2013. április 22., hétfő

Mikor lehet a paradicsomot kiültetni szabadba?


A paradicsom kiültetése.

Húsvétkor még szinte havat kellett seperni, mára meg igazi tavasz köszöntött be. A természet mintha be akarná pótolni az elvesztegetett időt, minden egyszerre nő, virágzik.
A szabadban elvetett magoknak is rövidebb idő kell a csírázáshoz, a kikeléshez. míg a 03-03-án vetett borsónak egy hónapra volt szüksége, addig a 04-12-én vetett borsó (Zsuzsi) mára már bújik.
Nem soká jelentkezni kell a céklának is. Tegnap kipalántáztam a kelkáposztát, karfiolt, brokkolit.




Ami viszont cikkünk témája, a paradicsom:
Általában az alapszabály az, hogy paprikát, paradicsomot nem ültetünk ki a májusi „Fagyosszentek”  előtt. A korán kiültetett palánták gyakran lehűlésnek, fagyveszélynek vannak kitéve.


Azonban sok vidéken az az eljárás, hogy Szt, György nap előtt ki kell ültetni a paradicsom palántákat.
A májusi fagyok előtt, még bőven van a palántáknak idejük begyökeresedni, és a májusi lehűlés kevésbé tesz kárt bennük. A 24-e után kiültetett palántáknak már kevesebb idejük van megerősödni, így nagyobb a veszély. míg a korai kiültetésű növények erős gyökérzetet fejlesztenek, így esetleges fagyok miatt, ha elfagynak, akkor is hamarabb kihajtanak.


Ha nincsenek valamilyen különleges fajtáink, akkor mindenképpen érdemes megpróbálkozni a kiültetéssel. Én tegnap palántáztam, és szépen elviselték.


A kiültetés előtt mindenképpen fontos a fokozatos, megfelelő edzés. Az utolsó napokon, már az éjjeleket is töltsék kint.
A korai kiültetést jelenleg több körülmény támogatja:
- megfelelő talajnedvesség van eltárolva, a tavaszi esők miatt.
- a hosszabb távú meteorológiai előrejelzések nem jeleznek erősebb lehűlést. (a jól edzett palánták a 10 fok alatti éjszakai hőmérsékletet is könnyen elviselik)


A kiültetés során a palántákat inkább erősebben öntözzük be, hogy ritkábban öntözhessük, elkerülve a talaj lehűlését.
Ha 24-ig nincs időnk kiültetni őket, akkor inkább várjunk májusban a fagyveszély elmúlásáig. A begyökeresedéshez és megerősödéshez idő kell.


Amennyiben mégis komolyabb hideg érkezik májusra, a palántákat fóliával, papírral még védhetjük.
A paprika esetében viszont ne kísérletezzünk a korai kiültetéssel, a paprikának több meleg kell.
Az uborkát is csak palántának vessük még el, de néhány tő kiültetésével lehet kísérletezni. ugyanígy a cukkinivel is.


A Szt György napról ezt tartja a néphagyomány:
Ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincsek keresésére, amelyekről úgy hitték, hogy minden hetedik évben, ezen a napon lángot vetnek. Hittek abban is, hogy a Szent György nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele. Ezen a napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát. Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak. Bizonyos területeken úgy vélték, ha e napon megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Máshol a Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelzett. A Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele volt a magyar nyelvterületeken.


4 megjegyzés:

  1. Szia InLandir!
    Tetszik a blogod, sok hasznos információ, és plusz a képek is. Szinte megjön az embernek még jobban a kedve a kertészkedéshez.
    Lenne pár kérdésem a trágyázással és a mulcsozással kapcsolatban. Annyi weboldal, eltérő leírások.
    Természetesen összefügg a paradicsom termesztéssel, mivel magam is holnapután azt fogok ültetni.

    A palánta elültetését, úgy képzelem, hogy ások egy kb 40 cm-s lyukat, abba rakok szárított marhatrágyát, majd komposzt, de ha nincs akkor virágföld, és arra a paradicsom. Majd beiszapolom a palántát, és csalánteával megöntözöm még plusz. Azt mondják ez jó (ha nem így van akkor indokold. Kíváncsi vagyok, és kezdő). Miért szárított marhatrágya, azért mert a közelben nincs olyan, akinek lenne tehene, vagy lova, egyszóval nem egy olyan hely ez. Ettől eltekintve, szeretnék organikusan termeszteni, és szinte minden mesterséges, vegyszeres beavatkozást kerülni. De ha netán nincs szárított marhatrágya, marad a műtrágyázás. Persze tudom: az őszi ásás, meg a korábban betrágyázás... Igen, de most így jött ki. Azért még is lesz haszna annak a trágyának ott a földben, még így is -nem?
    Másik: ajánlanak különböző tápoldatokat. Neked mi a véleményed róla? Hasznos, nem hasznos? Vagy ha hasznos is, ez már vegyszeres = nem bio?
    Mulcsozás - na itt egy másik dolog.
    Ugye a mulcsozást általában a gyomok végett használják. Azonban engem a gyom nem különösebben érdekel, hanem az, hogy a föld jó legyen, és ez is hozzájáruljon a növények fejlődéséhez. Első sorban (!) zöldmulcsra gondolok, amelyet ilyen kaszálékkal, lekaszált gyommal valósítanák meg. Ezt szétszórnám a paradicsom palánták körül, de úgy hogy a tő körül azért legyen, hely, hogy bírjam öntözni csalánázalékkal. Vagy a mulcs eleve hozzáérhet a palánta tőhöz és a vizet, vagy ázalékot elég a mulcsra ráönteni tetszőlegesen. Gondolom, két párhuzamos paradicsom sor lesz, és középen egy fél méter hely. Amelyet szintén mulcsozok majd, mivel itt járkálok, ezt a mulcsot bele is taposom a földbe, mert ott fogok járkálni. Vagy erre nézve, ezt a részt nem is muszáj mulcsozni?
    Tehát zöldmucslról beszélek. Nem tudok, de nem is terveztem kérget használni. Másodsorban, szalma sincs a közlben, de olyan üzlet sem, ahol szalmát lehet venni.

    Van ez az úgynevezett fejtrágyázás, amit a levelekre spriccelünk, mármint csalánázalékot, vagy un. erjesztett gyógynövények levét. Tudsz erről valamit írni? Hogyan készítsem el? Meddig álljon ez a lé?

    Pár kérdés, röviden összefoglalva. Remélem sikerül megértened, és tudsz rá válaszolni köszi!

    VálaszTörlés
  2. Kedves Bence, kérdéseidre érdemes volt egy újabb írást készíteni.

    Üdv: IL

    VálaszTörlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés