Fűszerövények! Start!

Bazslikom és majoranna nélkül nehéz elképzelni a konyhát.

Egy sima tojásrántottát is feldob egy kis bazsalikom. Ha korán akarunk fűszert használni, akkor ilyenkor már lehet vetni. Ezeket úgyis cserépben tartjuk az ablakpárkányon.

A szokásos földkeveréket szaporító pohárba teszem, elegyengetem, és benedvesítem. A magokat a felszínre szórom, nem túl sűrűn. A vetést csak nagyon vékonyan szabad takarni, mert a csírázáshoz fényre van szükség. A vetést tömörítjük. Nem szabad hagyni kiszáradni, így naponta be kell nedvesíteni a földet.
Normál és görög bazsalikomot vetettem, valamint majorannát.

A bazsalikom nem csak kiváló fűszer, hanem biokertben sikeresen alkalmazható védőnövény. A veteményesben a paprika, a paradicsom sorában elűzi a kártevőket, csalogatja a hasznos rovarokat, és jobb ízű lesz a termés. A növények egymásra gyakorolt kölcsönhatása érvényesül (allelopatia). Az biztos, hogy a bazsalikom társaságában egészségesebb a paradicsom. De én még az uborkához is ültetem. Ha van elég hely, akkor a szélső sorként a palánták elé, kb 30-40 cm távolságra, ha nincs elég hely, akkor közéjük is lehet. Nincs ezekre az ültetésekre pontos szabály. Ahogy a hely és a lehetőség adott.

 
Utólagos kiegészítés:

Volt ilyen jellegű kérdés, így néhány szó egyes fűszernövények kelési jellegzetetsségéről.
A bazsalikom, majoranna magját lehelletnyit kell takarni, erről már volt szó. A levendula maját hideghatásnak kell érnie csírázás előtt. Ezért vagy zacskóstól kitesszük a fagyba egy napra, vagy a fagyasztóba tesszük. Ezután lehet vetni. Citromfűvel ugyanez a helyzet. A legjobb szeptemberig szabadban elszórni a magját. A kakukfüvet, zsályát március végén el lehet vetni palántának.

Kezdődik a palántanevelés

Azt hinné az ember, hogy még nem lehet vetni semmit ilyenkor. De vannak olyan növények, amiknek el lehet vetni a magját.
Ilyen a zeller, amit palántákkal szaporítanak. A palántaneveléshez sok idő kell, mivel még a legoptimális körülmények között is lassan csírázik és kel ki a magja. Akár 3 hétig is elhózódik a kelés. Házi termesztési viszonyok között több időre is lehet szükség, mert nem biztos, hogy minden feltételt tudunk biztosítani a palánták számára. gy is májusban, a fagyveszély elmulásakor ültethető ki.

A vetéshez sima virágföldet keverek össze homokkal és perlittel. Virágládába vetem a magokat, és ablakpárkányra helyezve nevelem őket. A ládában elegyengetem a földet, lelapogatom aegy falappal. Egy háromszögletű léccel árkot készítek a magnak. A zeller nem kerülhet mélyre, maximálisan 0,5 cm lehet a takaró föld.

A magokat nem túl sűrűn ebbe szórom, majd egy fújóval langyos vízzel megpermetezem. utánna vékonyan lefedem, és tömörítem egy lécdarabbal a földet. A takaró földnek a maghoz szorítása fontos, mivel így könnyebb a csírázás.

Ebben az évben Edward fajtát vetettem, ennek nincsennek oldalgyökerei, mint a tavalyi Hegykői fajtának.

A növényházba szánt paprikák nevelését is ilyenkor szoktam kezdeni.

Sok növényre nincs szükségem.

• 
  
  10 tő fehér paprika, Tizenegyes fajta.
  
  
  
• 
  
  4 tő Kofa F1, szép hosszű, csípős zöldpaprika.
  
  
  
• 
  
  4 tő Rekord erős, zöldpaprika.
  
  
  
• 
  
  4 tő Csipke zöldpaprika.
  
  
  

Hasonlóképpen készítem el a földet, mint a zeller esetében. A magokat 2-3cm-re teszem egymástól,  permetezem és fedem a vetést. A kelés segítésére üveglappal lehet fedni a ládát. A keléshez a paprikának 20-22 fokra van szüksége. Nem szabad a talajfelszínt kiszáradni hagyni.

Növényház sajátkezüleg

Üvegház vagy fóliaház? Ez is, az is. Házilagos kivitelezéssel,  kevés költséggel a fellelhető anyagokból össze lehet hozni egy használható növényházat. Főleg még most, a tavasz kezdete előtt érdemes elgondolkozni rajta.

Mióta kertem van, mindíg volt kis fóliasátram. Amikor ez a kert újra használatba lett véve,azonnal készítettem egy kis nevelő házat a meglévő kiselejtezett üvegablakokból, és faanyagból, csövekből.

 Ez azonban már az első évben kicsinek bizonyult, nem igazán fértem el benne a növényekkel. ennek a mérete 2 m * 1,8 m volt.

Nagyobbra volt szükségem. Szerencsére bontásból kaptam használható üvegablakokat, és 2007-ben meg tudtam nagyobbítani. Az új mérete 2 m * 4 m lett, a magassága is megnőtt. Így a talajszinten kényelmesen elfértek a kiültetett palánták, a polcokon pedig a még bent nevelődő növénykék.

 Először a régi lett elbontva. Az oldalait felhasználtam a bővítésnél.

A fal idomokat facsavarokkal fogattam össze, alul pedig gerendából ácsolt kerethez rögzítettem. Fent  léckeret fogja össze.

 A tetőszerkezet 5/4" méretű PVC vízvezeték csövekből lett leszabva, amiket ilyen méretű villanyszerelési idomcsövek fognak össze, és az ablakok keretéhez vannak csavarozva. De nem fontos háromszög alakúra készíteni, lehet csak simán meghajlítani a csöveket. Hosszában a tetőt szintén műanyag csövek fogják össze.

Egyedül is lehet csinálni, legfeljebb néha kell segítség megfogni valamit.

Két nap alattkészen lett.
A fólia az feltétlen két rétegű legyen, és fénystabil, UV álló. Nekem ez is használt anyagból van. 1998 - ban egy kertészetből kaptam használtan, aztán fóliasátorra húztam, végül a növényház tetejére került. Azóta is ez van rajta. Ez bizonyítja, hogy hosszú évekig használható.

Az ajtó a keskenyebb oldalon van, míg a másik végén az ablak nyitható, de ott is lehet közlekedni. Nyáron nagy melegben az oldalablakok is nyithatók.

  Belülre polc került, ezen tálcában palánták nevelhetők a kiültetésig. A földben pedig a korai saláta, retek, karalábé, zöldhagyma, később paprika paradicsom és uborka termeszthető.

A növényház bevált. A következő évben annyit változtattam, hogy a tetőrészt fóliával leválasztottam, így az jobban szabályozza a hőt. Az itt megrekedt meleg éjszakára kiegyensúlyozza a hőmérsékletet. Hidegben pedig jobban szigetel. Kora tavasszal az ablakokra belülről még egy réteg fólia felrakható.

A régi kisebb üvegház építéséről készült képek 2005.