A következő címkéjű bejegyzések mutatása: talajtakarás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: talajtakarás. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. május 5., vasárnap

Időszerű kérdések, időszerű válaszok-01. A mulcsozás

A mulcsozás, talajtakarás kérdései.



A kertekben már teljes erővel nő minden. Sokak palántáznak már a szabadban. Így felmerült a palántázással, talajtakarással kapcsolatban több kérdés, melyet olvasóim küldtek. Mivel valószínű, hogy többeket érdekelnek, így itt válaszolok.
Azt szeretném megkérdezni hogy a balkonon nevelt paradicsomokat milyen gyakran kell locsolni - naponta hogy mindig legyen víz az alátét tálcán?

A balkonon nevelt növényeknek mások a körülményei, mint a kertben, talajban termeszett növényeknek. Itt nincs állandó nedvesség utánpótlás a talaj hajszálcsövecskéin keresztül. Ezért az edények alatti tálcák reggel, de, ha napos az erkély, vagy meleg van akkor naponta kétszer is legyenek feltöltve vízzel. A növényeket ilyenkor sem túl jó fentről öntözni, kivéve, ha még friss az ültetés és kicsi a növény.

Kacsolással kapcsolatban: a blogodban azt írod hogy a determinált paradicsom fajtákat nem kell kacsolni. Ahogy olvastam a Korall is ilyen -ezek szerint ezt sem szabad/kell?

Minden folytönnövő paradicsomot rendszeresen kell kacsolni, függetlenül a termesztés helyétől. A Korall a tapasztalatom szerint csak féldeterminált és egy méteresnél magasabbra nő, így ezt is kell kacsolni. A kacsolt paradicsom ráadásul nem szárat nevel, hanem termést, és nem is sűrűsödik be. A kacsolásról részletesen itt írtam:
. 
Lenne pár kérdésem a trágyázással és a mulcsozással kapcsolatban. Annyi weboldal, eltérő leírások. Természetesen összefügg a paradicsom termesztéssel, mivel magam is holnapután azt fogok ültetni.
A palánta elültetését, úgy képzelem, hogy ások egy kb 40 cm-s lyukat, abba rakok szárított marhatrágyát, majd komposzt, de ha nincs akkor virágföld, és arra a paradicsom. Majd beiszapolom a palántát, és csalánteával megöntözöm még plusz. Azt mondják ez jó (ha nem így van akkor indokold. Kíváncsi vagyok, és kezdő).Miért szárított marhatrágya, azért mert a közelben nincs olyan, akinek lenne tehene, vagy lova, egyszóval nem egy olyan hely ez. Ettől eltekintve, szeretnék organikusan termeszteni, és szinte minden mesterséges, vegyszeres beavatkozást kerülni. De ha netán nincs szárított marhatrágya, marad a műtrágyázás. Persze tudom: az őszi ásás, meg a korábban betrágyázás... Igen, de most így jött ki. Azért még is lesz haszna annak a trágyának ott a földben, még így is -nem?
Én általában nem szoktam ekkora előkészületet csinálni a palánták ültetéséhez. Ha a talaj nincs teljesen kiszáradva (Itt jön a takarás fontossága), komposztot ősszel forgatok be, de lehet ültetés előtt is. Külön trágyát szerintem nincs értelme beforgatni, mivel a túlzott tápanyag miatt a növény a generatív (termés hozás) növekedés helyett a vegetatív  (szár, levél) fejlődés irányában fejlődik. Nekünk nem dús, nagy bokorra van szükségünk, hanem sok termésre, lehetőleg hamar. Így feleslegesnek tartom a direkt trágyázást.

Másik: ajánlanak különböző tápoldatokat. Neked mi a véleményed róla? Hasznos, nem hasznos? Vagy ha hasznos is, ez már vegyszeres = nem bio?


 A növénynek a szükséges tápanyagokat menet közben a fejlődés során adagoljuk. Ekkor lehet különféle erjesztett növényi trágyákkal öntözni. Ebbe lehet tenni valamennyi marha trágyát is. Aki nem kifejezetten ellenzi a némi tápoldat használatot, a növényeket virágkötődéskor, termések kialakulásakor és érés közben tápoldatos permetezéssel is kényeztetheti. A direkt műtrágyázást én kerülöm, nem is alkalmazom. Itt előfordulhat a túltrágyázás miatt a növény kiégetése is. Növényi ázalék levekkel nem lehet túltrágyázni.

Mulcsozás - na itt egy másik dolog.Ugye a mulcsozást általában a gyomok végett használják. Azonban engem a gyom nem különösebben érdekel, hanem az, hogy a föld jó legyen, és ez is hozzájáruljon a növények fejlődéséhez. Első sorban (!) zöldmulcsra gondolok, amelyet ilyen kaszálékkal, lekaszált gyommal valósítanák meg. Ezt szétszórnám a paradicsom palánták körül, de úgy hogy a tő körül azért legyen, hely, hogy bírjam öntözni csalánázalékkal. Vagy a mulcs eleve hozzáérhet a palánta tőhöz és a vizet, vagy ázalékot elég a mulcsra ráönteni tetszőlegesen. Gondolom, két párhuzamos paradicsom sor lesz, és középen egy fél méter hely. Amelyet szintén mulcsozok majd, mivel itt járkálok, ezt a mulcsot bele is taposom a földbe, mert ott fogok járkálni. Vagy erre nézve, ezt a részt nem is muszáj mulcsozni? Tehát zöldmulcsról beszélek. Nem tudok, de nem is terveztem kérget használni. Másodsorban, szalma sincs a közelben, de olyan üzlet sem, ahol szalmát lehet venni.

A mulcsozásnak nem csak a gyomok elnyomása a feladata, hanem főleg a megfelelő talajélet fenntartása. A talajban rengeteg szabad szemmel látható és még több nem látható élőlény munkálkodik. Ha a talaj ki van téve a napsütésnek, akkor a felső rétegek ki vannak száradva, így az itt lévő segítők vagy mélyebbre mennek, vagy elpusztulnak. Így egy élettelen száraz poros, vagy összeállt talaj van nekünk, ami nem igazán megfelelő a növények részére, és mesterségesen kell a talaj minőségét javítani. De, ha a kiszáradást megelőzzük, akkor fenntartható a talajélet is. Ehhez el kell kerülni a kémiai műtrágyák használatát is.
Ez a mulcsozás legfontosabb szerepe. Nézzük meg egy nem takart talaj minőségét, száraz, élettelen. Vagy nézzük meg ott, ahol egy vastagabb széna, vagy fűcsomó által takarva van, félrehúzva azt, a talaj nedves, morzsalékos, életteli. Ezt kell nekünk takarással elérni.



Balra paradicsomok, közte zeller, mellette padlizsán

Takarni lehet szénával, lekaszált fűvel, szalmával, elvetett növények (zöldtrágya növények: spenót, körömvirág, mustár stb) levágott zöld részeivel, faforgáccsal, kéreggel, száraz falevéllel. A lényeg az, hogy takarás előtt a talaj felszínt kapáljuk meg, és a takarást kb öt cm vastagságban terítsük el. A felszín kapálása elszaggatja a talaj hajszálcsövecskéit és nem szárad ki olyan hamar a felszín. Ez érvényes nem takart talajra is.  Az öregek azt mondták, hogy egy kapálás felér két öntözéssel. Én a nem takart felszíneket, ha nem is kapálom, de gereblyével sűrűn megegyengetem, így nem szárad olyan hamar.


A cukkinik takarva.

Lehet az egész ágyást takarni nagyobb növényeknél (paradicsom,uborka, tökfélék, krumpli) vagy csak a sorközt, és a növény sora nyitott.


A paprikák helye elkészítve. A sorok kihagyva, ezt előre belocsoltam, hogy kellően nedves legyen, és a palántázás utáni locsolás ne hűtse le nagyon a talajt.

A növény töve lehetőleg ne érintkezzen közvetlenül a takarással, mert így elkerülhető a szárrothadás, gombásodás. Az öntözővíz amúgy átszivárogna a akaráson is.
A takarás a nedvesség megtartása mellett eső esetén véd a gombák terjedésében is, mert a talajfelszínről az esőcseppek nem verődnek vissza a levelekre.
Ha utakat készítünk, akkor azt érdemes takarni, mert így kisebb a taposáskár, nem tömörödik annyira  a felszín.

A takarás kérdése erkély és növénykertészeknél is szóba kerül. Itt elsősorban a nedvesség megőrzése a fontos. A takarásra edényekben, cserepekben, ládákban finom forgácsot, kérget, apró köveket, kavicsokat lehet alkalmazni. ezek beszerzése kertészeti árudákból, kisállat boltból (macska alom, hörcsög alom :)), asztalos műhelyből lehetséges.



A zöldségfélék sorai vetés után forgáccsal voltak takarva vékonyan, ezek mára lassan a locsolás és talajlazítás miatt elkopnak, de még láthatóak.
Van ez az úgynevezett fejtrágyázás, amit a levelekre spriccelünk, mármint csalánázalékot, vagy un. erjesztett gyógynövények levét. Tudsz erről valamit írni? Hogyan készítsem el? Meddig álljon ez a lé? 

Az ázalék készítésről már írtam korábban, így ajánlom ezt az írásom, ezt,  valamint ezt  is. Az itt leírt ázalék készítés vonatkozik a trágyalevekre is. Fontos figyelni a hígításra.

Remélem válaszoltam mindenre és tudjátok alkalmazni. ha valami kimaradt, írjatok.



2011. május 24., kedd

Május, a munka dandárja a kertben

Munka, munka.......

Ha bárkit megkérdeznék, biztosan azt állítaná, hogy a legtöbb munka a kertben májusban van. (meg amikor betakarítunk, meg amikor.......)
Az biztos, hogy ilyenkor van a legkevesebb tétlen nézelődés.  Palántázunk, vetünk, gazolunk, kapálunk, permetezünk, az esőt várjuk, a fagyokat nem várjuk, és ez így végtelenségig ismételve, fűszerezve egy kis korai betakarítással.
Mert kezd beérni közben a munka gyümölcse is. Szószerint az eperrel, a saláta lassan elfogy, a retkeket kiesszük és a maradék magot nevel, a zöldhagyma is vészesen vénül.


Használjuk a növényi ázalékokat, bordói levet. Megelőzésre, előtte kell permetezni, mert pl. paradicsomvészre utólag nem sokat ér.


Üvegházban az a baj, hogy az uborka a párát szereti, 25-30 fokig én tövenként/nap egy vödör vizet adok nekik, ha ennek fölé megy a hőmérséklet, akkor reggel, este kell a víz. Vízhiány esetén a termés deformálódik, fellép a lisztharmat betegség, ami szinte teljesen leszárítja a leveleket.


A tápozás elmaradása nem túl baj, annak, aki tudott ősszel trágyázni,. nekem azért kell pótolnom növényi levekkel és tápoldattal a tápanyagot, mert nincs szervestrágyám, csak valamennyi koposzt. Ez önmagában nem baj, ha a talajból fel tudja venni. De a tápanyag felvételének egyik alappillére a víz, tehát bent is kell locsolni.
  Az üvegházban nem esik az eső!!!


Az áprilisban kiültetett paradicsomjaim a lehülést átvészelték, három tő fagyott kissé, de mára azok is szépen hajtanak.
A paradicsom kacsolásáról itt írtam részletesen tavaly. Már aktuális!


Kiültettem a maradék káposztaféléket is, és a zellereket. A legtöbb káposztafélét lehet, sőt tanácsos mélyebben tenni, a gyökérlégy fertőzés elkerülésére. (Jól be is lehet sározni a szárat). A karalábé kivétel, mert ez nem gyökér, amit eszünk, hanem megvastagodott szárrész. Ha mélyebbre teszed, mint volt, megnyúlik a gumó.


A paprikák is kilettek palántázva a fagyok után. Inkább későbben szokta, és ebben az évben jól is jártam, mert a lehüléseket bánták volna. A tövükre fűnyesedék került.A locsolásról annyit, mert tudom, sok a gondod a vízzel. Néhány hordó, betárolt esővíz is sok tőre elég. Nekem most kb. 800 liter edényem van, de ez sokáig kitart. Egy 10 literes locsolóval 16 tő palántát tudok meglocsolni. persze később, ha teremnek, akkor ez már nem elég ennyire, de a fejlődésük korai szakaszában sok mindenre elég, akár egy hordó víz is. (Bár esőben, amikor vödörrel hordom egyik hordóból, a másikba a vizet, kicsit idiótának tűnök, de mind meg nem fér a csatorna alá. Próbálom közel tenni, meg slaggal odavezetni a vizet a kerti hordóba a csatorna kifolyó alá tett tölcsérrel:))

Ilyenkor még nem nagyon kell agyon öntözni őket. Hetente kétszer locsolom. Ne szokjanak hozzá!. Ha nagyon meleg lesz háromszor. Ma reggel is egy félóra alatt belocsoltam őket. Így nekem még nem kell barázda. Locsolóval lehet takarással is öntözni. Későbbre meg elkorhad. Talajtakarásnál tényleg olyan vastagság kell, amin nem nő át a gyom. Ha a füvet előtte megszárítod, nem lesz annyira nyálkás az alja. (amúgy nem kell nézegetni, fogdosni:))) Ha átnő a gyom, tegyél rá még valamit.
 

A cukkinik is ki lettek ültetve.én inkább palántának nevelem elő. Az a tapasztalatom a kabakosokkal, hogy a palántázozott cukkinik, és uborkák sokkal hamarabb hoznak virágokat, mint a helybevetettek. Míg a helybevetettek először lombra gyúrnak.


A rajnai törpe borsó lassan szedhető.A borsónak van néhány kártevője, amely a termést fogyasztja. Fontos  tudni, hogy milyen a kárkép, illetve hogyan nézt ki a károsító lárva. Ezek szükségesek ahhoz, hogy pontosan azonosíthassuk a károsítót, és ennek megfelelően időzíthessük a védekezést. Ezekhez segítségként a következőket mondhatom: Amennyiben a borsó magjain szemenként csak 1db, szabályos kerek lyuk volt, és a lárvák valóban kukacok voltak (kicsi, kifli alakú, lábatlan) akkor a borsózsizsik károsított. Ez a kártevő virágzáskor rajzik, ekkor szükséges védekezni ellene. Utólagos zsizsiktelenítés néhány napos mélyhűtéssel oldható meg.
Ha viszont a borsóhüvelyek belsejében, szövedéket és szabálytalanul megrágott szemeket talált, és a lárvák valódi hernyók (8 pár láb) voltak, akkor a borsómoly vagy az akácmoly is lehetett a kártevő. Ezek szintén a borsó virágzása idején rajzanak.
Esetünkben a zsizsiket a virág illata vonzza oda máshonnan, ezt erősebb illatú növényekkel el lehet nyomni. (körömvirág, büdöske, de én a borsó között meghagytam az előző évi felmagzott retket is) Azt pedig, hogy a saját, esetleg vett maggal ne kerüljön a földbe, a csávázás megoldja.
A boltban vásárolt magok, legalábbis, amit én használok, gyárilag csávázottak. Ezek nagyrésze nem erős méreg, ennél több káros hatóanyag hullik az esővel a növényre, így ezek miatt én tulságosan nem aggódom. Azoknak a vegyszereknek, amik főleg állati kártevők elen készülnek az alkalmazását azonban határozottan elutasítom, mert azok tényleg mérgek.

Éréskor van egy válogatószedés, utánna sarlóval elvágom a tövénél, kihordom, és szépen nekiülve leszedjük a kertben a csöveket, és kibontjuk. Ha megdől két- három napig nem rohad le az alja. Néhány karó, léc, meg egy tekercs zsineggel tökéletesen meg lehet oldani. Pl az ágyás hosszában két oldalt egy-egy léc vízszintesen, karókkal rögzítve, kb 40 cm magasan. Ezek közé két soronként zsinór kihúzva. A leszurkált lemetszett ágakat én azért nem szeretem, mert a szedéskor összegabalyodik, és nehéz kiszedni közüle.
 
A retek ilyenkor már tényleg felmagzik. Ebben az időben vethető még a fehér Jégcsap, a Jánonapi. Junius, juliusban a Müncheni sör, és a fekete retek. Dobd ki ami eddig van kint, mert nem lesz belőle semmi. Májustól augusztus elejéig szakaszosan a cékla. Vethető juniusig a zöldbab, és még vethető a csemegekukorica is. Salátákból még vethetők a tépősaláták (pl. Lollo Rosso), Jégsaláta, endívia saláta, Cikória saláta, Radiccio.


Virágzik a zsálya.Nekem elég régóta van zsályám, elég sok tő, mert teának frissen, és szárítva is rengeteget használunk. A fiatal tövek esetleges elfagyásán, és az öreg ágak természetes elszáradásán kívül soha, semmilyen betegségét nem tapasztaltam. Az idősebb ágak levelei ezüstös színűek, a fiataloké világos zöld, főleg árnyékosabb helyen. (Az orvosi zsályáról beszélünk). Idősebb ágakon, ahogy megy végbe a fásodás, a levelek elszürkülnek, később elszáradnak. A zsálya félcserje, ezért fontos a rendszeres visszavágása. Először május közepe, vége táján virágzás előtt, és csak a félfás ágakat, ameddig azok zöldek. Később szeptemberben újra szedhetők a hajtások.



Érik a bodza is, melyből finom szörp készül. (kb 20-25 virág, 10 liter víz, 2 kg cukor, 50 g citromsav, 1-2 citrom felkarikázva, 2-3 napos állás) Mi fagyasztóban tároljuk, akár fél évig is kitart. (ha van elég:)


Végül a fenti képen látható palackról: vakondriasztó. Egy kétméteres 10 mm átm. betonvasra van téve, ami fél m mélyen a földbe van szúrva. A palackba alul luk van fúrva, hogy forogni tudjon a vason. Az oldalán kivágással három kis szárny van kialakítva, hogy a szél forgatni tudja. A kupak alájavaslok egy fém korongot tenni. A forgás által keltett hangot levezeti a vas a földbe, ez meg a vakont tájékozódását zavarja. Több ilyet kell elhelyezni, és néha átrakni, ne szokja meg. Nem mondom, hogy 1-2 kósza dúrás nem volt, de a nagy vész megszünt



2011. február 19., szombat

Vissza az alapokhoz 2. Talajművelés

Talajművelés szelíden.

"Nincsenek megunt kérdések.
csak öreg kertészek.
Egy kezdő kertésznek
minden kérdés új"


Mindenki a tavaszt várja, hogy a kertben elkezdhesse a munkát. A kerti munkák a szabadban a talaj előkészítésével kezdődnek. Ősz végén már beszéltünk arról az örök kérdésről, hogy ássunk, vagy ne ássunk. Most vegyük át még egyszer ezt a kérdést.
ha a talajból egy marékkal a kezünkbe veszünk, és azt mikroszkóp alatt megvizsgálnánk, magunk is meglepődnénk, hogy a szabad szemmel is látható élőlényeken kívül mennyi élőlényt tartalmaz.
A termőföld felső rétegét használjuk termesztésre, noha sok növénynek a gyökere akár több méter mélyre is lehatol. Az élőlények is ebben a felső talajszintben élnek, itt végzik" munkájukat". A jó talaj felszíne morzsalékos, laza szerkezetű, tápanyagban gazdag, megfelelő nedvességet és levegőt tartalmaz. Nekünk ezt a réteget kell megőrizni növényeink számára.
Amikor a talaj felső részét különféle módon megmozgatjuk, ezt a felső, élettel teli réteget forgatjuk fel.
ásáskor, pedig egyenesen az alsó talajrétegbe forgatjuk le. Onnan pedig, egy új, kevésbé tartalmas talajréteg kerül a felszínre, ahol újra el kell kezdődni a talajélet kialakulásának. Nekünk a szelíd talajműveléssel az lenne a célunk, hogy a fölső, élettel teli, megfelelően tápanyaggal ellátott talajréteget a növényeink számára megőrizzük.
Ugyanakkor tudomásul kell venni kertünk adottságait is, mivel nem mindenhol egyforma a talaj szerkezete, összetétele, és minősége. Ezt a talajműveléskor figyelembe kell vennünk.
A levegőtlen, kötött talajokba levegőt kell juttatnunk lazítással, így a forgatást el tudjuk kerülni. Erre különböző szerszámok állnak rendelkezésre, amiket akár magunk is el tudunk készíteni.
Ásóvilla: Több egyenes fogból áll, ásásra, lazításra használható.

Kultivátorok: ugyanez a céljuk, csak több, hajlított foguk van.


 Agyarkapa: Egy megfelelően behajlított, éles vashorog, amivel több irányban áthúzgálva a talajt lazíthatjuk.(jobb oldalt látható)


Talajlazító és szellőztető: több egyenes fogból álló szerszám, mely mélyebben megy a talajba, és leszúrás után megdöntve lazítja a talajt.
Közben felmerült az a kérdés is, hogy nagyobb területet hogyan művelhetünk így, hiszen pár száz négyzetméter területet hobbiból senki sem piszkálgat szívesen ásóvillával. Erre is van megoldás.

Motoros kapálógépekhez lehet kapni talajlazító kapatagokat is, melyek lényege, hogy kevésbé ívesek, nem hajlítottak, mint a kapatagok, hanem egyeneshez közeliek. Ezek nem forgatják a talajt. Ha ez nem kapható és van  a géphez kerekünk, akkor lehet vontatható lazítót venni, vagy készíteni. A fentebb látható egyenes lazítókalapján lehet készíteni házilag is, csak nem nyéllel, hanem vontathatóan a gép után kapcsolva.Az jobb, ha a hegye a haladási irány felé meg van döntve. Kör keresztmetszet helyett jobb a lapos acél. élével a menetirány felé.
Gyakorlatilag ez a művelési mód a természeteshez áll közelebb. hiszen ezt a gyűjtögetésből a termelés felé tartó átmenet idején emberősünk is alkalmazta az ásóbotjával. Ezt fejlesztettük a mai viszonyoknak megfelelően.

Aztán a talaj felszínét gereblyével elsimítjuk, majd vagy takarjuk, vagy bevetjük zöldtrágya növénnyel.A lényeg, hogy fedetlenül, beültetés nélkül nem legyen talajfelszínünk főleg termesztési időszakban.
Kötött talajokon vékonyabb rétegű takarást, míg homoktalajokon vastagabb réteget alkalmazhatunk.

A talajművelésről, főleg különféle talajokon, bővebben innen, és innen pedig a környezetkímélő gazdálkodásról tölthetünk le kiváló anyagokat.
( A poszthoz csatolt képek a netről származnak, különböző webboltok kínálatából. Az ásóbot a Mek Néprajzi lexikonából)


A talaj fedéséről ígértem régebbi képeket. A sorok takarása paprikánál, és téli talajtakarás.



 


2010. november 18., csütörtök

Ősz vége a kertben

Novemberben az utómunkák ideje jött el, amire most elég kedvező időjárás van.

Ássak, vagy ne ássak? Na ez az örök téma. Mindkét módszer hívei oldalakat tudnának megtölteni pro és kontra. Az én talajom kevés víz hatására is merő sár, ha megszárad beton, erősen kötött. Mindezek ellenére én nem ások. A gyökerek, meg minden növény maradvány azért van benne, hogy lazítsa. A felszín takarása pedig a morzsalékos szerkezetet biztosítja. Az üvegházban, fóliában pedig locsolni kell. Bár én már vagy jó két hete locsoltam, de még nedves. Talán azért, mert a benti és a kinti talaj kapillárisan összeköttetésben van, nincs elszigetelve egymástól. A ház alapja csak a talaj felszínén van. Ami a tetőről lefolyik víz, így beszivárog.


A kialakult talajszerkezet megőrzése céljából télen is takarom a talajt. Erre a célra vetem a körömvirágot, mustárt. melyek télen is zöld szőnyeget képeznek, bár a mustár elfagy, de a fagyott levelek is takarnak. Azonkívül, hogy a gyökerek lazán tartják a talajszerkezetet, tavasszal zöldtrágyaként használom, leforgatva. Év közben is vetem a körömvirágot köztesként, és az üres területek takarására, mert illat anyagainál fogva riasztja a káros, illetve vonzza a hasznos rovarokat. Bármikor vethető, talajfelszínen visszavágva újra kihajt. Leszedett virágjai teának, belőle készítette krém sebek gyógyítására, bőrregenerálásra használható. Most novemberben még szedhető a virágja, így mi frissen főzünk teát belőle.


A pillangósoknak (bab, kései borsó, here félék) a gyökerekét a talajban kell hagyni, azokon képződnek a nitrogén gyűjtő gumók, ugyanakkor a talajszerkezetet javítják. Pontosan a tápanyagot távolítanánk el a kiszedéssel A növények télen (máskor is) védik a talajfelszínt a hónyomástól, felületi szilárdulástól. Ezáltal lesz laza szerkezet. Ha nem akarjuk az egészet így hagyni, legalább egy kis területen próbáljuk ki, ahol takarva marad a talaj, tavasszal elég csak elgereblyézni, máris laza, porózus szerkezet marad.

Ha hozzájutunk, jó megoldás a trágya és a komposzt is. Ennek így novemberben, esetleg az első fagyok után van az ideje. A komposztból annyit terítünk szét, amennyi rendelkezésünkre áll. Az érett szerves trágyából én négyzetméterenként 6-10 kg-ot terítek szét. Attól függ mennyi van. Ez a gyakorlatban 1 és két villányi mennyiség.

A diókérget ne tegyük a komposztba, legfeljebb olyan eldugott helyekre, ahol a talajt akarjuk gyommentesen tartani, és cserjék, bokrok vannak alatta. Az esőtől csírázás gátló anyag oldódik ki. Komposztálni is lehet, de csak külön, és kb .két évre van szükség a lebomláshoz.

KISKERTI KOMPOSZTÁLÁS:

Annyit javasolnék, ahol szalmával takartok (pl. krumpli), ott a következő évben több nitrogént kell kijuttatni, mivel a szalmának magas a szén tartalma, így károsan eltolódik a CN arány. A talaj szerves anyag tartalmát ugyan javítja, de a cellulóz lebontásához kiveszi a nitrogént. Lehet utána esetleg pillangósokat vetni, takarni a talajt lekaszált csalánnal.

Ilyen hűvös időben már a melegigényes növények nem érnek fűtetlenül. (paprika, paradicsom, padlizsán) szabadban még a hagymafélék áttelelnek, fejlődhetnek a káposztafélék, de azokra is érdemes lenne fóliát teríteni. A karfiolra, káposztafélékre éjszakára egyszerűen csak terítsük rá a fóliát, nem lesz annak semmi baja ha nappalra is marad rajta, de szerintem rendes fejeket már nem fog hozni.

Itt még van paprika, és pár szem paradicsom is.

A fákon, bogyósokon lehullottak a levelek. Ideje az őszi lemosó permetezésnek.
Az én tapasztalatom szerint, és még néhány oldal tanácsa szerint, a Bordói lé, és a Tiosol mészkénlé keverhető. Lehet, hogy motoros permetezőhöz már nem megfelelő, de kiskertben eddig nekem évek óta nem okozott gondot.

Környezetbarát permetszerek, amiket mi is nyugodtan használhatunk:

Visszaemlékezve, ezeknek a szereknek a régebbi változatát alkalmazta nagyapám a régi kertjében a hatvanas években. Rézgálic, mészkénlé. ugyan már volt róluk szó, de nem árt újra átnézni. Nézük mik ezek a szerek és mire használhatjuk.

MÉSZKÉNLÉ

Alapos vizsgálat után, véglegesen, Tiosol mészkénlé néven engedélyezték, illetve hozták forgalomba. Alkalmazható: lemosó (téli) permetszerként legalább 10, legfeljebb 15 %-os hígításban, míg a nyári időszakban 1-3 %-os töménységben. A mészkénlé általában csak kevés permetszerrel keverhető, ezért próbakeverést kell végezni. Felhasználható: gyümölcsösben lisztharmat, levélfodrosodás (tafrina), levéllyukacsosodás, szilva vörös levélfoltosság, atkák, pajzstetvek, rozsdásodás és szürkerothadás (Botrytis) elleni védekezésre; szőlőben lisztharmat és atka ellen. A növényeknek egyébként is szükségük van kénre a fehérje- és klorofill képződésben. Növeli a szer értékét, hogy alkalmazásával az IFOAM (Európai Nemzetközi Szervezet) állásfoglalása szerint "biotermék" termelhető és forgalmazható.

BORDÓI LÉ FW

Szintén régről ismert szer került ismét forgalomba. Alkalmazható a csonthéjasok őszi, lombhullás utáni, vagy tavaszi, rügyfakadás előtti 2 %-os lemosó permetezésére és nyári hígítású, 1-1,5 %-os állománypermetezésre. Felhasználható: szőlőben peronoszpóra és szőlőorbánc, gyümölcsösben gomba és baktérium kórokozók, zöldségféléknél gombabetegségek, burgonyában burgonyavész és alternáriás betegségek ellen. A Bordói lé a biotermesztésben is használható. A Kiváló Áruk Fóruma megtisztelő kitüntetést érdemelte ki.

BORDÓI LÉ + KÉN FW

Az előző két szer kombinációjából született. Alkalmazható 2 %-os lemosó permetezésre és 1-1,5 %-os állománykezelésre. Felhasználható szőlőben peronoszpóra és lisztharmat, almásban varasodás és lisztharmat, burgonyában fitoftóra, uborkában peronoszpóra, lisztharmat és baktérium, egyéb zöldségfélékben (paprika és paradicsom is) lisztharmat, baktérium és más gombabetegségek ellen. A Kiváló Áruk Fórumától kapott embléma is tanúskodik a szer kiemelkedő tulajdonságairól. Biotermesztésben is használható - kiváló kombinált gombaölő szer.

Én most végeztem el az őszi lemosó permetezést, de így kell a tél végi lemosó permetezést is alkalmazni. Az utóbbi években olyan régi-új szerek kerültek forgalomba, amelyek jól és biztonságosan, ugyanakkor hatékonyan használhatók később, a már erőteljes fejlődésnek indult és a mélynyugalmon túljutott fákon, bokrokon. A beszerzett készítmények később, a vegetáció időszakában is felhasználhatók, így ha többet vásároltunk belőle, a megmaradt készletet még az év folyamán kipermetezhetjük. Biológiailag sokszor hatékonyabban tudjuk akár a lisztharmatot, akár a moníliát megállítani, illetve korai fertőzésüket megakadályozni, ha a rügyfejlődés már előbbre van. Ilyenkor a növények perzselési érzékenységét kell figyelembe venni: a téli hígítás helyett nyári töménységű permetezéssel érhetünk el jó eredményt. A lisztharmat, monília, levéllyukacsosodás és a levélfodrosodás megelőzésére igen eredményesen alkalmazhatóak az olcsó készítmények, például Tiosul Sulfur, Nevikén, Bordói lé FW, Bordói lé + Kén FW, Bordói por, Rézoxiklorid FW. Pajzstetű-, levéltetűtojások, körtebolha ellen az 1-1,5 %-os Agrol hatásos, ami még kiegészíthető az előbbi szerek valamelyikével, hogy a gombabetegségek ellen is védekezzünk. Itt azonban vigyázni kell, mert a kénnel még jól keverhető, a rézzel viszont azonnal fel kell használni a permetlevet.

A nem szereplő kombinációk vagy régebben beszerzett növényvédő szerek keverhetőségének megállapítására házilag is lehet végezni egy egyszerűsített keverési próbát. A tervezett kombináció minden összetevőjéből külön-külön készítsünk törzsoldatot, háromszoros mennyiségű víz felhasználásával. A por alakú szereket csomómentes péppé keverjük, a pépeket kb. negyed óráig duzzadni hagyjuk, majd hígítás után összeöntjük. Utána adjuk az elegyhez az emulziós (EC) szerek törzsoldatát, végül a levéltrágyát. A permetlében bekövetkező változások egy 2-3 dl. térfogatú átlátszó üvegedényben jól megfigyelhetők.

A keverési sorrend (por + folyadék + levéltárgya) betartását nemcsak az ellenőrzés, hanem a gyakorlati felhasználás során is javasoljuk.

Hosszú ősz lesz?

Ha mindezekkel megvagyunk, akkor lassan az őszi munkák végére érünk, és elkezdődik a pihenés, és majd a tervezgetés ideje.

2010. június 6., vasárnap

Június a kertben

Elkezdődött a június. Most már három ok is van, hogy köszöntsük.
Úgy néz ki, hogy elmúlt az esős időszak. Már két napja verőfényes, meleg idő van. A legfontosabb pedig az, hogy eljött az első tavaszi zöldségleves elkészítésének az ideje.


Tegnap leszedtük az első csapat termést a Rajnai törpéről. Ilyen esős idő után a törpe kifejezés nem teljesen helytálló, mivel közel 60 - 70 cm-es szára volt. Ez a fajta kifejtőborsók családjába tartozik, amit sok helyen cukorborsónak is neveznek. (A cukorborsó az, amelyik hüvelyének falán nem képződik kemény hártya, így csövesen is fogyasztható) A Rajnai fajtából mindig csak annyit szedjünk le, amennyit még aznap ki tudunk fejteni, mivel a leszedés után megkezdődik a keményítőkiválás, és megváltozik a szemek íze. Fagyasztás előtt kb 2 percre forró vízbe merítjük, kihűlés után zacskózva fagyasztható.


Amikor leszedtük az összes csövet,  a szárakat ne húzzuk ki gyökerestől a földből, mivel ezeken képződnek a nitrogéngumók, melyek a talaj tápanyagtartalmát javítják. A szalmáját komposztra tehetjük, esetleg állatokka megetethetjük fonnyasztás után. Én általában fűnyíróval vágom le, ami össze is garálja, így szóróm ki a felszínre. A kifejtett hüvelyeket is talajtakarónak használom fel.


A növényházban a Bernadett uborka lassan kinövi a fóliazsákot. Már vannak rajta apró termések most még két- három naponta kapja a vizet, de nemsokára megkívánja a napi öntözést.



A répából is lehet már vastagabb szálakat kiszedni. A karalábé sajnos lassan elfogy. A vöröshagyma főzőméretű lett. Az esőtől a nyári retkek szépen kikeltek, és a lehülés a padlizsánt sem vetette vissza, már virágzik.


Ne felejtsük el a növényvédelmet. Permetezzük a növényeket áztatott növényi levekkel, tejsavóval, hagyma és csalánlével. Párás idő esetén, vagy eső után egy kevés bordói levet is tehetünk a vízbe. A paradicsom kacsolásáról sem felejtkezzünk el, mert elsűrűsödik a bokor.


Így most az első terméseket leszedve irány a konyha, ahol egy tálba sűrítjük a június első ajándékát.
(Azóta megtörtént.:))

A hónapot pedig köszöntsük immár hagyományosan Čapek írásával:

Ha valamit használna vele, a kertész minden áldott nap térdre hullana, s ilyenformán imádkoznék: Uram,add, hogy mindennap essen, mondjuk, éjféltől hajnali háromig, de kérlek, csendes, meleg esőt szeretnék, hogy jól beszivárogjon a földbe. Úgy tedd, hogy ne essen a szurokszegfűre, ternyére, napvirágra, levendulára meg mindazokra a növényekre, amelyek - mint tudod, hisz végtelen a te bölcsességed - szárazságtűrő fajok. Ha akarod, felírom a nevüket egy cédulára.


Add, hogya napocska egész nap süssön, de ne mindenhová (például ne a gyöngyvesszőre, se a tárnicsra, se az istenfára, se a rododendronra), és ne is perzseljen. Add, hogy sok legyen a harmat, és kevés a szél, elég a giliszta,de ne legyen levéltetű és csiga, se lisztharmat.

Tedd meg, hogy hetente egyszer hígított trágyalé és galambtrágya hulljon alá az égből.
Ámen.
Mert ha nem tudnátok, az édenkertben így volt.KUlönben nem lett volna olyan buja ott a növényzet.

De ha már említettem a levéltetveket, hozzá kell még tennem, hogy épp a június a tetűirtás ideje. Van erre a célra mindenféle por, szer, tinktúra, kivonat, főzet és sok büdös készítmény, arzén, dohánylé meg kenőszappan és még sok egyéb méreg. Ezeket a kertész egymás után kipróbálja, mihelyt észreveszi, hogy a rózsáin aggasztóan szaporodnak a zöld színű, pufók levéltetvek.Ha az ember a felsorolt szereket kellő óvatossággal és kellő mértékben használja, megérheti, hogy a rózsatövei esetleg épségben túlélik a tetűirtást, leszámítva azt, hogy elperzselődnek a leveleik és bimbóik. Ami ugyanis a tetveket illeti, az irtás ideje alatt hihetetlenül elszaporodnak, úgy ellepik a rózsafák hajtásait, mint a sűrű hímzés. Akkor aztán - hangos utálkozás közepette - egyik hajtáson a másik után agyon lehet őket nyomni. Így kell tehát a tetveketirtani. A kertész azonban még később is, sokáig, csak úgy árasztja magából a dohánylé meg a kenőszappan átható szagát.

Bizonyára akadnak, akik tanulságos eszmefuttatásaim olvastán némi megbotránkozással mondják majd: hogyhogy minden ehetetlen giz-gazról beszél itt ez az ember, de egy szóval sem említi a sárgarépát, uborkát, karalábét,kelkáposztát, karfiolt, vöröshagymát, póréhagymát, hónapos retket, nem szól a zellerről, metélőhagymáról, petrezselyemről, sőt mi több, még a szép zöld fejes káposztáról sem?! Miféle kertész lehet, ha akár gőgből, akár tudatlanságból mellőzi a legszebbet, amit termeszteni lehet? Mint például itt ez a fejes saláta!

Erre a kifakadásra az a válaszom, hogy életem számos szakaszának egyikében magam is birtokoltam néhány ágyás hónapos retket, sárgarépát, kelkáposztát, fejes salátát és karalábét. Tettem ezt minden bizonnyal valamiféle romantikaszeretetből, a farmer illúzióját akarván magamnak megszerezni.

Aztán kiderült, hogy naponta el kell ropogtatnom százhúsz retket, minthogy a háznál már senki más nem volt hajlandó retket 'enni. A következő héten majd megfúltam a kelkáposztától, aztán a karalábéban tobzódhattam, s hozzá még fás is volt a nyomorult. Voltak hetek, amikor napjában háromszor kénytelen-kelletlen salátát ettem, hogy ne kelljen kidobni. Semmiképp sem szándékom, hogy a zöldségkertészek kedvét szegjem, de: amit termeltek, egyék meg. Ha arra kényszerítenének, hogy faljam fel a rózsáimat, vagy legeljem le a gyöngyvirágot, azt hiszem, mindjárt nem viseltetném irántuk akkora tisztelettel.

A kecskéből válhat kertész, de a kertészből nehezen lesz kecske, hogy letarolja és elropogtassa kertje terményeit.

Karel Čapek: A szenvedelmes kertész (1929), Mayer Judit fordítása

2010. május 31., hétfő

Május vége

Eső, eső, eső….


Van a mondás a májusi esőről. Az rendben is lenne, de az égig úgy látszik, nem hallatszik fel az a másik mondás, hogy jóból is megárt a sok. Egy biztos, már eső nem kellene, meleg viszont annál inkább.


Túl sokat nem tudok írni a kertből sem, mivel nem nagyon lehet kint dolgozni. Most friss képem sincs. Hétvégén le tudtam a füvet vágni, a mulcs ment a paradicsomok alá, hogy az esővel a gombák ne tudjanak felcsapódni a levelekre. A paradicsomokat kétnaponta át kell nézni, mert a kacsok jönnek elő rendesen. Már vannak apró paradicsomok is.


A szamócát még eddig elkerülték a betegségek, de meleg kellene rá. A borsót is féltem, le ne rothadjon a szára. Már szépen csövesedik mindkét fajta.


A zellert is kipalántáztam a zöldhagymák helyére. A zellert nem szabad mélyen ültetni, csak annyira, mint a palántanevelőben volt. Akár billeghet is egy kicsit. Nagyon jó védőnövénye a paradicsomnak, káposztának, uborkának. De, ha szép nagy gumókat akarunk, akkor csak magába kell ültetni. Azt vettem észre, hogy a védőnövényként ültetett zellernek szép nagy a lombja, de nem fejleszt nagy gumókat.
Szereti a jól trágyázott talajt. A zeller a mediterrán tengerpartokról származik, így itt hiányzik neki a só. Ezért, ha krumplit, tésztát főzünk, a levét osszuk el a zellereknek. Vagy csak egyszerűen egy locsoló vízbe tegyünk egy kanál sót. Így nem lepi meg a zeller rozsda, és jobban eláll a termés is.


Az üvegházban az uborka szépen fejlődik a fólia hengerben, már vannak rajta virágok is. Vetettem uborkát palántának is. Perezt, és Mohikánt. Ezek a borsó helyére mennek majd. A kép készítése óta, kikelt a Mohikán, és a másik is bujkál. A talaj tetejére kiszórt bazsalikom magjai kikeltek.


A május most nem volt olyan szép, mint szokott, Sajnálom, mert ez a hónap az egyik kedvencem. A sok virágot leverte az eső, és már gyanítható, hogy a gyümölcstermés sem lesz túl bőséges. Az állandó esőben, párában szaporodnak a gombák, és a tetvek is jól érzik magukat. Ahogy lehetséges, permetezzünk ezek ellen, a korábban ajánlott levekkel.


Végül köszönjünk el a májustól. Volt benne szép is, és egy idő után csak ez maradjon meg bennünk.


ÁLDOTT ESŐ

Úgy kell lennie, hogy mindnyájunkba szorult valami a gazdából, még ha csak egy muskátli vagy tengeri hagyma sem díszlik az ablakunkban. Mert amint egy álló hétig szakadatlan süt a nap, gondterhelten kezdjük az eget nézegetni. S ha ketten találkoznak, így kezdődik a beszélgetés:
- Kéne már egy kis eső - mondja az egyik városlakó.
- Bizony - feleli a másik. - Nemrég azt láttam,hogy a föld már cserepes az aszálytól ! -
- Én meg a napokban utaztam vonattal Kolínba - mondja az első -, s úgy láttam, szörnyű a szárazság.
- Kiadós eső kellene - sóhajtozik a másik.
- Legalább három napig eshetne - tódítja az első.
Közben azonban változatlanul tűz a nap, Prága már-már bűzlik a felhevült testektől, a villamosokban mélabúsan terjeng a pállott emberszag, mindenki ingerült, és egy cseppet sem barátságos.
- Azt hiszem, eső lesz - mondja egy agyonizzadt polgár.
- jó lenne - nyögi egy másik.
- Bárcsak legalább egy hétig esne! – fohászkodik az első. - A fűnek is jót tenne, meg amúgy is.
- Tűrhetetlen a szárazság - vélekedik a másik.
Közben a tikkasztó hőség tovább fokozódik, fülledt, vészterhes a levegő, a messzi égen viharfelhők kavarognak, de nem jut enyhüléshez se a föld, se az ember.


Hanem egy napon megzendül az ég, felhők tornyosulnak a láthatáron, süvöltve indul a vihar előszele, és sodorja magával az első vízcseppeket. Megered az eső: a sűrűn zuhogó cseppek egymást érik a kövezeten, a föld csaknem hangosan fohászkodik. Surrog a víz, dobol nak az esőcseppek a tetőkön, mossák, paskolják az ablaküveget, mint ezer apró ujj dörömbölnek az ereszcsatornában, kisebb-nagyobb erekben csörgedeznek a földön, és csobogva gyűlnek csillogó tócsákba. Az ember legszívesebben kiáltoz na örömében. Kidugja fejét az ablakon, hogy lehűljön az egek csatornáinak vizétől, fütyörészik, kurjongat, és szeretne mezítláb gázolni az utcákon hömpölygő, zavaros vad patakokban.


Áldott eső! Te gyógyító varázsszer! A lelkemet füröszd meg, a szívemet mosd meg csillogó hűs cseppjeidben ! Gonosszá tett már a hőség, gonosszá és restté, rest voltam és lomha; önző, érzéketlen, közönyös anyag; kiégtem az aszálytól, rosszkedv és nyomasztó érzések fojtogattak. Ujjongj, szomjas föld, fogadd be az ezüstösen cuppanó cseppek özönét, suhogva szállj, mindent tisztára mosó vízfátyol ! A napsugár semmilyen csodája fel nem ér az áldott eső varázsával. Fuss, zavaros, sáros víz, várnak a föld barázdái, itasd meg és lágyítsd meg rabtartónkat, a szomjas anyagot!
Mindnyájan fellélegeztünk: a fű is, én is, a föld is, mi, valamennyien; s így jó most nekünk.
A zuhogó zápor - mintegy varázsütésre - elállt.
A nedves föld felett opálos pára gomolyog, a bokrok sűrűjében megszólal a feketerigó, és bolondul rikoltozik, magunk is szívesen rikoltoznánk, de egyelőre csak kimegyünk hajadonfőtt a ház elé, hogy beszívjuk 'a föld, a levegő üde, kristálytiszta illatát. jó kis eső volt, mondjuk magunkban. Jó bizony, tesszük hozzá, de azért még eshetne egy sort.


Eshetne, igen, feleljük magunkban, de már ez is aranyat ér. Fél óra múlva újra elered az eső. Ezúttal hosszú, cérnavékony sugarakban permetez; igazi csendes, áldott eső: szép lassan és a messze környéken mindenütt hull az áldás. Ez már nem vadul lezúduló felhőszakadás, az apró sűrű cseppek halkan zizegnek a levegőben. Belőled, csendes esőcske, egyetlen csepp sem vész kárba! De már oszladoznak is a felhők, a vékonyka esőfüggönyt áttörik a nap sugarai, az eső egyre gyengül, majd eláll. A föld nyirkos, meleg párát lehel.


Ez igen! Igazi jó kis májusi eső volt, örvendezünk, most aztán üde zöld lesz minden. No még egypár cseppet, mondjuk biztatásul, s aztán már elég is lesz.
A nap teljes' erejéből tűz a földre, a nedves rögből fülledt pára száll fel, nehéz és fojtó a levegő, mint a növényházban. Újabb zivatar vonul fel az égbolt egy távoli zugából, nyirkos forróság szorítja a torkunkat, néhány kövér esőcsepp már koppan is a földön, más tájak felől nyargalva érkezik az eső hűvösségét hozó fergeteg. Az ember lankadtan bágyadozik a nyirkos levegőben, mint valami langyos fürdőben. Beszívja a vízcseppeket, belegázol a patakokban csordogáló vízbe, nézi, ahogy fehér és szürkés páracsomók gomolyognak, tömörülnek az égen, mintha az egész világ melegen és lágyan, mindenestül bele akarna olvadni az áldott májusi esőbe.


Eshetne még egy kicsit, mondogatjuk, mert a májusi eső valóban aranyat ér.


(Karel Čapek: A szenvedelmes kertész (1929), Mayer Judit fordítása