2011. március 19., szombat

A hagymák is mehetnek a földbe.

Vöröshagyma, fokhagyma és rokonaik.

Most így az ablakon kinézve nem igazán van kertezős hangulat, mivel lassan, de folyamatosan esik az eső. ilyenkor megint az elméleti, fejben kertezés ideje van.
Aki nem használta ki az elmúlt hosszú hétvége kellemes, és alkalmas időjárását, annak most majd várni kell.
de elkésve még semmi sincs.
Mivel a borsó, retek és gyökérzöldségek a földben vannak, most a hagymák kerülnek sorra.
Milyen fajtákat termesztünk?

Két alapvető családba lehet őket sorolni leveleik alapján: (Allium sp.)

1. Hengeres (csöves) levelűek:
– Allium cepa – vöröshagyma,
– Allium ascalonicum – salottahagyma,
– Allium fistulosum – téli sarjadékhagyma,
– Allium schoenoprasum – metélőhagyma.
2. Lapos (szálas) levelűek:
– Allium sativum – fokhagyma,
– Allium porrum – póréhagyma.

VÖRÖSHAGYMA:

Az első családba tartozó vöröshagymának kétféle szaporítási módja van. egyéves, kétéves.
Egyéves termesztés esetén magot vetünk el, ritkásan, és már az első évben felhasználható méretű termést kapunk. A magokat jól elmunkált talajba, ritkán, 2-5 cm-es tő. és 20-30 cm-es sortávolságra elvetjük. A talajt a sorokban vetés után tömörítjük. ha sok a magunk, lehet sűrűbben is vetni, így biztosabb lesz az állomány. A felesleges növényeket pedig a fejlődés során egyszerűen kiesszük, így állítva be a tőtávolságot.
Kétéves termesztés esetén az első évben sűrűn vetjük el a magot, és apró méretű hagymákat kapunk. Ezeket a következő évben eldugdossuk, egymástól 5-10 cm távolságra, és ebből kapunk nagyfejű hagymákat.
itt jön a következő kérdés? mekkora az ideális hagyma dugdosásra.
Erre is van tapasztalati szabály, ami külön nevet adott az eltérő méretű hagymáknak:

OsztályÁtmérő (mm)Tömeg (g/db)A hőkezelés időtartama 35–38 °C-on (nap)A hőkezelés kezdete
Piklesz22–255–8
I.19–224–555–60XII. hó, 3. dekád
II.16–193–430–35I. hó, 2. dedád
III.13–162–320–25I. hó, 1. dekád
IV.10–131–210–15II. hó, 1. dekád
Zsika5–100,5–110II. hó, 1. dekád

A táblázat forrása: tankonyvtar.hu/mezogazdasag/zoldsegtermesztok

Dugdosásra az I-IV. csoportok szerinti méret a legjobb.
A pikleszt is el lehet dugdosni, ebből lesz a legjobb zöldhagyma. Azonban ezek nagy része magszárat fog hozni később. A zsika nem sok mindenre jó.
Itt a következő kérdés, a magszár. Ennek elkerülésére találták ki a hőkezelést, amikor a dughagyma nedvességtartalmát csökkentik. A fenti táblázatban ezt jelenti a hőkezelés, melyet régen kemence tetején, ma kazánon, radiátoron lehet végezni. ezt már ebben az évben lekéste, aki saját termelést szaporít. (De jó lesz tudni jövőre is) A szaporításra árult hagymák általában hőkezeltek.
A hagyma akkor is magszárat nevel, ha fagyhatás éri. Ezért az ősszel eldugdosott, szépen áttelelt hagymákat zöldhagymaként együk meg. Ha a sorokban mégis találunk kezdődő bördőket (magszárakat), azok végét törjük le, de ezeket a hagymákat majd használjuk fel, mert ezek nem elállóak. 


A vetést március közepe előtt egyik módnál sem végezzük el, pont a fagyok miatt. Jól eldogozott talajba kb2 cm mélységbe vethetjük a magokat. dughagyma termesztés esetén lehet sávosan 10-15 cm széles sorokba, sűrűn szórni a magot.


Dugdosáskor úgy tegyük a földbe a hagymácskákat, hogy a csúcsuk felfelé álljon. 5-10 cm távolságra egymástól. Nagyobb távolság esetén, nagyobb fej tud kialakulni. Aki ezeket nem szereti, dugdossa sűrűbben.
A tárolás során már kihajtott hagymáinkat a kertben ültessük földbe, ezek majd magot hoznak, így saját magunk lesz bőven. Vagy zöldhagymaként fogyaszthatjuk el


Ugyanilyen módon lehet szaporítani minden hagymafélét. A lilahagymák kivételével, a többit általában csak magvetéssel szaporítják. Lilahagymából mindenképpen kell szaporítani, mivel enélkül zsíros kenyeret jóízűen enni nemigen lehet. A szokásos sötétlila hazai fajtákon kívül megjelent nálunk a lapos, sokkal édesebb és szagtalanabb olasz lilahagyma. Ebből sikerült piacon dughagymát vennem, de a nagy fejek elültetésével jövőre már lesz saját magom is belőle.


Maghagymák ültetéskor...


...és éréskor.

A fehér héjú hamburgerhagyma, az apró, savanyítani való gyöngyhagyma és a lilás, édes, hosszú sonkahagyma általában magról szaporítandó.


Itt egy ágyásban a sárgarépával, amit a vetés kiszáradásának elkerülésére fátyolfóliával takartam le.

A legnagyobb ellenségük a hagymalégy. Ez ellen a sárgarépa köztes az egyik legjobb megoldás, mert annak illata riasztja, megtéveszti a hagymalegyeket. Frissen trágyázott földben ne termesszünk hagymát. ez az eltarthatóságot is csökkenti. A sorokra szórhatunk kőzet őrleményeket, fahamut. A rajzáskor hetente permetezzük erős illatú növényi levekkel. Peronoszpóra esetén rézzel permetezhetjük meg. A permetlébe tegyünk tapadásfokozónak kevés cukrot, vagy szappanlét. A penészes rothadás elkerülésére tartsuk be a régi szabályt, hogy az augusztusi eső már ne érje a kertben a hagymákat és nitrogén tartalmú levéltrágyát már ne adjunk nekik beéréskor, mert ez késlelteti a beérést. Aztán tárolás előtt napon szárítsuk meg alaposan a termést.

FOKHAGYMÁK:

Fokhagyma nélkül nincs pirítós kenyér, lángos, kolbász, de nehéz elképzelni pecsenyét is nélküle.
Két alap fajtája van nálunk elterjedve.

 Őszi és tavaszi fokhagyma.

Az őszi nagyobb fejű, gerezdjei szélesebbek, tömzsiek, a fej nem annyira zárt és tömött, a takaró héjakból nincs annyi, és a tavaszi sokkal fehérebb. Az őszinek nincs annyira intenzív aromája, lazább húsú, nem oly kemény. Viszont a fagyot jobban bírja, így tud áttelelni. Általában nem áll el olyan sokáig, mint a tavaszi, sokszor tél végén már válogatni kell. Az őszinek gerezdszáma kevesebb, a tavaszinak sokszor 10-nél több is van. Az őszinek a borító levelei szürkésfehérek, éretlenül lilásak is lehetnek. A tavaszinak a levele keskenyebb, májusig is elállnak kihajtás mentesen a gerezdjei. Legalábbis a hazai elterjedt fajtán, a makóin, ami országszerte elterjedt.

A termesztésben általánosan elterjedt változat magszárat nem fejleszt, ezért csak fiókhagymáról (gerezdekről) szaporítható. E változat neve A. sativum convar.sativum. A gerezdek a hagymán belül szórt állásban helyezkednek el.
Főleg házikertekben megtalálható változat (A. sativum convar. ophioscorodon) magszárat képez, és a magszár végén borsó vagy búzaszem nagyságú léghagymákat fejleszt (bullbili). Ez a változat a léghagymákról és az egy vagy két körben elhelyezkedő gerezdekből egyaránt szaporítható. A léghagymákról első évben gerezd nélküli hagymák fejlődnek.
Íze alapján fokhagymaként használják az ugyancsak házikertekben előforduló nyári hagymát (Allium ampeloprasum L.), amely magszárat, gerezdeket és a hagymához rövid tarackkal csatlakozó 1–2 sarjat is fejleszt. A sarjak nehezen csíráznak, ezért főként gerezdekből szaporítható.


A nálunk termesztett fajták általában nem hoznak virágzati szárat. Lippay János két fokhagymafajtát ismert: „Eggyik őszi; másik ki-keleti, vagy nyári. Az őszit azért nevezik annak, hogy őszszel ültetik el. A másikat, hogy ki-keletkor.” „A’ fog-hagymát – írta Lippay János – nem magon szokták vetni; mert igaz magja ninchen, hanem a’ szárának tetején levélnek néha egy hártyában bé-takarva sok apró görözdöchkék, fő-képpen az őszi fog-hagymákon, kiket mag gyanánt el-ültethetni; de három vagy négy esztendeig köll várakozni, míg fejek nől.” Ezeket a magot, illetve "bullbilit" hozó fokhagymákat én nem termesztem. Ezekre szokták azt is mondni, hogy örökös fokhagyma.


Nagyon jól láthatók a termések a szárak végén. (Foto: C Bodonyi Nóra)

Az őszieket szeptember végén, október elején el kell dugdosni, hogy megfelelő gyökérzetet neveljenek tavaszig, és így át tudjanak telelni. A tavasziakat is március közepétől lehet dugdosni, de április közepéig mindenképpen legyenek eltéve. Szintén csúcsukkal felfelé kerüljenek a földbe.
Mivel az ősz fajta nem áll el sokáig, de hamarabb beérik, így én mindkét fajtából szoktam dugdosni.
A tapasztalatok alapján a tavasziból 150 gerezdet szoktam eltenni, ennyi nekünk elég.
Betegség ritkán támadja meg. Fonálférgek ellen közé tagatest ültethetünk. Peronoszpóra esetén rézzel permetezhetjük meg.


Ha a szárakon már alig van zöld rész, ássuk ki, és szárítsuk meg őket. Füzérbe, koszorúba is lehet őket fonni.

Círmi is megfelelőnek tartja vetésre a talajt:)



2011. március 15., kedd

Vessük a gyökérzöldségeket.

Sárgarépa, petrezselyem, paszternák.

A márciusi beköszöntő jó idő egyre több embert csal ki a kertbe. A napsütés hatására a talaj melegedni kezd, és ahol jól elmunkálható a felszíne, megfelelően morzsalékos magágyat lehet készíteni, ott el lehet vetni a gyökérzöldségek magjait is.
Ezek is hidegtűrő fajták, csírázásuk már elég alacsony hőmérsékleten is megkezdődik, azonban megfelelő nedvességre is szükségük van. Azért jó korán elvetni őket, mert ilyenkor koratavasszal még nem szárad ki olyan könnyen a talaj felszíne. Nagyon korán, februárban én nem szeretem még elvetni ezeket, mert a hidegben nem indul meg csírázás, hosszan elfekszik a mag, és esetleg a hideg és nedvesség hatására kirohad, „megkotlósodik”.
Arra a területre, ahol előző évben voltak, ne termesszük. A frissen trágyázott talajt sem szereti. Ez főleg az istállótrágyázott területet jelenti, a komposztos hely nem árt neki. A friss trágyázással az elállóságuk csökken, hamarabb jelentkeznek az állati kártevőik.

Mind a laza talajt szereti, mivel gyökérzetük mélyebben hatol a talajba. Nehéz, kötött talajon elágazóak lesznek a gyökerek. Ilyen helyen főleg petrezselyemből rövidebb gyökerű fajtákat válasszunk. Aki csak a lombja miatt akar petrezselymet, az levélpetrezselymet vessen. Ebből én a normál levelűt szeretem, a mohafodrozatú az nem annyira "petrezselymes".

Vetés előtt szép sima magágyat kell készíteni, apró, megfelelően morzsalékos talajfelszínnel. Az aprómagvak keléséhez fontos a megfelelően tömörített talaj. Én előtte is meghengerezem egy sorral.
A sortávolság nekem ennél is 20 cm, amit sorhúzóval kihúzok, és a kihúzott sorok mélysége is megfelelő.
Sárgarépából több szokott fogyni, így ebből többet, és több fajtát vetek. Rekord (tárolásra), Amszterdami (korai), Nanti (közepes tenyészidejű) került ebben az évben elvetésre.
 Itt a sárgarépáról sokat meg lehet tudni. 


A középen lévő nád, csak jelzés, mert két oldalról behajolva vetek, így nem kell lesni, meddig szórtam a másik oldalon a magot.

A sorok két végére egy fej vöröshagymát dugok sorjelzőnek. A répa sorába pár szem kapormagot vetek, mert a kapor segíti a répa kelését, később elnyomja az illatát, így megtéveszti a répalegyeket. Ezt a célt szolgálja a fajtákat elválasztó 1-2 sor dughagyma, de lehet pórét tenni erre a célra. Sorjelzőnek még szórható retek és saláta mag is, ezek hamarabb kikelnek, és jobban láthatók, hol vannak a sorok. Én ezeket a magokat elég sűrűre vetem. Így biztosan kel annyi, amennyire szükség van. Később sem ritkítom, hanem ahogyan nőnek,úgy esszük ki közülük a felesleget, így , mire be kell érniük, lesz megfelelő helyük növekedni.
A petrezselyem sorának végébe büdöskét vetek, ez majd a fonálférgeket tartja távol. Az egész vetést egy sor kaporral zárom.
A kevert vetésnek az a célja, hogy a hagyma védi a répát a répalégytől, a répa pedig a hagymát a hagymalégytől. A tagatesnek (büdöske) pedig fonálféreg riasztó hatása van a talajban, a virágja pedig a hasznos rovarokat vonzza, ugyanúgy, mint a kaporé és a körömvirágé (Calendula).


A belocsolás a takarás előtt, kellő nedvességet biztosít a magok megduzzadásához.

Paszternák (Pasztinák) magja csak egy évig csíraképes, így ezt nem érdemes eltárolni.
A vetés sorait, a magok csírázásának segítésére óvatosan, hogy a magokat ne mossa el a víz, locsolóval megöntözöm. Majd vékonyan földdel takarom. Ekkor megint meghengerezem a felszínt, mert ellenkező esetben hiányos kelésre lehet számítani. Ha nincs henger, akkor a gereblye fonákjával, lapáttal megütögetve megfelelően a magokhoz lehet nyomni a földet.


Fontos a kellő tömörítés.

Később, ha valami oknál fogva a felszín kiszáradna, locsoló rózsájával tartsuk nedvesen. A magoknak nem szabad kiszáradni.
Ha ezzel végeztünk, mi mindent megtettünk azért, hogy friss gyökérzöldségek kerüljenek  a tavaszi levesbe.

2011. március 11., péntek

Végre! Kinti munka a kertben. Zöldborsóvetés.

Kezdődik a kerti munka!

A zöldborsó az egyik legkorábban vethető termény. Már korán, amikor a föld fagya kienged, és elmunkálható, elvethetjük a zöldborsót. A borsó már 3-4 fokon csírázik. Nálam a talaj felső rétegében már jártak a giliszták, így alkalmas a vetésre.
 A borsónak több változata van. Kifejtő, velő és cukorborsó. A cukorborsó jellemzője az, hogy hüvelyestől fogyasztható. A kifejtőborsókat az jellemzi, hogy a szemük éretten sima, gömbölyded. A cukortartalmuk hamar keményítővé válik, így lisztes lesz, hamar levénül, szinte egyszerre kell leszedni.  Általában rövid tenyészidejűek.
A velőborsók hosszabb tenyészidejűek, főleg konzerválásra alkalmasak, szemük éretten ráncos, szabálytalan formájú, több a cukortartalmuk, kevesebb a keményítőtartalmuk, így lassabban vénülnek le, mint a kifejtő fajták. (Itt több fajta jellemzője olvasható)
A talajt elmunkáltam, eléggé porhanyós volt a tél után. A talajkaparóval fellazítottam. (erről írtam a talaj előkészítésről szóló cikkben)


Ebben az évben, a Rajnai törpe (Kifejtőborsó)az első, amit elvetek. Az egyik fajta minden évben ez.
A másik a Gloria de Quimper (Velőborsó) lesz. Ez korai, kell a hely a későbbi terményeknek. Ebből is vetettem egyharmad zacskót, a többit két hét múlva.

Az alap sortávolság a kertemben a 20 cm. Ez általában mindenre alkalmas. Ha nagyobb távolság kell, ennek a többszörösét alkalmazom. Így  van kialakítva a sorolóm.


Kapával a kihúzott sorokat kimélyítem, és ebbe teszem a magokat. 5-6 szemet egy csoportba, a csoportokat 15m cm távolságra egymástól. Így segítik egymás kelését.


Vetés után a sorokat takarom. Nagyon fontos, hogy egy szem sem maradjon a felszínen, ugyanis a galambok messziről kiszúrják, és már este be is mondják a madárrádióban. Aztán a kertész csodálkozik, hogy alig kelt mag, és szidja a magot.


A vetést hengerrel tömörítem. Ha nincs henger, akkor kapával, gereblye fonákjával lapogassuk a talajt le.


A természetet siettetni nem lehet. De lehet neki segíteni. Ha a magot beáztatjuk pár óráig, hamarabb csírázik ki. Lehet a talajt fóliával takarni is, így előrébb hozzuk a kelés idejét, és a fejlődés is gyorsabb lesz.


Nekem erre vékony műanyag csőből készült lukacsos fóliám van. Nem a csöveket nyomom a talajba, hanem egy mérettel vastagabb 20-25 cm hosszú csövet, ebbe rögzítem az ívet.

Végre! Most már igazi kerti munka volt. Lehet lesni az időjárást, mert a következő a hagyma, sárgarépa, petrezselyem. Addig is gyönyörködjünk a szaporodó tavasz hírnökökben:






2011. március 9., szerda

Az a vészes palántadőlés!

Hogyan csökkenthetjük a kialakulásának esélyét?

 
Március első hetében már mindenki teljes erőből kezdi a palánták vetését. A palántagyár üzeme során azonban ott leselkedik az egyik legnagyobb ellenség, a palántadőlés.

 
Mit tegyünk?

  
Az otthoni palántanevelésnél a legtöbben a palántadőlés megjelenésétől félnek. Ez az a gombabetegség, amely a legtöbb palántát képes elpusztítani és a leg védtelenebb korukban éri őket. Elmondhatjuk, hogy szinte az összes palántanevelő földközegben jelen lehet a kórokozó gombacsalád valamelyike.

 
A növények a csírázástól a két lombleveles korukig a legérzékenyebbek rá, de helytelen nevelési körülmények között később is felléphet. A megjelenésekor a növény föld közelében lévő szárrészén a szövetek megpuhulnak, előbb áttetszővé válnak, szürkülnek, majd megfeketednek, elhalnak és a növény eldől. Jellegzetes tünete a megjelenésnek, hogy a szövetek sötétednek és a növény nem fejlődik.

 
Azonban nem annyira veszélyes a helyzet, mint első olvasatra tűnik, hiszen megfelelő körülmények teremtésével, és védekezéssel megelőzhető

 
Az előidéző körülmények, melyek fokozzák a fellépésének veszélyét:

 
  • Túl sűrű vetés.
  • Állandóan túl vizes talajfelszín.
  • Párás levegő.
  • Meleg.
  • Nem kellő megvilágítás.
  • Fertőzött mag,
  • Fertőzött föld.
  • Levegőtlen, tömör talaj.

  
Nézzük, mik azok, amivel segíthetünk:

 
A talaj, amit alkalmazunk szinte biztosan tartalmazza valamilyen formában a gombákat. Amiket üzletben vásárolunk, bármilyen típusú földet, ezek nincsenek fertőtlenítve. Házi körülmények között a talaj gőzölésére nemigen van lehetőségünk. Azt pedig, hogy sütőben valaki süsse a talajt nem tanácsolom, mert eléggé kényes művelet, másrészt nem túl illatos tevékenység.

 
A vetéshez felhasznált földet inkább tegyük levegőssé, áteresztővé, mégpedig ¼, 1/3-ad mennyiségű homok és/vagy perlit hozzákeverésével. De akármilyen ásványi porral is lazíthatjuk.

 
Ezzel már egy lépést tettünk az elkerülésre.

 
A felhasznált magot 2-3 óráig áztathatjuk kamilla és fokhagyma lébe csávázásként. Majd a vetést ezzel a lével és 1,5%-os Bordóilével öntözzük be.

 
A kelésig tartsuk nedvesen a talajt, de ne legyen tocsogósan vizes.

 
Ha a magokat túl sűrűn vetettük, akkor feltétlen tűzdeljük át őket poharakba, vagy legalább egy másik ládába 4-5 cm-es tőtávolságra. A sűrű vetés miatt meg fognak nyúlni a növények, és gyengébbek lesznek. Kelés után a növényeknek (főleg a paradicsomnak) kb egy hétig amúgy is alacsonyabb a hőigénye, így 5 fokkal csökkenteni kell a hőmérsékletüket. Majd tűzdelés után újra melegebbet kívánnak.

 
A túlzott gondoskodással is több kárt okozhatunk, főleg az öntözéssel. Nem szabad a talajnak állandóan vizesnek lennie. A felszínt én nem is locsolom felülről soha, csak alulról a tálcában öntözök, és nem kell naponta. Elég egy héten egyszer, legfeljebb kétszer. Csak akkor öntözöm felülről, ha valamilyen növényi ázalék levet használok, de ez a mennyiség is növényenként kb. egy műanyag kupaknyi. Ezek a levek: csalán és kamillalé, áztatott fokhagymalé (ennek eléggé penetráns illata van)

 
Tehát FÖTRŐL SOHA NE ÖNTÖZZ!

 
Igyekezzünk a növényeknek megfelelő fényt biztosítani. Segíthet nappal egy erősenn villanyégővel történő pótvilágítás is, amit 50-70 cm-re föléjük lógatunk. Vannak különféle színhőmérsékletű neoncsövek is erre a célra.

 
Fogassuk a tálcákat, vagy legalább az edényeket, hogy ne csak egy irányba fejlődjenek a palánták. Időnként, és ahogy nőnek egyre többször szellőztessünk. Szobában lévő fólia szekrényben nevelt

 
növényeinknél rendszeresen szellőztessünk, két lombleveles korban más ne legyen zárt a nevelő. Itt ugyanis a keletkező párás levegő kedvez a gombák szaporodásának.

Ha mégis előfordul a fertőzés, akkor azonnal tűzdeljük át, vagy ültessük át a nem fertőzött növényeket másik földbe és öntözzük be réztartalmú szerrel. A fertőzött növényeket és földet távolítsuk el.
Ha igyekszünk ezeket a módszereket betartani, elkerülhető a betegség előfordulása.

 

 

 

 
 
1 példa. A ládában látható kelést már tűzdelni kell.
 
 
Szellősen tartva, áttűzdelve, alulról locsolva elkerülhető a fertőzés.