2010. május 31., hétfő

Május vége

Eső, eső, eső….


Van a mondás a májusi esőről. Az rendben is lenne, de az égig úgy látszik, nem hallatszik fel az a másik mondás, hogy jóból is megárt a sok. Egy biztos, már eső nem kellene, meleg viszont annál inkább.


Túl sokat nem tudok írni a kertből sem, mivel nem nagyon lehet kint dolgozni. Most friss képem sincs. Hétvégén le tudtam a füvet vágni, a mulcs ment a paradicsomok alá, hogy az esővel a gombák ne tudjanak felcsapódni a levelekre. A paradicsomokat kétnaponta át kell nézni, mert a kacsok jönnek elő rendesen. Már vannak apró paradicsomok is.


A szamócát még eddig elkerülték a betegségek, de meleg kellene rá. A borsót is féltem, le ne rothadjon a szára. Már szépen csövesedik mindkét fajta.


A zellert is kipalántáztam a zöldhagymák helyére. A zellert nem szabad mélyen ültetni, csak annyira, mint a palántanevelőben volt. Akár billeghet is egy kicsit. Nagyon jó védőnövénye a paradicsomnak, káposztának, uborkának. De, ha szép nagy gumókat akarunk, akkor csak magába kell ültetni. Azt vettem észre, hogy a védőnövényként ültetett zellernek szép nagy a lombja, de nem fejleszt nagy gumókat.
Szereti a jól trágyázott talajt. A zeller a mediterrán tengerpartokról származik, így itt hiányzik neki a só. Ezért, ha krumplit, tésztát főzünk, a levét osszuk el a zellereknek. Vagy csak egyszerűen egy locsoló vízbe tegyünk egy kanál sót. Így nem lepi meg a zeller rozsda, és jobban eláll a termés is.


Az üvegházban az uborka szépen fejlődik a fólia hengerben, már vannak rajta virágok is. Vetettem uborkát palántának is. Perezt, és Mohikánt. Ezek a borsó helyére mennek majd. A kép készítése óta, kikelt a Mohikán, és a másik is bujkál. A talaj tetejére kiszórt bazsalikom magjai kikeltek.


A május most nem volt olyan szép, mint szokott, Sajnálom, mert ez a hónap az egyik kedvencem. A sok virágot leverte az eső, és már gyanítható, hogy a gyümölcstermés sem lesz túl bőséges. Az állandó esőben, párában szaporodnak a gombák, és a tetvek is jól érzik magukat. Ahogy lehetséges, permetezzünk ezek ellen, a korábban ajánlott levekkel.


Végül köszönjünk el a májustól. Volt benne szép is, és egy idő után csak ez maradjon meg bennünk.


ÁLDOTT ESŐ

Úgy kell lennie, hogy mindnyájunkba szorult valami a gazdából, még ha csak egy muskátli vagy tengeri hagyma sem díszlik az ablakunkban. Mert amint egy álló hétig szakadatlan süt a nap, gondterhelten kezdjük az eget nézegetni. S ha ketten találkoznak, így kezdődik a beszélgetés:
- Kéne már egy kis eső - mondja az egyik városlakó.
- Bizony - feleli a másik. - Nemrég azt láttam,hogy a föld már cserepes az aszálytól ! -
- Én meg a napokban utaztam vonattal Kolínba - mondja az első -, s úgy láttam, szörnyű a szárazság.
- Kiadós eső kellene - sóhajtozik a másik.
- Legalább három napig eshetne - tódítja az első.
Közben azonban változatlanul tűz a nap, Prága már-már bűzlik a felhevült testektől, a villamosokban mélabúsan terjeng a pállott emberszag, mindenki ingerült, és egy cseppet sem barátságos.
- Azt hiszem, eső lesz - mondja egy agyonizzadt polgár.
- jó lenne - nyögi egy másik.
- Bárcsak legalább egy hétig esne! – fohászkodik az első. - A fűnek is jót tenne, meg amúgy is.
- Tűrhetetlen a szárazság - vélekedik a másik.
Közben a tikkasztó hőség tovább fokozódik, fülledt, vészterhes a levegő, a messzi égen viharfelhők kavarognak, de nem jut enyhüléshez se a föld, se az ember.


Hanem egy napon megzendül az ég, felhők tornyosulnak a láthatáron, süvöltve indul a vihar előszele, és sodorja magával az első vízcseppeket. Megered az eső: a sűrűn zuhogó cseppek egymást érik a kövezeten, a föld csaknem hangosan fohászkodik. Surrog a víz, dobol nak az esőcseppek a tetőkön, mossák, paskolják az ablaküveget, mint ezer apró ujj dörömbölnek az ereszcsatornában, kisebb-nagyobb erekben csörgedeznek a földön, és csobogva gyűlnek csillogó tócsákba. Az ember legszívesebben kiáltoz na örömében. Kidugja fejét az ablakon, hogy lehűljön az egek csatornáinak vizétől, fütyörészik, kurjongat, és szeretne mezítláb gázolni az utcákon hömpölygő, zavaros vad patakokban.


Áldott eső! Te gyógyító varázsszer! A lelkemet füröszd meg, a szívemet mosd meg csillogó hűs cseppjeidben ! Gonosszá tett már a hőség, gonosszá és restté, rest voltam és lomha; önző, érzéketlen, közönyös anyag; kiégtem az aszálytól, rosszkedv és nyomasztó érzések fojtogattak. Ujjongj, szomjas föld, fogadd be az ezüstösen cuppanó cseppek özönét, suhogva szállj, mindent tisztára mosó vízfátyol ! A napsugár semmilyen csodája fel nem ér az áldott eső varázsával. Fuss, zavaros, sáros víz, várnak a föld barázdái, itasd meg és lágyítsd meg rabtartónkat, a szomjas anyagot!
Mindnyájan fellélegeztünk: a fű is, én is, a föld is, mi, valamennyien; s így jó most nekünk.
A zuhogó zápor - mintegy varázsütésre - elállt.
A nedves föld felett opálos pára gomolyog, a bokrok sűrűjében megszólal a feketerigó, és bolondul rikoltozik, magunk is szívesen rikoltoznánk, de egyelőre csak kimegyünk hajadonfőtt a ház elé, hogy beszívjuk 'a föld, a levegő üde, kristálytiszta illatát. jó kis eső volt, mondjuk magunkban. Jó bizony, tesszük hozzá, de azért még eshetne egy sort.


Eshetne, igen, feleljük magunkban, de már ez is aranyat ér. Fél óra múlva újra elered az eső. Ezúttal hosszú, cérnavékony sugarakban permetez; igazi csendes, áldott eső: szép lassan és a messze környéken mindenütt hull az áldás. Ez már nem vadul lezúduló felhőszakadás, az apró sűrű cseppek halkan zizegnek a levegőben. Belőled, csendes esőcske, egyetlen csepp sem vész kárba! De már oszladoznak is a felhők, a vékonyka esőfüggönyt áttörik a nap sugarai, az eső egyre gyengül, majd eláll. A föld nyirkos, meleg párát lehel.


Ez igen! Igazi jó kis májusi eső volt, örvendezünk, most aztán üde zöld lesz minden. No még egypár cseppet, mondjuk biztatásul, s aztán már elég is lesz.
A nap teljes' erejéből tűz a földre, a nedves rögből fülledt pára száll fel, nehéz és fojtó a levegő, mint a növényházban. Újabb zivatar vonul fel az égbolt egy távoli zugából, nyirkos forróság szorítja a torkunkat, néhány kövér esőcsepp már koppan is a földön, más tájak felől nyargalva érkezik az eső hűvösségét hozó fergeteg. Az ember lankadtan bágyadozik a nyirkos levegőben, mint valami langyos fürdőben. Beszívja a vízcseppeket, belegázol a patakokban csordogáló vízbe, nézi, ahogy fehér és szürkés páracsomók gomolyognak, tömörülnek az égen, mintha az egész világ melegen és lágyan, mindenestül bele akarna olvadni az áldott májusi esőbe.


Eshetne még egy kicsit, mondogatjuk, mert a májusi eső valóban aranyat ér.


(Karel Čapek: A szenvedelmes kertész (1929), Mayer Judit fordítása

2010. május 27., csütörtök

A paprika kiültetése.

Május vége van lassan. Ilyen későn még sosem ültettem ki paprika palántákat. Azonban a kissé hűvös, csapadékos időjárás nem engedte, hogy korábban kitegyem.
A múlthét pénteken volt annyira jó idő, hogy elketdhettem az ültetést. A plánták egy részén már bimbók látszottak.

Az előkészített palánták egy része.
Az üvegházban viszont nappal már meleg volt nekik. A területet tavasszal már előkészítettem. A paprikák sorába komposzttal kevert érett marhatrágyát terítettem, a sorközökbe pedig körömvirág magot vetettem. A körömvirág addig védi a talajt a kiszáradástól, a palántákat a széltől, esőveréstől. Később aztán levágva a sorokat takarják.

Szétraktam a palántákat a körömvirágsorok közé.

A paprika ültetése ugyanúgy történik, mint ahogyan a paradicsomnál leírtam.
A sortávolság nálam megoszlik. A kisebb növekedésű 11-es nevű fehér paprika sorai 30 cm- re vannak, míg a nagyobb bokrokat növesztő fajtáké 50 cm-re vannak.
A tövek távolsága 30 cm mindenhol.

A kiültetésnek vége.

Az ültetés után a töveket locsolóval beöntöztem. Na nem a vízhiány miatt, hanem azért, hogy a földet iszapolják a tövekhez. Azóta nem locsoltam őket.
Viszont a nedves időjárás miatt már megpermeteztem bordóilé és kenőszappan keverékével, a gombák, és levéltetvek megelőzése céljából.

Itt már karóztam.

Amint melegebb lesz, ritkítom a körömvirágot, hogy levegőhöz jussanak a palánták. A talajt takarni kell. A paprika sekélyen gyökerezik, így kapálással sérülnek a gyökerek. Mulcsozni kell a talajt. Ha a mulcs alá nyúlunk, és azt érezzük, hogy a talaj morzsalékos, nedves, nem kell locsolni. A paprika jelzi azt, hogy szomjas.
A "boszorkánykonyha". A kis edényben áznak a levelek (csalán, nadálytő, hagymaszár, céklalevél). a nagyokban hígítom.

Ha haragos zöld a levele, ez ennek lehet a jele, vagy annak, hogy túl sok tápanyagot kap. Ekkor is nézzük a mulcs alatt a földet. Ha nedves, akkor a levekből, tápanyagból kell visszavenni, ha száraz a mulcs csak tiszta vízzel locsoljunk, esetleg pótolni kell a takarást.

Ha eldobálja a virágját, ez is a túltápozás jele. Eldobja akkor is, ha megfázik, de erre egyre kisebb a lehetőség.

Ha sok a víz, akkor a paprika levelei sárgulnak. Ekkor semmi esetre sem öntözzünk, esetleg egy időre szedjünk ki a talajtakarásból, tudjon száradni, levegőzni a talaj.
A kiültetés után a magas növekedésű fajtákhoz már most érdemes a karókat leverni (pl. Kapia, Gigant Start, Ciklon) Ha ez később történik, esetleg sérülhetnek a gyökerek. Azt nehezen viseli el a paprika.


Ezután nincs más dolgunk, mint figyelni, ha kell öntözni, permetezni, és felkötözni.
No meg várni az első terméseket.

2010. május 16., vasárnap

A paradicsom kacsolása

Májusi eső…


.....aranyat ér, tartja a mondás. Az biztos, hogy jó ideje elég gyakran esik. Ahogy elnézem a kertet, itt mifelénk tényleg jót tesz. Eddig a nagy zuhárékat megúsztuk, jég nem volt. De naponta volt eső. Valamennyi gond esetleg a hőmérséklettel lehet, de a fagyosszenteket már megússzuk. 20 fok az utóbbi napok kivételével mindennap megvolt, 13 fok alá meg éjjelre sem süllyedt a hőmérő. Ahogyan véget ér ez az időszak, és bejön a meleg, minden teljes erővel nőni fog.


Lassan a fejes saláták felmagzanak, kivéve, amiket utoljára palántáztam szét. Azok szép fejesek. A többinek viszont nem volt jó az eső, mert a sok víztől összerothadt a tövük. De így is volt elég ennivaló.


Lassan érik a szamóca is, most már azt is kell figyelni. Ha kint marad, akkor a csigák győznek.


Vetettem futó babot is, annak hosszú, zöld termése lesz majd. Bokorbabot még nem vetettem, annak még hűvös az idő.

Jövő hét végére javulás várható, így akkor kiteszem a paprikákat is. Lassan kinövik a poharakat a növényházban. De legalább nem fáznak meg.

A paradicsomok nagy része már kint a szabadban is virágzik. Eső ide, hűvösebb oda, ezeket naponta ellenőrizni kell, nem jelentkezik-e valami betegség, és nem kell-e kitörni a kacsokat.


Na ennél a résznél kicsit több magyarázatra van szükség.

Mi az a kacs?
A paradicsom levélnyelének, és szárának találkozásánál előtörő hajtás, amiből új szár képződik. Ahány ilyen megmarad, annyi száras lesz a növény. A bokor ezáltal sűrű, levegőtlen lesz, a terméseket nem éri annyira a nap, nem járja a levegő, így hamarabb felütheti a fejét valamilyen gombabetegség.
Azért, hogy ez ne következhessen be, a paradicsomot 1, 2, esetleg 3 szárra neveljük, azaz ennyit hagyunk meg.
Ez főleg a folytonnövő, nem determinált fajtákra vonatkozik.

Na itt is álljunk meg!
Mi az a determinált, féldeterminált, és nem determinált, azaz folytonnövő paradicsom?

Ezt nem is kísérlem leírni, inkább innen kimásolom:

A paradicsom egyéves, lágy szárú növény. A szár kezdetben hengeres, a fejlődés későbbi szakaszában bordázott. A szár milyensége jellegzetes fajta tulajdonság, az egyes fajták között különbségek vannak:


a) a szőrözöttség mértékében és típusában;


b) az antociános elszíneződés erősségében. Ez a teljes vagy részleges hiánytól a túlzottan lila színig terjed. Az előbbi a szik alatti szárra is érvényes, és ebben az esetben a tulajdonságot jelzőgénként használják a hibridmag-előállításban. Az ellenkező jelenség, vagyis az antocián felszaporodása, kedvezőtlen hatások (alacsony hőmérséklet, túlöntözés, levegőtlen talaj) egyik megbízható mutatója;


c) a szár helyzetében, amely lehet elfekvő vagy felálló;


d) az ízközök hosszúságában. A legrövidebb az ún. törpe fajták ízközhosszúsága. Ezt a második kromoszómán elhelyezkedő recesszív gén irányítja, amelynek következtében erős, vastag szárú, jellegzetesen hólyagos levelű növény jön létre. A fejlődés különböző fázisaiban a talajból kisugárzó hőt ez a fajtatípus jobban hasznosítja, ami jobb koraiságot, gyorsabb érést eredményez. A legjobb minőségű palánták a törpékből (pl. Zömök) nevelhetők;


e) a főhajtás lezártságában. E vonatkozásban két típust különböztetünk meg: determinált és folytonos növekedésűt (68. ábra): determinált: a főhajtás csúcsán virágzat képződik, amely lezárja a növekedést. A főhajtás növekedésének ez a természetes lezáródása serkenti az oldalhajtások növekedését, ami jellegzetes bokor típus kialakulását eredményezi.


68. ábra - A paradicsom hajtásrendszerének típusai

A determinált fajták között két nagy – és mindmáig kevéssé ismert – különbség van: 1. a főhajtás növekedése hányadik virágfürttel záródik – 2. két fürt között mennyi a levelek száma.


A tipikus determinált fajta esetében a 6. fürt zárja le a főhajtás növekedését, és két virágfürt között egy levél van. A determinált növekedési típus azonban nem egységes, ezen belül további 3 típus különböztethető meg (FARKAS, BALÁZS, 1985). A gyakorlat által féldetermináltnak nevezett típus hajtásnövekedését a 8. vagy a 9. fürt zárja, a felső oldalhajtásoknak erős a tendenciájuk a főhajtás szerepének átvételére, és két fürt között 2–3 levél található.


Folytonos növekedésű: a főhajtás növekedése korlátlan, 2 virágfürt között rendesen 3, kedvezőtlen környezeti hatásokra esetleg 4–5 levél is képződik. A folyton növő növekedési alkat teszi lehetővé az üvegházban az ún. egész éves kultúrák létesítését (pl. Anglia) és a támrendszeres (pl. „gúlás”) paradicsom termesztését a házikertben.
Ez a kacs.


Kacsozás. Az oldalhajtások rendszeres eltávolításának az a célja, hogy ne vonjanak el tápanyagot a növénytől. Hetenkénti kacsozás esetén növényenként átlagosan 3 oldalhajtást kell letörni. Ebben az esetben nem nőnek 8–10 cm-nél nagyobbra.
Ezt kell kitörni.


A féldeterminált fajták kacsozása abban az esetben okoz gondot, ha különböző erős környezeti hatásokra (túl alacsony hőmérséklet, levénült palánta stb.) a főhajtása a 2–3. fürtnél lezár. Ekkor a legerősebb oldalhajtást kell meghagyni és főhajtásként kezelni. A lezárt főhajtáson – a növekedés egyensúlya végett – csak egy fürt maradjon meg.


A levelezés végrehajtásában szintén a rendszeresség a döntő (kéthetente 3–4 levél). A levelezés akkor kezdhető, ha a növény elérte a 90–100 cm-es magasságot. A leveleket mindig a levelezés időpontjában érő fürtnél két fürttel feljebb szedjük. A művelet után a növényeken 70–80 cm magasan maradjon lombfelület. Fontos, hogy minél kisebb legyen a sebfelület, ehhez a nyelénél megfogott levelet erőteljes, fölfelé rántó mozdulattal kell letörni.


A levelezés hatékonyabbá teszi a növényvédelmet (gyorsabb a felszáradás, ezért kisebb a gombás fertőzések veszélye), és fokozza a koraiságot.


A kisebb lombfelületű determinált fajták levelezésekor óvatosan kell eljárni. A növényeken mindig maradjon 10–12 kifejlett levél. A hajtás fürttel záródása után a levelezést be kell fejezni. Őszi hajtatáskor többnyire csak az alsó, sárguló és a beteg leveleket kell eltávolítani.


A tetejezés a főhajtás visszacsípése, amely a hajtatás befejezését határozza meg. Az utolsó szedés időpontja általában július 10. és 20. között van, ettől negyven napot kell visszaszámolni. Őszi hajtatásban ez az időtartam 50–60 nap. A tetejezés segíti a felső fürtök kötődését és az éréslefutás felgyorsulását. A kacsozást és a levelezést a tetejezést követően is folytatni kell.
(Forrás a fenti linken elérhető: Tankönyvtár: Zöldségtermesztés)

Ebből láthatjuk, hogy a determinált, azaz bokor paradicsomokat nem kell kacsolni. A folytonnövőket
Lehetőleg 5 cm- nél ne legyen a kacs hosszabb, így nem terheli meg a növényt annyira. De ehhez rendszeresen kell nézni őket. Így egészségesebb növényeik, és szebb termésünk fog lenni.

2010. május 6., csütörtök

Május eleje a kertben

Május eleje a kertben.



Zsálya és kamilla

Számomra nincs semmi, ami annyira jellemezné a kettősséget, mint a kert. Mindig állandó, és mindig változik.

Állandó abban, hogy mindig azt nyújtja számomra, amit várok tőle. A nyugalmat, a lelket és szemet tápláló szépséget, no meg a fizikai kikapcsolódást, a test felfrissülését. Ugyanakkor állandóan változik. Nincs a napnak sem olyan időszaka, amikor nem változik benne valami. Kibújt egy kis növénykezdemény, kinyílt egy virág, megjelent az első termés valamin, a kert élőlényei végzik szokásos munkájukat. Követi a hónapok, évszakok változását.

Nem lehet megunni.


Tegnapra nagy örömömre az üvegházban kivirágzott a paradicsom. Ez korai, Marmand fajta.


De láthatók bimbókezdemények a paprikákon is. Az üvegházban a retkek lassan felmagzanak, de lehet, hogy néhányat meghagyok magnak. A talaj felszínére szórtam bazsalikom magokat is. Ezeket nem kell takarni, mert a bazsalikom fényben csírázik. Csak nedvesen kell tartani a vetést. Kell a paradicsomok mellé majd. (védeni, de enni is)


Az éjjeli csendes eső felfrissítette a növényeket, átáztatta a talajt.


A borsó is virágzik, néhány hét, és jöhet az első tavaszi zöldborsó leves. Ez korai Rajnai törpe.


Az ősszel eldugdosott zöldhagymának szép, nagyon hosszan világos szára van. Szerintem ez azért van, mert ősszel elvetett salátával van vegyesen. A saláta árnyékolta a szár egy részét, így világos maradt. Van közte kamilla is. Ebben a társításban nyoma sincs hagymalégy és peronoszpóra kártételének.

A vas karón a palack vakond riasztó. Az oldalt szárnyszerűen kivágott palackot a szél forgatja. A vas a hangot levezeti a földbe, ami vakond tájékozódását zavarja.

Az esőtől a nem takart területeken kinőttek a gyomok is, ezeket ki kell majd szednem. De annyit várok vele, hogy felszáradjon, mert most minden kastos, vizes. De ez az eső most jókor jött.


Most a várakozásban megyek enni. Túró, zöldhagyma, retek, puha kenyér lesz a tányéron.

Majd találkozunk!:)

Levéltetvek ellen növényi levekkel

Levéltetvek, kártevők elleni harc növényi levekkel


Úgy látom itt az ideje, hogy harcba szálljunk a levéltetvekkel. Minap láttam, hogy a rózsák hajtásvégeit tömegesen ellepték. A kedvezőtlen környezeti hatások segítik a levéltetvek elterjedését. Ahol számukra kedvező körülményeket (gyenge növény, fényhiány, nedves idő) találnak, kolóniákat hoznak létre. Ráadásul ezek még vándorolnak is, újabb telepeket alapítva. A legtöbb növényen előfordulnak, áttelelnek, ha megfelelő gazdanövényük van. Szívogatják a növények nedveit, ezáltal gyengítik azt, mézharmatot választanak ki, amikben penészgombák telepednek meg. Ha nem védekezünk, és kevés a természetes ellenségük, robbanás szerűen elszaporodhatnak. Ezért kell védeni a katicákat és lárváikat, fülbemászókat.


Amikor elkezdődik a védekezési szezon, nálam egy kisebb hordóban mndíg áznak a növényi levek. Ebbe kerülnek a kitépett csalánhajtások, a felszedett zöldhagyma szára, héja, fokhagyma szára és héja, a cékla levelei, nadálytő levelei, egyéb lenyírt gyógynövények szára, levele (zsálya, kamilla, kakukkfű). Ebben az edényben ezek folyamatosan erjednek legalább három hétig.


Ahogy fogy a lé, újra felöntöm, a növényi alkotókat pótolom. Ezt elsősorban trágyaléként lehet a növények gyökeréhez kilocsolni, de mivel ez tömény lé, hígítani kell. Én 10*20 szoros hígítással használom. Ennek lének eléggé ”riasztó” illata van, így pár marék kőport lehet a lébe dobni.
Ez az ázalék erősíti a növényeket, növekedés serkentő hatású, a hagyma, fokhagyma gombaölő hatású.

Pont ez a riasztó hatás érvényesül permetezés esetén, amikor a növények leveleire fújjuk ki, azért, hogy elfedje a növény eredeti illatanyagait, ezáltal megtévessze az állati kártevőket. Permetezésre 10 szeres hígításban használom. 1 liter lé, 10 liter vízhez.

Permetezés esetén a szaglefedő hatáson kívül jól hasznosulnak a kiázott növényekben található ásványi anyagok, és egyébhatóanyagok. A csalánnak jelentős vastartalma van, ezért kezelhetjük a vashiányos növényeket vele. Különösen hatásos a klorózisban szenvedõ málnák, gyümölcsfák, zöldségek és dísznövények esetében. Ha rendszeresen locsoljuk a tövüket hígított csalánlével, a lombozatuk szép zöld lesz, a sárga levélzet eltűnik. A nadálytő jelentős kálium forrás. A cékla levelei sok nitrogént tartalmaznak.


Az allja, a sűrűje végül mehet a komposztra, és kezdhetjük az újabb adagot.
Permetezéshez le kell szűrni a megfelelő mennyiségű levet, és hígítani tízszeresére. A növényeket alaposan fújjuk le ezzel a kotyvalékkal.  Sikeresen alkalmazhatjuk a kertben a levéltetvek, takácsatkák, káposztalepke hernyója, burgonyabogár ellen (ez utóbbi ellen hatásosnak bizonyult az ellenségként nyilvántartott parlagfű leve is).

A tetvek észlelésekor, ha nincs kész levünk, gyorsan akcióba kell lépni, mivel nincs idő heteket várni.

Ekkor elég egy nap felkészülés. A csalánból jó két három marékkal tépünk, ezt egy vödörbe beletesszük ázni egy napig. Kenőszappant áztatunk be, ugyanebben a vízben. A kenőszappant káliszappan néven is árusítják, általában festő, és háztartási üzletekben. 1 Kg 2-300 Ft körül van, ez 1-2 évig elég. Ebből 10 liter vízhez, egy jó diónyi adagot áztatunk be. A kenőszappan lúgos kémhatású, és a tetvek kitinvázát oldja, támadja meg. Így pusztítja el azokat. A beáztatott csalán és szappan levét hígítás nélkül permetezzük ki. Ha nincs kenőszappan, a boltokban kapható háziszappan is ugyanilyen hatású. Egyéb szappan, és más készítményeket nem szabad használni, ezek ugyanis vegyileg más összetevőkből állnak, és károsíthatják a növényeket.

Ez a módszer nálam már egyszeri alkalommal is jelentősen lecsökkentette a levéltetvek mennyiségét, kb 20 százalékra. Azt azonban ne feledjük,hogy ezek a levek nem mérgek. Totális hatást ne várjunk tőlük. Ezért a fertőzés nagyságától függően másnap, esetleg harmadnap meg kell ismételni a permetezést. Ebből látszik, hogy a biokertész nem hogy nem permetez, hanem néha többet, mint az átlag kertész. (de nem eszik mérget)

2010. május 2., vasárnap

Palántázás szabadföldben

Hogyan palántázzuk a paprikát, paradicsomot?

Az eddig fedett helyen nevelt palántáink ekkorra szép, erős növények lettek. Az enyémek már néhány hete éjjel - nappal az üvegházban voltak, az ajtaja nappal állandóan nyitva volt, megszokták a fényt, a levegőt.
Általában májuban a palántázás ideje a fagyosszentek elmúlása után esedékes.

Jelenleg elég szép az időjárás. a palánták nagyrésze erős, fejlett. Nézegettem az időjárás előrejelzéseket az Időképen, és a Köpönyegen is. Ezek nem jósolnak a fagyosszentek idejére jelentős lehülést. Hosszas tépelődés után arra döntöttem, hogy a paradicsomokat, és a fűszerként használt erőspaprikákat kiültetem szabadba. A többit, a csemege paprikákat még egy ideig bent tartom az üvegházban, ha véletlen rosszra fordulna az idő, a paprika érzékenyebb a hidegre.

A talaj elő volt már korábban készítve. Szerves trágyával, és komposzttal fel volt javítva a sorok helye. nem az egész táblát trágyáztam, csak azokat a helyeket, ahova  növények ültetve lesznek. A talajt a  kiszáradástól levágott fűtakaróval védtem.


A paradicsom palántázása.

A paradicsommal kezdtem: 10 tő San Marzano, 10 tő, általam csak Kerek néven jegyzett régi, saját fajta, 2 tő Lugas F1, 2 tő Black prince nevű fekete, 3 tő Ökörszív, 3 tő Korall került kiültetésre. Majd hagyok egy tő Cherolla koktélt is a kikelt magokból, de az ráér.

Egy ágyásban, mivel a paradicsom ágyások csak 1 m szélesek, egy sor paradicsom van ültetve, a tövek 40-50 cm távolságra egymástól. A folytonnövő, magas fajtáknak, már előre levert 2,5 m magas karók vannak előkészítve.


A növények edényekben nevelődtek. Előtte alapos vízadaggal lettek ellátva, így könnyen kicsúsznak a gyökérrel átszőtt földek az edényekből, kis ütögetésre.


 Ültető lapáttal mélyedést készítek, és ebbe belehelyezem a növényt, befedem földdel, és jól megnyomkodom. Ferde ültetésre nincs szükség, mert a paradicsomjaim nincsennek felnyurgulva.
 

Ha azonban hibás tartás miatt ez a palántaneveléskor bekövetkezik, akkor szélesebb fészket készítünk, a gyökérrészt vizszintesen helyezzük a fészekbe, úgy, hogy szárrész is kerüljön a mélyedésbe, amit föld fog takarni. Ez a rész később járulékos gyökereket fejleszt. Bár ez az eredéskor energiát von el a növénytől, mert nem a növekedésre fordítja minden erejét.


  Az ültetés után be kell a növényeket öntözni, lehetőleg levegő hőmérsékletű, állott vízzel. úgy, hogy az öntözővíz a gyökerekhez iszapolja a talajt, kellően bő vízsugárban. Legjobb minden egyes tőhöz külön-külön juttatni vizet, öntözőkanna rózsa nélküli csövéből vagy tömlőből. Jó beöntözéskor a kizúduló vízsugár odatoccsan a palánta tövéhez, és ütésszerűen bemossa a talajrészecskéket a gyökerekhez. Még kevésbé jó a kikerült palántákat kannarózsán keresztül öntözgetni. Ez káros, lehűti a növényt, betegségek előidézője lehet. A szükséges vízadag három-öt liter palántánként.


A paprika palántázása szálas palántával.
Palántanevelés történhet tápkockásan, külön edényekben, és úgynevezett szálas palántákkal.


A szálas palánták tűzdelés nélkül, ritkábban vetve készülnek. Ezzel a módszerrel neveltem a fűszerpaprikákat ládában. Kettesével, úgynevezett ikertövesen palántázom ki őket a földbe. A sorok 40, a tövek a sorokban 30-40 cm távolságra vannak egymástól. Az ikertöves ültetésnél nem csak a termés több, amit azonos helyen fel lehet nevelni, hanem a növények is jobban tartják egymást.


A ládából lehetőleg már kettesével szedem ki a palántákat. A föld a paradicsomhoz hasonlóan már elő van készítve, mulcsanyaggal takarva. A mulcsot a tövek helyén félrehúzom. Ültetőfával mélyedést készítek, majd abba beleteszem a növényt.


 A kiszedett földet visszateszem, és hozzányomkodom a tőhöz. Majd szinén beöntözöm a töveket.




Minden palántából érdemes néhány darabbal többet nevelni arra az esetre, ha valamelyik kiültetett növény elpusztulna. (kirágja valami, letöri a szél, stb,) Jó az is, ha egy kartonlapra felirjuk, melyik fajtából mennyit, és hova ültettünk. Így később könnyebben ismerjük meg a fajtákat. Az erősebb növekedésű fajtákat érdemes később karózni, így védeni a kitöréstől, és a termés sem húzza le a növényt. Locsolni mindíg csak a talajt, és elsősorban reggel. itt sem kell naponta. Időjárástól függően elég akár hetente. Melegben, virágzáskor, terméskötődéskor, sűrűbben. A paradicsom kevésbé vízigényes, mint a paprika. Kiültetés után10 naponta lehet enyhe adag folyékony táppal permetezni, amibe kevés Bordói levet is lehet tenni. Én mindíg teszek a permetlébe csalán és hagymalevet is. Vödörbe jó nagy marék csalánt, vöröshagyma, fokhagyma szárat, héjat, nadálytő levelet teszek Ez egy hétig erjed. Leszűrés után 10 szeresére hígítva permetezhető, vagy a növények tövére öntözhető.

Az üvegházban kiültetet uborkáról itt egy kép. Fóliazsák biztosítja a párás környezetet.


Szedhető a retek, és a fejes saláta.