vizes, akkor nem indul meg a csírézés, és a mag elrothd. "Megkotlósodik". Ugyan az a helyzet, mint a répánál, hogy alacsony hómérsékleten is kikel, de sokkal később, és vontatottan. Magas hőrsékleten meg leáll a lombfejlődése. Ezért van ennél is, hogy nem tűri a nagy meleget.A petrezselymet is el lehet vetni késő ősszel, így sokszor ez biztosabb vetést eredményez, mint a korai.

Az ősszel elszórt és kikelt petrezselymet egyszerűen egy lapátra véve. kb 5cm vastag fölldel át lehet bárhová ültetni.
Fejes saláta:
Csírázási hőmérséklet: 2-3
Levélzet fejlődésére optimális hőfok: 12-15
A fejlődése 5 fokig nem áll meg. Rozetta állapotban -5, -6 fokot is kibír. Késő ősszel az áttelelő fajták magját elvetve, azok kikelés után átvészelik a telet, és korán megindul a fejlődésük.
A legkönnyebben lehet szaporítani, A korábban feltett képen látható áttelelt növények magját csak a talajfelszínre szórtam el. Ezt most is meg lehet csinálni, és amint megfelel nekik a hőmérséklet, kikelnek.
Aztán szétpalántolva őket fejlődhetnek, fejesedhetnek. Amint beköszönt a meleg, akkor úgyis magszárba mennek át.

A petrezselyem és répa esetén lehet siettetni a csírázást 1 napos langyos vízben való áztatással, vagy 2-3 napig meleg helyen nedves homokban, fűrészporban való előkezeléssel. De szerintem ezekre nincs igazán szükség. Nekem legalábbis nem a korai termesztés a lényeg, hanem az, hogy legyen mindenből biztos termés. A reteknél, salátánál már fontosabb, hogy lehetőleg hamar teremjen. Üvegházon, fólián kívül is lehet szabadföldben siettetni. Mégpedig fólia, vagy fályolfólia takarással. A fóliával úgy kell letakarni, hogy az ne feküdjön a talajra. (valami lécet, deszkát alátenni, ami kitartja. ) Lehet venni készen, illetve vékony műanyag vízvezeték csövekből hajlítani alacsony 50-80 cm magas vázat, és azt fóliával takarni.


A kis fóliaváz, és a síkfólia. Az utóbbinál látszik, a megoldás, hogy ne feküdjön a talajra.

Balra az erősebb PVC csőből hajlítot váz, és mellette a kisebb, bolti váz.

2010. február 28., vasárnap

Kezdjük a retek és zöldhagyma termesztését.

Február vége a kertben.

A február nem valami szépen búcsúzik. Azt hittem a tegnap előtti napsütéskor, hogy hétvégén lehet kertezni. Azonban az idő másképpen gondolta, és két napig majdnem egyfolytában esett az eső.
A csapadékos télutó miatt a kert egy részét már víz borítja. Remélem nem fog sokáig pangani rajta. Hátha a március felszárítja. Nem véletlen hívják ezt a vidéket Sárrétnek. Már kevés esőtől ragad a talaj,
Szombaton az jutott eszembe, hogy az üvegházban nem esik az eső, így nagy kedvvel mégiscsak kimentem. A talaj eldolgozása után elvetettem a hónaposretkeket. A következő fajtákat: óriás vaj, jégcsap, kerek sárga, és kerek fehér.

A retek viszonylag kis hőmérsékleten csírázik, csak nedvesség kell neki. A nagy meleget nem is szereti, akkor magot fejleszt.

A retek után két sor zöldhagymának való dughagymát tettem el. Ennek a nagyobb hagymák felelnek meg jobban, a 2 cm-nél nagyobb (pikleszhagyma). A retek és a hagyma nem szeretik a frissen trágyázott talajt. Hamarabb kukacosodik a retek, és a hagyma sem lesz elálló, sőt a hagymalégy is hamarabb kárt okoz.


Nézzük csak ezt a két károkozót:

Riasszuk, csapdázzuk a földibolhákat


A földibolha fajok a káposztafélékben kora tavasztól meleg időjárás esetén jelentős károkat okozhatnak, ha a kártételt követően nedves az időjárás, mert a rágásoknál rothadás indul el. Mivel a retkek is a keresztes virágúak közé tartoznak, az itt leírtak a retkekre, karalábéra, kerek és tarlórépára is vonatkoznak.
Kárképük a szitaszerűen átlyuggatott levelek. A nagy káposztabolha a káposzta levelére rakja a tojásait, a kikelő lárvák nyáron aknát készítenek a levelekbe. Más fajok tojásaikat a talajra, vagy a növény gyökérnyaki részére rakják, ahol a kikelő lárvák szintén járatokat rágnak.

Legveszedelmesebbek a fiatal, fejlődő palántákra, ezért csak jól fejlett palántákat ültessünk ki, jól előkészített talajba. A kicsipkézett leveleket távolítsuk el, és ritkítsuk meg a növényállományt. Nem palántázott, hanem magról szaporított növények talaját tartsuk nedvesen.

Riasztónövénye a fokhagyma, fehérüröm, mentafélék, saláta. A bolhák nem tűrik az ürömfű és a varádics szagát, ezért heti rendszerességgel öntözzük meg a növényeket ezek vízzel hígított kivonatával. A zsázsa szintén riasztó hatású a földibolhákra, de a reteknél ezt a növényt inkább kerüljük, mert ízét nagyon csípőssé teszi. Növénytársításként a káposztafélék közé salátát, vagy spenótot vethetünk. Hatásos a növények közé ültetett fejes saláta is.

A növényeket, és körülöttük a talajt fahamuval szórjuk meg, ugyanis a földibolhák a fahamu fehér színét és lúgos kémhatását nem kedvelik, ezért gyorsan elhagyják a területet. Használhatunk ellenük természetes piretrin készítményeket is. Sárga ragadós lappal gyéríthetők, és előre is jelezhetők. Hetenként öntözzük, mert a földibolhák az alacsony páratartalmat kedvelik. A talajt tartsuk nedvesen és mulcsozzuk. A palántákat és a talajt szórjuk meg zeolittal. Minden nap ragasztócsíkot húzzunk ki a sorok közé délben, mert ilyenkor a legaktívabbak a bolhák. Tárkonylevet találtak hatásosnak ellenük, de ezt én még nem próbáltam.

Vegyünk egy 60x40 cm-es műanyag dobozt, aminek a mélysége 15 cm. A színe lényegtelen, de nem legyen fekete, mert a ráugráló rovarokat nehezebb észrevenni. A doboz belsejét kenjük meg mézzel, vagy kenőzsírral és függőlegesen tartsuk a káposztához, retekhez, majd üssünk egyet a növényre a dobozzal szemben levő oldalon, és a rajta levő bolhák a ragaccsal megkent felületre ugranak, abba tapadnak. A ragacsot időnként újra kell kenni egy ecsettel Ez utóbbihoz hasonló módszer, amikor a növények felett kb. 2-3 cm magasságba csak egy nyélen lévő lapot húznak el, aminek az alsó felülete ragacsos, és ebbe ugrálnak bele a rovarok. Ha a talajt állandóan nedvesen tartjuk, ezzel is gyéríteni lehet a bolhák szaporodását.

A hagymalégy bábállapotban telel át a talajban. Az időjárástól függően április közepén, végén kezdenek a 6,5 mm hosszú házi légyre hasonlító legyek rajzani. A nőstények csoportokban helyezik el fehér, hosszúkás tojásaikat a hagyma leveleinek hónaljába, vagy a levelek közé. A kikelő nyüvek befurakodnak a levélbe, elpusztítják azt, majd össze-vissza furkálják magát a hagymát is. Két-három hét alatt fejlődnek ki, az 5-7 mm hosszú fényes, fehér lárvák, behúzódnak a talajba, vagy a károsított növény belsejében bábozódnak. A következő nemzedék egyedei 10-14 nap múlva rajzanak. Évente két, esetleg három nemzedéke fejlődik ki. Idén különösen nagy a fertőzésveszély, mivel a hagymalégy kártétele főleg csapadékban szegény években jelentős.
A védekezés viszonylag egyszerű. A hagyma ágyásokat, régi jól bevált rovarölő szer, a Decis, vagy Bi-58 0,1 %-os oldatával szórjuk. A védekezést 3-4 hetente megismételjük. Mivel a hagyma másik súlyos kártevője a peronoszpóra, a permetezőszerbe keverjünk réztartalmú szert is. A peronoszpóra ellen hatásos több más vegyszer is, így a Zineb, az Orthocid vagy a Mikal. Nedvesítő szerre is szükség van a tapadás miatt. Aki nem akar vegyszert használni, permetezhet erős szagú erjesztett növények levével (csalán,és bármilyen más gyógynövény), ahol a hagymaszag elnyomása a cél. Segíthet a riasztó hatású vegyeskultúrás termesztés, esetleg kis területen a rajzási időszakban a fólia takarás. A répával szokták vegyeskultúrában termeszteni, mert a répa illata elnyomja a hagymáét. De lehet más erős illatú virággal (muskotály zsálya, tagates) is termeszteni.

A hagyma termesztésének két módja használatos: Egyéves, kétéves.


Az egyéves termesztés magról történik. Márciusban, amint lehet a talajra menni, magról vetik a hagymát. Ha sorban, viszonylag ritkán vetik, akkor étkezési méretűt kapunk. A magot kb 1-2 cm mélyen vetjük és vetés után a talajt tömörítsük. A tömörítés minden féle magvetés után fontos. Hiányában nem egyöntetű, ritka kelés fordul elő. A magok kb 2-3 hét alatt kelnek ki, a hőmérséklettől függően. Ezt kelés után még lehet 5-10 cm-re ritkítani. A kihúzgált hagymákat zölden megessszük. Ha a magokat jó sűrűn, kb 10-15 cm széles sávokban vetjük, akkor dughagymát kapunk. Ezt amikor beérik és a szára elszárad, seprűvel leseperjük a lombot, felszedjük, osztályozzuk, eltesszük némi árnyékosabb helyen történő utánszárítással. A fél cm-nél apróbb, (zsikahagyma) és a 2 cm-nél nagyobb (pikleszhagyma) szaporításra alkalmatlan. A két méret közötti hagymákat kell majd következő évben eldugdosni. A zsikahagymát el lehet szórni ősszel, ebből korai zöldhagyma lesz, a piklesz csak zöldhagymának jó, mert magszárba megy.

Kétéves: Első évben dughagymát termesztünk. A dughagymát, ha mód van rá duggatás előtt egy hónappal hőkezeljük. (radiátor, kályha mellett, kemencén, kazánon) egy-két hétig melegen tartani, hogy a felesleges táperő kimenjen belőle, megelőzve a felmagzást. Ha korán duggatunk, és a talaj hideg, akkor a hőkezelés hatása kimegy, és így is több a magszáras hagyma. Ezért nem érdemes a hideg talajba eldugdosni a vöröshagymát.
A dugdosás sorba, 5-10 cm távolságra egymástól, a sorok 20-30 cm távolságra. A sűrűbb dugdosás kisebb, a nagyob távolság nagyobb hagymákat terem. Ezeket is ha a száruk elszárad felszedés után tisztítjuk, esetleg osztályozzuk és utóérleljük. Tavasszal, ilyenkor mindíg teszek el 8-10 fej szép nagy vöröshagymát, amiből magot nyerek, így van bőven saját hagymamagom. Én kiűrült narancsos és krumplis hálóban tartom a dug- és vöröshagymát fagymentes helyen. Ha a lilahagymából most vettek sűrűn magot, azt is lehet dughagymának termelni. Két fajtája ismert a braunsweigi, és a tétényi rubin. Ugyanúgy ritkán vetve, mint a vöröshagyma nagyobbra nő. Így szabadba, hacsak nem zöldhagymának akarjuk, még ne kezdjünk hozzá a termesztéséhez.

A saláta.
Az ősz végén szabadföldbe szórtam el salátamagot. Ezek szépen kikeltek, és átteleltek. Most ezekből szedtem fel, és átpalántáztam az üvegházba. Itt jobb körülmények között elkezdhetnek fejlődni. Későbbi kiültetésre, pedig magot vetettem. Fejessalátának Edina nevűt, jégsalátát (Great lake), és tépősalátát. (Lollo rosso)


Mára már csak annyi maradt, hogy a vízállásos helyről kiszedtem négy ribizli tövet és átültettem. Majd megmetszettem a alma és szilvafákat, valamint a szőlőt. Remélem, most már tényleg jön a tavasz.


Búcsúztassuk Capekkal a februárt:
Tavasszal a kertészeket ellenállhatatlan csábítás vonzza a kertjükbe. Alig teszik le a kanalat, már az ágyások közt motoszkálnak, hátsó felüket a bűbájos kék ég felé emelve. Ujjaik közt elmorzsolnak egy-egy meleg rögöt, aztán közelebb dugnak a gyökerekhez egy darabka kincset érő tavalyi érett trágyát, egy kicsit arrább kitépik a gyomot, emitt meg felszednek egypár követ. Most a szamóca körül borzolgatják a talajfelszínt, a következő percben már a salátapalánták fölött görnyedeznek, orruk szinte a földet túrja, és szerelmesen csiklandozza a gyökerek finom szálú gubancát, így élvezik a tavaszt, görnyedő hátuk felett járja a nap a maga útját, felhők úsznak a kék égbolton, és párzanak az ég madarai. Már duzzadnak a cseresznyefa rügyei, bájos-gyengéden bontakoznak a zsenge szirmok, a feketerigók bolondul rikoltoznak, s akkor az igazi kertész felegyenesedik, megropogtat ja a derekát, és elmélázva mondja:
Ősszel ezt itt jól megtrágyázom, s keverek hozzá egy kis homokot. De aztán eljön az ideje, hogy a kertész kihúzza magát, és teljes magasságában mutatkozzék: délutáni óra ez, amikor a kertet az öntözés szentségében részesíti. Olyankor egyenesen áll, szinte fenségesen, s irányítja a vízsugarat a tömlő szájából. A víz ezüstösen csillogó zuhataga suhog a levegőben, a porhanyós földből párásnedves illat árad, minden levél buja zöld, s úgy fénylik a boldog örömtől, hogy az ember megenné. így, mára elég is lesz, suttogja boldogan a kertész, de nem a fakadó rügyektől habosan fehérlő cseresznyefára, nem a pirosló ribiszkebokorra gondol, hanem a barna rögre.
S alkonyatkor szerfelett elégedetten mondja:
Ma aztán eleget dolgoztam.