2013. december 11., szerda

Új kert, új tervek.

A kertezés folytatódik...

Amikor elköszöntem, még nem gondoltam, hogy ilyen hamar lesz lehetőségem újra kertezni.
A régi kert eladása után sokan írtak és reményüket fejezték ki, hogy újra lesz miről írnom. Köszönöm mindenkinek a kedves szavakat.

Úgy alakult, hogy egy új helyen egy új kerthez jutottunk, ezért folytatom a beszámolókat.
Közeleg az év vége, és a kertek alatt már a tél oson. A kamra polcain befőttek és lekváros üvegek unatkoznak a homályban, birsalmaillatba burkolózva, míg odakint a dér öltözteti a kint maradt terméseket, növényeket. A kertész a meleg szobában szövögeti terveit és képzeletben már kint van kedvenc zöldségei között.


Így most új tervek készülnek nálam is. A kert méreteiben hasonlít az előzőhöz. Lakott helyen van, egy házhoz tartozik. Néhány éve nem volt igazán művelve, de legalább pihent, elgazosodva nem volt. A talaj szerkezete és felépítése jobb, mint a régié. A nap körül járja teljesen. A déli oldal melletti kerítés mellé egy sor hamisciprus sövényt ültettünk, hogy majd felfogja a szelet. A nyugati oldalon majd mogyorósövény lesz, de a magok még a földben várják a tavaszt.

Az alaprajz

Vehettem volna kész bokrokat, de inkább vetettem két fajta mogyorót. (Celli -ez nagy szemű, kerek-, Lambert -ez hosszú szemű) Ha csak fele kel ki, akkor is lesz elég bokrocska. Én ráérek kivárni, hogy megnőjenek.

Kert bogyósok nélkül nem teljes, így ültettem piros és fehér ribizlit, piros és zöld egrest. A kert egyik sarkában lesz majd a komposzt, a másikba pedig csicsókát raktam el.

Ez a kert sem lesz nagy. Most is hangsúlyozom, hogy csak akkora kertet csináljon mindenki, amekkorát kényelmesen meg tud művelni. Ne kelljen kényszerből, rossz kedvvel dolgozni. Annak sincs értelme, hogy mindenféle növény legyen benne, és fajtánként özön termés árasszon el bennünket. Nem kell fajtabankot létesíteni, növény gyűjteményt kialakítani. Mindennapokra a testet táplálni elegek a jól bevált növényfajták. Természetesen mindig lehet néhány új fajtával kísérletezni, hátha új kedvencünk lesz. A lélek ápolására is gondolva hagyjunk helyet a kertben a virágok számára is. Egy zöldséges is lehet szép.

Először megmértem a méreteket, 21*14 méter, majd elosztottam az ágyások szerint, gondolva a vetésforgóra is. A vetésforgó jelentőségéről korábban itt írtam.

Itt az ágyások nem lesznek olyan keskenyek és járólapokkal elválasztottak, mint a másikban. Egyrészt nincs annyi járólapom, másrészt nem itt lakunk, így nem is kell kiszaladni rossz időben is valami zöldségért. Az utakat tavasszal fűvel vetem be, és majd lehet nyírni, az sem lesz sáros.

Az egyik ágyás, elől ősz végén eldugdosott zöldhagymának valók.

Három nagyobb ágyás lesz kialakítva a vetésforgó fő szabályai szerint, bár nálam kőbe vésett szabályok nincsenek. De az eltérő igényű és az egymást nem nagyon kedvelő növényeket el kell különíteni. Így majd egy helyre kerülnek gyökérzöldségek és a hagymafélék. Itt kap helyet a karalábé és cékla is. Ezek kölcsönösen kedvelik egymás társaságát és igényeik is hasonlók. A répa és petrezselyem számára már ősz végén egy bakhátat alakítottam ki, remélve, hogy ezen termesztve szép hosszúak lesznek a gyökerek. Régen nagyapám kertjében nagyrészt szőlő volt, még hagyományosan tőkés műveléssel. A tavaszi nyitáskor a földet a sorok közé húzta ki, jó magas bakhátat, ő úgy mondta, ormót alakítva ki. Ebben nőttek a répák és más gyökérfélék, és ezeket árulták aztán a piacon.

A másik ágyás és balra a ribizlik. (ezeket osztottan később három felé)

A másik ágyásba kerülnek majd a kabakosok, csemegekukorica, előtte zöldborsó. Ha lesz elég helyem, újra vetek dinnyét is. Nagyon szeretem a sárga bélű görögdinnyét. 

A következő a paprikáé lesz, és amennyi fajtát szeretünk, ez meg is fogja tölteni. A sorok között mindig lesz hely védőnövények számára, úgymint a körömvirág, büdöske, facélia, spenót, kapor, mustár.

Növényházat nem készítek. Ha abban termesztenék valamit, akkor naponta itt kellene lenni, hiszen a hőmérsékletet csak úgy lehet szabályozni. Az éjszakai és kora reggeli hidegek után gyakran már jó idő van nappal, így ezek a kisméretű növényházak túlmelegedhetnek. Mivel eléggé kis légtérrel rendelkeznek, nagy a hőingadozásuk. A kertben jól mutatnak, de szerintem egy stabilan elkészített fóliát jobban lehet hasznosítani. Így ezzel már nem akarok foglalkozni. Mivel fűteni nem lehetett, túl sokkal korábban nem volt benne semmi.

Ami nagy szerencse, hogy az udvaron van egy jó ásott kút is, amivel tudok rendesen öntözni.
Most a növények és fajtáik kiválasztása kerül sorba. Meg kell nézni milyen és mennyi mag van. Sok növényből nem érdemes évente új magot venni, hiszen legtöbbjük több évig is csíraképes. Főleg a drágább fajtákból lehet több évig felhasználni.

Gondolom mások is elkezdték készíteni a terveket a jövő évre. Ha valakinek kérdése van, vagy szeretne valamiről bővebben olvasni, írja meg, aztán megpróbálok valamit válaszolni. A kert akkor okoz igazán örömöt, ha másokkal is megoszthatjuk és az nekik is tetszik. Remélem ez az új kerttel is így lesz.

2013. szeptember 20., péntek

Búcsú

Elköszönök...

Ebben az évben sem sikerült annyiszor jelentkeznem, mint szerettem volna. A nyár teljesen elszaladt, és nyakunkon vannak az őszi szelek.
Amiért nem írtam egy ideje, annak az az oka, hogy a nyár elég sok más jellegű elfoglaltságot hozott. A legfontosabb változás, ami  a blogot érinti, az, hogy nem jelentkezem többet, ugyanis már nincs meg a kertem, aminek ürügyén írogattam.
Ennek az az oka, hogy elköltöztünk, így a kert is gazdát cserélt.
Általában mindig valamely munka okán írtam eddig, így egyenlőre nem szeretnék elméleti kertészkedést folytatni kert nélkül.
A korábbi írásokban  remélhetőleg az olvasók továbbra is találnak ötleteket, tanácsokat. A keresőt elég jól lehet használni, a címszavak is megtalálhatók. Új írások azonban nem jelennek meg.

Köszönöm olvasóimnak a közel négy év alatti kitüntető figyelmet, érdeklődést, kitartást, a több, mint 500 ezer látogatást itthonról és külföldről.

Mindenkinek további hasznos és kellemes kertészkedést, valamint jó egészséget kívánva köszönök el a kert utolsó képeivel.

Viszontlátásra!













VÉGE

2013. június 25., kedd

Júniusi videónapló

Most már a kertben több a munka, így kevesebb idő jut írásra.
Így most csak egy rövid filmet mutatok a kertről.
Aztán majd később írok is.


Addig is jó kertezést.

2013. május 12., vasárnap

Időszerű kérdések, időszerű válaszok-02. Palántázás


Időszerű palántázások.


A májusi időjárás kedvező volt a kiültetett növények fejlődéséhez. Bár eső lehetett volna több is, azonban már valószínű, hogy erős lehűlések, fagyok nem várhatóak. Így aki korán, áprilisban kiültette a paradicsomokat, azoknak már erősen fejlett, virágzó növényei vannak.


A folyton növő és a féldeterminált paradicsomokat ne felejtsük el kacsolni, így szellősebb lesz a bokor, nem sűrűsödik e, a növény nem szárat és levelet, hanem termést nevel. Erről részletesen itt írtam:

Én a paprikákat is kiültettem a héten, mivel nem számítok erős lehűlésre. A talajt előzőleg előkészítettem, mulcsréteggel lefedtem, és azokat a sorokat, ahova a palánták lesznek ültetve, előre jól beöntöztem. A korábbi beöntözéssel a talaj megkapja a kellő nedvességet, de, mivel nem az ültetéskor hűtjük le sok vízzel, addigra újból felmelegszik.



 A palánták csak annyi vizet kapnak, hogy a gyökerük beiszapolódjon, és ez a víz edényben elő van melegítve a napon. A paprika nem szereti, ha kiültetéskor lehűl a földje, stressz éri. Aztán, és kb két hétig nem is öntözöm őket. A paradicsom is csak két hetente kap vizet. Nem szoktam a növényeket elkényeztetni, mert, ha hozzászoknak a rendszeres öntözéshez, akkor nem hatol mélyebbre as gyökérzetük és kevésbé lesznek ellenállók az esetleges szárazságnak, így később nem győzöm őket öntözni. Tehát öntözni ritkábban, de nagyobb vízadagokkal.


A paprikákon kívül ki lettek ültetve a cukkinik, padlizsánok és a saláta uborkák is.



Lent a bab, fölötte a kukorica palánták, balra a saláták az esőcsatornából kialakított termőhelyen. (A csigák elleni védekezésül)

A csemege kukoricát ebben az évben palántaként neveltem elő, mert meguntam, hogy a helybevetés után, a kikelő zsenge hajtásokat a tücskök lelegelik. Az erős, 10-15 cm magas palánták könnyen fakadtak, és a cukkinik két oldalára és az uborkák közé palántáztam ki.

A keleti ölesbabot is előneveltem, és palántákat ültettem ki. Ezek termése 40-60 cm hosszú. zsenge zöld színű, szálkamentes bab. Olasznád előzőévi szárából készült nekik támrendszer. Általában ezt a nádat használom karónak a legtöbb növényhez, kivétel a paradicsom, mert annak állandó helyen, állandó fém karói vannak.

Minden palánta környéke takarva van szénával. Fakasztó öntözéskor csalán, hagymaszár, cickafark szárakból ázott, hígított trágyalével voltak beöntözve. A trágyalevek készítéséről itt írtam

A hamarosan megjelenő levéltetvek elleni védekezésről pedig itt és itt.

Most így néz ki a kert, nézzük sorban az ágyásokat:
Jól megfigyelhetők a társítások, és a talajtakarás.







Az üvegház.



1. ágyás: paprikák



2. ágyás Balról: paradicsom, póré, zöldhagyma.



3. ágyás: paradicsom, zeller, padlizsán.



4. ágyás: paradicsom, szamóca, itt-ott védőnek fokhagyma.
előttük sóska.



5. ágyás: két oldalt kukorica és cékla, középen 4 féle cukkini



6. ágyás: előkészítve az uborkának, ami futtatva lesz, szélen kapor, középen kukorica.



7. ágyás: zöldhagyma, répák, petrezselyem, pasztinák, közte kamilla.



8. ágyás: zöldborsó.


9. ágyás: körömvirág, kelkáposzta, karfiol és brokkoli, a végében maghagyma.



A 10. hosszú ágyásban: keleti ölesbab, borsó, zöldpetrezselyem tavalyról, magnak. elől van kialakítva a csatorna, melyben saláták vannak, és legelől futó saláta uborka



2013. május 5., vasárnap

Időszerű kérdések, időszerű válaszok-01. A mulcsozás

A mulcsozás, talajtakarás kérdései.



A kertekben már teljes erővel nő minden. Sokak palántáznak már a szabadban. Így felmerült a palántázással, talajtakarással kapcsolatban több kérdés, melyet olvasóim küldtek. Mivel valószínű, hogy többeket érdekelnek, így itt válaszolok.
Azt szeretném megkérdezni hogy a balkonon nevelt paradicsomokat milyen gyakran kell locsolni - naponta hogy mindig legyen víz az alátét tálcán?

A balkonon nevelt növényeknek mások a körülményei, mint a kertben, talajban termeszett növényeknek. Itt nincs állandó nedvesség utánpótlás a talaj hajszálcsövecskéin keresztül. Ezért az edények alatti tálcák reggel, de, ha napos az erkély, vagy meleg van akkor naponta kétszer is legyenek feltöltve vízzel. A növényeket ilyenkor sem túl jó fentről öntözni, kivéve, ha még friss az ültetés és kicsi a növény.

Kacsolással kapcsolatban: a blogodban azt írod hogy a determinált paradicsom fajtákat nem kell kacsolni. Ahogy olvastam a Korall is ilyen -ezek szerint ezt sem szabad/kell?

Minden folytönnövő paradicsomot rendszeresen kell kacsolni, függetlenül a termesztés helyétől. A Korall a tapasztalatom szerint csak féldeterminált és egy méteresnél magasabbra nő, így ezt is kell kacsolni. A kacsolt paradicsom ráadásul nem szárat nevel, hanem termést, és nem is sűrűsödik be. A kacsolásról részletesen itt írtam:
. 
Lenne pár kérdésem a trágyázással és a mulcsozással kapcsolatban. Annyi weboldal, eltérő leírások. Természetesen összefügg a paradicsom termesztéssel, mivel magam is holnapután azt fogok ültetni.
A palánta elültetését, úgy képzelem, hogy ások egy kb 40 cm-s lyukat, abba rakok szárított marhatrágyát, majd komposzt, de ha nincs akkor virágföld, és arra a paradicsom. Majd beiszapolom a palántát, és csalánteával megöntözöm még plusz. Azt mondják ez jó (ha nem így van akkor indokold. Kíváncsi vagyok, és kezdő).Miért szárított marhatrágya, azért mert a közelben nincs olyan, akinek lenne tehene, vagy lova, egyszóval nem egy olyan hely ez. Ettől eltekintve, szeretnék organikusan termeszteni, és szinte minden mesterséges, vegyszeres beavatkozást kerülni. De ha netán nincs szárított marhatrágya, marad a műtrágyázás. Persze tudom: az őszi ásás, meg a korábban betrágyázás... Igen, de most így jött ki. Azért még is lesz haszna annak a trágyának ott a földben, még így is -nem?
Én általában nem szoktam ekkora előkészületet csinálni a palánták ültetéséhez. Ha a talaj nincs teljesen kiszáradva (Itt jön a takarás fontossága), komposztot ősszel forgatok be, de lehet ültetés előtt is. Külön trágyát szerintem nincs értelme beforgatni, mivel a túlzott tápanyag miatt a növény a generatív (termés hozás) növekedés helyett a vegetatív  (szár, levél) fejlődés irányában fejlődik. Nekünk nem dús, nagy bokorra van szükségünk, hanem sok termésre, lehetőleg hamar. Így feleslegesnek tartom a direkt trágyázást.

Másik: ajánlanak különböző tápoldatokat. Neked mi a véleményed róla? Hasznos, nem hasznos? Vagy ha hasznos is, ez már vegyszeres = nem bio?


 A növénynek a szükséges tápanyagokat menet közben a fejlődés során adagoljuk. Ekkor lehet különféle erjesztett növényi trágyákkal öntözni. Ebbe lehet tenni valamennyi marha trágyát is. Aki nem kifejezetten ellenzi a némi tápoldat használatot, a növényeket virágkötődéskor, termések kialakulásakor és érés közben tápoldatos permetezéssel is kényeztetheti. A direkt műtrágyázást én kerülöm, nem is alkalmazom. Itt előfordulhat a túltrágyázás miatt a növény kiégetése is. Növényi ázalék levekkel nem lehet túltrágyázni.

Mulcsozás - na itt egy másik dolog.Ugye a mulcsozást általában a gyomok végett használják. Azonban engem a gyom nem különösebben érdekel, hanem az, hogy a föld jó legyen, és ez is hozzájáruljon a növények fejlődéséhez. Első sorban (!) zöldmulcsra gondolok, amelyet ilyen kaszálékkal, lekaszált gyommal valósítanák meg. Ezt szétszórnám a paradicsom palánták körül, de úgy hogy a tő körül azért legyen, hely, hogy bírjam öntözni csalánázalékkal. Vagy a mulcs eleve hozzáérhet a palánta tőhöz és a vizet, vagy ázalékot elég a mulcsra ráönteni tetszőlegesen. Gondolom, két párhuzamos paradicsom sor lesz, és középen egy fél méter hely. Amelyet szintén mulcsozok majd, mivel itt járkálok, ezt a mulcsot bele is taposom a földbe, mert ott fogok járkálni. Vagy erre nézve, ezt a részt nem is muszáj mulcsozni? Tehát zöldmulcsról beszélek. Nem tudok, de nem is terveztem kérget használni. Másodsorban, szalma sincs a közelben, de olyan üzlet sem, ahol szalmát lehet venni.

A mulcsozásnak nem csak a gyomok elnyomása a feladata, hanem főleg a megfelelő talajélet fenntartása. A talajban rengeteg szabad szemmel látható és még több nem látható élőlény munkálkodik. Ha a talaj ki van téve a napsütésnek, akkor a felső rétegek ki vannak száradva, így az itt lévő segítők vagy mélyebbre mennek, vagy elpusztulnak. Így egy élettelen száraz poros, vagy összeállt talaj van nekünk, ami nem igazán megfelelő a növények részére, és mesterségesen kell a talaj minőségét javítani. De, ha a kiszáradást megelőzzük, akkor fenntartható a talajélet is. Ehhez el kell kerülni a kémiai műtrágyák használatát is.
Ez a mulcsozás legfontosabb szerepe. Nézzük meg egy nem takart talaj minőségét, száraz, élettelen. Vagy nézzük meg ott, ahol egy vastagabb széna, vagy fűcsomó által takarva van, félrehúzva azt, a talaj nedves, morzsalékos, életteli. Ezt kell nekünk takarással elérni.



Balra paradicsomok, közte zeller, mellette padlizsán

Takarni lehet szénával, lekaszált fűvel, szalmával, elvetett növények (zöldtrágya növények: spenót, körömvirág, mustár stb) levágott zöld részeivel, faforgáccsal, kéreggel, száraz falevéllel. A lényeg az, hogy takarás előtt a talaj felszínt kapáljuk meg, és a takarást kb öt cm vastagságban terítsük el. A felszín kapálása elszaggatja a talaj hajszálcsövecskéit és nem szárad ki olyan hamar a felszín. Ez érvényes nem takart talajra is.  Az öregek azt mondták, hogy egy kapálás felér két öntözéssel. Én a nem takart felszíneket, ha nem is kapálom, de gereblyével sűrűn megegyengetem, így nem szárad olyan hamar.


A cukkinik takarva.

Lehet az egész ágyást takarni nagyobb növényeknél (paradicsom,uborka, tökfélék, krumpli) vagy csak a sorközt, és a növény sora nyitott.


A paprikák helye elkészítve. A sorok kihagyva, ezt előre belocsoltam, hogy kellően nedves legyen, és a palántázás utáni locsolás ne hűtse le nagyon a talajt.

A növény töve lehetőleg ne érintkezzen közvetlenül a takarással, mert így elkerülhető a szárrothadás, gombásodás. Az öntözővíz amúgy átszivárogna a akaráson is.
A takarás a nedvesség megtartása mellett eső esetén véd a gombák terjedésében is, mert a talajfelszínről az esőcseppek nem verődnek vissza a levelekre.
Ha utakat készítünk, akkor azt érdemes takarni, mert így kisebb a taposáskár, nem tömörödik annyira  a felszín.

A takarás kérdése erkély és növénykertészeknél is szóba kerül. Itt elsősorban a nedvesség megőrzése a fontos. A takarásra edényekben, cserepekben, ládákban finom forgácsot, kérget, apró köveket, kavicsokat lehet alkalmazni. ezek beszerzése kertészeti árudákból, kisállat boltból (macska alom, hörcsög alom :)), asztalos műhelyből lehetséges.



A zöldségfélék sorai vetés után forgáccsal voltak takarva vékonyan, ezek mára lassan a locsolás és talajlazítás miatt elkopnak, de még láthatóak.
Van ez az úgynevezett fejtrágyázás, amit a levelekre spriccelünk, mármint csalánázalékot, vagy un. erjesztett gyógynövények levét. Tudsz erről valamit írni? Hogyan készítsem el? Meddig álljon ez a lé? 

Az ázalék készítésről már írtam korábban, így ajánlom ezt az írásom, ezt,  valamint ezt  is. Az itt leírt ázalék készítés vonatkozik a trágyalevekre is. Fontos figyelni a hígításra.

Remélem válaszoltam mindenre és tudjátok alkalmazni. ha valami kimaradt, írjatok.



2013. április 22., hétfő

Mikor lehet a paradicsomot kiültetni szabadba?


A paradicsom kiültetése.

Húsvétkor még szinte havat kellett seperni, mára meg igazi tavasz köszöntött be. A természet mintha be akarná pótolni az elvesztegetett időt, minden egyszerre nő, virágzik.
A szabadban elvetett magoknak is rövidebb idő kell a csírázáshoz, a kikeléshez. míg a 03-03-án vetett borsónak egy hónapra volt szüksége, addig a 04-12-én vetett borsó (Zsuzsi) mára már bújik.
Nem soká jelentkezni kell a céklának is. Tegnap kipalántáztam a kelkáposztát, karfiolt, brokkolit.




Ami viszont cikkünk témája, a paradicsom:
Általában az alapszabály az, hogy paprikát, paradicsomot nem ültetünk ki a májusi „Fagyosszentek”  előtt. A korán kiültetett palánták gyakran lehűlésnek, fagyveszélynek vannak kitéve.


Azonban sok vidéken az az eljárás, hogy Szt, György nap előtt ki kell ültetni a paradicsom palántákat.
A májusi fagyok előtt, még bőven van a palántáknak idejük begyökeresedni, és a májusi lehűlés kevésbé tesz kárt bennük. A 24-e után kiültetett palántáknak már kevesebb idejük van megerősödni, így nagyobb a veszély. míg a korai kiültetésű növények erős gyökérzetet fejlesztenek, így esetleges fagyok miatt, ha elfagynak, akkor is hamarabb kihajtanak.


Ha nincsenek valamilyen különleges fajtáink, akkor mindenképpen érdemes megpróbálkozni a kiültetéssel. Én tegnap palántáztam, és szépen elviselték.


A kiültetés előtt mindenképpen fontos a fokozatos, megfelelő edzés. Az utolsó napokon, már az éjjeleket is töltsék kint.
A korai kiültetést jelenleg több körülmény támogatja:
- megfelelő talajnedvesség van eltárolva, a tavaszi esők miatt.
- a hosszabb távú meteorológiai előrejelzések nem jeleznek erősebb lehűlést. (a jól edzett palánták a 10 fok alatti éjszakai hőmérsékletet is könnyen elviselik)


A kiültetés során a palántákat inkább erősebben öntözzük be, hogy ritkábban öntözhessük, elkerülve a talaj lehűlését.
Ha 24-ig nincs időnk kiültetni őket, akkor inkább várjunk májusban a fagyveszély elmúlásáig. A begyökeresedéshez és megerősödéshez idő kell.


Amennyiben mégis komolyabb hideg érkezik májusra, a palántákat fóliával, papírral még védhetjük.
A paprika esetében viszont ne kísérletezzünk a korai kiültetéssel, a paprikának több meleg kell.
Az uborkát is csak palántának vessük még el, de néhány tő kiültetésével lehet kísérletezni. ugyanígy a cukkinivel is.


A Szt György napról ezt tartja a néphagyomány:
Ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincsek keresésére, amelyekről úgy hitték, hogy minden hetedik évben, ezen a napon lángot vetnek. Hittek abban is, hogy a Szent György nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele. Ezen a napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát. Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak. Bizonyos területeken úgy vélték, ha e napon megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Máshol a Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelzett. A Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele volt a magyar nyelvterületeken.