Nagyon sokszor találkozom különböző helyeken az alábbihoz hasonló mondatokkal:
- Elültettem a paprikákat.
- Már akkorák a palántjaid?
- Nem még csak most ültettem el a magokat.
Amikor valaki növények szaporításakor ültetést mond, akkor én mindig csak arra tudok gondolni, hogy elülteti a palántákat, vagy más növényi részeket, de másnak ezek szerint nem ez a természetes, így nézzük, mit is jelentenek ezek a kifejezések:
Tehát a szaporítás módjai.
generatív és vegetatív
A generatív szaporítás magról történik. Ez ivaros szaporítás. Ezt a műveletet, ha ember végzi, VETÉSnek nevezzük. Tehát minden magot vetünk.
A vegetatív (Ivartalan) szaporítás a tőösztás, dugványozás, oltás, sajrajzás stb, amikor növényi részekel, vagy kész növényekkel szaporítunk. Ilyen a palántázás is, amikor a kis növényt el ÜLTETjük. Az ültetés gyökérzettel rendelkező növények, vagy növényi részek talajba helyezése továbbnevelési célból.
Amikor valaki azt írja, hogy elülteti a répát, én azonnal arra gondolok, hogy répa palántája van. Ugyanakkor ez is lehet helyes, mert, ha répa gyökeret ültet, abból szár, termés, végül mag lesz. De ez más cél:)
Elébe menvén a megjegyzéseknek. A krumplira mondanak vetést, ültetést. A gumója az nem a termése, mert az a gyökereken van, a termése pedig a szárán, a föld felett, tehát ez ültetés lenne, de ennél tájanként is változik. Nevezik még elrakásnak is.
Tudom a tájnyelvekben különféle módon neveznek dolgokat, cselekvéseket. (de még az nem biztos, hogy úgy helyes.)
A hagymaféléket, ha magról szaporítják, akkor vetik. Ha dughagymáról, akkor a művelet nevéről, dugdosásnak is nevezik ezt, de ez már nem vetés.
"Ivaros szaporítás magról történik. Mindazokat a növényeket szaporíthatjuk így, amelyek magot érlelnek, és magról kelve megtartják fajtatulajdonságaikat. Magvetéssel szaporítjuk a zöldségnövények legtöbbjét és a dísznövények kisebb részét.
Az ivartalan szaporítás regenerálódó képességű növényi részekkel történik, amelyek minden tulajdonságukban az anyanövénnyel megegyező egyeddé alakulnak. Ivartalan Szaporítás módja igen sokféle. Aszerint, hogy melyik növényi részt használjuk szaporításra, megkülönböztetünk dugványozást (szár, levél és gyökér), bujtást, oltást, szemzést (transplantatio), tőosztást és szaporodó szervekkel (sarjról, indáról, hagymáról) való szaporítást. Az egyes ivartalan szaporítási módokat meghatározott időben lehet eredményesen végezni. Így szaporítjuk mindazokat a növényeket, amelyek a termelési szempontból értékes tulajdonságaikat nem ivaros szaporítás esetén tartják meg."
Tehát, ha pl olyan paradicsomunk van, amelyik hibrid, abból magot fogva legközelebb nem biztos, hogy fajtaazonos növényt kapunk. de, ha egy szár darabot legyökereztetünk, és azt átteleltetjük, és, ha sikerül, ebből ugyanaz a fajta növény lesz.
Hátha segítettem egy kicsit tisztázni a kifejezések jelentését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése