Gardenexpo

Hétvégi programajánló.

2013. március 22-23-24., Papp László Budapest Sportaréna


A Gardenexpo Magyarország legnagyobb kerti életmód kiállítása, melyet 2013-ban már hetedik alkalommal rendezünk meg.
Célunk, hogy látogatóinknak a lehető legszélesebb kerti kínálatot bemutassuk a  kerttervezéstől a kertápoláson át a kerti eszközökig, gépekig, mindezt egy színvonalas helyszínen, kellemes környezetben, változatos kísérő programokkal.
A Gardenexpo nem csupán egy kiállítás, hanem egy élménydús hétvégi program, ahol az egész család jól érezheti magát a kisgyerekektől a nagyszülőkig.

Kerti trendek:

Funkcionalitással párosuló kreativitás és dizájn, időjárásálló, innovatív kültéri anyagok alkalmazása: egy mondatban megfogalmazva ez jellemző a kerti trendekre 2013-ban.

Konkrét példákat találhatnak a kerti- és terasz bútor, kültéri világítás és árnyékolástechnikai újdonságokra. Személyesen idén is a Gardenexpón találkozhatnak az érdeklődök ezekkel a termékekkel először március 22-24. között a Budapest Sportarénában. A kiállításon több mint 120 kiállító mutatja be újdonságait, ahol igazi kuriózumként egy hatalmas tulipánkertet is felépítenek 5000 virágzó és illatozó növénnyel. www.gardenexpo.hu

A mai hírek (2012-03-23) szerint ez nem teljesen olyan, mint amilyenre egy kertbarát számított:

"Csalódott hobbikertészek verik szét a Sportarénát"

A vetésről újra

Kezdődik a palántanevelés..

Jelenleg ez a legtöbb kertezőt érdeklő kérdés. Mit lehet vetni és hogyan.

Először utalok megint a helyes kifejezésre hogy mi a vetés és amiről már írtam.

Tehát az, ahogy a mag a földbe kerül, az a vetés.

Amikor úgy érezzük, hogy kezd a tél elmúlni, nagyon kellene valami kertes dolgot csinálni, bizseregnek az ujjaink, elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a magok a földbe kerüljenek.

Persze ilyenkor még nem a szabadba, hanem a lakásban kertészkedünk. Már a tél folyamán kigondoltuk és elterveztük, hogy milyen növényeket és azokból milyen fajtákat fogunk termeszteni.

A magokat pedig beszereztük időben.

Figyelembe kell venni, hogy egyes növényeknek milyenek az életkörülményei, mennyi idő kell a palántanevelésre a vetéstől a kiültetésig. Erről itt és itt írtam korábban.

 A vetéshez korábban melegebb helyre bevittük a palántaföldet, amire én jobb minőségű, bolti palánta, vagy virágföldet használok.

Esetleg keverem 1/4 rész homokkal, kis perlitet és finom kőport hozzákeverek.

A vetést lehet ládába, poharakba, kis cserepekbe, vagy rekeszekbe végezni.

Igazából ez nem fontos, attól függ, hogy milyen edényeink vannak, hova tudjuk tenni.

Én szinte minden növényt tűzdelek később, így a vetéshez nem kell sok hely. A paradicsom, paprika magjait külön edényekbe vetem el, így nem keverednek el a fajták.

 De lehet ládába is vetni, csak figyelni kell a pontos jelölésre.

Bármibe vetek, a föld betöltése után elegyengetem és kissé tömörítem egy fadarabbal.

 Ládában vájatot készítek és abba szórom a magokat,

 Míg pohárban csak elhelyezem őket.

Majd egy spriccelővel óvatosan langyos vízzel lefújom. Még jobb, ha csalán és kamillatea keverékével fújjuk, ez jót tesz a magnak.

Sejttálcába ugyanígy vetek. Feltöltöm, lenyomkodom, majd langyos vízzel, teával benedvesítem a földet.

Elvetem a magokat egyenletesen. Nem baj, ha több, később a vetést lehet ritkítani, szétültetni.

A magokat is lefújom,

Majd apró magra nagyon vékonyan, nagyobbakra kissé vastagabb rétegben földet szitálok és újra nedvesítem.

Az üveglappal, folpackkal történő takarás segít a nedvességet megőrizni, és nedvesen tartani a földet.

Amint kikelnek a növények, a takarást le kell venni, majd el lehet végezni a tűzdelést. Erről itt írtam.

FONTOS! Legtöbben ott rontják el a palántanevelést, hogy sűrűn, sokat öntözik a vetést, majd a kikelt növényeket. A vetésnek nem kell a víztől tocsogni. Ez akár magrothadáshoz is vezethet. Elég akkor a föld felszínét fújóval nedvesíteni, amikor látjuk, hogy száraz.

Kikelt növényeket pedig csak alulról a tálcába öntözzünk. A földben felszivárog a nedvesség. És hetente 1-2 alkalommal. Ne, amikor csak arra járunk. Ellenkező esetben megjelenik a vészes palántadőlés. Erről itt írtam részletesen:

Nincs más hátra, mint türelemmel várjuk az eredményt. A paradicsomok átlag 10 nap, a paprikák 14-20 nap alatt ki fognak kelni. A kiültetési időt figyelembe véve, ha március 20-ig elvetjük a magokat, akkor a májusi fagyok elmúltával ki tudjuk ültetni őket. Ha nem akarja valaki tűzdelni a palántákat, akkor ritka vetéssel, amit poharakba szemenként, ládába 1,5-2 cm távolságra lehet végezni, így még hónap végéig vethetünk. (az előbbi tápkockás, az utóbbi szálas palántát eredményez) Tűzdelés nélkül kb.10 nappal rövidebb a nevelési idő.

Mikor ezeket a sorokat írom, megint hó takar mindet, de remélhetőleg ez a tél utolsó próbálkozása, és néhány nap múlva már a kertben is lehet dolgozni.

Tavaszi merengés a kertművelés ürügyén

  

Ahogyan egyre több a napsütés és egyre hangosabb a madarak éneke odakint, úgy dolgozna egyre többet a kertész a szabadban. Csábít a napsütés, de reggelente még gyakran fagyok vannak. Bár most csak az eső esik

Vannak olyan munkák a kertben, amiket ilyenkor is lehet végezni. Lehet a fákat metszeni, összeszedni a télre kint maradt gazokat, talajtakarókat. Esetleg elgereblyézni az ágyások felszínét, hogy amint az idő engedi lehessen vetni.

Sokan ilyenkor türelmetlenül elkezdik a veteményezést, mondván, hogy a zöldség, retek, saláta hidegtűrő. Az lehet, de a csírázáshoz ezeknek is kell megfelelő hőmérséklet, és nem nagyon szeretik az éjszakai fagyokat. Várni kell, míg kissé felmelegszik a talaj is. Ellenkező esetben a magok elfekszenek és, ha sok nedvesség van, akár el is rothadnak, mire kikelnének. Erre mondják, hogy a zöldség „kotlósodik”, befullad.

A zöldborsót azt lehet kezdeni, mert annak először a talaj nedvességét magába kell szívnia, meg kell duzzadni. Na a többi magnak is, de a borsó mennyivel nagyobb!

Tehát türelem. A földművelők sok-sok évszázad tapasztalatával generációkon keresztül megőrizték egymás tudását. Tudták mit, mikor vessenek, tudták, hogy mi mehet egymás mellé, és mi az, ami gátolja a másik növény fejlődését. Egymásnak adták át a tudást a nemzedékek.

Mai korunkra ez is megváltozott, generációk estek ki a megváltozott életkörülmények miatt, a földművelés egyre kisebb mértékben jelent megélhetést. Én voltam olyan szerencsés, hogy gyermekként még nagyszüleim mellett szívhattam magamba az ők tudását, lehettem el módszereiket, fogásaikat. Némely szerszámom még a nagyapámé, apámé volt. Nagyapám érdekes módon a kertjében mindig mezítláb dolgozott legtöbbször. Azt mondja így érzi a földet. A melegét, hűvösségét, nedvességét, porát. Itt a lényeg. Érezni kell a körülöttünk lévő természetet. Nem benne, hanem vele kell élnünk.

Sokan talán éppen ettől a vágytól vezérelve vonzódnak a kertműveléshez. Érzik, hogy a napi élet rohanásában, a mindenkori taposómalomból időnként ki kell törni. Le kell állni és valami teljesen mást kell csinálni. Így fordulnak vissza a természethez. Vannak akik túráznak a szabadban, vannak akik valamit alkotni akarnak. És vannak, akik mindkettőt. Ők kertet gondoznak. Nem baj, ha nem csinálták, nem baj, ha nem ismerik a fogásokat. A kapa, az ásó majd egyszer csak belesimul a kézbe, és a sokadik magból termés lesz. Akkor pedig jó érzéssel leül, és büszkén nézi a teremtményét.

A legtöbben idegenkednek, félnek a kémiai szerek használatától, hiszen mindenhol azt hallják, hogy ma már nem lehet mérgek nélkül termeszteni semmit. De lehet. Magunk és gyermekeink számára meg tudjuk termelni a zöldségeket, gyümölcsöket, amiknek nem az anyagi értéke a jelentős, hanem az érzés, hogy ezt mi termeltük, a saját földünkben, kezünk munkájával, mérgek nélkül.

Nekik (is) szól ez a blog. Segítség, kapaszkodó, ha elbizonytalanodnak.

A kertészkedés állandó kísérletezés, hiszen a régiek is így jöttek rá összefüggésekre, így találtak új fajtákat. Némi sikertelenség előfordulásakor sem kell elcsüggedni. Majd legközelebb sikerül.

Sok sikert és kellemes időtöltést kívánok mindenkinek.