2013. március 16., szombat

A vetésről újra


Kezdődik a palántanevelés..

Jelenleg ez a legtöbb kertezőt érdeklő kérdés. Mit lehet vetni és hogyan.
Először utalok megint a helyes kifejezésre hogy mi a vetés és amiről már írtam.
Tehát az, ahogy a mag a földbe kerül, az a vetés.

Amikor úgy érezzük, hogy kezd a tél elmúlni, nagyon kellene valami kertes dolgot csinálni, bizseregnek az ujjaink, elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a magok a földbe kerüljenek.
Persze ilyenkor még nem a szabadba, hanem a lakásban kertészkedünk. Már a tél folyamán kigondoltuk és elterveztük, hogy milyen növényeket és azokból milyen fajtákat fogunk termeszteni.

A magokat pedig beszereztük időben.
Figyelembe kell venni, hogy egyes növényeknek milyenek az életkörülményei, mennyi idő kell a palántanevelésre a vetéstől a kiültetésig. Erről itt és itt írtam korábban.



 A vetéshez korábban melegebb helyre bevittük a palántaföldet, amire én jobb minőségű, bolti palánta, vagy virágföldet használok.
Esetleg keverem 1/4 rész homokkal, kis perlitet és finom kőport hozzákeverek.
A vetést lehet ládába, poharakba, kis cserepekbe, vagy rekeszekbe végezni.


Igazából ez nem fontos, attól függ, hogy milyen edényeink vannak, hova tudjuk tenni.
Én szinte minden növényt tűzdelek később, így a vetéshez nem kell sok hely. A paradicsom, paprika magjait külön edényekbe vetem el, így nem keverednek el a fajták.

 De lehet ládába is vetni, csak figyelni kell a pontos jelölésre.


Bármibe vetek, a föld betöltése után elegyengetem és kissé tömörítem egy fadarabbal.
 Ládában vájatot készítek és abba szórom a magokat,
 Míg pohárban csak elhelyezem őket.


Majd egy spriccelővel óvatosan langyos vízzel lefújom. Még jobb, ha csalán és kamillatea keverékével fújjuk, ez jót tesz a magnak.


Sejttálcába ugyanígy vetek. Feltöltöm, lenyomkodom, majd langyos vízzel, teával benedvesítem a földet.


Elvetem a magokat egyenletesen. Nem baj, ha több, később a vetést lehet ritkítani, szétültetni.


A magokat is lefújom,


Majd apró magra nagyon vékonyan, nagyobbakra kissé vastagabb rétegben földet szitálok és újra nedvesítem.



Az üveglappal, folpackkal történő takarás segít a nedvességet megőrizni, és nedvesen tartani a földet.



Amint kikelnek a növények, a takarást le kell venni, majd el lehet végezni a tűzdelést. Erről itt írtam.

FONTOS! Legtöbben ott rontják el a palántanevelést, hogy sűrűn, sokat öntözik a vetést, majd a kikelt növényeket. A vetésnek nem kell a víztől tocsogni. Ez akár magrothadáshoz is vezethet. Elég akkor a föld felszínét fújóval nedvesíteni, amikor látjuk, hogy száraz.
Kikelt növényeket pedig csak alulról a tálcába öntözzünk. A földben felszivárog a nedvesség. És hetente 1-2 alkalommal. Ne, amikor csak arra járunk. Ellenkező esetben megjelenik a vészes palántadőlés. Erről itt írtam részletesen:

Nincs más hátra, mint türelemmel várjuk az eredményt. A paradicsomok átlag 10 nap, a paprikák 14-20 nap alatt ki fognak kelni. A kiültetési időt figyelembe véve, ha március 20-ig elvetjük a magokat, akkor a májusi fagyok elmúltával ki tudjuk ültetni őket. Ha nem akarja valaki tűzdelni a palántákat, akkor ritka vetéssel, amit poharakba szemenként, ládába 1,5-2 cm távolságra lehet végezni, így még hónap végéig vethetünk. (az előbbi tápkockás, az utóbbi szálas palántát eredményez) Tűzdelés nélkül kb.10 nappal rövidebb a nevelési idő.


Mikor ezeket a sorokat írom, megint hó takar mindet, de remélhetőleg ez a tél utolsó próbálkozása, és néhány nap múlva már a kertben is lehet dolgozni.

2013. március 10., vasárnap

Tavaszi merengés a kertművelés ürügyén



  
Ahogyan egyre több a napsütés és egyre hangosabb a madarak éneke odakint, úgy dolgozna egyre többet a kertész a szabadban. Csábít a napsütés, de reggelente még gyakran fagyok vannak. Bár most csak az eső esik

Vannak olyan munkák a kertben, amiket ilyenkor is lehet végezni. Lehet a fákat metszeni, összeszedni a télre kint maradt gazokat, talajtakarókat. Esetleg elgereblyézni az ágyások felszínét, hogy amint az idő engedi lehessen vetni.


Sokan ilyenkor türelmetlenül elkezdik a veteményezést, mondván, hogy a zöldség, retek, saláta hidegtűrő. Az lehet, de a csírázáshoz ezeknek is kell megfelelő hőmérséklet, és nem nagyon szeretik az éjszakai fagyokat. Várni kell, míg kissé felmelegszik a talaj is. Ellenkező esetben a magok elfekszenek és, ha sok nedvesség van, akár el is rothadnak, mire kikelnének. Erre mondják, hogy a zöldség „kotlósodik”, befullad.

A zöldborsót azt lehet kezdeni, mert annak először a talaj nedvességét magába kell szívnia, meg kell duzzadni. Na a többi magnak is, de a borsó mennyivel nagyobb!

Tehát türelem. A földművelők sok-sok évszázad tapasztalatával generációkon keresztül megőrizték egymás tudását. Tudták mit, mikor vessenek, tudták, hogy mi mehet egymás mellé, és mi az, ami gátolja a másik növény fejlődését. Egymásnak adták át a tudást a nemzedékek.

Mai korunkra ez is megváltozott, generációk estek ki a megváltozott életkörülmények miatt, a földművelés egyre kisebb mértékben jelent megélhetést. Én voltam olyan szerencsés, hogy gyermekként még nagyszüleim mellett szívhattam magamba az ők tudását, lehettem el módszereiket, fogásaikat. Némely szerszámom még a nagyapámé, apámé volt. Nagyapám érdekes módon a kertjében mindig mezítláb dolgozott legtöbbször. Azt mondja így érzi a földet. A melegét, hűvösségét, nedvességét, porát. Itt a lényeg. Érezni kell a körülöttünk lévő természetet. Nem benne, hanem vele kell élnünk.

Sokan talán éppen ettől a vágytól vezérelve vonzódnak a kertműveléshez. Érzik, hogy a napi élet rohanásában, a mindenkori taposómalomból időnként ki kell törni. Le kell állni és valami teljesen mást kell csinálni. Így fordulnak vissza a természethez. Vannak akik túráznak a szabadban, vannak akik valamit alkotni akarnak. És vannak, akik mindkettőt. Ők kertet gondoznak. Nem baj, ha nem csinálták, nem baj, ha nem ismerik a fogásokat. A kapa, az ásó majd egyszer csak belesimul a kézbe, és a sokadik magból termés lesz. Akkor pedig jó érzéssel leül, és büszkén nézi a teremtményét.


A legtöbben idegenkednek, félnek a kémiai szerek használatától, hiszen mindenhol azt hallják, hogy ma már nem lehet mérgek nélkül termeszteni semmit. De lehet. Magunk és gyermekeink számára meg tudjuk termelni a zöldségeket, gyümölcsöket, amiknek nem az anyagi értéke a jelentős, hanem az érzés, hogy ezt mi termeltük, a saját földünkben, kezünk munkájával, mérgek nélkül.

Nekik (is) szól ez a blog. Segítség, kapaszkodó, ha elbizonytalanodnak.

A kertészkedés állandó kísérletezés, hiszen a régiek is így jöttek rá összefüggésekre, így találtak új fajtákat. Némi sikertelenség előfordulásakor sem kell elcsüggedni. Majd legközelebb sikerül.

Sok sikert és kellemes időtöltést kívánok mindenkinek.


2013. március 5., kedd

Új növényház készül.


Új palántanevelő növényház.

Elérkezett az ideje a palántanevelőm minőségi cseréjének.
Az eddig használt, bontott ablakkeretekből és fóliából készült építmény megérett a cserére. A tetőt borító dupla fólia sok évig szolgált, azonban ezen a télen hosszában elrepedt. 


Egy cserével még sokáig használható lett volna, de az alaposabb vizsgálat során kiderült, hogy az ablakkereteket hat év alatt megette az idő, jelentősen elkorhadtak. Így arra döntésre jutottam, hogy el fogom bontani.

A döntésben megerősített az is, hogy a korábbi 4*2 méteres méretre nem volt szükségem. Elsősorban palánták tűzdelés utáni nevelésére szolgált. Primőrök termesztésére az ilyen építmény nem alkalmas. Arra fűteni kellene.

A blog indulásakor beszámoltam az első kicsi, majd a most meglévő palántanevelő készítéséről.


Az első kicsi.
A nagyobb még használható állapotban

Most itt a harmadik készítéséről a beszámoló.

A korábban látott külföldi filmekben, könyvekben, folyóiratokban látott kisméretű üveg és polikarbonát növényházak megnyerték tetszésem. Sok adatot és képet találtam ezekről az interneten is. Méretben úgy gondoltam, hogy számomra elég a korábbinak a fele. Az első kis építményem, amit a nagyobb kedvéért elbontottam, szintén kb 4 négyzetméteres volt, és megfelelt a célnak.

4 négyzetméter elég palántanevelésre és 2-3 tő kígyóuborka, 2 tő paradicsom és pár db paprika elfér benne. A retek és korai karalábé, fejes saláta nem sok helyet igényel.

Külföldön akár házhoz szállítással megrendelhető egy ilyen növényház. Nálunk a Vaterán vannak, akik ilyen beszerzésével foglalkoznak. Egy ilyenre esett a választásom:

Jago GWH07 Gewächshaus 3,6 m² 1900x1900x1833 mm


Megrendeléstől számítva a 4. napon meg is hozta a futár Németországból. Két db csomagban volt a küldemény, az egyikben a keret, másikban a polikarbonát lapok, valamint a kötőelemek, és leírás.
A vonatkozó leírásokat áttanulmányozva néhányan hibának hozták fel a keret szilárdságát, a PK lapok rögzítését, a szélnyomásnak való ellenállás elégtelenségét. Volt aki azt írta, hogy az összeállítás után pár napon belül összedőlt.  Ezért alaposan oda kellett figyelni az előkészítésre és a kivitelezésre.
Az egyik legfontosabb az alap előkészítése. Mivel én a kertben nem szívesen készítek „örök életű” beton dolgokat, így nem lesz beton alapja. Helyette Dexion-Salgó polc tartóiból készül a keret, melyre maga az építmény lesz ráépítve.

Gyárilag ilyen alap kapható hozzá:

 Az enyém ennél sokkal erőseb lesz, mivel az oldalsó keretek magasságában végig ér a földben lévő tartó, melyhez fölül is hozzáfogatom a keret vázát.



 A polctartók kellő szilárdságú szögvasak, melyek közül a vízszintesek a épület alapját képezik, a négy sarkon függőlegesen elhelyezettek a rögzítést és szilárdságot biztosítják. A függőlegesek karóként 80 cm mélyen vannak a földbe leverve, a talajszinttől 25 cm magasságban vannak hozzácsavarozva a vízszintes tartók.
Innen kezdve, ha van egy biztos alap már gyerekjáték, (valamint némi idő és türelem) az összeszerelés.


A mellékelt leírás elég jól használható volt. Mielőtt még hozzáfogtam, elmentem és üzletben beszereztem olyan csavarokat, amik voltak mellékelve. Tapasztalatom szerint mindig kell plusz csavar, anya és alátét. No nem, mert hiányos a csomag. Elejtem, elvesztem, elgurul, jön közbe még ötlet. Még vettem két db szilikonos tömítőt is.
Tehát a leírás alapján, alapos figyelem mellett két félnap alatt sikerült összeszerelni.

Először tehát a keret váza állt össze,

Majd a hátfal készült el a panelek behelyezésével. 

Minden panelt tömítő szilikonnal be is ragasztottam a nútjába. A paneleken szépen volt jelölve, hogy melyik a külső és belső oldala.

Következett az első homlokfal az ajtóval.

Ezután a felső összekötők, 
mire megjött a menetrend szerinti eső. Aznapra eddig jutottam.


Másnap folytatódott az ajtó összeszerelésével, a tető és oldalpanelek behelyezésével.



Helyére került a tetőablak is, valamint a magasítás is kész lett


Belül készen lett egy kis járó felület, a talaj felásva. Még majd egy tartó asztal is bekerül.


A tapasztalatokról, használhatóságról később be fogok számolni.
Várjuk a jó időt.